Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Fiat iustitia köszönöm!
Valóban terjesztettem a jó hírt több fórumon is. Álljanak ki magukért mert más nem teszi meg.

KBS! Te mindig is a " keblencem" voltál mert olyan stílust amit te itt megengedsz magadnak a valóságban aligha működőképes.
Egyébként ismét leírom de csak a te kedvedért: 2007-ben felvett "fix futamidejű, fix törlesztőrészletű deviza alapú személyi kölcsön". Azaz 700.000 Forintról beszélgetünk.
Másoknak ez csekély összeg de nekem akkor nem kevésnek számított. S mielőtt még torpedóznál, hogy miért nem forintosat vettem fel: akkor is megírtam itt, hogy nem engedték mert állítólag a munkabérem kevés volt a forintos hitelhez de a devizáshoz teljesen megfelelt.

Kedves Ycal!
Már jócskán megfizettem, de a banknak semmi nem volt elég. Nekem viszont belőlük lett elegem. Az eredményt olvashattátok. Én pedig alig várom október első hetét mert akkor jár le a határidő a nullás igazolás kiadására. ÉS SOHA TÖBBET KÖLCSÖNT!

Tényleg elkezdünk egy ki hazudik nagyobbat versenyt?

Azért amikor az a 700.000 nem kis összeg, akkor nem árt odafigyelni az olyan apró jelekre, mint a tény, hogy jelezték Forint alapon szerintük se tudnád fizetni. NEM vagy hitelképes.

Ezek után tudod azt, hogy a magasabb kezdeti kamat és törlesztő részlet helyett a devizahitelnél kockázatokkal fizetsz. És minden gazdasági tankönyv azt mondja, a kettő elvben ugyanannyiba kerül.

De ott már, éppen csak, de hitelképes vagy. A bank számára elfogadható a kockázat. Elsősorban azért, mert egy darabig (amíg el nem száll az árfolyam) biztosan tudsz törleszteni, így már csak egy kisebb összeggel csúszol meg. Azaz a kockázatuk, és a behajtás kockázata alacsonyabb.

Másodsorban azért, mert ki lehet növekedni a hitelt. Ha pedig a jövedelmed sokat nő, és az kisebb összeg, akkor az árfolyamkockázat sem feltétlenül tesz képtelenné a törlesztésre.

És akkor a kisebb összegre, egy hosszabb futamidejű adósságrendezést szolgáló hitelt még köthetsz.

Nem merült fel benned, hogy mielőtt a kockázatot vállalnád, felmérd, hogy ez mennyit jelent? Az egész történet attól csúnya, hogy ahol költségek függvényében a kamat is változik, ott a forrásköltséget a kockázat is befolyásolja. Aki ennyire nem figyelt az a többiek kockázatát is megdrágította...

És utána a neked kiharcolt kedvezmények költségét is igazából a bank többi ügyfelén kell behozni.

Ez egy rohadt nagy csúsztatás, a személyeskedésről meg nem is beszélve.

Amíg egy kevésbé fejlett országban ugyan az a bank harmad annyi kamattal kölcsönöz hitelt, a nyugati fejlett országokban pedig költségektől mentesen vezeti az ügyfelek számláit, akkor mi ennek az egyenlege? Mi, magyarok fizetjük meg a nyereségüket, mert nálunk ezt meg lehetett tenni.

A gazdasági válság idején, nyugaton hatalmas összegeket fektettek a munkahelyek megtartására, a gazdaság élénkítésére, mi, a kilábalásra felvett hitelt a bankoknak adtuk, nehogy összeroppanjon a gazdaságunk. Én mondjuk ebben nem látok ésszerűséget, de ezt is meg tudták magyarázni. Munkahelyek ugyan nem voltak, a munkanélküliség 11 %-os, de kölcsön az volt, azt lehetett felvenni.

Amit írsz az a csúsztatás.

1. Ugyanis a bankok kapcsán érdemes megnézni a kinti és az itthoni profit mértékét.
2. Itthon is lenne ingyenes számlavezetés, adott forgalom felett. Nyugaton ez megvan és használják a bankkátyákat, stb. így megvan a profit külön díjak nélkül.
3. A kamatban pedig a kockázatot is megfizeted. Nem is ok nélkül. És ehhez azok tesznek hozzá sokat akik növelik a kockázatot.

Te pedig elfelejted, hová is tartozol.

1. Megnézhetjük, bár semmi jelentősége, ha a kinti profit marad kint, az itthoni meg kimegy.
2. Igen, mi meg vitrinbe tesszük a kártyát és a bugyiba rejtjük a készpénzt.
3. Nem tudom eldönteni, hogy nem látsz a szemedtől, vagy olyannyira megfizetnek, hogy észre sem veszed a valóságot.

KBS:

Szerinted elképzelhető, hogy valamikor hajlandó leszel válaszolni a feltett két kérdésre?

„Az Isten áldjon meg! Próbáld már megérteni, hogy ha kötünk egy szerződést, amiben kölcsönadok neked egymillió forintot azzal, hogy cserébe egymillió forint névértékű OTP-részvény mindenkori piaci árát vagy köteles visszafizetni, akkor semmit nem számít, hogy van-e nekem OTP-részvényem, vagy nincs, hogy kötöttem-e egyébként határidős ügyletet részvényvásárlásra vagy nem. Ez az én dolgom és bajom. A te dolgod, hogy fizess szerződés szerint.”

Két kérdésem lenne:

1. Ez egy kölcsönszerződés amit felvázoltál vagy esetleg valami atipikus szerződést?

2.Ha a szerződést a bíróság semmisnek mondja ki, te mit fogsz tőlem követelni a kölcsönadott egymilliót vagy a szerződés kötés időpontjában lévő árfolyamon kiszámolt darabszámú OTP részvényt (függetlenül attól annak 2 millió az értéke jelenleg)?

Kicsit olyan érzésem, van, hogy a Kúria, azért akarja kézzel-lábbal érvényben tartani ezeket a szerződéseket, amit te is leírtál :

"A te dolgod, hogy fizess szerződés szerint."

Szia Ycal és többiek
Másik topicban feltett kérdésemre nem kaptam választ, esetleg itt tud valaki tanácsot adni? Nem akartam ujra beirni, negogy kitiltsanak

http://www.jogiforum.hu/forum/20/10880

Fiat iustitia 2014.06.10. 01:44 -es hozzászólás

köszönöm

Erről mi a vélenényetek?

A “DEVIZAHITELESEK” ÜZENETE A KÚRIÁNAK

A “DEVIZAHITELESEK” ÜZENETE A KÚRIÁNAK
június 10, 2014 - Belföld, Kiemelt hírek - Tagged: "deviza"-"hitel", Adócsalás, ÁFA-csalás, aljas indokból, árfolyamtrükk, Deviza Alapú Csalás, előre megfontolt szándékkal, Éva Nagy, Jogállam, kollaboráns, nagy értékre, nyereségvágyból, THM, Vegyes deviza határidős ügylet

2013. július 4: árfolyamrés (VAN), az költség, amelyet a THM-nek tartalmaznia kell, ennek hiányában a szerződés semmis
(De ennek ellenére a szerződést mégis érvénybe helyezték)

2014.június 3: Átváltás hiányában árfolyamrés NINCS, így a THM árfolyamrés hiánya miatt nem értelmezhető, szerződés semmis
(De ennek ellenére a szerződést mégis érvénybe helyezték)

THM nélkül ex tunc visszamenőlegesen létre sem jött a szerződés Ptk 205.§.1, 2.bek. de minimum semmis a 213.1.c.,miatt.

Nem volt átváltás, és ennek hiányában pedig valós devizakereskedelem nem valósult meg.

Valós deviza vétel és eladás nélkül az adós a DEVIZA FELETTI RENDELKEZÉS JOGÁT SOHA MEG SEM SZEREZTE, AZT A BANK MINDVÉGIG MAGÁNÁL TARTOTTA, ÉS AZT SPEKULÁCIÓS CÉLLAL TEREMTETTE ÉS AZT AZ ÜGYLET EDDIGI IDŐSZAKÁBAN KAMAT ÉS ÁRFOLYAM-SPEKULÁCIÓS TEVÉKENYSÉGGEL FORGATTA A TŐZSDÉN KÍVÜLI OTC-KERESKEDELEMBEN.

AZ ADÓS FT-OT KAPOTT, ANNAK TULAJDONJOGÁT SZEREZTE MEG, AFELETT RENDELKEZETT, ÉS KÖLCSÖNKÉNT AZT KÖTELES VISSZAFIZETNI!

http://www.civilkontroll.com/…-a-kurianak/

KBS

"Én tudok jobbat is. Tízmillió helyettt csak 10 forintot kell megfizetni. Terjesszétek a jó hírt!"

Megint csúsztatsz
Sehol senki se mondta - se adós, ögyvéd meg főleg nem hogy a FORINTBAN felvett TŐKÉ-t nem kellene visszafizetni
Arról folyik a vita hogy kell-e kamatot és ha igen mennyit fizetni pluszban rá
Mert ha egy magán uzsorás követel 2-3-szoros összeget vissza akkor őt a kommandósok teperik le a TV-ben
Vagy a bankokra szerinted nem vonatkoznak a törvények?

A jelek szerint ha valakinek van egy devizás kölcsöne, az rögvest remekjogász lesz, de akkora, hogy Papilanus csak tiszteleghet neki.

Kell-e kamatot fizetni, és ha kell... érted, HA kell!

Kereső nem adott találatot, eszerint beírhatom

MIT TITKOLTAK A BANKOK A KOCKÁZATFELTÁRÓ NYILATKOZATBAN?

„Hogy mit kellett volna feltárni a kockázatfeltáró nyilatkozatban? Pld. azt, hogy a 80-as években ausztrál kisvállalkozók és farmerek ezreit tették tönkre azzal, hogy (valódi) CHF hitelt árultak nekik átlag 5 éves futamidőre.
Ezen időszak alatt a CHF kétszeresére emelkedett az ausztrál dollárhoz képest.

Nos, ha ezzel az egyetlen ténnyel, hogy 5 éven belül a CHF a duplájára emelkedhet a Ft-hoz képest, szembesítik az ügyfelet, és kiszámolják neki, hogy mekkora lesz a hiteltörlesztése ill. a visszafizetendő tőke nagysága, már akkor hanyatt-homlok rohantak volna el az ügyfelek a bankból.

Az ausztrál ügy azért vert fel nagy port, mert nyilvánosságra került a Westpac bank ügyvédjének levele (ezek az ún. Westpac-levelek), amelyben az ügyvédi iroda azt javasolja, hogy a bank tagadjon le mindent, hazudja azt, hogy nem várta a CHF emelkedését, és részletes tanácsokat adott az ügyben, hogy hogyan bújjon ki a bank a felelősségre vonás alól.

Az ausztrál hitelesek oldalát itt találjátok meg:

www.bfcsa.com.au/…tpac-letters

Az ügy a 90-es évek végén (a magyar CHF hitelek kihelyezése előtt nem sokkal) kulminált.
Erről a botrányról a bankoknak tudniuk kellett. Sőt, nagyon úgy tűnik, hogy Mo-n az ausztrál példát másolták le, arra számítva, hogy az itteni bíróságok szakértelme is hiányos, és a banki jogászok könnyen átverhetik őket.

Az ausztrál példa abban is hasonlít a magyar helyzethez, hogy

• az AUD árfolyamának lebegővé változtatása előtt 2-3 évvel vezették be a CHF hiteleket,
• az AUD hitelek kamata 25 % körüli volt, míg a CHF-é 5 % körüli,
• olyan ügyfeleknek ajánlották a CHF hitelt, akik nem voltak tisztában a banki derivatívákkal,
• a bankok a banki extraprofit tudatában hajszolták bele az adósokat a CHF hitel felvételébe, arra számítván, hogy az ügyfelek belebuknak
• a CHF hiteleket nem „hedgelték”, azaz nem biztosították árfolyamkockázat ellen
• a bankoknak már ott és akkor is tilos volt nyitott devizapozíciót egy napnál tovább fenntartani: úgy tüntették el a nyitott devizapozciót a könyveikből, hogy éjszakára átküldték a CHF tartozást tengeren túli leánybankjaikhoz, majd reggel újra nyitották a pozíciót,

azt a látszatot keltették a hitelfelvevőkben, hogy a CHF/AUD árfolyam hosszú időn keresztül változatlan marad,

http://www.civilkontroll.com/…latkozatban/

Miért használsz olyan szakkifejezéseket, amiknek jól láthatóan nem vagy tisztában a jelentésével?

Különben mit használna? :O)

"MIT TITKOLTAK A BANKOK A KOCKÁZATFELTÁRÓ NYILATKOZATBAN?

„Hogy mit kellett volna feltárni a kockázatfeltáró nyilatkozatban? Pld. azt, hogy a 80-as években ausztrál kisvállalkozók és farmerek ezreit tették tönkre azzal, hogy (valódi) CHF hitelt árultak nekik átlag 5 éves futamidőre.
Ezen időszak alatt a CHF kétszeresére emelkedett az ausztrál dollárhoz képest."

S ez mennyire igaz.
De azért az sem semmi, hogy 1773. decemberében, Bostonban a kiborított tea bizony hitelből utazta át a fél világot, s ezt a tulajdonosnak (aki kapitány is volt) duplán kellett (!) megfizetnie. Ez miért nincs benne most a kockázatfeltáró nyilatkozatokban?
Ráadásul azt a hamis látszatot keltették a kapitányban, hogy bizony ott örökké marad a kolónia, s sehol nem lesz majd függetlenség, vigye nyugodtan a teát. Az meg, a szerencsétlen, bátran vitte a teát. Hülye. Tönkrement.

Hogy annak, hogy vitte a teát, meg annak, hogy ezt hitelből vitte, semmi köze egymáshoz? Persze. De ezt a torinói autógyár istennője úgy sem érti.

ius latratus
Ehhez mit szólsz?
Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

Minden devizahitel mögött deviza van.

A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis ha 100 CHF-t kölcsön ad egy bank, akkor rendelkezni kell a banknak 100 CHF-kal.

Három MNB tanulmányt idézek, mely cáfolja ezt a félrevezető, hamis állítást. Az első tanulmány még 2005-ben készült, amikor a lakossági devizahitelezés épp csak elkezdődött.

A megállapítás: devizaforrás nélküli devizahitelezés!

http://www.mnb.hu/…t2005_2v.pdf

Itt pedig: a magyar bankrendszer a devizahitelezést nagyrészt forintforrásból finanszírozta

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/…re/51/05.jpg

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/…re/52/06.jpg

http://www.mnb.hu/…kmarkolt.pdf

Majd ismét: a bankok a deviza-, illetve devizaalapú hitelezés egy részét belföldi devizában, vagy más külföldi devizában denominált forrásokból finanszírozták

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/…re/55/09.jpg

http://www.mnb.hu/…ok/MT_90.pdf

https://www.pszaf.hu/…/bankszektor

részletek:

• felrevezeteseibol.html