Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)


Szlavi # 2014.08.05. 07:49

Tisztelt Fórumozók!

Kérdéssel fordulnék hozzátok, Lombard Lizingnel van auto hitelem, mostanában nézegettem a szerződésemet és azt fedeztem fel, hogy svájci frank hitelről van szó,és csak forintban szerepel minden összeg kiveve milyen arfolyamon kaptam meg a hitelt, igy meg azt sem tudom hogy mekkora osszeg van vissza a hitelembol frankba vagy egyaltalan mennyi frankot kaptam a hitel felvetelkor.
Ezzel fordulhatok valami jogorvoslatert?
Köszünet a valaszert!

ObudaFan # 2014.08.05. 11:28

Szlavi

Persze, bármikor kérhetsz a banktól kimutatást, ha pedig valami nem stimmel a kimutatásban, az MNB-hez lehet fordulni.

Daddy. # 2014.08.05. 12:23

Tisztelt Jogászok!
Én is rendelkezem jelzálog devizahitellel. Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a kormány által létrehozandó, devizahitelesekre vonatkozó törvény életbe lépése előtt - nem vagyok biztos benne, hogy minden devizahiteles helyzetét megnyugtatóan fogja rendezni a törvény, és ha jól tudom ez már minden devizahitelre vonatkozik, kizárva a további jogorvoslati lehetőséget-, érdemes-e még bármilyen jogi lépés megfontolása , ill. meglépése a bankokkal szemben. Gondolok itt a kereset benyújtására a bíróságra pl. az árfolyamrés miatti visszatérítés, vagy a semmissé nyilvánításra, stb. Válaszukat előre is köszönöm!

ObudaFan # 2014.08.05. 13:38

Árfolyamrés-ügyben nem túl valószínű, mivel azt azonnal fel fogja függeszteni a bíróság.

peet78 # 2014.08.18. 18:02

Tisztelt Jogászok!

Egy Merkantilos autós devizahitellel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.
2007 augusztusában vettem fel 2,5M Ft. hitelt 10 évre. Folyamatosan fizetem még a mai napig fix törlesztővel. Pár hónapja egy levelükben még 2,3M tartozást mutattak ki, ami kiverte a biztosítékot. Természetesen a szerződésen egy aláírás szerepel, és minden szám forintban van megadva. Nagy valószínűséggel semmis lehet ez a szerződés is, de a pereskedés elég sokba kerülne és időigényes így a következőt gondoltam ki:
Ha nem fizetek tovább, akkor a bank felmondja a szerződést, és fizetési meghagyást küld, amire nekem ellent kell mondanom, így csak perrel követelhetné a szerinte jogos összeget. Biztos küld behajtót, de az elvileg nem viheti el az autót. Bár még az is elképzelhető, hogy odaadnám neki, én úgy sem tudom eladni, amíg nincs nálam a törzskönyv.
Van valami egyéb buktatója ennek a gondolatmenetnek, vagy járható út lehet arra, hogy ne keljen többet fizetni?
Az opciós jog törlését megkértem, még nem jött válasz.

ObudaFan # 2014.08.20. 20:37

peet78

Persze, hogy van, pervesztesség esetén jelentősen nőnek a költségeid.

csakaszpari # 2014.08.22. 15:27

üdv, ha a devizahitelemet nem fizetem, akkor mit tehet velem a bank? a követelés jogosságát nem ismerem el, bíróság előtt nem tehet velem semmit, mert az ügyet felfüggesztik, behajtó nem járhat el ellenem, mert nem ismerem el a követelést. ha nem jól gondolkodom, szóljatok.

Sherlock # 2014.08.22. 16:39

Talán közelebb áll a valósághoz, ha azt mondjuk, nagyjából ugyanolyan kaliberű emberek ültek a tanács jobb és bal oldalán.

Bár azt nem értem, hogy egy kis szar takszöv miért állt be a nagyok mögé a pofonosztásba, túl sok esélye nem volt annak, hogy megsajnálják őket.

Dr.Attika # 2014.08.22. 17:00

Sherlock!
Stróman volt. Bedobták a nagyok, hogy tesztelje a Fővárosi Törvényszéket. Csodálkozom, hogy ezt nem tudott.
Jogász körökben ez köztudomású tény.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.22. 17:24

És azok, akiknek a keresetét idézés kibocsátása nélkül utasították el? Előstrómanok?

Sherlock # 2014.08.22. 17:43

Több mint 20 tanács (a keresetektől függően akár 40 is) bírálja el az ügyeket; konkrétan melyiket lehet tesztelni?

Azért én nem feltétlen nevezném alaki aggályosságnak, hogy a több ezer oldalt nem kinyomtatták, hanem pdf-ben adták be.

Dr.Attika # 2014.08.22. 17:46

Roland!
Bizonyosan szándékosan hiányosan adták be, hogy nyerjenek öt napot.
Nem irigylem a jogász kollégákat, akik a pénzintézetek oldalán dolgoznak a semmire. Bizonyos a pervesztesség. Remélni tudom, hogy fix ügyvédi munkadíjban állapodtak meg és nem sikerdíjban.

ObudaFan # 2014.08.22. 19:02

Azért én nem feltétlen nevezném alaki aggályosságnak, hogy a több ezer oldalt nem kinyomtatták, hanem pdf-ben adták be.

Nyilván ki is nyomtatták, csak benne van a törvényben, hogy elektronikusan is be kell adni. A pdf formátummal volt gondja a bíróságnak, nem azzal, hogy elektronikusan volt beadva.

vagy befogadták, mert volt a bíróságnak dvd lejátszója, vagy hiánypótlásra szólítottak fel minket.

A törvény szerint ebben a fajta perben hiánypótlásnak nincs helye, csak elutasításnak.

Mesi1987 # 2014.08.24. 16:36

Tisztelt Jogászok!

Az lenne a kérdésem, hogy az árfolyamrés semmissége azt jelenti, hogy a bank nem küld több "szerződésünk alapján árfolyamkülönbözet illeti meg bankunkat" című levelet egy vaskos csekkel megspékelve? Augusztus hónapban nem kaptunk. Vagy csak a posta keverhette el? Egy jogi tanácsadó már belenézett a szerződésünkbe, ő megállította, hogy több hiányossága van, ami miatt semmisnek nyílvánítható. Önök szerint várjak a bank lépésére vagy tegyem meg én az első lépéseket, hogy visszakaphassam a nem jogosan elvett összegeket?
Előre is köszönöm.
Emese

ObudaFan # 2014.08.25. 12:28

Az árfolyamrés nem árfolyam-különbözet. Az árfolyamrés az az összeg, ami a bankok deviza vételi és deviza eladási árai közti különbség volt. Ennek a fogyasztóval történő megtéríttetése a jelenlegi tudomásunk szerint jogellenes. Az árfolyam-különbözet ezzel szemben a forint és a hitelviszonyban irányadó kirovó pénznem (euró, frank, jen, stb.) árfolyama változásai miatt felmerülő összeg, aminek a fogyasztóra hárítása a jelenlegi tudásunk szerint jogszerű.

Ycal # 2014.08.27. 17:44

Én csak azt nem értem, hogy miért nem örülnek a bankok, hogy a Kúria kihúzta őket a sz....ból?

Ha most valami csoda folytán érvényessé nyilváníttatják az árfolyamrés alkalmazásának feltételét, akkor megbuknak véglegesen és kijavíthatatlanul a Hpt-n, mert nem szerepel a szerződésben a árfolyamrés "költségelem" %-os mértéke.

Ezért izmozott eddig a Kúria, hogy a feltüntetés hiányát orvosolja!
Ezt oldotta meg a "tisztességtelen kikötés" jelző ráaggatásával és a disszpozitív jogszabályi rendelkezés szerződés részévé tételével!

Mert ugye az ominózus 0,5%-os árfolyamrés szerződésbe írása óta, már azt is kimondta a Kúria, hogy nem egészítünk ki szerződés beleírással, csak tisztességtelen feltételt helyettesíthetünk disszpozitív rendelkezéssel!

vvarga # 2014.08.27. 18:48

Kedves Forumozók!
Nem találtam hasonló kérdést, így segítséget szeetnék kérni, hátha valaki ugyanebben a cipőben jár...
2004.08. hóban vásároltam egy autót Lonbard Havi fix konstrukcióval. Fizettem fizettem, majd kaptam egy levelet 2011 októberben, hogy fizessek ki 1.200eFt felhalmozott árfolyam különbözetet és cc 300eFt kamatot, majd az eredeti 5éves futamidő maradék időtartamával (hónapokkal) elosztjuk a fennmaradó összeget, amit már Ft alapon fizethetek tovább. De ilyen levelet sokan kaptunk.
Én fizettem mint a Kiskatona, a kamatot engedték el.
Most júniusban megkaptam a törzskönyvem....HURRÁ :-)
A 2,3M Ft-os hitelre mindennel együtt kifizettem cc 5M Ft-ot...
A kérdésem az lenne, h akik kifizettek mindent, kvázi lejzárt szerződésünk van....mi kapunk vissza penzt? Mert ez számomra elképzelhetetlen, hogy majd a bank vissza fogja utalni az álltala kikalkulált "túlfizetésemet".....
Köszönöm a választ!

ius latratus # 2014.08.28. 09:42

Ycal

A Kúria??? Tegnap az itt most megnevezni nem kívánt ügyvédi iroda Egyik Legjobbja azt hitte, hogy a magyarországi AXA egy leányvállalat. (amúgy fióktelep) A peranyag vajh' hányadik oldalán lehetnek a cégadatok? Költői kérdés.
Nem a Kúria lesz az, aki kihúzza a sz@rból a bankokat, hanem az állam Abszolút Legfelkészültebb Ügyvédei.
Döbbenetes.
Panem et circenses? Lassan elhiszem...

Ycal # 2014.08.28. 10:35

Ius:

Ha a bankok megnyernék ezeket az állam elleni pereket, nagyobb k....ban lennének, mint eddig!
Gondold már végig a következményeket...
Lehet, hogy erre játszanak az ügyvédek?
Állambácsi meg majd szétteszi a kezét, hogy Ő próbált segíteni a pénzintézeteken, de nem kellett a segítség...

ius latratus # 2014.08.28. 11:24

Nem mondtam én hogy megnyerik, nem értetted. Ezt bebukják a bankok, MÉG ÍGY IS. Érted? Ilyen ellenoldali képviselőkkel.
És ez a szomorú...

Ycal # 2014.08.28. 14:54

A valódi kérdés inkább az, hogy a pénzintézet akar-e nyerni egyáltalán!!!

Visszatérve az AXA-ra, úgy olvastam, hogy kiküldték a hallgatóságot, mikor a bank árazási politikájáról volt szó, mert az titkos!

Pedig pont azt kellene bizonyítania a banknak, hogy azt egyértelmű, átlátható,megismerhető és objektív feltételek alapján alakította ki.

:)))))

Sherlock # 2014.08.28. 15:05

Off

Ha a butaság és a rosszindulat fájna...

On

Ilyen ellenoldali képviselőkkel.

Tényleg megérne egy misét, hogy miért pont ezek jutottak. Bár biztos volt némi köze ehhez az aprópénznek és hogy mennek feketelistára az összes procurement osztályon.

ius latratus # 2014.08.28. 15:11

Mindegy, mert nyert az állam, de így. Reggeli órákban hívott az az ügyvéd, akihez mostanság irányítom a bajban lévő adósokat (egyesületként), s fel volt háborodva. Mindig, szinte már idiótaként idézgetem a Magyar Nemzetet, de a mai vezércikk már finoman jelzi ; ebből baj lesz.
Pedig a szerző nem is lát mindent, csak a bénaság már neki is fáj.

ius latratus # 2014.08.28. 15:13

Sherlock

OFF

Miért is lennék buta,meg rosszindulatú?

Sherlock # 2014.08.28. 15:23

Nem te.