Ha valaki esetleg nem olvasta volna, itt a kuria tegnapi ülésén elfogadott PK vélemény:
2/2012 (XII. 10.) PK vélemény a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről
Kedves Felhasználók!
Én érdeklődni szeretnék.Van egy svájci frank alapú hitelem, viszont a szerződésen nem szerepel a felvett összeg svájci frankban, minden hol forint, egy esetben van feltüntetve, mértékadó devizaként be van "x"-ve. Én nem tartom korrekt dolognak hogy egy felvett összeg ne szerepeljen, és a bank csak fizetett és fizetett. Már rég kifizette az ember az értéked de ő még a dupláját kéri árfolyam változás címén.
Forint összegű hitelnél szerepel felvett összeg xxx Ft. ÉS itt? JA lehet nem volt svájci frank alap csak visszafizetésnél?!
Kérlek ha tudtok mielőbb írjatok választ. Fontos lenne! Köszönöm!
Kedves Fórumozók!
Egy kis segítséget kérnék. CHF alapú életbiztosítással kombinált hitelem van. A közjegyző által hitelesített egyoldalú tartozást elismerő nyilatkozat 4. pontja szerint:
"Alulírott Adós, Adósárs az X Banknak címezve elismerjük, hogy amennyiben a fentiekben hivatkozott jelzálogkölcsön szerődésből eredő hitelt a Bank részünkre folyósítja, a Bankkal szemben fennálló egyetemleges tartozásunk: 88.377.- CHF-nak megfelelő-legfeljebb 12.000.000,- FT."
Lehet, hogy buta vagyok, de ez nem azt jelenti, hogy LEGFELJEBB 12.000.000,- FT-ot ismerek el tartozásnak??? Miért kér a Bank tőlem több mint 18.000.000 FT-ot vissza??
A válaszokat előre is köszönöm!!!
Emlékszik még valaki, hogy mit írtam szombaton?
Ycal # e-mail 2012.12.08. 17:23
.
.
.
Azért figyeljétek hétfőn a médiát, mert Csányi megint be fogja jelenteni, hogy az OTP nem fogadja el a tegnap meghozott döntést, hogy érvénytelenítették egy szerződést és újfent a Kuriához fordul :-)
Most lőttem a penzcentrum.hu-n:
A Fővárosi Törvényszék ítéletében semmisnek nevezte a devizahitel szerződést, amelynél a felszámított költségek nincsenek teljeskörűen felsorolva. Az ítélet jogerős, ellene fellebbezni nem lehet, de mint az OTP az [origo] megkeresésére elmondta, a bank nem ért egyet az ítélettel, és élni fog a jogorvoslati lehetőségekkel.
http://www.penzcentrum.hu/…1034837.html
Lottóznom kellene :-)
Azért hová el nem jutottunk cikra 2 nap alatt nem KBS?
Innen indultunk:
Kovács_Béla_Sándor 2012.12.08. 18:48
„érvénytelen az a devizahitel-szerződés, amelyik nem tartalmazza az árfolyamrés értékét!”
Az egész szerződés?! Ezt te csak álmodtad.
:-)
KBS:
„Dénes urat a linkelt cikk titulálta ügyvédnek. Holott Magyarországon ő nem az.”
Ebben teljesen egyetértünk.....
„Milyen kár, hogy ezt a munkát elsősorban az amúgy is tönkrement adósok újabb átverésére használják.”
Ezt a részét kifejtenéd bővebben?
Én úgy tudom, ezt az "árfolyamrés" dolgot nem Ő találta ki, hanem a PSZAF írta le már 2005-ben, A bankok ingatlanfedezetű devizahiteleinek
összehasonlító elemzése című tanulmányában többek között. hogy:
Deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbség (árfolyamrés)
A devizaalapú hitelek esetében a folyósításnál deviza-vételi, a törlesztésnél pedig deviza-eladási árfolyammal számol a hitelnyújtó. A hitel folyósításakor az ügyfél devizában veszi fel a hitelt, majd eladja forintért a hitelnyújtónak, és a kapott forintot átutalja az eladónak, kivitelezőnek. A hitel törlesztése ugyancsak devizában történik úgy, hogy először az adós forintért devizát vásárol a hitelnyújtótól, majd a megvásárolt devizából kifizeti a hitel törlesztőrészletét. A deviza-vételi árfolyam alacsonyabb a deviza-eladási árfolyamnál, A deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamot a hitelnyújtó határozza meg, ez hitelintézetenként eltérő, mértékű, általában 0,5% és 3% közötti költség felszámítására kerül sor. (A felszámított árfolyamrés konkrét mértékei példaként a következők: BB 0,5%, FHB 2%, HVB 0,7%, CIB 3%). Ezt a költséget a teljes hiteldíj mutatónak (THM) tartalmaznia kell.
http://www.pszaf.hu/…evizahitelek
Miért rónánk fel a PITEE-nek , hogy megtalálta azt amit a bank rejtett költségként számolnak fel és nem merték leírni, hogy a 6%-os hiteledre még réjön 2% azért mert eladási és vételi árfolyamot alkalmazok?
Ha ezt beleírták volna, akkor nem lenne miről beszélni ott lenne fehéren feketén , hogy pl: árfolyamrés 2%
Ebben az esetben senki nem hozná fel 213. (1) C részét miszerint is:
Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,
Mindenki hülye. Csak a PITE helikopter.
(Dénes urat a linkelt cikk titulálta ügyvédnek. Holott Magyarországon nő nem az.)
Egyébként az az elemzés nem is rossz, sok munka van benne. Milyen kár, hogy ezt a munkát elsősorban az amúgy is tönkrement adósok újabb átverésére használják. Ironikus, hogy ezt épp azért tehetik meg, amiért a bankok is meg tudták velük köttetni ezeket a ma már elátkozott szerződéseket: tudniillik ebből sem értenek szegények egy szót sem.
„A 8 általánosoddal elolvashatnád rendesen. A semmisség az feltétlen érvénytelenség, de ami neked még érdekesebb, hogy hivatalból kell figyelembe venni. Ha semmisek a szerződések, akkor a bíróságok már legalább 6 éve cseszik el a dolgokat, amiért nem állapítják meg maguktól amit annyira szeretnél.”
Sherlock ,
Igen a semmisség az az, de sajnos ezt is bíróságnak kell kimondani......
Te most nekem rovod fel, hogy olyan a magyar bíróság amilyen?
Sajnos sok dolog nem jut el a bíróságig ezért kellett a közvetlen végrahajthatóság :-)
Ki mondta, hogy nem kellett volna a bíróságnak a semmisséget észlelnie, kb egy éve ezt hajtom nektek....
Lásd, invitel választott bírósági kikötést is az EU-nak kell tisztességtelennek minősíteni.
De tovább megyek a közjegyzőnek kellett volna mielőtt semmis szerződést foglal közokiratba...
A 8 általánosoddal elolvashatnád rendesen. A semmisség az feltétlen érvénytelenség, de ami neked még érdekesebb, hogy hivatalból kell figyelembe venni. Ha semmisek a szerződések, akkor a bíróságok már legalább 6 éve cseszik el a dolgokat, amiért nem állapítják meg maguktól amit annyira szeretnél.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Most akkor érvénytelen a szerződés vagy semmis?
joghallgató
Kedves Sherlock te hol tanulsz jogot?
Én úgy tudom, a KBS által megítélt 8 általánossal a zsebemben, hogy a semmisséget a magyar polgári jog az érvénytelenség egyik típusaként szabályozza, a megtámadhatóság mellett.
„Tekintettel arra, hogy az egyesület még nem vette át a devizaalapú szerződés semmisségét kimondó döntés írásos indoklását, nem tudják egyértelműen megmondani, milyen további jogkövetkezmények származhatnak az ítéletből – mondta dr. Lázár Dénes.”
Meg kellene kérdeznie Ycalt, hiszen ő már meg is mondta.
Kedves KBS,
Próbáld a mondatokat az ő teljességükben értelmezni:
szerződés semmisségét kimondó döntés írásos indoklását....további jogkövetkezmények....
Vagyis a semmisséget kimondó döntés megvan, kizárólag a további jogkövetkezmények nem ismertek...pl hogyan számoljanak el a felek....
Én csak annyit állítottam, hogy semmis a szerződés... :-)
Nincs Lázár Dénes nevű ügyvéd Magyarországon.
KBS:
Egy szóval sem mondtam, hogy magyarországon ügyvéd.... próbáld kölföldiában :-)
De fogyasztóvédelmi egyesülete csak lehet nem?
Egy másik bulvár lapban írnak róla:
A Bizottság közleménye a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, a 98/27/EK irányelvet kodifikáló 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése tekintetében az irányelv 2. cikkének hatálya alatt jogsértés elleni fellépésre feljogosított szervezetekről
8. Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE)
Mátyás tér 17. 3. 9. 1084 Budapest, e-mail: pite2008@gmail.com Képviselő: Dr Lázár Dénes, Elnök
„Tekintettel arra, hogy az egyesület még nem vette át a devizaalapú szerződés semmisségét kimondó döntés írásos indoklását, nem tudják egyértelműen megmondani, milyen további jogkövetkezmények származhatnak az ítéletből – mondta dr. Lázár Dénes.”
Meg kellene kérdeznie Ycalt, hiszen ő már meg is mondta.
Nincs Lázár Dénes nevű ügyvéd Magyarországon.
Most akkor érvénytelen a szerződés vagy semmis?
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Wers:
„Nos, amiatt még nem kell bíróságra menni, mert az, hogy mennyi a tartozás, azt enélkül is tudja az adós is, és a bank is.”
Legjobb tudomásom szerint abból indultunk ki, hogy érvénytelen a szerződés?
Szerinted ilyen esetben a bank és az adós szerint vélelmezett tartozás összege meg fog egyezni?
Ne légy naiv........
„
lehet, rosszabb feltétekkel, mint a mostani”
A feltétel elképzelhető , hogy rosszabb leesz, de mi a roszabb 15 milliót fizetni 7%-on vagy 5 milliót fizetni 11%-on?
„ez mind ha
”
Igen ez mind ha, de akkor ne legyen ha eldönti a bíróság, hogy az adósnak miként kell megfizetnie a tartozást.Az ózdi perben pl: 25 ezer forintot állapított meg , mert annyit engedett meg az anyagi helyzete a családnak.....
De mondjuk, hogy a bíróság zord és egyben ki kell fizetni.ezt nem tudja megtenni....
Jön egy árverés, ott egy 10 milliót érő ház, amin 5 millió tartozás van. Eladják 7 millióért és marad az adósnak 2 milliója.
Nézzük a végrehajtást deviza alapú szerződéssel.
Jön egy árverés, ott egy 10 milliót érő ház, amin 15 millió tartozás van. Eladják 7 millióért és marad az adósnak 8 millió tartozása.
Szerinted a két rossz közül melyik a jobb?
„10. De ez ugyebár nem jelenti azt , hogy az adósnak ezt rögtön egyösszegben ki is kell fizetni.......köthet új szerződést a bankkal vagy akár vehet fel HUF kölcsönt egy másik banktól a félig kifizetett tehermentes lakására, de kérheti a bíróságtól is, hogy a bíróság állípítson meg részletfizetést, mint tette azt az ózdi ügyben annak idején....(Nem hinném, hogy a bíróság cálja a semmisség után az adós ellehetetlenítése lenne)”
köthet új szerződést... ha a banknak lesz kedve, és lehet, rosszabb feltétekkel, mint a mostani
köthet máshol is... ha adnak neki hitelt... ez mind "ha".
Nos, amiatt még nem kell bíróságra menni, mert az, hogy mennyi a tartozás, azt enélkül is tudja az adós is, és a bank is.
ius latratus:
„Én vállalom a te Erste-s ügyedet, mondd meg, hogy mit írjak a beadandó keresetbe, megírom én, meg ám! Egy kereset, mondjuk...mondj egy árat, vállalom. Én biztos azt írom bele, amit mondasz, fene itt ebbe a sok okvetlenkedő ügyvédbe, meg jogászba!
Hát te vagy az ügyfél! Én megfogalmazom úgy, hogy a bíró -meg a bank jogászának - a szeme romlik egyből vagy 3 dioptriát, de legalább az lesz benne, amit itt hajtasz.
Aztán majd meglátjuk.”
Kezdjük az elején ügyvédi tanácsadással:
Tegyül fel, a bíróság megállapítja, hogy érvénytelen a szerződés. Utána hogyan tovább?
wers tegyük fel :-)
Megjeyzés:hitelfolyósítás
(Csak KBS kedvéért CHF-ről és bázisárfolyamról szó sem esik)
6. A többi számlakivonaton pedig szerepelni fog pl.:
2008.07.15 Hit. kapcsolatos terhelés 89.000 HUF
7. Ekkor jöhet a bíróság és az elszámolás. A bíróság megállapítja, hogy ki mit teljesített és kinek mi jár még........
8. a bíróság megállapítja , hogy az adós tartozása 10.000.000 HUF minusz az addig befizetett összegek. Esetleg egyenértéki kamatot is felszámíthat, de nem kötelező elem....
9. Mivel az adós eddig teljesített, tegyük fel a végére marad 5.000.000 HUF tartozás.
10. De ez ugyebár nem jelenti azt , hogy az adósnak ezt rögtön egyösszegben ki is kell fizetni.......köthet új szerződést a bankkal vagy akár vehet fel HUF kölcsönt egy másik banktól a félig kifizetett tehermentes lakására, de kérheti a bíróságtól is, hogy a bíróság állípítson meg részletfizetést, mint tette azt az ózdi ügyben annak idején....(Nem hinném, hogy a bíróság cálja a semmisség után az adós ellehetetlenítése lenne)
Kérlek jelezd wers, ha valamelyik ponttal nem értessz egyet......
Szabolcs megyében a legmagasabb azok aránya, akik már nem tudják fizetni deviza alapú lakáskölcsöneiket. Engem kb. 10-15 ember keresett már meg, hogy "láttam-e a tv-ben, hogy bukta a bank a pert -így mondták-, s hogy nekik milyen lehetőségeik vannak".
Nos, ilyenkor én elmondom.
Azzal kezdem, hogy ezeket az egyesületeket, jog-és érdekvédő önzetlen szervezeteket felejtsék el, s egy ügyvédhez irányítom őket. Azért, mert jogászként még csak bele sem mernék olvasni a sajátomba sem, nemhogy arról véleményt -sőt: már megszövegezett ítéletet! - mondjak. Arra ott van az ügyvéd, akivel lassan már szerződéses jogviszonyt fogok kezdeményezni az egyre növekvő praxisa miatt.
:)
A probléma -mondjuk nekem nem- az, hogy úgy jönnek hozzám ezek a szerencsétlenek, hogy mondják betűről betűre, amit a televízióban láttak, meg hogy ingyenes a képviselet, meg pertársaságot szeretnének(!), meg a francba a bankokkal, meg az ügyvéd az mennyi...
S olyan is van, aki beszél fél órát az ügyvéddel, majd következő napon felhív, hogy "milyen ügyvédhez küldtem én, az biztos, hogy a bank embere, mert"...
S itt jön az, hogy az ügyvéd nem azt mondja neki, amit a kurucinfo, meg a Blikk sztárügyvédei, hanem azt, hogy itt bizony nincs helye keresetnek. Mert nincs.
Ha meg van, akkor az ennyi+ennyi lesz, de még csak megközelítőleg sem úgy lesz elkezdve az egész, ahogyan azt a kedves ügyfél kívánja, hanem ahogyan KELL.
Ycal
Én vállalom a te Erste-s ügyedet, mondd meg, hogy mit írjak a beadandó keresetbe, megírom én, meg ám! Egy kereset, mondjuk...mondj egy árat, vállalom. Én biztos azt írom bele, amit mondasz, fene itt ebbe a sok okvetlenkedő ügyvédbe, meg jogászba!
Hát te vagy az ügyfél! Én megfogalmazom úgy, hogy a bíró -meg a bank jogászának - a szeme romlik egyből vagy 3 dioptriát, de legalább az lesz benne, amit itt hajtasz.
Aztán majd meglátjuk.
Tegyül fel, a bíróság megállapítja, hogy érvénytelen a szerződés. Utána hogyan tovább?
KBS:
Azt tartalmazta a kereset többek között, hogy állapítsa meg a bíróság, miszerint érvénytelen a szerződés, mert a Hpt 213. B éc C pontjaiban meghatározottaknak nem felel meg.
Nem tartalmazza ugyanis a kölcsön összes költségét és annak %-ban kifejezett értékét.
A költség amit nem tartalmaz az úgynevezett "árfolyamrés", melyet a PSZAF már 2005-ben is a deviza alapú kölcsön költségének mondott.
Hogy honnan tudom, hogy ez volt benne: Onnan, hogy kapcsolatban voltam ez ügyben az Dr. Lázár Dénessel aki az egyesületet létrehozta.
Az "árfolyamrés" nem más , mint a : Deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbség
Itt a PSZAF tanulmánya az árfolyamrésről.
„III. 2. A devizahitelek folyósítása és törlesztése során felmerülő speciális költségek
A devizaalapú hitelek esetében a folyósításnál deviza-vételi, a törlesztésnél pedig devizaeladási árfolyammal számol a hitelnyújtó. Ezt a költséget a teljes hiteldíj mutatónak (THM) tartalmaznia kell.
(PSZAF)”
Valamint itt a hitelintézeti törvény amire a hanganyagban hivatkozik a Bírónő.
213. (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
Sajnos meg kell várnunk, hogy megkapják a közbenső határozatot és közzétegyék, mert addig nem fogod elhinni, hogy ilyen dolog megtörténhet kishazánkban...Mondjuk szerintem azután sem.....
„ha egy honlapon azt látnád, hogy az illetőt az adott civil szervezet nem ajánlja?”
Ha ilyen civil szervezetről van szó, akkor talán még meg is köszönném. Végül is kölcsönös a dolog.
Aha. Mert Szegeden csak a részleges semmisségre hivatkoztatok a vételi és az eladási árfolyam küölönbözősége miatt? Ugyan, ugyan. Sokkal szélesebb körű volt a kérelmetek, nagyrészt pervesztesek is lettetek.
A Kúria elemzésére meg nem kellene úgy hivatkozni, mint ami nektek ad igazat. Hiszen abban szó nincs arról, amit ti szeretnétek: hogy az adósoknak csak azt a forintösszeget kelljen visszafizetni, amit megkaptak, a devizában számolt tőke helyett.
Egyébként nehogy azt hidd, hogy különösebben foglalkoztatna a bankok érdeke. Látok el képviseletet devizahiteles perekben is velük szemben. Épp ezért háborít fel, hogy miközben tisztességesen beleállok az ügybe, és vért pisálok az igyekezettől; jönnek a felkent csodadoktorok, és megmondják a tuttit. Nyilván én vagyok a hülye, hogy nem tudok érdemi eredményt elérni, amikor olyan egyszerű, hogy ti nyolc általánossal megoldjátok.