Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)


Ycal # 2012.09.24. 09:16

Obudafan:

"Egy devizahitel ügyletnél nem egy puszta kamatcsere ügylet történik.
”"

Én nem "devizahitel ügyletről" beszélek, hanem refinanszírozásról.

Arról, hogy a bank állítása szerint a forrásköltsége elvileg a CDS felár változása miatt növekszik, mikor új kamatcsere ügyletet köt a lejáró helyett......

Ycal # 2012.09.24. 09:11

De egy utolsó kérdés a CDS ügy kapcsán:

EURÓPA más részén ahol REF.KAMAT + 2% fix felárral mennek a kölcsönök ott, hogyan építették be a FIX részbe a CDS felárat?
Ha beépült, akkor hogy érvényesítették a változását?

De vegyük az itthoni szabályzást , 2011. átlátható árazás:

Ha az átlátható árazási törvény miatt CHF LIBOR + fix felárra állunk át , hová fog ezentúl beépülni a CDS?

Vagy, ebben az esetben már nem lehet majd CDS felár változásra hivatkozva emelni?

ObudaFan # 2012.09.24. 09:07

Ennek szerintem továbbra sincs a világon semmi értelme. Egy devizahitel ügyletnél nem egy puszta kamatcsere ügylet történik.

Ycal # 2012.09.24. 08:55

Obudafan:

"törlesztésleállási kockázat"

Kamatcsere ügyletnél nem hitelfelvételről beszélünk.

"van 10 almám amit elcserélek 20 körtére és nem elismerem , hogy 20 körtét átvettem és vissza kell adnom."

Ha a kamatcsere ügyletre is meg kellene fizetnem a CDS felárat, akkor mi értelme lenne?
Ha tényleges tőkecsere történik(nemcsak az elszámolás alapja a tőkeösszeg), akkor csak a saját meglévő HUF tőkém kötöm le a semmiért.....

Inkább hitelt veszek fel CDS felárral és megmarad a saját HUF tőkém.....

Mivel kamatcsere ügyletnél csak a kamatkülönbözetet kell megfizetni, így arra lehet érdemes CDS-t kötni nem így gondolod?

ObudaFan # 2012.09.24. 08:12

Elfogadhatóbb számodra a "törlesztésleállási kockázat elleni piaci biztosítási cseretranzakció" kifejezés?

Annál is inkább elfogadható, mert éppen ebben az összefüggésben nagyon félreérthető országkockázatról beszélni, mint ha csak a szuverén adósok tartozásaira lehetne CDS-t kötni.

Igaznak tartod, azt a megállapítást, hogy:

a kamatcsere ügyleteket , az ügylet tulajdonságaiból kifolyólag, a tőkeösszegre kötött CDS biztosítás aránytalanul drágítaná, ami indokolatlan és ésszerűtlen....

Ennek a témához szerintem semmi köze, amennyiben igaznak tartod, hogy nem csak a kamattal, hanem a tőkével is tartozol. (És ha igaznak tartod, ha nem, ez azért így van.)

Ycal # 2012.09.23. 22:04

Obudafan:

Igaznak tartod, azt a megállapítást, hogy:

a kamatcsere ügyleteket , az ügylet tulajdonságaiból kifolyólag, a tőkeösszegre kötött CDS biztosítás aránytalanul drágítaná, ami indokolatlan és ésszerűtlen....

Ycal # 2012.09.23. 21:50

„mi az a Credit Default Swap, amit országkockázati felárnak is neveznek.....”

Ez így máris nem igaz. :)

Kedves Obudafan,

Elnézésed kérem , hogy "pongyolán" fogalmaztam....

Elfogadhatóbb számodra a "törlesztésleállási kockázat elleni piaci biztosítási cseretranzakció" kifejezés? (forrás: HVG)

ObudaFan # 2012.09.23. 21:17

mi az a Credit Default Swap, amit országkockázati felárnak is neveznek.....

Ez így máris nem igaz. :)

Ycal # 2012.09.23. 16:13

Az értékpapírosítás és kamat csere ügylet kissé külünböző dolog nem?(az egyik forrásbevonáshoz kell, a másik konverzió véleményem szerint)
Ha nem , akkor hallgatlak.....

Ha nincs devizaszámlád és külföldön bankkártyával fizetsz(amin forint van) akkor ott a külföldi pénznemben jelenik meg. Akkor te mit bocsátasz a rendelkezésükre?(nincs devizaszámlád)

Ennek mi köze van a kölcsönhöz amit a Ptk. 523 szabályoz?

De legyen....

Ha később vissza küldöd a kifizettet árut, amit 4 EURO -ért vettél 250-es árfolyamon azaz 1000 HUF-ért és visszakérded az árát, de EURO árfolyam már 200HUF lesz, akkor te 800 HUF-t(4 EUROx200HUF) fogsz visszkapni vagy 1000 HUF-t (5 EUROx200)?

Szerintem az eladó azt fizeti vissza amit kapott, nem?

Vagy tőle a HUF kell követelni?

Tudom, hogy rossz a hasonlat de a tiéd sem jobb....

Sherlock # 2012.09.23. 15:43

Látom nem érted, de nyilván nem is várható el, jogászok-közgazdászok sem nagyon tudják mi az az értékpapírosítás.(csak akkor miért magyarázol bele)

Ha nincs devizaszámlád és külföldön bankkártyával fizetsz(amin forint van) akkor ott a külföldi pénznemben jelenik meg. Akkor te mit bocsátasz a rendelkezésükre?(nincs devizaszámlád)

Megint nagyon rossz irányba indultál el.

Ycal # 2012.09.23. 15:38

Ha értékpapírt vagy kötvényt vagy bármit kibocsátassz ami kvázi egy "értéktelen papír" , akkor ott van értelme.

De amennyiben a meglévő forint tőkét konvertálsz CHF-é, akkor ugyebár ott nem igazán értelmezhető a nemfizetési biztosítás.
Főleg ,mivel a tőke nem is mozog csak az elszámoláshoz használják.

"Ha a hitelre, akkor az amikortól lehívhatod a kölcsönt, ha a kölcsönre, akkor az amikor le is hívod. De ezzel semmire nem fogsz menni."

Akkor,ha jól értelmezem, hogy a kölcsön rendelkezésre bocsátásának megtörténte, mikor megjelenik az összeg pl. a folyószámlán....

Amire megyek vele az az , hogy devziaszámla hiányában , hogyan lehet CHF-et rendekezésre bocsátani?

Mert a közjegyzői okiratban leírtak szerint a bank "CHF kölcsönt bocsát az adós rendelkezésére"......

Sherlock # 2012.09.23. 14:58

De ha már egy olyan pool-ban van amit értékpapírosítanak akkor csak lehet értelme CDS-t kötni rá, nem gondolod? És akkor már nem is csak az lehet deafult event amit írsz. Most hogy ez is megvan.

Most nem tudom hogy a kölcsönszerződésre kérdezted, vagy a hitelre. Ha a hitelre, akkor az amikortól lehívhatod a kölcsönt, ha a kölcsönre, akkor az amikor le is hívod. De ezzel semmire nem fogsz menni.

Ycal # 2012.09.23. 14:09

Kedves Sherlock,

Természetesen, mindent lehet mindenre kötni, a kérdés, hogy van-e értelme.

Ha elmész Hawaii-ra nyaralni, akkor is köthetsz síbaleset esetére biztosítást......

Ugye a nemfizetés elleni biztosítást is meglehet kötni kamatcsere ügyletre, de a kérdés, hogy mire kötöd?

A kamatcsere lényege, hogy forint forrás magas kamatát cserélik CHF kamatra. (Ezt nem én állítom, hanem a PSZAF)

Vagyis a biztosítás csak a kamatkülönbözet megfizetésének elmaradására jöhet szóba, mert ugye a kamatcsere nem "refinanszírozási HITEL" felvétel.

Kérlek jelezd, ha nem értessz egyet ezzel......

Sherlock # 2012.09.23. 10:16

Egyezzünk meg, mivel ez egy egyszerű lehet/nem lehet kérdés. Ha jól válaszolsz akkor válaszolok.

Ycal # 2012.09.23. 10:06

Megint mindenről sikerült beszélni, csak az eredeti kérdésre nem hajlandó senki válaszolni......

De akkor egy könnyű kérdés:

Mit jelent pontosan a a PTK 523.-ban és a Hpt 2.számú mellékletének 10-es pontában leírt:

"rendelkezésre bocsátás"

Mikor beszélhetünk jogi értelemben a rendelkezésre bocsátásról?

Sherlock # 2012.09.23. 10:03

Akkor CDS-t nem lehet akármire kötni ezek szerint?

Ycal # 2012.09.23. 10:00

Kedves Sherlock,

Nem , nem tudom, hogy mi az a Credit Default Swap, amit országkockázati felárnak is neveznek.....

Azt legalább tudod, hogy mi az a CIRS vagy a keresztdevizás kamatswap?(Az amúgy a jobbik eset ha nem, mert akkor nem annak ellenére beszélsz butaságot)

Esetleg azt, hogy a tőke milyen szerepet játszik ezen ügyletben?

Még egyszer felteszem a kérdést:

Kamatcsere ügyletben , mit szeretnél CDS-sel biztosítani???

Sherlock # 2012.09.22. 19:01

Azt legalább tudod, hogy mi az a CDS?(Az amúgy a jobbik eset ha nem, mert akkor nem annak ellenére beszélsz butaságot)

Kovács_Béla_Sándor # 2012.09.22. 18:51

No ugye. Erről beszéltem.

Ycal # 2012.09.22. 18:50

KBS:

Ez is kitérő válasz :)

A Kuria.....

Egy kis idézet a mostani Kuria jelentésből:

Az elemzés fontos megállapításaként emelte ki, hogy a bank nem hivatkozhat bármilyen áremelkedésre a kamat emelésekor, például a gáz világpiaci árának emelkedése erre nem ad indokot, miközben a CDS felár emelkedése már indokolhatja azt.

Hát , hogy a p....ba kerül CDS egy keresztdevizás kamatcsere ügylethez?

Ha ezt egy banki szakember megmagyarázná.

Tőkecserénél mit akarnak biztosítani?

Max. a kamatkülönbözetet lehetne, ami, mint te szoktad mondani nüansz.... :-)

Kovács_Béla_Sándor # 2012.09.22. 15:56

A Kúria összefoglaló jelentést készít a témáról. Abban lesz válasz.
De tartok tőle, hogy nektek az sem lesz elég, és továbbra is áradnak a jobbnál-jobb ötletek.

Ycal # 2012.09.22. 14:11

Kedves KBS,

Azért, mert én teszem fel a kérdést, még nem biztos, hogy az én fejemből pattant ki az "isteni" szikra....

De hogy Hofi-t idézzem: "...nekem nincs szégyenérzetem, ezért én jövök ki a színpadra......."

Gondolom, te sem csak a saját magad "képviseled" a bíróságon.......

Jobb lenne, ha minden kérdést új nicken tennék fel?

Lehetséges , hogy valamely kérdésemre választ is fogok kapni?

Vagy csak "fikázni" tudják az "urak" a másikat?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.09.22. 06:24

Olyan vagy, mint az amatőr tudós, aki már a hetvennegyedik örökmozgót találja fel.

Ycal # 2012.09.21. 21:37

"Tttttyűűűű."

dettó Tttttyűűűű.

Kedves KBS, sikerült megint semmit mondani......

Szerintem elég egyszerű kérdés.

Sima NEM+indoklást vagy IGEN+indoklást vártam volna...

Az imát hagyjuk meg a banki ügyvédeknek....

Kovács_Béla_Sándor # 2012.09.21. 17:32

Közben az ember vért izzad a perben, amit pártfogó ügyvédként ráosztottak. Nem, nem azért, hogy nyerjen - az lehetetlen - hanem csak azért, hogy viszonylag értelmes érveket tudjon összehozni. Mert az ügyvédnek holnap meg holnapután is ugyanazon bírók elé kell állnia, és jó lenne, ha továbbra is komolyan tudnák venni.