Én egyébként értem.
Olyan ez, mint a Bankok Általi Mószeroltak Egyesülete.
Vicc.
Ycal tipikus példája annak, amikor pl. a Banki Hitel..mittudoménymilyen Károsultak szövetségét a Provident támogatta.
Most is tucatszám nőnek a föld alól a kül. érdek-képviseleti szervezetek, amelyek nem képesek értelmezni nemhogy egy-egy törvényi szakaszt, de magát a szerződést sem. De találnak egy ügyvédet, aki nyilatkozik a Blikknek, hogy ez bizony törvénytelen, tisztességtelen. S ezekből lesz a cserebogár.
Meg a több száz, több ezer elkeseredett adós, akik reménykedtek a hülyeségben.
A bankok meg jót röhögnek közben, hogy ennyi idióta van ebben az országban. Igen, a több tucat sikertelen perből egy mindig sikeres lehet (azért a mostani szalagcímek az elfelejtik közölni, hogy lesz másodfok is...), nosza', vezető hír is lesz az UFO-Magazinban!
Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)
Tttttyűűűű.
Istenem...
Sziasztok,
Lenne egy kérdésem , a PTK 231 §(2)-ben a pénztartozás kapcsán leírtak alkalmazhatóak-e pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsönre?
(A bank forintot bocsát rendelkezésre , de CHF-et tart nyilván és az követel)
"231. § (2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani."
A követek rész OK lenne, mert ugye a törvény a lerovásról szól, de a 231 § lehetővé teszi-e, hogy kirovó pénznem "minőségét" megváltoztasd?
Amennyiben lehetővé teszi, akkor hogyan lesz összeegyeztethető a PTK 523.-mal és a Hpt 2.számú mellékletének 10-es pontával miszerint a kölcsönszerződés szerint meghatározott pénzösszeget kell a rendelkezésre bocsátani és az adósnak azt kell visszafizetni amit kapott.
Hpt. 2 számú melléklet
10. Pénzkölcsön nyújtása:
- a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban — kamat ellenében vagy anélkül — köteles visszafizetni;
A Hpt, mint speciális jogszabály nem írja felül a Ptk. általános szabályait?
Mivel a Hpt 2.számú mellékletének 10-es pontja meghatározza a pénzügyi intézményre vonatkozó kölcsönnyújtási szabályokat.
Megkönnyeztem a csodát.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Valamint vagyonvizsgálatot nekik! Mindnek! Az egész Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarának!
Addig tegye meg a Fidesz kormány, amíg megteheti. Mert, ha a NÉP teszi meg, az már nem akármilyen vagyonvizsgálat lesz! Lángba borulhat az összes korrupt burzsuj palotája, s egy szál gatyában fogják őket kirángatni onnan, és a kilakoltatott, kifosztott tömeg kezére adni – Népítélet keretében!!!
Ez kivégzés, egy nemzet kivégzése! Nyíltan, szándékosan, előre kitervelten! Ezen nem lehet mit szépíteni.
A magánszemélyek minden devizaalapú hitelének részlet fizetését fel kell függeszteni!!!!
Azt a felvételkori árfolyamon kell rögzíteni!!!
A bankoknak minden devizaalapú hitelszerződés után kártérítést kell fizetnie, az okozott kár nagyságához mérten!!!
Nekem a közjegyzői szerződés szerint devizában nyilván-
tartott hitelem van.
Engedjenek meg néhány észrevételt
Az OTP szerint devizaalapú kölcsön !Na akkor mi van ?
Már a közjegyzőkről szóló törvény is sérült .
Ugye a közjegyzőnek vannak törvényi kötelezettségei !!
Pl: aránytalan előnyt nem lehet biztosítani ,
egyoldalú módosítás ugyan mi ?
jogilag vitás pontot nem lehet engedni
eladási áron folyósít, vételin törleszd !
a szerződésnek mind két fél önálló akaratát kell
tükröznie
a közjegyzőnek kéne a szerződést készítenie.Hogyan
készíthette a ha nekünk csak felolvasták az aláírás előtt.
az előkészítésben nem vettünk részt .
kötelessége a jogkövetkezményekre felhívni a figyel-
met .
a szerződés a Ptk . szerint jogszabály megkerülé-
sével nem köthető .
itt csak egyet emelek ki !
a Bírósági Végrehajtásról szóló törvény szabályoz-
za a fizetés letilthatóságát- a családok megélhetésé-
nek biztosítása miatt .
véleményem szerint csak e tv. betartatása sok családot védene és megvédett volna a végrehajtástól
Értelmezésem szerint, "FIX" törlesztésű konstrukció esetén kívánja az "emelést" magyarázni ezzel.....
Mellesleg néztétek a Híradót?
Benne volt a kamatemelés elmeszelése........
Kedves KBS.
Nem ez az első eset, hogy "hülyének" nézed a másikat.
Nézzük meg ugyan miért hivatkozhat a bank egy később definiált fogalomra (biztos "szívjóságból"):
"Rendkívüli árfolyam esemény bekövetkezte esetén a Hitelező jogosult az esedékessé vált törlesztő részletekre jutó Árfolyamváltozás I.-et,
a rendkívüli árfolyamesemény bekövetkeztét követően a kölcsönszerződés futamidejének lejártát megelőzően kiterhelni."
Szerintem ez csuda előnyös lehet.
De az is lehet, hogy ezzel próbál takarózni nem?
Nem ez az első eset, amikor nem tudsz valamit értelmezni.
Gondolom, mivel a bank hivatkozik rá, nem igazán előnyös.... :-)
Egyébként ez az a kérdés, amit szerintem akkor is nehéz lenne megmondani, ha az egész szerződést látnánk.
Ha előnyös a számodra ez a hivatkozás, akkor miért ne próbálnád meg?
Semmi ilyesmi nincs a kölcsönszerződésben, épp ez a bajom. Mert nekem úgy tűnik, hogy így a szerződésben konkrétan meghatározott, pontosan megjelölt számú üzletszabályzat rendezi a felek viszonyát.
Van olyan a szerződésben,hogy változtathat az ügyfélszabályzaton?
(Amit ugye hirdetményben közöl)
Továbbá ,ha 15 napon belül vagy a hatálybalépésig nem élsz elkentmondással,akkor a szerződés részévé válik?
Kedves Kollégák!
Az alábbi kérdésben kérném a segítségeteket:
Van-e jelentősége annak, hogy a kölcsönszerződésben nem a "mindenkor hatályos" üzletszabályzatot kötötte ki a pénzügyi intézmény, hanem egy konkrétan, száma szerint meghatározott üzletszabályzatot?
Most ugyanis a pénzügyi intézmény egy olyan fogalomra hivatkozik (rendkívüli árfolyamesemény, azaz az árfolyam 25%-nál nagyobb mértékben változott meg), amit a kikötött eredeti üzletszabályzat nem is ismert. (A későbbi módosítások persze már igen.)
Ha a felek a "mindenkor hatályos" üzletszabályzatot kötötték volna ki, akkor tiszta sor, nyilván a módosítás is a közöttük fennálló jogviszony részévé válna, ha annak a Hpt. 210.§-a szerinti feltételei fennállnak. De így???
Az eredeti üzletszabályzatot természetesen a Hpt. 203.§ (2) bekezdésével ellentétes módon nem hajlandók kiadni, de tudjuk, hogy a kérdéses fogalom nem szerepel benne.
Válaszotokat megköszönve:
kepton
4-5 forint frankonként. A teljes futamidőre.
Ez csúsztatás :-)
4-5 forint frankonként stimmelhet, de inkább 8-10 forint frankonként minden befizetéskor
Ami egy 300CHF törlesztőnél 20 évre kb 600.000 huf......
Persze. Mert 30 milliós tartozásod van. Elmész ám...
Kedves KBS,
Nem gondolom, hogy okot adtam volna ilyen megnyilvánulásra.
Bármilyen meglepő számodra , még ilyen agyhalottaknak is, mint én jó sok kölcsönt adtak.....
100.000 CHF a felvett összeg, átszámíthatod. 2008-ban egy 2 szobás lakást adtak érte.
A kötéskor igért 90 + 10%-os elmozdulás , helyett 160-170 között tolom havonta jelenleg is... (igen , erre lehet, mondani, hogy nem vagyok normális.....)
Közben az árfolyam fel és a kamatláb fel , az alapkamat le.
Én max. 30% növekedéssel kalkuláltam naívan felvételkor, de 70% az kicsit sok........
Ha a kamatom csak 3%-kal kevesebb lenne (az alapkamat csökkenés, még az emelésekről nem beszélek), akkor olyan 100-110 lenne a törlesztés max ezesetben boldog ember lennék.
„az azért számottevően befolyásolhatja a szerződések egy jelentés részét.”
4-5 forint frankonként. A teljes futamidőre.
Persze. Mert 30 milliós tartozásod van. Elmész ám...
KBS:
"Próbáld már felfogni, hogy ezek a nüanszok olyan kis összeget jelentenek, ami miatt nem érdemes pereskedni."
Ez a nüansz , nekem 1 év alatt kb. 800.000 HUF összeget jelentett (ez nem az összesbefizetás ez csak az emelkedés különbözete).
Tudom, hogy egy ügyvédnek ez nüansz, de nekem aki fizetésből él, sokat számít.
Ha lehet hinni a híradásoknak, a Szegedi Ítélőtábla tisztességtelen feltételnek tekintette azt, hogy a bank saját folyósításkori deviza eladási árfolyamon folyósította forintban a hitelt és törlesztéskor saját törlesztéskori deviza vételi árfolyamán követelhette a törlesztést. Ha ez tényleg így van, és a Kúrián is megáll, az azért számottevően befolyásolhatja a szerződések egy jelentés részét.
Lehet hinni , sőt ez olyan bonyolult ügy, hogy 5 bíróból álló testület kell az eldöntéséhez, hogy ami nincs, azért mennyi pénzt szabad beszedni :-)
Pfv.IX.21.247/2012/6. szám
Végzés
A Kuria K. Á.I.r. és K.né R. H. II.r. felpereseknek, az OTP Bank Nyrt. I.r. és az OTP Jelzálogbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Békés Megyei Bíróságnál 5.P.20.360/2010. szám alatt indult és a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.052/2012/7. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a II.r. alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán indult felülvizsgálati eljárásban tájékoztatja a feleket, hogy az ügy különös bonyolultságára tekintettel – élve a Pp. 11.§-nak (5) bekezdésében foglalt lehetőséggel – elrendelte, hogy a Kúria az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanácsban járjon el. A Kúria egyben felhívta a legfőbb ügyészt, hogy a Pp. 274.§-nak (6)-(8) bekezdésében írtaknak megfelelően álláspontját legkésőbb 2012. október 15. napjáig fejtse ki.
Budapest, 2012. szeptember 5.
Fincsi mi?
„a "pénzpiaci kamatlábak változása" miatt emelte a kamatot (ami 3%-ot csökkent) ”
Ez meg nem is igaz. A szerződés nem csak a LIBOR-hoz, hanem a BUBOR-hoz is kötötte a kamatot, egy elég bonyolult képlettel. Az meg nem csökkent, hanem nőtt.
Kedves KBS:
Ilyet még a banki ügyvédek sem mernek leírni.
"Próbáld már felfogni, hogy ezek a nüanszok olyan kis összeget jelentenek, ami miatt nem érdemes pereskedni."
Kedves KBS,
Ne autó hitelből indulj ki, ott igazad van....
Nem szeretnék, matematikai fejtegetésekbe belemenni, de bármely közgazdasághoz értő ember meg tud erősíteni abban, hogy a törlesztőrészletek nem mutatnak 10-15%-nál nagyobb eltérést:
150HUF/CHF 6% és 230HUF/CHF 3% esetén.(Itt a 3% változás)
Ami a jelenlegi 70-os emelkedéshez viszonyítva igen jelentős.
Nem mindegy, hogy 70 ezerről csak 80-ra nőtt volna törlesztőrészlet 110 helyett.