Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Keverjük az érvényesség-hatályosság kérdéskörét. Előbb érvényes, mert csak az érvényes lehet hatályos.

kacsa11, maga vagy tudatosan, vagy ostoba tudatlanságból, de félrevezető tevékenységet folytat!
Az árfolyam-kockázati biztosítás létező, csak nem verik nagy dobra. A tények pedig bizony makacs dolgok.

A bankok az általuk egyszázalékos kamatra felvett svájci frankot átlagosan hatszázalékos kamatra adták tovább a magyar ügyfélnek. És amikor a forráskamatuk 0,5 százalékra csökkent, a növekvő kockázatra hivatkozva már nyolcszázalékos kamatot követeltek.

Mindebből világosan látszik, hogy a "hazánk területén ideiglenesen állomásozó" bankok gyakorlatilag korlátlan pénzügyi diktatúrát gyakoroltak és gyakorolnak az állítólag szuverén Magyar Köztársaság állampolgárai felett.

Illúzió tehát azt hinni, hogy létezik bármiféle békés és alkotmányos megoldás a világ, s benne Európa, valamint Magyarország nehézségeinek megoldására.

kfgabri:

nézd meg az árazási elveket és kérj magyarázatot az emelkedésre.
az árazási elvek tételesen tartalmazzák az emelési okokat.

Itt a magyarázat, már leírtam a "hirdetmény változott a szerződéskötés és a folyósítás között eltelt 21 napban":

(a bank nem tudja hogyan fog változni a kamat , ezért szerepel az a szerződésben , hogy folyósításkori hirdetményben szereplő összeg ")

A rohamos gyorsasággal mélyülő globális válság egyik fő oka éppen az, hogy miközben a vezető nyugati országok irányadó kamata a nullához közelít, a bankok a növekvő kockázatokra hivatkozva továbbra is óriási kamatkülönbözetet számítanak fel.
És tehetik, mert a kormányok és pénzügyi felügyeleteik nem tudnak, nem mernek s nem akarnak fellépni ezzel a gátlástalan kifosztással szemben.

A világot fenyegető veszély ma már tehát nem a bankrabló, hanem a "rabló bank"!

„A szerződés -egyéb kikötés hiányában- az aláíráskor hatályos.

De, érvényes csak akkor lesz amikor Ő folyósít. Tehát a két időpont között neked van egy hatályos de, még érvényben nem lévő szerződésed.”

Ezzela "két időpont között"-tel hova akartál kilyukadni?

Ycal: miért ne változhatna az a nyomoronc hirdetmény?
pláne a válság előtti jogi és piaci káoszban.
sajnos így jártál.

Dr, Attika:

"Keverjük az érvényesség-hatályosság kérdéskörét. Előbb érvényes, mert csak az érvényes lehet hatályos."

Köszönöm a kiigazítást , megjegyzem.

Akkor már csak annyi a kérdésem, egy szerződés a kamat meghatározása nélkül érvényessé válhat-e?

21 nap telt el az aláírás és a folyósítás között? Érdekes, ez nekünk kb. 21 perc volt.

Ycal, nincs igazad.
Egy finanszírozás addig nem lép ÉLETBE, nem realizálódik, amíg nincs szolgáltatás.
Hajadra kenheted az érvényességedet, ha nem mozog pénz vagy dologátadás.
Egy érvényes kölcsönszerződés elfér a fiókban, de egy hatályos már ellenszolgáltatást kíván.
Te ennél sokkal értelmesebb vagy, hogy ezt ne akard elfogadni.

kfgabri:

Miért ne változhatna az a nyomoronc hirdetmény?
pláne a válság előtti jogi és piaci káoszban.
sajnos így jártál.

Akkor már csak egy gyors kérdés:

Megvolt a konszenzus a szerződéskötéskor?
Vagyis irányulhatott az én akaratom az 5%-os hitel felvételére, mikor több bank , ennél alacsonyabb kamatot kínált?

Még mindig nem vagyok jogászprofesszor így csak olvasgatok hülyeségeket:

A rejtett disszenzus

A jogviták jelentős részét képezi, „ha a felek között nincs valóságos akarategység, ugyanakkor abban a hiszemben vannak. hogy közöttük szerződés áll fenn. ”Ez az un. rejtett disszenzus problematikája, amikor az ajánlat és az elfogadás minden lényeges elemet illetően látszólag fennáll, de annak tartalmát a felek eltérően értelmezik. Előfordulási eseteik, pl. ha valamelyik fél akaratának kialakulása, kifejezése, ill. a másik fél nyilatkozatának értelmezése során tévedett.
Bár a kérdéskörrel az akaratnyilatkozatok értelmezésénél korábban foglalkoztunk, valamint az érvénytelenség körében a tévedés tárgyalása kapcsán még vissza fogunk térni, ehelyütt a következőket kell rögzíteni:

• ha a lényeges elemeket illetően a szerződésértelmezés arra az eredményre vezet, hogy a disszenzus nem is maradt rejtve. akkor nincs szerződés;

plusz vannak szerződéskötési és folyósítási feltételek.
folyósítási feltétel a határozattal bejegyzett banki zálog standard, létezhetnek még egyedi feltételek is.
21 nap egy jelzálogra életszerű.

kfgabri:

Miért ne változhatna az a nyomoronc hirdetmény?
pláne a válság előtti jogi és piaci káoszban.
sajnos így jártál.

Akkor már csak egy gyors kérdés:

Megvolt a konszenzus a szerződéskötéskor?
Vagyis irányulhatott az én akaratom az 5%-os hitel felvételére, mikor több bank , ennél alacsonyabb kamatot kínált?

Még mindig nem vagyok jogászprofesszor így csak olvasgatok hülyeségeket:

A rejtett disszenzus

A jogviták jelentős részét képezi, „ha a felek között nincs valóságos akarategység, ugyanakkor abban a hiszemben vannak. hogy közöttük szerződés áll fenn. ”Ez az un. rejtett disszenzus problematikája, amikor az ajánlat és az elfogadás minden lényeges elemet illetően látszólag fennáll, de annak tartalmát a felek eltérően értelmezik. Előfordulási eseteik, pl. ha valamelyik fél akaratának kialakulása, kifejezése, ill. a másik fél nyilatkozatának értelmezése során tévedett.
Bár a kérdéskörrel az akaratnyilatkozatok értelmezésénél korábban foglalkoztunk, valamint az érvénytelenség körében a tévedés tárgyalása kapcsán még vissza fogunk térni, ehelyütt a következőket kell rögzíteni:

• ha a lényeges elemeket illetően a szerződésértelmezés arra az eredményre vezet, hogy a disszenzus nem is maradt rejtve. akkor nincs szerződés;

plusz vannak szerződéskötési és folyósítási feltételek.
folyósítási feltétel a határozattal bejegyzett banki zálog standard, létezhetnek még egyedi feltételek is.
21 nap egy jelzálogra életszerű.

És a lényeg, a több hamis szó,

• a modern pénzrendszerekben a kamat valójában folyamatosan és exponenciálisan növekvő profitot feltételez, hiszen a felvett hitelek csak akkor, és csak úgy törleszthetők, ha az adós valami olyan tevékenységbe fektette, amelynek hozadéka tartósan magasabb, mint a fizetendő kamat.

Ha ez nem így van, márpedig az esetek döntő többségében ez valójában kizárható, akkor ez azt jelenti, hogy az adósok többsége igazából eleve adósságcsapdában vergődik, amely végtelenített pénzszivattyúvá vált.

Ráadásul növekszik a gyanú, hogy az egész folyamat mögött a bankok grandiózus csalássorozata húzódik meg. Vagyis semmilyen devizaháttér nem volt, a "sima" forinthitelt álcázták devizahitelnek, mert biztosak voltak a svájci frank erősödésében. Spekulatív számításuk bevált, és most ennek minden terhét a hitelfelvevőkre hárítják.

a bank, mint operáció (velem az élen) végrehajtó személyzet, vagyis menj a bíróságra az ilyen jogelméleti tételeiddel.
ott majd a Te és/vagy ügyvéded elvitatkozik a banki kollegával, de a napi életre ez tényleg irreális és életképtelen érv.

„21 nap egy jelzálogra életszerű”

Az első hitelnél nem tudom, mennyi idő múlva folyósítottak, mert azt a pénzt én nem is láttam, azt az eladónak utalták.

A másodiknál biztos aznap folyósítottak, mert az aláírást követően egy részét fel is vettük kp a pénztárban.

wers, azt hogy csináltátok?
rohantatok puskával a földhivatalba?

a bank, mint operáció (velem az élen) végrehajtó személyzet, vagyis menj a bíróságra az ilyen jogelméleti tételeiddel.
ott majd a Te és/vagy ügyvéded elvitatkozik a banki kollegával, de a napi életre ez tényleg irreális és életképtelen érv.

Akkor itt egy elég életképes érv:

13/93EGK 3. 1 (l)
(3) A melléklet tartalmazza azoknak a feltételeknek a jelzésszerű és nem teljes felsorolását, „amelyek tisztességtelennek tekinthetők.”

„ „előírják, hogy az áruk vagy szolgáltatások árának meghatározása a szállítás időpontjában történik,”” vagy engedélyezik az áru eladójának vagy a szolgáltatás nyújtójának, hogy egyoldalúan megemelje az árakat, mindkét esetben anélkül, hogy ennek megfelelő jogot biztosítanának a fogyasztó számára a szerződés felmondására abban az esetben, ha a megemelt ár lényegesen magasabb annál, mint amiben a szerződés megkötésekor megállapodtak;

Ha jól tudom, a 2006 márciusa óta a tisztességtelen szerződési feltétel semmis (a törvény erejénél fogva) vagyis nem is válhat a szerződés részévé....

De gondolom szerinted ezek nem vonatkozhatnak a hitelszerződéskre.

Ycal, bemész a fiókba.
Előadod ezt az EU-s jogforrást.
Mi fog történni?

„21 nap egy jelzálogra életszerű”

Az első hitelnél nem tudom, mennyi idő múlva folyósítottak, mert azt a pénzt én nem is láttam, azt az eladónak utalták.

A másodiknál biztos aznap folyósítottak, mert az aláírást követően egy részét fel is vettük kp a pénztárban.

Nálam 22.-e az aláírás.
11.-e a folyósítás

Valami miatt 10.-én változott pont a Hirdetmény.....

pont.

„mert biztosak voltak a svájci frank erősödésében”

Na, ehhez nem kell túl nagy jóstehetség. Vagy volt, aki a CHF gyengülését feltételezte?
Na jó, ekkora erősödésre senki nem számított, de némi erősödés benne volt a pakliban

„wers, azt hogy csináltátok?
rohantatok puskával a földhivatalba?”

Valahogy úgy :), de a biztosítót is útba ejtettük, már nem emlékszem pontosan ott milyen papírt intéztünk. Csak azért vagyok biztos, hogy egy nap volt, mert akkoriban alig voltam Magyarországon, nem volt több időm, így előre időpontokat egyeztettem, bank, közjegyző, földhivatal, biztosító, bank. Persze kellett a bank hozzáállása, rendes volt az ügyintéző, vagy túl macerás ügyfél voltam, és mihamarabb meg akart tőlem szabadulni :)

Ycal, bemész a fiókba.
Előadod ezt az EU-s jogforrást.
Mi fog történni?

Kfgabri:

Nem az érdekel, hogy mit mond a bank, hanem , hogy igazam van vagy nincs....

Ha bemegyek , annyira jogkövető a bank, hogy önnagától nem fogja betartani a rá vonatkozó jogszabályokat (lásd Hpt 83.(2))

Azt fogják mondani,hogy magánszemélyek között nem alkalmazható az irányelv.

De mégis, mert ez egy minimum követelményt tartalmazó irányelv , ezt a részét nem ültették át a magyar jogba így az átültetési idő letelte után, ami az EU csatlakozás napja volt már hivatkozhatnak rá magánszemélyek is.

Továbbá, a magyar bíróság a vonatkozó törvényeket új köteles alaklmazni hogy az megfeleljen az EU irányelvekben meghatározottaknak.

De majd kijavítanak a jogász urak , ha tévedek.....

hogy jön ide a 83.§(2)?