Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Ycal

Nem kell, hogy te fogalmazd a szerződést. Ha az általad aláírt szerződés tartalma előtted nem volt ismert, akko hogyan voltál jóhiszemű?
Hogy objektív-e és független-e a felektől, annak az eldöntéséhez azért ismerni kellene a szerződést. Te elvileg ismered és mivel aláírtad, ismerned is kellett volna. Én meg nem olvastam ezt a szerződést. De tegyük fel, hogy semmilyen iránymutatást nem tartalmaz arról, hogy hogyan kell számolni az induló kamatot és valóban csak a bank saját döntésétől függ. Ha valóban ez van a szerződésben, és ezt te elolvastad, akkor miért csak 5 év elteltével derült ki számodra, hogy nem 3.99% volt az induló kamat?

Obudafan:

Ami allitok, az nem mas, mint hogy a szerzodes kikoteseibol az tunik ki, hogy a kamat meghatarozasa csak kozvetett.

Es azt is allitom, hogy a bank hirdetmenye, Ami alapjan a folyositaskor a kamat erteke meghatarozhato, az nem objektiv es nem fuggetlen a felektol.

De gondolom ezzel te is egyetertesz. Vagy nem?

Obudafan:

??????

Ezt kerlek fejtsd ki , mert ertelmetlen amit irsz?

Mit allitok en es mikoze ennek a Jo vagy rosszhiszemuseghez?

Lassan eljutunk oda, hogy en fogalmaztam a szerzodese, hogy a bankot megtevesszem :)))

Obudafan:

??????

Ezt kerlek fejtsd ki , mert ertelmetlen amit irsz?

Mit allitok en es mikoze ennek a Jo vagy rosszhiszemuseghez?

Lassan eljutunk oda, hogy en fogalmaztam a szerzodese, hogy a bankot megtevesszem :)))

B. Law:

Igen szamitok ra, de nem arra, hogy mar az indulo kamatertek is valtozni fog.

Ha arra szamitok, hogy mar az indulo kamat sem az lesz, mint Ami , akkor volt mikor meghoztam a dontese es bankot valsztottam, akkor batmely bank mellettem donthettem volna, mondvan, majd ugyis csak 2 holnap mulva a folyositaskor derul ki milyen kamaton kapom a kolcsont.

De mar kegirtam, nem azzal van a baj, hogy a bank 6 honap utan kamatot valtoztatott, hanem azzal, hogy a szerzodeskotes es a folyositas kozott tette ezt!!!!!!

Erre miert kellene szamitanom?

„ szamomra csak 5 EV utan derult ki, hogy a bank nem 3.99%-os indulo kamaton nyujtotta a kolcsont.”

Akkor viszont te mégsem voltál jóhiszemű, hiszen a szerződés szövegéből, azt állítod, hogy ez következik. Vagy nem így látod?

Az altald emlitett ket dolog nem a rejtett disszenzust hatarozza eppen Meg?

Nincs valodi konszenzus, de a felek ezzel nincsenek tisztaban?

Obudafan:

Ha a te ervelesed elfogadjak, akkor a konszenzushiany es a rejtett disszenzus jogi fogalmkat el kellene felejteni es ezaltal a letre nem jott szerzodeseket is nem gondolod?

Ezeket miert talaltal ki , ha "arrol mindenkinek tudnia kell, hogy megallapodott-e vagy sem" ?

Mint mondtam, szamomra csak 5 EV utan derult ki, hogy a bank nem 3.99%-os indulo kamaton nyujtotta a kolcsont.

De legyen akkor konszenzus abban, hogy egy jovoben ismerte valo kamatertek lesz a kolcsonnyujtashoz indulo kamata.

A kerdes az, hogy ezesetben milyen kriteriumai vannak a kozvetett kamatmeghatarozasnak, hogy a birosag azt elfogadja, mint konszenzushiany a kamat ertekeben?

Ahhoz hogy igazad lehessen, két dolognak kellene teljesülnie:

• nem jött létre szerződés, mert nincs konszenzus és
• a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy nincs konszenzus.

Szerintem ez a kettő együtt legfeljebb elméletben fordulhat elő. Arról csak tudok, hogy sikerült-e megállapodnom valakivel, vagy sem.

Ius:

Koszonom a hozzaszolasod, de vigyazz kimellett allsz ki, mert te is gyorsan hulye lehetsz velem :)

En vallalom, ha hulyeseget mondok vagy irok es nagyon magam eszervekkel meggyozni, azt hiszem ezt mar bebizonyitottam.
Nekem nem degradalo okosabbtol, tajekozottabbtol tanulni vagy elfogadni , ha masnak van igaza.

De ITT azokbol van sok akik nem tudlak miert van igazuk , csak van. Aztan ha valaki esz ervekkel megcafolja, akkor durcasan megsertodve elvonul.

Tudod azert kell minden cseszet meg forditani, mert olyan orszagban elunk , ahol a Kuria a bankszemlebol irja a jogegysegiket.

Az uj torvenyek direkt keresztbe tesznek az adosnak. (Lasd egy ujtorveny diszkriminacio szaguan eloirja, hogy devizaperben Meg kell jelolni es kerni kell a birosagtol a jogkovetkezmeny levonasat nehogy a szegeny banknak kelljen mar pert inditani es esetleges viszonyitasi valamit is :) )

Elmondok valamit Amit vagy elhiszel vagy nem:

Voltam a PBT-nel Meg a Kasleres Kuria itelet elott, mikor az EB valaszara vart mindenki.

Akkor elterelodott kicsit a beszelgetes erre a temara es az Elnok megkerdezhete, hogy mit gobdolok mi lesz a Kuria dontese.

En akkor azt mondtam neki, Meg honapokkal a dontes elott, hogy szerintem mivel most az arfolyamres ertekenek kihagyasa miatt semmisek lennenek a szerzodesnek, Ezert a Kuria most Kaslernel arra fog ramenni, higy az egesz eladasi-veteli arfolyam kikotest tisztessegtelennek talalja, igy ez nem is valik a Szerzodes reszeve es nem lehet emiatt semmissegre hivatkozni majd.

Hat bejott!!!!

Az mondjuk azota is erdekelne, hogy ha a szerzodes korulmenyeibol ketseget kizroan kiderul, hogy a felek El kivantak Terni az MNB arfolyamatol, akkor a birosagtol , hogy veheti ugy, hogy a felek azert nem allapodtak Meg eltero arfolyam alkalmazasban mert ezt a torveny rendezi es ebben nem kell megallapodni.

Ez megint egy megeroszakolt dolognak tunik, hogy a Kuria megmentse a szerzodeseket.

Ne azert kell minden poharat felforditani, mert a vegen csk lesz valami , Amt mar nem lehet majd beleeroszakolni a jogba.

Ha nem a bank kototte volna ezeket a szerzodeseket......

Ius:

Koszonom a hozzaszolasod, de vigyazz kimellett allsz ki, mert te is gyorsan hulye lehetsz velem :)

En vallalom, ha hulyeseget mondok vagy irok es nagyon magam eszervekkel meggyozni, azt hiszem ezt mar bebizonyitottam.
Nekem nem degradalo okosabbtol, tajekozottabbtol tanulni vagy elfogadni , ha masnak van igaza.

De ITT azokbol van sok akik nem tudlak miert van igazuk , csak van. Aztan ha valaki esz ervekkel megcafolja, akkor durcasan megsertodve elvonul.

Tudod azert kell minden cseszet meg forditani, mert olyan orszagban elunk , ahol a Kuria a bankszemlebol irja a jogegysegiket.

Az uj torvenyek direkt keresztbe tesznek az adosnak. (Lasd egy ujtorveny diszkriminacio szaguan eloirja, hogy devizaperben Meg kell jelolni es kerni kell a birosagtol a jogkovetkezmeny levonasat nehogy a szegeny banknak kelljen mar pert inditani es esetleges viszonyitasi valamit is :) )

Elmondok valamit Amit vagy elhiszel vagy nem:

Voltam a PBT-nel Meg a Kasleres Kuria itelet elott, mikor az EB valaszara vart mindenki.

Akkor elterelodott kicsit a beszelgetes erre a temara es az Elnok megkerdezhete, hogy mit gobdolok mi lesz a Kuria dontese.

En akkor azt mondtam neki, Meg honapokkal a dontes elott, hogy szerintem mivel most az arfolyamres ertekenek kihagyasa miatt semmisek lennenek a szerzodesnek, Ezert a Kuria most Kaslernel arra fog ramenni, higy az egesz eladasi-veteli arfolyam kikotest tisztessegtelennek talalja, igy ez nem is valik a Szerzodes reszeve es nem lehet emiatt semmissegre hivatkozni majd.

Hat bejott!!!!

Az mondjuk azota is erdekelne, hogy ha a szerzodes korulmenyeibol ketseget kizroan kiderul, hogy a felek El kivantak Terni az MNB arfolyamatol, akkor a birosagtol , hogy veheti ugy, hogy a felek azert nem allapodtak Meg eltero arfolyam alkalmazasban mert ezt a torveny rendezi es ebben nem kell megallapodni.

Ez megint egy megeroszakolt dolognak tunik, hogy a Kuria megmentse a szerzodeseket.

Ne azert kell minden poharat felforditani, mert a vegen csk lesz valami , Amt mar nem lehet majd beleeroszakolni a jogba.

Ha nem a bank kototte volna ezeket a szerzodeseket......

Bori Bori :

Igazam nincs mit, orultok , hogy segithettem ebben a szamodra zavaros , temaban, hogy megtamadasrol, semmisseg, stb.

Mit is irt alá pontosan mindenki?
Te tudod vagy csak gondolsz valamit, mint a megtamadasrol?

"Vigyázz mit mondasz, mert ezért fejed veszik, te a 15.600.000 HUF-t kaptál, de a szerződés szerint nem ezzel fogsz tartozni, hanem a nyilvántartásba vett devizaösszeggel ami legyen mondjuk 100.000 CHF."

Csak téged idéztelek.

"a bank 15.600.000 HUF folyósított összegre 7.400.000 HUF visszafizetése után , még 30.000.000 HUF-t követelne, a legutóbbi levele szerint"

Nem is kellene forintokat emlegetnünk. Csak hát a legtöbb magyar képtelen CHF-ben gondolkodni, pedig mindenki aláírta.

B.Law

„Nem, figyelek rad, de engem mas erdekel ebben mint teged. Nem a problemadra valo megoldast keresem, csupan tajekozodniu vagyis tudni szerettem volna milyen hitel volt ez, es a magyar birosag hogyan kezelte.”

Ez egy ingatlan vásárlásra nyújtott deviza elszámolású kölcsön volt.

A magyar bíróság eddig még nem tárgyalta az ügyet, mint írtam is jelenleg minden fel van függesztve.
Még nem volt tárgyalás.

„„(A referencia kamatot, ne keverd ide, mert azt a látszatot kelti, hogy a valami fix dologhoz volt kötve a kamat.)” hogy lenne az fix. Illetve lehetne....de nem szokott.”

Fix, mint definiált, a fix-et a változó megnevezésére értettem.
(LIBOR, BUBOR, ROBOR, stb.)
Nem pedig az értékre.

„Meg kellett legyen.”

OK, de szerinted mégis mi????

Volt egy adósi akarat , ami a bank aktuális hirdetményében lévő kamatérték miatt alakult ki. Azon az induló kamatértéken kívánta a kölcsönt igénybe venni.

A tényleges szerződésből viszont látszik, hogy a banki akarat az adósétól eltérően egy jövőbeni (folyósításkori) hirdetményben szereplő kamatértéken történő kölcsön nyújtásra irányult.

Hol van ebben a közös megegyezés, a konszenzus?

Persze, ha nem változik a hirdetmény az aláírás és a folyósítás között, akkor szerencsés esetben a két érték egyenlő lett volna és akkor most arról beszélnénk, hogy bár az akartok nem egyeztek, de mégis teljesült az adós akarata és mi van ilyenkor.

De nem így történt, mert a hirdetmény változott, az aláírás és a folyósítás között.

Viszont azt állítani, hogy valakinek az akarata egy olyan kamaton való szerződés kötésre irányul, amit nem ismer, de még a kiszámolására sincs egyik félnek sem lehetősége, de azt a másik szerződő fél korlátlanul befolyásolhatja, kicsit nekem meredek.

De, hogy megértsd:

Részlet a PBT-s határozatból:

Az eljáró tanács külön felhívására, a válaszirat kiegészítésében a pénzügyi szolgáltató az alábbiak szerint arra is magyarázatot adott, hogy a Szerződésben tájékoztató jelleggel meghatározott 3,99%-os kamatláb
helyett ténylegesen miért 4,99%-os kamatot alkalmaztak az első kamatperiódusban.

A pénzügyi szolgáltató a 4,99%-os kamatlábat a következőkkel indokolta:

A hitel befogadásakor (2008.04.17) hatályos akciós hirdetmény az alábbiakat tartalmazta:
„2008.01.14-től befogadott „Csak kamat" típusú, jelzálogalapú szabad felhasználású, valamint lakáscélú hitelügyletekre:
Piaci lakáshitelek: évi 5,99% kamat (tisztán fedezet alapú termék évi 6,49%), feltételek teljesítése esetén az
első kamatperiódusban évi 3,99% kamat.

A szerződéskötéskor (2008.05.22) hatályos akciós hirdetmény az alábbiakat tartalmazta:
„2008.01.14-től befogadott „Csak kamat" típusú, jelzálogalapú szabad felhasználású, valamint lakáscélú hitelügyletekre:
Piaci lakáshitelek: évi 5,99% kamat (tisztán fedezet alapú termék évi 6,49%), feltételek teljesítése esetén az
első kamatperiódusban évi 3,99% kamat.

A folyósításkor (2008.06.11) hatályos akciós hirdetmény az alábbiakat tartalmazta: „2008.01.14- től
befogadott „Csak kamat" típusú, jelzálogalapú szabad felhasználású, valamint lakáscélú hitelügyletekre:
Piaci lakáshitelek: évi 6,39% kamat (tisztán fedezet alapú termék évi 6,89%), feltételek teljesítése esetén az
első kamatperiódusban évi 4.99% kamat.”

Vagyis a bank 2008.05.22 és 2008.06.11 között 2008.01.14-től módosította az első kamatperiódus (0-6 hónap) kamat értékét.

Csakhát erről nem értesítette az adóst és nem is kérdezte meg, hogy így is fel kívánja-e venni a kölcsönt, hanem a szerződési kikötést felhasználva, már az új kamattal folyósította a kölcsönt.

De az eredeti kérdés, arra irányult, hogy amennyiben elfogadjuk, hogy mindkét fél egy a jövőben megismerendő kamatértéken kíván szerződést kötni, akkor megállapodhatnak-e a bank jövőbeni hirdetményében szereplő összegről?

Megfelel-e e ez a közvetett meghatározás kritériumainak?

A bank jövőbeni hirdetménye objektív a felek által nem befolyásolható kamatértéket tartalmaz-e?

Mert, ha nem akkor a jog szerint a felek bár úgy néz ki, hogy konszenzusra jutottak, de mégsem állapodtak meg a kölcsön kamatában, ami lényeges eleme a szerződésnek és ezért nem jött létre a szerződés

Bori Bori:

"Minden szerződés megtámadható."

Igen, persze.

Én úgy tudom, hogy a jog különbséget tesz, létre nem jött, semmis és megtámadható szerződés között, de biztos én vagyok hülye megint.

Mert az egyik létre sem jön tehát még érvénytelen sem lehet.

A semmis az a megkötéstől fogva érvénytelen.

Míg a megtámadható , csak a sikeres megtámadás után válik érvénytelenné.

„Az új Ptk. az érvénytelenséget gyűjtőfogalomként használja, és azon belül fenntartja a semmis és a megtámadható szerződések közötti megkülönböztetést.

http://ptk2013.hu/…ii-resz/3611”

De majd itt kijavítanak az ügyvédurak, ha hülyeséget írtam.

Honnan veszed, hogy az átlagos fogyasztó a szerződés megkötésekor felismerte, hogy a professzionális pénzügyi szolgáltató akinek külön állami felügyelete van ami kvázi ellenőrizni hivatott a törvényes működését , annak a szerződése az bizony sok helyen tisztességtelen feltételt tartalmaz, vagy épp semmis, mert nem felel meg a jogszabályoknak, ne talán akkora a probléma, hogy létre sem fog jönni közöttük a szerződés , mikor azt a szerződést 10 jogász rakta össze bankonként.

Tudod, ha ezek a szerződések olyan faszak lennének és nem lenne velük probléma, mert a bankok nem akarták volna lehúzni és átbaszni az ügyfeleket, akkor az árfolyam emelkedés után sem találtak volna rajta fogást a vergődő adósok!!!!
És akkor nem kellenének a "bankmentő" törvények, mert minden törvényes és a te szavaiddal élve megtámadhatatlan , kikezdhetetlen lenne bennük.

Kicsit gondolkozz el azon amit most leírok.

Gondolom van mobilod és használsz számítógépet is.

Ismered az IPC-A-610D szabványt?

Mert sok ember még nem is hallott róla, mégis megveszi az elektronikai cikkeket és használja őket.
Miért?
Mert úgy gondolja, hogy neki nem kell ismernie az összes szabványt, nem kell tudnia, hogy az alkatrészek forrasztása vagy épp csak egy címke felragasztása megfelel-e a szabványnak, mert akiknek az a dolguk, hogy betartassa a szabványokat és azok akik összerakták az eszközt azok megfelelően jártak el és nem egy összetaknyolt szart kapsz a pénzedért.

Te mit szólnál, ha pl: a 3 hónapos mobilod elromlik és én azt mondanám neked, hogy miért most kezdesz el vergődni, mikor elromlott, hogy lehetsz ilyen hülye, a vak is látja, hogy pár alkatrész forrasztása, nem felelt meg a szabványnak ez egy hibásan összerakott, szar.
Miért nem vertél egy nagyot a saját kezedre? Hagytad volna a francba ott azt a telefont, mos nem nyafognál, hogy elromlott.

„Ám legyen, tekintsük azt a példát, hogy a szerződés semmis. ”

Ki mondta, hogy semmis a szerződés, nem keverjük a nem ugyanazt jelentő fogalmakat, (mit a bank a hitel és a kölcsön szavakat) mi most létre nem jött szerződésről beszélünk, ahol az adós jóhiszemű gazdagodónak tekintendő.

„Ezzel az a bökkenő, hogy aznap kaptál 15.600.000,-Ft-ot.”

Vigyázz mit mondasz, mert ezért fejed veszik, te a 15.600.000 HUF-t kaptál, de a szerződés szerint nem ezzel fogsz tartozni, hanem a nyilvántartásba vett devizaösszeggel ami legyen mondjuk 100.000 CHF.
(függetlenül attól, hogy a deviza nem jelenik meg a kölcsönügyletben , ahogy a Kúria is mondta, csak egy átszámítás történik, maga a szerződés hozza csak létre a devizatartozást)

„ A semmis szerződésre a kölcsönadott összeget a szerződéskötés napján esedékes visszafizetni.”

Semmis szerződésnél elvileg igazad is lenne, de itt nem arról beszélünk.

B.Law

Mit értesz egész ügyem alatt?

Ugy látom érted súgás nélkül is, de mégsem érted :)

„Neked ezek szerint valtozo kamatozasu - nem fix - volt a hiteled, es igen azt altalaban 6 havonta nezik meg, hogyan valtozik a referencia kamat.
Azt gondolom az ados felelotlen, nem jarta elegge korbe a hitel penzugyi termeket, mielott felvette.”

Vagy figyelmetlen vagy vagy nem tudsz szöveget értelmezni vagy leszarod amit mondok -már megbocsáss!!!!

Igen változó kamatozású volt. 6 havi kamatperiódussal és igen ezzel tisztában voltam.

De jelenleg nem arról beszélünk, hogy a bank a 6 hónap letelte után módisította a kamatot!!!!!!

Mi a kezdő kamatértékről beszélünk. Amit az első 6 hónapban fizetett az adós , még mielőtt megnéznék, hogyan fog változni a kamat a következő 6 hónapra.
(A referencia kamatot, ne keverd ide, mert azt a látszatot kelti, hogy a valami fix dologhoz volt kötve a kamat.)

Vagyis nem a 6-12. hónap közötti kamatról, hanem a 0-6 hónap közöttiről.

Ami a szerződés aláírása és a folyósítás között eltelt közel 1 hónap alatt változott meg és már az első kamatperiódusban (0-6 hónap) sem a szerződésben szereplő 3.99%-os kamatértékkel számolt a bank.

Igazad van, az adós vagyis ÉN felelőtlen voltam, mert nem gondoltam, hogy a bank át akar b...ni.
Megtévesztésre alkalmas módon szerepeltet a szerződésében egy végülis feleslegesen megadott kamatösszeget. Mert általában a "tényleges" kamatérték a releváns egy ügyletnél, és nem egy tájékoztató jellegű adat.

Így nézve nincs különbség, aközött, hogy a szerződés aláírása napján érvényes kamatérték vagy az egy évvel korábban érvényes kamatérték szerepel megadva a szerződésben, mert mindkettő információ tartalma nulla a szerződés szempontjából.
Mivel a szerződés tényleges kamata, majd csak a folyósítás napján fog ismerté válni!!!!

Ezt az "apró turpiszságot" csak a szerződésben szerepeltette a bank , melyet bevallok őszintén akkor nem vettem észre (Mert bizonyára felelőtlen voltam) de nem akarok most belemenni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat témakörbe, mert az megint nagyon messzire vezetne és abba sem, hogy "a Bank ezen magatartása alkalmas volt-e arra, hogy Ügyfelet olyan ügyleti döntés
meghozatalára késztesse, amit egyébként nem hozott volna meg."

Emiatt mertem azt is állítani, hogy a felek között a kezdeti kamatértékében nem volt meg a valódi konszenzus szerződéskötéskor.

Mi a konzekvencia?
Mi a bíróság döntése (döntés nincs, csak határozat van)?

Az hogy a beadott keresetben a 2 létre nem jött és 3 semmis szerződési pont után 6. pontként szerepel az "árfolyamrés hiánya", mint szerződés semmisségét eredményező pont és a törvnyben előírt kikötés ezért, a bíróság :

2014. évi XXXVIII. törvény

a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről

7. Folyamatban lévő perek kezelése

16. § (2) A bíróság a külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig hivatalból felfüggeszti - a 6. § (2) bekezdése szerinti közérdekű keresettel indított per és a 6. alcímben szabályozott per kivételével - azt a peres eljárást is, amelynek a tárgya részben vagy egészben a 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés, illetve amely pert az ilyen szerződéses kikötésen is alapuló követelés érvényesítése iránt a pénzügyi intézmény indított a fogyasztóval szemben, ha a 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés az 1. § (1a) bekezdése szerinti fogyasztói kölcsönszerződésben szerepel. A felfüggesztésre az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.

Jaj.
A bankokat meg a válságnak nevezett mesterséges káosz után a polgárok adóforintjaiból mentették meg az összeomlástól.
Ha már populista szöveg...
Bocs.

(Először 8 évet írtam, mert kb. azóta használják a vergődők a bank pénzét.)

"Ha létre sem jött a szerződés vagy semmis, nem "megtámadható" ahogy te jelzed, akkor hogy lehetne felmondani?
Nem csak érvényes szerződés esetében lehetséges a felmondás?"

Minden szerződés megtámadható. Az benne az érdekes, hogy akkor kezdtek vergődni az adósok, amikor számukra kedvezőtlenül alakult az árfolyam. Amikor aláírtad a jogtalan semmis szerződést, miért nem vertél egy nagyot a saját kezedre? Hagytad volna a francba ott a 15.600.000,-Ft-ot.

"Mit és mennyit is kellene pontosan visszafizetni az adósnak szerinted?
Amit kölcsön kaptak?"

Ám legyen, tekintsük azt a példát, hogy a szerződés semmis. Ezzel az a bökkenő, hogy aznap kaptál 15.600.000,-Ft-ot. A semmis szerződésre a kölcsönadott összeget a szerződéskötés napján esedékes visszafizetni. Vagyis 15.600.000,-Ft + a szerződéskötés napjától a visszafizetés napjáig számított késedelmi kamatot.
Szerinted melyikkel jársz jobban?
(A 8 év csak tipp, nem ebbe kell belekötni.

off

Azért néha vessünk már egy pillantást a taláron kívüli világra is.
Ycal volt itt már a nevetség tárgyától kezdve elefánt is a porcelánboltban, de egyetlen dolgot az ügyvéd urak teljesen figyelmen kívül hagynak.
Hogy Ycal nem elefánt abban a boltban, hanem egy olyan vevő, aki az összes porcelánbögrét felfordítja, s ha azok alján pl. a "manufactured by switzerland" szerepel, akkor megkérdezi az eladót, hogy akkor most azt milyen svájci kézműves készítette, mikor Svájban nincs is angol...
Az eladó válasza feltehetőleg az, hogy azért, mert ez a szabály.
Ycal válasza erre az, hogy jó, de miért?

Az ügyvéd urak legalább maguknak beismerhetnék, hogy saját kútfőjéből (ha jól emlékszem Ycal valamilyen mérnök) nem sokan képesek ilyen mélységben beleásni magukat egyetlen (figyeltek? Egyetlen!) ügybe. Én nem vagyok ügyvéd, s be kell valljam: már követni sem tudom az érveit, kérdéseit. De azért a fene egye meg!, ha ügyvéd lennék, bizony nem pont őt szúrnám ki szórakoztatásom tárgyának...
Van itt elég idióta, értelmesen feltett kérdésre vár választ. Talán az is elég neki, ha azt a választ kapja, hogy "nem tudunk követni, le is fárasztasz a kérdéseiddel, keress egy legalább közepes képességű ügyvédet, mert neked az átlagos nem lesz elég"...

Én már írtam: eleinte cinikus voltam, de azután megváltozott a véleményem. Persze, olyan adós is van, aki a Koppány Csoport oltalma alatt áll, 65-ös az IQ-ja, azokat könnyű lerázni.
Mintha az rémlene valahonnan, hogy nem szabad általánosítani, minden ügyfelet összemosni, egy kalap alá venni.

Obudafan, ez tényleg szükséges?

"Ha nem is volt szerzodes es o ennek tudataban"

Hogy lett volna tudatában?

Elképzelhetőnek tartod, hogy a létre nem jött szerződés tudatában az adósok évekig kamatfizetési kötelezettséget teljesítettek?

Megbeszéltük, hogy az adós nem volt rosszhiszemű.

Aki jóhiszemű volt, annak a visszatérítési kötelezettsége csak akkor következik be, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a gazdagodása jogalap nélküli volt.

Az adós jóhiszemű birtoklóként szabadon rendelkezhetett a kapott összeggel nem?

Most olvastam a PTK NAGYKOMMENTÁR 7. jogalap nélküli gazdagodásról szóló részét.

„586. oldal:

Külön kiemeljük, hogy az egyik oldalon mutatkozó vagyoni előnynek nem kell azonos mértékűnek lennie a másik oldalon jelentkező vagyoni hátránnyal. A jogalap nélküli gazdagodás intézményének a kártérítési felelősségtől való különbsége abban is áll, hogy az előny visszatérítése nem represszív jellegű. A gazdagodás címén mindig a tényleges gazdagodást kell megtéríteni és nem a másik fél által elszenvedett kárt.

587. oldal:

Visszatérítési kötelezettség

2. Jogalap nélküli gazdagodás esetén, ha a visszaköveteléskor az előny megvan, azt vissza kell téríteni -, ha az előny nincs meg, az ellenérdekű felet általában visszatérítési kötelezettség nem terheli. Aki ugyanis tulajdonosnak hihette magát, szabadon rendelkezhetett vagyontárgyaival, azokat elajándékozhatta, meg is semmisíthette. Így a felelősség megállapítása kizárt azzal a jóhiszemű személlyel szemben, aki a gazdagodástól még a visszakövetelés előtt elesett.

588. oldal:

Az eleve rosszhiszemű gazdagodó visszatérítési kötelezettsége már a gazdagodáskor beáll. Aki viszont jóhiszemű volt, annak a visszatérítési kötelezettsége csak akkor következik be, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a gazdagodása jogalap nélküli volt. Az utóbbi esetben a késedelmi kamat fizetésére való kötelezettség megállapításánál az említett körülmények tisztázásának jelentősége van.
Az eredetileg jóhiszemű birtoklásban három szakasz különböztethető meg: a) a teljes jóhiszeműség, vagyis amíg a dolog birtokosának nem jut tudomására olyan körülmény, amely a jogalapot kétségessé teszi, b) az a szakasz, amikor számolni kell a visszatérítési kötelezettséggel, c) végül amikor a birtokos előtt is nyilvánvaló, hogy a gazdagodás visszatérítésére köteles.
Az eredetileg jóhiszemű gazdagodót a megtérítési kötelezettség - a fentebb c) alatt tárgyalt szakaszban is - csak akkor terheli, ha felelős a gazdagodástól való elesésért.

Elesés a vagyoni előnytől

3. Kérdés: mikor állapítható meg, hogy a gazdagodó elesett a gazdagodástól. Ha a vagyoni előny - esetleg átalakultan - még megvan (pl. ha valaki jogalap nélkül pénzhez jut, s azon vásárol egy dolgot), az ilyen módon megszerzett dolog értékét a gazdagodásnál figyelembe kell venni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha valaki elcseréli a jogalap nélkül megszerzett vagyontárgyat egy másik dologgal. Ilyenkor ui. nem tekinthető a gazdagodástól „elesettnek”.”

Vagy a PTK NAGYKOMMENTÁR-t is össze-vissza firkálmánynak tartod, amin csak jót szórakozni lehet?

Kérdések:

Ha a jogalap nélküli gazdagodó a kapott pénzből ingatlant vásárolt, akkor az ingatlan értékét kell-e a gazdagodásnak tekinteni?

Csak akkortól számítandó-e a jóhiszemű gazdagodónak a visszatérítési kötelezettsége, amikortól nyilvánvalóvá válik számára, hogy a gazdagodása jogalap nélküli volt?

Betti Betti:

Ostobán állok a megtámadások előtt. Hát mondják fel azonnal az adósok, ha nem tetszik a szerződés, és fizessék vissza rögvest, amit kölcsön kaptak.

Én is ostobán állok az előtt amit írtál.
Tudnál nekem válaszolni ezekre a kérdésekre?

Ha létre sem jött a szerződés vagy semmis, nem "megtámadható" ahogy te jelzed, akkor hogy lehetne felmondani?

Nem csak érvényes szerződés esetében lehetséges a felmondás?

Mit és mennyit is kellene pontosan visszafizetni az adósnak szerinted?

Amit kölcsön kaptak?

Azt valszeg mindenki rögvest örömest visszafizetné :)
Én spec igen, de a bank 15.600.000 HUF folyósított összegre 7.400.000 HUF visszafizetése után , még 30.000.000 HUF-t követelne, a legutóbbi levele szerint.

Ostobán állok a megtámadások előtt. Hát mondják fel azonnal az adósok, ha nem tetszik a szerződés, és fizessék vissza rögvest, amit kölcsön kaptak.

szórakoztató :D

Rendben. Allitasod szerint nem jott letre szerzodes, mert nem volt konszenzus. Ha ez igy van, akkor csak szamitania kellett az adosnak arra, hogy visszafizetesi kotelezettsege lesz (meg azzal persze igy is, ugy is szamolni kell, hiszen kolcsonrol van szo). Akkor azt nezzuk meg, hogy a felelossege fennall-e azert, hogy elesett az elonytol. Ha nem is volt szerzodes es o ennek tudataban az arfolyamkockazattal mit sem torodve az azonnali visszafizetes helyett vasarolgat belole, akkor miert ne allna fenn? De ketsegtelenul szorakoztato az ervelesed.