Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)


ius latratus # 2015.05.06. 11:45

Az a baj, hogy már a "legfeljebb" is téves utcába vitt. Így választ adni sem lehet, mert az uzsora emlegetése a blikk vitarovatába való, az meg, hogy a te értelmezésedben az árfolyamkockázat 30-40 forint összegű ingadozást tesz csak(!) lehetővé, nos, erre szerinted mit mondjunk?
Hogy ne beszéljünk már ökörségeket?
Amúgy: Élj kifogással, hatvan napon belül ugyanezt a választ fogod kapni. Aztán békéltető, bíróság, Brüsszel.
Ezer lehetséges út, tessen egyet választani!

andrea13 # 2015.05.06. 11:28

Köszönöm szépen a vàlaszt. Sajnos akkoriban csak és kizárólag devizaalapú kölcsönt adtak, màsrészről azt olvasom amit akkor alàírtam. Tehàt érdemleges vàlaszt is kaphatok vagy csak kioktatàst? Köszönöm, hogy segítség helyett ész osztàs megy. Biztosan nem azért vett fel hitelt nagyon sok ember, mert jó ötletnek tűnt. Azt sem írtam, hogy nem akarom törleszteni, de ez baràtok közt is uzsora.Az àrfolyam kockàzat meg érzésem szerint kb 30-40 ft ingadozás. Ennyivel kalkulàltam is. A kérdésem arra vonatkozott, hogy ami folyósítàskor maximalizàlva van az törlesztéskor miért nincs.

Sherlock # 2015.05.06. 08:17

Mert ezt vállaltad a szerződésben, ha szívességi kölcsönt kaptál volna, akkor nem lenne kamat (ha meg eleve nem deviza alapú szerződést kötsz, akkor árfolyamkockázat sincs). Az megvan, hogy aláírás után is kaptál egy példányt a szerződésből? Ugyanazt olvasod, amit akkor kellett volna.

andrea13 # 2015.05.06. 06:08

Üdvözlet Mindenkinek!

A héten megkaptuk az elszámolást, és elővettem hozzá a hitelszerződésünket. Meglepődve olvastam, hogy a szerződésben szereplő hitel összege 14161 CHF-nek megfelelő, legfeljebb 1900000 HUF. Kölcsön folyósításának pénzneme HUF, törlesztésének pénzneme HUF.
Elszámolásban szereplő aktuális tőke tartozás 3242160 HUf-
A legfeljebb csak az egyik félre vonatkozik? Amennyiben folyósításkor árfolyamváltozás esetén sem adtak volna több pénzt, akkor nekem miért kell sokkal többet visszafizetnem?
Köszönöm a válaszokat
Andrea

Kérdezgeető # 2015.04.15. 16:12

Tisztelt Fórumozók!

Egy telefonbeszélgetés alapján az MNB állásfoglalása devizahitellel kapcsolatban, hogy vagy MNB árfolyamon, vagy az adott bank középárfolyamán kell a banknak folyósítania a hitelt és átszámolnia a törlesztő részletet is.
Most szembesültem azzal, hogy a Budapest banknak külön, SZÁMLAKONVERZIÓS árfolyama van, mely még kedvezőtlenebb az ügyfél számára.
Kérdésem, hogy ez mennyire legális, vagy elfogadott, vagy törvényi rendelkezésnek megfelelő?

Köszönöm!

elekimi84 # 2015.04.07. 18:06

Üdvözlök mindenkit!

Segítséget,véleményeket szeretnék kérni egy chf alapú autóhitel esetében. Impulse-Leasing szerződésről volna szó.Az elszámolást követően írtam egy levelet a lízingcégnek hogy jó adós létemre engedjék el a fennmaradó tartozásom.Válaszban közölték velem,hogy elengedik a tartozásom,amennyiben aláírok egy 3 példányos tanukkal igazol nyomtatványt aminek egy pontját érdekesnek találtam.
A mondat "A felek kijelentik,hogy a 0000000 számú CHF alapú zárt végű pénzügyi lízingszerződésből eredő jogok és kötelezettségek tekintetében egymással minden tekintetben és teljes körűen elszámoltak,egymással szemben semmilyen jogcímen követelést vagy igényt illetve panaszt sem bíróság-sem egyéb hatóság előtt vagy bármilyen egyéb módon nem érvényesítenek."Három napot adtak rá.
MIT GONDOLTOK!!!!!!Előre is köszi.

ObudaFan # 2015.04.07. 12:31

samson1985

Valamennyi járhat vissza, ha volt kikötve árfolyamrés, vagy volt egyoldalú banki szerződésmódosítás.

ObudaFan # 2015.04.07. 12:29

MrWatson

A Kúria döntése a fogyasztói szerződésekre vonatkozik. A kft. pedig nem fogyasztó. Ha ászf-ben volt ez a kikötés, és a kft. úgy érzi, hogy ettől függetlenül ez vele szemben is tisztességtelen feltétel, akkor meg kell támadnia a feltételt, esetleg a perben a megtámadási jogot kifogásként gyakorolni.

ObudaFan # 2015.04.07. 12:24

EndreV

Pert azt bárki bármiért indíthat, de azért az nem mindegy, hogy mit szeretnél elérni. Az érvénytelenség legvalószínűbb jogkövetkezménye itt az lenne, hogy a bíróság orvosolná a szerződést, megállapítaná, hogy helyese nmennyi a THM és mene minden egyébként az eddigiek szerint.

EndreV # 2015.04.05. 14:57

Tisztelt Fórumozók!

A japán jen alapú devizahitel-szerződésemben a teljes hiteldíj mutató mértéke 5,14%, viszont az ügyleti kamat (2,75%) és a kezelési költség (2,04%) összege mindössze 4,79%, tehát nem fedik le teljesen a THM-et. A 0,35%-nyi rés nem takar semmilyen költséget, legalábbis az általam milliószor átolvasott szerződésem nem tesz róla említést, hogy az mi akar lenni.
A hitelfelvételkor hatályban lévő Hpt. 213/b és c pontja kimondja, hogy az a szerződés semmis, amelyik nem tartalmazza tételesen a teljes THM-et, illetve semmis akkor is a szerződés, ha nincs feltüntetve az összes költség.
Tehát nem tisztességtelenségről van szó, hanem egyenesen semmisségről.

Ez alapján elindíthatnám a pert?

A válaszokat előre is nagyon köszönöm!

MrWatson # 2015.03.18. 13:33

Ma született egy AB döntés hogy a Kúria árfolyamrés tisztességtelenségére vonatkozó megállapítása helyes:
http://www.napi.hu/….595076.html

Családi Kft-nk a Kúria árfolyamrés tisztességtelenségére vonatkozó döntésére hivatkozva kérte az MKB-Euroleasinget hogy számolja azt el. Nem tette. A Kft-nk elszámolta, az elszámolást megküldte (az árfolyamrésről szóló ÁSZF passzusok érvénytelenségét megjelölve), és januárban kifizette az utolsó részletet, a szerződést lejártnak és megszűntnek tekinti. Az MKB-Euroleasing még 3 részletet szeretne és mivel a cég nem fizeti be ezért ma fel akarta mondani a szerződést.
Kft-nk álláspontja hogy nincs mit felmondani mert teljesítéssel megszűnt a szerződés.

Helyesen gondoljuk? Lehet egy megszűnt szerződést felmondani? Hogy kell egy ilyen szerződésre tekinteni? vagy ezt csak utólag egy bírói döntés fogja megmondani miután egy meghagyásra ellentmondva perré alakulunk?

samson1985 # 2015.03.03. 19:36

Üdv! Hitel visszatérítés ügyben írok!
2005. szeptember hónapban vettem fel (K&H) 10 millió forintot Svájc Frank (160 ft) alapon 20 évre.
2011. április hónapban végtörleszetettem, azaz a teljes tartozást egyösszegben visszafizettem (10 millió 500 ezret).
A kérdésem annyi lenne hogy ez esetben jár e hitel visszatérítés, és ha igen akkor kb mennyi lenne az a összeg amit esetlegesen a bank kiszámolhat.

ObudaFan # 2015.03.02. 19:24

juhimeli

Hát, az attól függ, hogy lesz-e erre fedezet a cégben.

ObudaFan # 2015.03.02. 19:24

frubot

Rosszul gondolod. Legfeljebb bizonyítás kérdése, hogy mikor jött létre.

juhimeli # 2015.03.02. 13:49

Üdvözlet!

Szeretnék választ kapni a kérdésemre.Volt egy autóhitelem,de a cég akinek fizettem a havi törlesztőt felszámolás alatt van.A kérdés,kapok egyáltalán vissza pénzt "pedig járna" ,így,hogy felszámolás alatt van a pénzintézet?

Előre is köszönöm a választ!

Amonre # 2015.03.02. 09:55

Tisztelt fórumtársak, tisztelt Ügyvédek!
Sopronbank elleni perhez keresek ügyvédet.
Cég vagyok, -ezért nem vonatkozik rám a fogyasztóknak előnyös törvények- és az egyoldalu kamatemelések miatt szeretném perelni -esetleg peren kívűl megyegyezni- a bankot.
A bankot Sopronban lehet perelni, így olyan ügyvédet keresek, aki ott tud képviselni.
Bővebb információt privátban küldök.

frubot # 2015.02.24. 22:20

Kedves Jogászok! A 2007-ben kötött kölcsönszerződésemen nincs dátum egyik lapon sem. Jól gondolom, hogy ebben az esetben a ptk. szerint nem is jött létre a szerződésem?

Erre gondolok:

6:69. § [A szerződés létrejöttének időpontja és helye]

(1) A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik.

Sudzsumi # 2015.02.13. 20:50

Üdvözlet Mindenkinek!

Abban szeretném kérni a segítséget, hogy amennyiben beadtam egy keresetet a bíróságra autóhitel ügyben, de most azt tanácsolta az ügyvéd - a jelen körülményekre tekintettel - lépjek vissza, szüntessem meg. Mit kell ilyenkor tenni. Sajnos az ügyvéd a köztünk lévő megállapodásból is kihátrált, így magam vagyok.

Előre is köszönöm.

ius latratus # 2015.02.07. 19:54

Pedig Bihari ügyvédnő még azok közé tartozik, akik eddig nem csináltak bohócot magukból.
Ellentétben Damm Andrea szürreális cirkuszi társulatával...

Kovács_Béla_Sándor # 2015.02.07. 18:32

Mert az a kamaton múlik?

petertaylor # 2015.02.07. 17:31

Bihari Krisztina ügyvédnő szerint az ilyen magas kamatú devizaalapú kölcsönöknek csak az elnevezése deviza alapú ,amúgy forint kölcsönként kell tekinteni .A Kúria
6/2013) határozata alapján.

petertaylor # 2015.02.07. 17:27

Egy jó dolog van benne ,hogy nem emeltek kamatot az eddigi 5 évben.

wers # 2015.02.07. 13:33

:)))) pedig akad ilyen tucatjával

Kovács_Béla_Sándor # 2015.02.07. 12:11

Aki 24%-os kamaton kötött devizás kölcsönszerződést, az gondnokság alá kellene helyezni. Szakértői vizsgálat már nem is kell.

petertaylor # 2015.02.07. 11:45

Hello.

A Kúria jogegységi határozatában az van ,hogy a deviza alapú kölcsönök kamata kedvezőbb a forint kölcsön kamatától.

A mi szerződésünkbe ez van :
THM 28.04%
Ügyleti kamat 23.21%
Ez valóban kevesebb lenne mint a forint kölcsön kamata?