KBS:
:)
Miért mondod ezt?
Csak próbálom, hozni a színvonalat :)
Tudom, hogy az eszed ugyanúgy hülyeségnek tartja és tiltakozik ellene, mint a munkaanyagban foglaltak ellen....
próbáltam nagyon kisarkítani és kifordítani az egész megközelítést....
De mivel tudnád az megmagyarazni, hogy az egyiket miért lehet, a másikat miért nem lehet?
Miben tér el a két érvénytelenség?
No, ennek meg még annyi értelme sincs. Már annak, amit fejtegetsz.
KBS:
Ezt is megértük, cirka 3 év után, hogy valamiről mindketten azt gondoljuk, hogy hülyeség és nem én vagyok a hülye :P
De akkor dogmatikázzunk tovább :)
A többségi álláspont:
"Amennyiben olyan szerződés [b]teljes érvénytelenségének további jogkövetkezménye a határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítás melletti elszámolás, amelyben az árfolyamrésre, valamint az egyoldalú kamatemelésre vonatkozó szerződéses rendelkezések maguk is érvénytelenek, akkor erre a határozathozatal előtti és utáni időszak vonatkozásában is tekintettel kell lenni[/b]: úgy kell tekinteni, hogy az ezekből fakadó tartozás az adóst nem terheli, azzal a tartozása csökkentendő."
Ha az egészében érvénytelen szerződést hatályossá lehet nyilvánítani és figyelembe lehet(kell) venni a rendelkezéseit, akkor kérdem én , mi az akadálya az árfolyamrésre vonatkozó érvénytelen kikötést a bíróság határozat hozatalig hatályossá nyilvánítsa és azt is figyelembe vegye???
Ha egy egész szerződést hatályossá lehet nyilvánítani és joghatást válthat ki, miért ne lehetne ezt megtenni egy kis résszel, az mennyivel érvénytelenebb a szerződésnél?
(Ez kezd a régi árfolyamrés beleírásra hasonlítani, aminek tudjuk mi lett a vége... ott volt az, hogy a tisztességtelen feltételt nem lehetett kiegészíteni, de a szerződést magát , a Kúria minden további nélkül kiegészítette)
Érvénytelen szerződés => hatályossá nyilvánítás => figyelembe vétel
Érvénytelen kikötés => érvénytelen => kihagyás
Ez így kicsit visszás nem ?
Önmagában az árfolyamrés kikötés sem minden esetben érvénytelen, csak az adott kontextusban vizsgálva......
Én kicsit azt látom, hogy jelenleg egyre jobban az az irány, amit te is mondasz, hogy nem a jog határozza meg , hogy mi érvényes, hanem eldöntik, hogy valaminek érvényesnek kell maradnia és hozzá alakítják a jogot.....
Tisztelt Cím!
Kérdésem autó hitellel kapcsolatos. 2008-ban vásároltunk lízingra autót. Azóta minden hónapban fizetjük a részleteket. A szerződést úgy kötöttük, hogy a törlesztőrészlet nem változik, esetleg időben tovább fizethetjük a hitelt. Szerződés részletezése szerint minden hónapra kiosztva a törlesztő részleteket 2018-ban fizetnénk az utolsó részletet. Ennek értelmében elvileg lejár a szerződés, amit 3.114.960 Ft-tal zárunk. Ehhez képest a bank utolsó közlése alapján: 2014.07. hóban még 2.600.000 Ft a hátralevő tartozás. Nekünk ez elég drasztikus változás! Mit tud tanácsolni? Érdemes még most ügyvédhez fordulni? Bankban hogyan tájékoztatnának minket? Érdemes előtte ügyvédet fogadni? Válaszát megköszönve, maradok tisztelettel
Nem is értek vele egyet. Rossz értelemben vett jogászkodás. Akkor szokott ilyen születni, amikor előbb van még a döntés, és utólag keresünk hozzá érveket. Bár továbbra sem látom, ez esetben mi lenne a gyakorlati különbség a jogkövetkezményekben.
KBS:
Már gondoltam rá....ha egyszer lesz felesleges pénzem, tuti elkezdem...
Azt hiszem, ha ezt amit belinkeltem előadnám, mint a kölcsönről alkotott véleményem egy vizsgán, akkor valszeg sosem lenne jogász diplomám :P
De szerintem neked se lehetett volna, ha ezt előadod :))))
Üdvözlök mindenkit!
Kérdéseim: Az egyik, hogy amennyiben egy bank felmondta a szerződésem, mikortól kell számolni az elévülést. A szerződés kötésétől vagy a megszűnésétől. Mi van akkor ha engedményezte egy követeléskezelőnek. Ha időközben ajánlott levélben felszólítottak, onnantól újra indul az öt év? Per nem volt még.
Egy másik ügyemben (banki tartozás)már jogerős bírósági ítélet van. De most újabb védekezéssel tudnék előállni, hogy miért érvénytelen szerintem a devizaalapú autóhitel szerződés. Mit tehetek?
A válaszokat előre is, nagy tisztelettel köszönöm!
Amennyire vonz a dogmatika, már rég el kellett volna végezned a jogot. Bár a vonzalom nem minden...
KBS:
Az az egyik jelentősége, hogy hülyének nézik-e az embereket vagy nem?
A másik , hogy az idézett részlet a Kúria joggyakorlat elemző csoportjának többségi véleménye a kölcsönről.
Mi a jelentősége?
Sziasztok,
Remélem nem hiányoztam nagyon....
Szeretném kikérni a véleményeteket erről az agymenésről:
"a pénzkölcsön tényleges gazdasági és jogi célja a pénz időleges használatának a biztosítása és az azzal kapcsolatos kockázatvállalás, hogy a kölcsönösszeg visszafizetésre kerül-e.....a kölcsönszerződés szerződő felei között nincs a pénz tulajdonjogának végleges átruházására irányuló szerződési akarat, tekintve, hogy a kölcsönösszeget érvényes
szerződés esetén is vissza kell fizetni. A kölcsönszerződés meghatározóan ezért használati és nem tulajdonátruházó kötelem: idegen pénz használata kamat ellenében..... mind a hazai jogirodalom, mind a külföldi jogokban kialakult nézetek a pénzkölcsön használati kötelem természetét támasztják alá."
A kölcsön akkor most dare jellegű szolgáltatás (meghatározott pénzösszeg átadása) vagy nem?
Ja. Belátom értelmetlen kérdés volt.Bocs.
A kérdés.
Akinek ingatlanát már többször is árverésre tűzték ki, azt most is fogják az mbvk-án többszörre hirdetni?
Ez nyaralóféle, devizahitel-kölcsönből vett, és ki van adva albérlő-lakónak!
Erre is van kilakoltatási moratórium?
A bérlő elhelyezéséről kinek kell gondoskodni?
Ha bent akar maradni, akkor mi van?
Lakottan adják el?
Bagóért?
hello
chriswb
Milyen pénzüket?
ObudaFan, köszönöm az észrevételt, hasznos volt.
mi van azokkal a devizaadósokkal, akiknek ingatlanai már árverésre kerültek?
Ők hogy kapják vissza a pénzüket?
„ÁSZF-en kívül meghatározva már nem lenne igaz hogy nem áll az árfolyamréssel szemben közvetlenül nyújtott szolgáltatás a PJE értelmében?”
Csak ha fogyasztói szerződésben volt, de a régi Ptk. szerint fogyasztó nem csak természetes személy lehetett.
„ÁSZF-re viszont azt mondja a bank hogy az egyedi, mert aláíratta egy példányát. :) (ami jelenthet akármit is, hogy átadta, elolvasta az ügyfél, de fogalmilag is kizárt hogy általános=egyedi, legalábbis az álláspontunk ez)”
Az ászf aláíratása nem egyenlő az egyes szerződések egyedi megtárgyalásával.
igen, ÁSZF-ben. (köszönöm a véleményt)
ÁSZF-re viszont azt mondja a bank hogy az egyedi, mert aláíratta egy példányát. :) (ami jelenthet akármit is, hogy átadta, elolvasta az ügyfél, de fogalmilag is kizárt hogy általános=egyedi, legalábbis az álláspontunk ez)
ÁSZF-en kívül meghatározva már nem lenne igaz hogy nem áll az árfolyamréssel szemben közvetlenül nyújtott szolgáltatás a PJE értelmében?
Szerintem csak ha az árfolyamrést ÁSZF-ben határozták meg.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Mekkora esélyt láttok rá hogy a bíróság következetes, és nemcsak természetes személy esetén ítéli tisztességtelennek az árfolyamrés alkalmazását (noha a 2/2014PJE csak természetes személyekről szól) ?
Deviza alapú forintkölcsön esetén tisztességtelen-e az árfolyamrés akkor is ha az ügyfél nem magánszemély?(ügyfél Kft. /végfelhasználó=fogyasztó/, kezes magánszemély, tárgy személyautó 'kölcsön')
Mekkora esélyt láttok rá hogy a bíróság következetes, és nemcsak természetes személy esetén ítéli tisztességtelennek (noha a 2/2014PJE csak természetes személyekről szól) ?
Kúria 2/2014 PJE „3. A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok =árfolyamrés) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett az Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel, mindaddig, amíg kógens törvényi rendelkezés nem lépett azok helyébe.”
(Hpt.) 2013 CCXXXVII tv. 6. § (1) „E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában”
„28. fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy;”
Pedig kellene, ugyanis nincs olyan kötelmi jogi fogalom, hogy a szerződések összevonása. Ha pedig nincs ilyen, akkor a kérdésedre az a válasz, hogy amit kérdezel, annak a szerződésekből kell kiderülnie, amit viszont nem láttuk.
Akkor, hogy tiszta legyen.
Egy magánszemély felvett 2006 ban 13 millió ft. CHF hitelt ingatlanfedezettel. Ennek a 13 millió forintnak nyilván volt egy adóstársa, vagy kezese.
Ez a hitel még csak részben lett visszafizetve, de a bank engedélyezte, hogy ugyanez a személy újabb négymillió forintot vegyen fel 2008-ban, ugyanerre az ingatlanra fedezetként. Így a 13-ból ami megmaradt és négymilliót összevonták, és a két hitelből lett egy.
Ennél a négymillió forintnál viszont már egy másik adóstárs lett. Az adóstárs aki a 13 millió forintnál volt, mintha megszűnt volna létezni.A kérdés erre irányult, hogy mi van azzal az adóstárssal, aki a 13 millió forintnál volt?
Szóval a lényeg az, hogy adós egy ideig törlesztett, majd mikor nem, a szerződést felmondták, és a mostani adóstárson akarnak behajtani( kapaszkodjanak meg), 135 000 CHF-nek megfelelő tartozást.
Magyarán, aki a négymillió forintnál volt adóstárs, azon a bank most kb. cirka 40 milliót akar behajtani.
Ennél pontosabban nem tudom megfogalmazni.
Csak találgatunk, és aki találgat, az sokat téved.
De egy kölcsönnek akkor is a szerződő adósok az adósai, ha abból egy másik kölcsönt fizetnek vissza. A visszafizetett kölcsön adósainak a tartozása pedig természetesen megszűnik. Ha valakinek annyi esze van, hogy kifizeti valaki másnak a tartozását csak úgy, az utána ne csodálkozzon olyan nagyon.
(Szóba jöhetne a jogalap nélküli gazdagodás esetleg; de ez a tényvázlat, amit itt kaptunk mindenhez kevés.)
Béla
Jaaaj. Valami adósságrendező hitelről lehet szó. A régivel gondjai lehettek, csak nem tudni a részleteket. Éppen ezért: lásd előző hsz-em
„ és a kettőt összevonták.”
??