Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

„A 8 általánosoddal elolvashatnád rendesen. A semmisség az feltétlen érvénytelenség, de ami neked még érdekesebb, hogy hivatalból kell figyelembe venni. Ha semmisek a szerződések, akkor a bíróságok már legalább 6 éve cseszik el a dolgokat, amiért nem állapítják meg maguktól amit annyira szeretnél.”

Sherlock ,

Igen a semmisség az az, de sajnos ezt is bíróságnak kell kimondani......

Te most nekem rovod fel, hogy olyan a magyar bíróság amilyen?

Sajnos sok dolog nem jut el a bíróságig ezért kellett a közvetlen végrahajthatóság :-)

Ki mondta, hogy nem kellett volna a bíróságnak a semmisséget észlelnie, kb egy éve ezt hajtom nektek....

Lásd, invitel választott bírósági kikötést is az EU-nak kell tisztességtelennek minősíteni.

De tovább megyek a közjegyzőnek kellett volna mielőtt semmis szerződést foglal közokiratba...

Mindenki hülye. Csak a PITE helikopter.
(Dénes urat a linkelt cikk titulálta ügyvédnek. Holott Magyarországon nő nem az.)

Egyébként az az elemzés nem is rossz, sok munka van benne. Milyen kár, hogy ezt a munkát elsősorban az amúgy is tönkrement adósok újabb átverésére használják. Ironikus, hogy ezt épp azért tehetik meg, amiért a bankok is meg tudták velük köttetni ezeket a ma már elátkozott szerződéseket: tudniillik ebből sem értenek szegények egy szót sem.

KBS:

„Dénes urat a linkelt cikk titulálta ügyvédnek. Holott Magyarországon ő nem az.”

Ebben teljesen egyetértünk.....

„Milyen kár, hogy ezt a munkát elsősorban az amúgy is tönkrement adósok újabb átverésére használják.”

Ezt a részét kifejtenéd bővebben?

Én úgy tudom, ezt az "árfolyamrés" dolgot nem Ő találta ki, hanem a PSZAF írta le már 2005-ben, A bankok ingatlanfedezetű devizahiteleinek
összehasonlító elemzése című tanulmányában többek között. hogy:

Deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbség (árfolyamrés)

A devizaalapú hitelek esetében a folyósításnál deviza-vételi, a törlesztésnél pedig deviza-eladási árfolyammal számol a hitelnyújtó. A hitel folyósításakor az ügyfél devizában veszi fel a hitelt, majd eladja forintért a hitelnyújtónak, és a kapott forintot átutalja az eladónak, kivitelezőnek. A hitel törlesztése ugyancsak devizában történik úgy, hogy először az adós forintért devizát vásárol a hitelnyújtótól, majd a megvásárolt devizából kifizeti a hitel törlesztőrészletét. A deviza-vételi árfolyam alacsonyabb a deviza-eladási árfolyamnál, A deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamot a hitelnyújtó határozza meg, ez hitelintézetenként eltérő, mértékű, általában 0,5% és 3% közötti költség felszámítására kerül sor. (A felszámított árfolyamrés konkrét mértékei példaként a következők: BB 0,5%, FHB 2%, HVB 0,7%, CIB 3%). Ezt a költséget a teljes hiteldíj mutatónak (THM) tartalmaznia kell.

http://www.pszaf.hu/…evizahitelek

Miért rónánk fel a PITEE-nek , hogy megtalálta azt amit a bank rejtett költségként számolnak fel és nem merték leírni, hogy a 6%-os hiteledre még réjön 2% azért mert eladási és vételi árfolyamot alkalmazok?

Ha ezt beleírták volna, akkor nem lenne miről beszélni ott lenne fehéren feketén , hogy pl: árfolyamrés 2%

Ebben az esetben senki nem hozná fel 213. (1) C részét miszerint is:

Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

Azért hová el nem jutottunk cikra 2 nap alatt nem KBS?

Innen indultunk:

Kovács_Béla_Sándor 2012.12.08. 18:48

„érvénytelen az a devizahitel-szerződés, amelyik nem tartalmazza az árfolyamrés értékét!”
Az egész szerződés?! Ezt te csak álmodtad.

:-)

Emlékszik még valaki, hogy mit írtam szombaton?

Ycal # e-mail 2012.12.08. 17:23

.
.
.

Azért figyeljétek hétfőn a médiát, mert Csányi megint be fogja jelenteni, hogy az OTP nem fogadja el a tegnap meghozott döntést, hogy érvénytelenítették egy szerződést és újfent a Kuriához fordul :-)

Most lőttem a penzcentrum.hu-n:

A Fővárosi Törvényszék ítéletében semmisnek nevezte a devizahitel szerződést, amelynél a felszámított költségek nincsenek teljeskörűen felsorolva. Az ítélet jogerős, ellene fellebbezni nem lehet, de mint az OTP az [origo] megkeresésére elmondta, a bank nem ért egyet az ítélettel, és élni fog a jogorvoslati lehetőségekkel.

http://www.penzcentrum.hu/…1034837.html

Lottóznom kellene :-)

Kedves Fórumozók!
Egy kis segítséget kérnék. CHF alapú életbiztosítással kombinált hitelem van. A közjegyző által hitelesített egyoldalú tartozást elismerő nyilatkozat 4. pontja szerint:

"Alulírott Adós, Adósárs az X Banknak címezve elismerjük, hogy amennyiben a fentiekben hivatkozott jelzálogkölcsön szerődésből eredő hitelt a Bank részünkre folyósítja, a Bankkal szemben fennálló egyetemleges tartozásunk: 88.377.- CHF-nak megfelelő-legfeljebb 12.000.000,- FT."

Lehet, hogy buta vagyok, de ez nem azt jelenti, hogy LEGFELJEBB 12.000.000,- FT-ot ismerek el tartozásnak??? Miért kér a Bank tőlem több mint 18.000.000 FT-ot vissza??
A válaszokat előre is köszönöm!!!

Kedves Felhasználók!
Én érdeklődni szeretnék.Van egy svájci frank alapú hitelem, viszont a szerződésen nem szerepel a felvett összeg svájci frankban, minden hol forint, egy esetben van feltüntetve, mértékadó devizaként be van "x"-ve. Én nem tartom korrekt dolognak hogy egy felvett összeg ne szerepeljen, és a bank csak fizetett és fizetett. Már rég kifizette az ember az értéked de ő még a dupláját kéri árfolyam változás címén.
Forint összegű hitelnél szerepel felvett összeg xxx Ft. ÉS itt? JA lehet nem volt svájci frank alap csak visszafizetésnél?!
Kérlek ha tudtok mielőbb írjatok választ. Fontos lenne! Köszönöm!

Ha valaki esetleg nem olvasta volna, itt a kuria tegnapi ülésén elfogadott PK vélemény:

2/2012 (XII. 10.) PK vélemény a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről

http://www.kuria-birosag.hu/…-alkalmazott

Képzeljétek benne maradt a kedvenc részem:

Amennyiben a pénzügyi intézmény előzetes üzleti számításai, melyeket a kamat, díj és költség meghatározásánál alkalmaz üzleti titkot képeznek, és a fogyasztók által nem ismerhetők meg, a pénzügyi intézményt terheli annak bizonyítása, hogy az előre látott, felmért, kezelt kockázatokat meghaladó változás következett be.

Az ezután következő rész gondolom véletlenül maradt le.

Ez a vélemény amúgy még ahhoz képest is megszorító amit én vártam, nem tudom mire fel a nagy ujjongás.

Hát benne van, hogy "érvénytelen". A többi fölösleges.

Most megpróbálok nektek összeilleszteni néhány részletet, majd leítom , mi szerepel abanki válaszlevelekben.....

A Hpt. 210. § (3) bekezdése szerint fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is, egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette. Az egyoldalú szerződésmódosítás törvényi feltételeit időben eltérő módon és részletességgel rendezte a Hpt., így a fogyasztóra hátrányosan 2009. augusztus 1. napját megelőzően bármely szerződési feltétel, ezt követően csak a kamatra, díjra, költségre vonatkozó rendelkezések módosíthatók egyoldalúan.

Az egyoldalú szerződésmódosítást biztosító általános szerződési feltételekben szereplő kikötés alaki szempontból akkor nem tisztességtelen, ha a szerződéskötés időpontjában előre tételesen meghatározza a módosításra okot adó körülményeket (ok-listát tartalmaz). A tételes meghatározás követelményének akkor felel meg a kikötés, ha az ok-lista teljes körűen és nem példálózva jelöli meg az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó körülményeket, azaz olyan zárt rendszert alkot, amely a figyelembe vehető tények és körülmények taxatív felsorolását tartalmazza.

A pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti tartós pénzhasználati jogviszonyban előfordul, hogy a fogyasztó olyan időpontban készített üzletszabályzat kikötésének érvénytelenségét állítja, amikor a Hpt. fogyasztót védő rendelkezései nem, illetve nem ilyen tartalommal voltak hatályban. A Hpt. szabályainak visszaható hatálya nincs, ezért az általános szerződési feltételek e jogszabályba nem ütközhetnek. A fogyasztó hivatkozhat azonban arra, hogy az egyoldalú szerződésmódosítási jogra vonatkozó kikötés a Ptk-nak az üzletszabályzat készítése, illetve a szerződés megkötése időpontjában irányadó, akkor hatályos rendelkezései szerint tisztességtelen – a fogyasztóra indokolatlanul, egyoldalúan hátrányos – kikötésnek minősült, ezért érvénytelen. Nem ütközik a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába, ha a bíróság a szerződéskötés időpontjában hatályos Ptk. rendelkezések alapján az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét állapítja meg olyan okból, amelyet utóbb a külön törvény – adott esetben a kialakult joggyakorlat tapasztalatait felhasználva – kötelezően is szabályoz.

Most nézzünk egy banki választ:

2010 előtt a banknak nem volt törvényi kötelezettsége a kamatemelés indoklására........

Na akkor egy újabb eszmefuttatás :-)

December 7.-én a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy érvénytelen az a fogyasztói devizahitel-szerződés, amelyik nem tartalmazza az "árfolyamrésnek" nevezett költségelem értékét! A Törvényszék megállapította, hogy a felek által 2006 november 14.-én kötött kölcsönszerződés érvénytelen.

A BH1993. 511. számú jogesetben a másodfokú bíróság a következő megállapítást tette:

"A másodfokú bíróság álláspontja szerint a nem peres eljárás keretében is indokolt esetben sor kell, hogy kerüljön a szerződés érvényességének vizsgálatára, az érvényesség hiánya ugyanis alapot adhat a záradékolás megtagadására."

Véleményem szerint egy jogerős ítélet elég indok arra nézve, hogy a közjegyző záradékolás előtt megvizsgálja azon lehetőséget, miszerint is a záradékolandó szerződés nem érvéntelen-e a 2012. december 7.-én a Fővárosi Törvényszék által meghozott jogerős közbenső ítélet tükrében.

Leegyszerűsítve, tartalmazza-e a záradékolandó szerződés az "árfolyamrésnek" nevezett költségelemet és annak százalékban kifejezett értékét, mert a közbenső jogerős ítélet kimondja, hogy ennek hiányában a szerződés érvénytelen.

És helyreállítani azonnal az eredeti állapotot, mármint a folyósított kölcsönt azonnal visszadni, levonva az eddig befizetett részleteket.

„És helyreállítani azonnal az eredeti állapotot, mármint a folyósított kölcsönt azonnal visszadni, levonva az eddig befizetett részleteket.”

wers:

biztos, hogy folyósítottat szerettél volna írni és nem nyilvántatottat? :-)

Gondolom ismered a szerződési feltételeket:

....minden esetben forintban folyósítja, de a folyósítás napján érvényes árfolyamon számolt CHF összegben tartja nyilván.....

azonnal visszaadni?

Mi a helyzet a Pp. 217. § (3) bekezdésével?

A bíróság a kötelezettségnek részletekben való teljesítését is elrendelheti. Kivételes esetekben a határozat jogerőre emelkedése után az első fokon eljárt bíróság a részletekben való teljesítést, illetőleg a részletekben való teljesítés módosítását bármelyik fél erre irányuló indokolt kérelme alapján – az ellenérdekű fél meghallgatása után – végzésben engedélyezheti. A bíróság e végzését tárgyaláson kívül hozza meg, de határozathozatal előtt a másik felet köteles meghallgatni (113. §). Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében a bíróság azt is kimondhatja, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.

wers:

Én úgy tudom, hogy a lakás elvesztése a megélhetés súlyos veszélyeztetettségének körébe tartozik.

Te is úgy gondolod, hogy a lakás elvesztése veszélyezteti annyira egy család megélhetését, életkörülményeit, hogy indokolt esetnek mondhassuk a részletfizetés megállapítását?

„biztos, hogy folyósítottat szerettél volna írni és nem nyilvántatottat? :-)”

Igen, csak nálam ott a bibi, hogy rafkós a bank, CHF- folyósított, átszámolta napi árfolyamon, és azt írta jóvá, és minden törlesztőm is CHF átszámolva napi árfolyamon, és így szerepel a kivonaton. Tehát a nyivántartott egyezik a folyósítottal, ott lehetne támadni, hogy az egyik eladási, másik vételi árfolyam, de a különbség nem túl sok.

Ycal, a kölcsön felvétele nem kötelező. Van takaró, és lehet nyújtozkodni. Én vehettem volna drágább, szebb házat, de nem akartam extra eladósodni. Ez is sok, de élhető. Ha nem veszek fel hitelt, marad az albérlet, de azt is fizetni kell. Ott is lehet választani, hogy hatszobás ház vagy kétszobás panel.

„Ycal, a kölcsön felvétele nem kötelező. Van takaró, és lehet nyújtozkodni. Én vehettem volna drágább, szebb házat, de nem akartam extra eladósodni. Ez is sok, de élhető. Ha nem veszek fel hitelt, marad az albérlet, de azt is fizetni kell. Ott is lehet választani, hogy hatszobás ház vagy kétszobás panel.”

wers ez , hogyan jön most ide a részletfizetés engedélyezéshez?

„Ha nem veszek fel hitelt, marad az albérlet, de azt is fizetni kell.”

Ezzel én is így voltam, számoljunk ki meddig nyújtózott.

1 gyerekkel 2 szoba 50 nm szerintem nem egy eltúlzott elvárás, egy elfogadható albérlet 70 ezer+rezsi körül mozgott.

A megvásárolt lakás 54 négyzetméter másfél szoba nappali.
A felvett kölcsön törlesztője 90ezer , a bank elmondása szerint 10%-nál nagyobb törlesztőemelkedés nem várható........

Én 30%-ra lőttem, vagyis, hogy 120-ig jó vagyok, kb másféléve 160 , 170-et fizetek.....

„„biztos, hogy folyósítottat szerettél volna írni és nem nyilvántatottat? :-)”

Igen, csak nálam ott a bibi, hogy rafkós a bank, CHF- folyósított, átszámolta napi árfolyamon, és azt írta jóvá, és minden törlesztőm is CHF átszámolva napi árfolyamon, és így szerepel a kivonaton. Tehát a nyivántartott egyezik a folyósítottal, ott lehetne támadni, hogy az egyik eladási, másik vételi árfolyam, de a különbség nem túl sok.
”

Kértem a bankot, hogy adja meg azon számlaszámot , melyen a CHF-et a szerződés szerint rendelkezésemre bocsátotta......mert a szerződés őt is kötelezi nem csak engem.

Akkor itt a legutóbbi vanki válaszom:

Az ön által hivatkozott szerződési feltétel az alábbiakról rendelkezik:

„A bank az adós részére a biztonságos finanszírozás érdekében xxxx CHF összegű kölcsönt bocsát rendelkezésre, tekintettel az adós azon igényére, hogy yyyyHUF finanszírozási igényt CHF elszámolással egészítsen ki.”

A fenti szerződéses rendelkezés azt jelenti, hogy a szerződésben megjelölt pontos FORINT összeget biztosította a bank, kölcsönigényének megfelelően, azzal, hogy a rendelkezésre bocsátott összeget CHF elszámolással tartja nyilván.

Akkor nekem most mit adott a bank?

„wers ez , hogyan jön most ide a részletfizetés engedélyezéshez?”

Úgy értettem, hogy a törlesztőrészlet függ a felvett összegtől.

Mi úgy számoltuk, hogy úgy 40 körül legyen a törlesztő, házat vettünk, amit magunk újítottunk fel kb. 3 év alatt vagyis mókuskerék, egyfolytában csinálunk rajta valamit. 55 eFt volt a max, amire felugrott, remélem 50-nél magáll tartósan.

Vissza az eredeti témához. Adsz nekem mondjuk egy milla kölcsönt, megállapodunk abban, hogy 50.000/hó törlesztem. Majd én pert indítok, és a bíró úgy ítélkezik, hogy mivel lemaradt egy i-ről a pont, ezért a szerődés semmis, és megengedi, hogy szoc.problémáimra hivatkozva ezentúl havi 1.000 Ft-tal törlesszek. Ugye nem tépnéd a hajd?

231. § (1) Pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában - a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.

(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

Húú, a mindenit! Most jut eszembe. Tőlem is pénzt követel az OTP, pedig nem adott egy filért se, nem is láttam bankjegyet egyáltalán, én egy mosógépet hoztam haza a boltból. Mehetnek a fenébe, nem fizetek egy kanyit se nekik többet! Vigyék a mosógépet - de fizessék visza, amit eddig törlesztettem a semmiért!

Ha mennek a mosógépért, add neki a régi rosszat, úgysem próbálják ki.

Vissza az eredeti témához. Adsz nekem mondjuk egy milla kölcsönt, megállapodunk abban, hogy 50.000/hó törlesztem. Majd én pert indítok, és a bíró úgy ítélkezik, hogy mivel lemaradt egy i-ről a pont, ezért a szerődés semmis, és megengedi, hogy szoc.problémáimra hivatkozva ezentúl havi 1.000 Ft-tal törlesszek. Ugye nem tépnéd a hajd?

wers, nem én hozom a törvényeket .-)

A kérdés még mindig az:

Te is úgy gondolod, hogy a lakás elvesztése veszélyezteti annyira egy család megélhetését, életkörülményeit, hogy indokolt esetnek mondhassuk a részletfizetés megállapítását?