KBS:
„Deviza alapú kölcsön esetén alapvető hiba lenne eltekinteni attól, hogy ezek deviza alapú kölcsönök. Ez ugyanis éppenséggel megkülönböztető jegye ezeknek a szerződéseknek, éppen ez okozza, hogy sajátosan kell megítélni őket. Ha nem devizaalapúak lennének, akkor az egész problémakomplexum nem vetődik fel.”
Amennyiben a deviza alapú szerződés semmis és nincs joghatása, akkor miért nem kell eltekinteni a sajátosságaitól?
Még külön tájékoztatót is adtak írásban. Továbbá a részletek kiszámításának módjára explicit képletben állapodtak meg.
Hiába mondod, hogy szerinted mi van, nem ismerem a szerződésedet.
„Már a szerződésben áttolták a kockázatot.”
Tulajdonképpen igen. Csakhogy ez nem volt látható, gondosan elfedték.
Jogilag ekkor mi a helyzet.
Egyébként pedig idetartozik, ugyanis (mint kiderült) a banknak tökmindegy, miben fizetem, azonos módon kezeli.
Söt, praktikusan forintban törlesztettként kezeli, amihez a forrást épp véletlenül adott esetben akár CHF-ben is megadhatom.
„A devizaforrások kiszáradása után ”
Nem. Már a szerződésben áttolták a kockázatot. Az adósok pedig már a szerződésben vállalták is.
Ha neked kifejezetten devizakölcsönöd van, az egy egészen más eset, kár is idekeverni.
@KBS: Soha senki nem követelte az adósoktól, hogy frankban fizessenek. (Sőt, azt hiszem, nem is igen fogadták volna el tőlük.)
Én CHF-ben törlesztek, mert kifezetten ki akartam zárni az árfolyamrést és el akartam különíteni a HUF kockázatokat. Ennek ellenére HUF kamatokat követelnek tölem CHF árfolyambázison. Ez -szerencsére- az ÁSZF-ban sincs benne.
Deviza alapú kölcsönök: ezek a valóságban nem sima hitelek (kölcsönök), hanem komplex spekulatív termékek.
A bank (nagyobbrészt) forint forrásból nyújtotta öket, és arra a makro gazdasági gondolatra játszottak rá, hogy a konvergenciafolymat miatt a forint folyamatos reálfelértéklödésben van, azaz a nominális árfolyamok változatlanok (vagy enyhén javulnak). A devizafinanszírozású rész lejjebb viszi az effektív kamatot (ez volt a bank bónusza), az árfolyamkockázatot elhedgelték, mindenki boldog volt, míg ment a szekér. Eredetileg pár évnyi kockázattal számoltak, mert az EUR átállás látótávolságban volt.
Kicsi gondot okozott, hogy a kormány letért a konvergenciapályáról, így a várt EUR átállás elmaradt, a rendszerkockázatok nem mentek ki, hanem valóra váltak.
A devizaforrások kiszáradása után (pontosabban: a devizaforrások átstrukturálódása után, mert forrás lenne most is) ÉS a forint beszakadása után a bankok megpróbáltak / megpróbálnak minden kockázatot és következményt a hitelfelvevökre tolni.
Ha a valóságot és a jogot vizsgáljuk, akkor a történet - szerintem - egyszerü.
Érvényes minden olyan szerzödés, ami valódi devizaforráson alapuló devizahitel (kölcsön), továbbá minden olyan ügylet, melyben a finanszírozó kellöen tájékoztatta az ügyfelet az ügylet komplex voltáról.
Más kérdés, hogy fenti feltételeknek - a bankok hibájából - alig 1-2 ügylet felelhet meg.
Mivel azonban a cipö szorít, mindenféle csürés-csavarással próbálják megmagyarázni, hogy fehér az, csak azért látszik feketének, mert rossz a megvilágítás.
Deviza alapú kölcsön esetén alapvető hiba lenne eltekinteni attól, hogy ezek deviza alapú kölcsönök. Ez ugyanis éppenséggel megkülönböztető jegye ezeknek a szerződéseknek, éppen ez okozza, hogy sajátosan kell megítélni őket. Ha nem devizaalapúak lennének, akkor az egész problémakomplexum nem vetődik fel.
KBS:
Vonatkoztassunk el a deviza alapú dolgoktól....mert ha bejön a "bank" faktor, akkor mindenki misztifikálni kezdi a dolgokat :)
Vegyük az egyszerűség kedvéért az előző példát...
„Írunk egy szerződést, hogy kölcsönadok neked 10 milliót, de valójában csak 5 milliót adok...
Ha a bíróság semmissé nyilvánítja a szerződésünket, akkor neked a szerződés szerinti 10 millióval vagy a ténylegesen megkapott 5 millióval tartozol nekem?”
Ebben az esetben egyszerű lenne a helyzet?
Sem - sem.
Ez nem ilyen egyszerű. Ha az lenne, nem lett volna szükség a Kúria jogegységi határozatára, az Európai Bíróság döntésére, és nem vitatkoznánk rajta évek óta.
KBS:
Látom csak félreérteni tudod... :-)
De még egy utolsó próba:
Ha a bíróság semmissé nyilvánítja a szerződést, akkor mivel fog az adós tartozni?
A ténylegesen megkapott, rendelkezésére bocsátott forinttal vagy a semmis szerződés szerint nyilvántartott CHF összeg jelenárfolyamon kifejezett forint ellenértékével?
Ez megint nem kérdés. Soha senki nem követelte az adósoktól, hogy frankban fizessenek. (Sőt, azt hiszem, nem is igen fogadták volna el tőlük.)
KBS:
Dehogy nincs....
Akkor úgy kérdezem, hogy legyen köze:
Ha a szerződés szerint Te CHF-et kaptál és azzal tartozol, de a valóságban a bank forintot folyósított és nem tud a forintfolyósításhoz CHF átváltást, konverziót, stb. kapcsolni és a bíróság semmissé nyilvánítja a szerződést, akkor mivel fog az adós tartozni?
A ténylegesen megkapott forinttal vagy a semmis szerződés szerinti CHF-fel?
Ez érthető - csak semmi köze a rovat témájához.
KBS:
Dehogynem.... :-)
de hogy értsd:
Írunk egy szerződést, hogy kölcsönadok neked 10 milliót, de valójában csak 5 milliót adok...
Ha a bíróság semmissé nyilvánítja a szerződésünket, akkor neked a szerződés szerinti 10 millióval vagy a ténylegesen megkapott 5 millióval tartozol nekem?
Nem értelmezhető a kérdésed.
KBS:
"nem véletlen, hogy az adósok megmentői egy ideje pusztán az érvénytelenség megállapítását kérik. Nekik a biztos pernyertesség miatt talált pénz (és remek reklám). Az adós meg majd akkor ébred, amikor mégis csak fizetnie kell."
Szerinted ha a bíróság megállapítja az érvénytelenséget akkor, hogyan fognak elszámolni a felek, ha az adósnak fizetni kell a végén?
A szerződés szerint, amire a Kúria szerint "jogot alaptani nem lehet, joghatás kiváltására alkalmatlan" vagy a tényleges teljesítések szerint?
A floodot Btk. tényállássá kellene tenni...
„ezek nem hitelek.”
Tényleg nem. Kölcsönök.
Fóvárosi Itélőtábla 2014 január 29.-i jogerős döntése értelmében
"A felperesek és az alperes által 2008. március 25-én kötött kölcsönszerződés 3.5. pontjának az ügyleti kamat alperes általi egyoldalu módosítását lehetővé tevő kikötése érvénytelen."
"A szerződési feltétel tisztességtelenségének tehát uniós jogi alapon sui generes jogkövetkezménye van, mégpedig az, hogy az ilyen feltétel kimarad a szerződésből, és jogszabályváltozással az érvénytelenség nem orvosolható."
Az itélet rendelkező része scannelve:
Róna Péter és Bánáti János: Perelhetők-e a bankok?
Róna Péter professzor, oxfordi egyetemi tanár, 10 évig New Yorki bankár elmondja a videoban hogy ezek nem hitelek. 2 fajta hitel van euroőában
Arra az "apró" tényre ki sem térnek hogy 2010 előtt nem is létezett "deviza alapú" hitel, akkor hoztak rá törvényt.
Csak Ft vagy devizatitel
Emiatt IS semmisek a 2010 előtti szerződések
Mik a fohyasztó érdekei?
Ha semmis a szerződés, akkor semmis a jelzálog is, mert a kettő összetartozik, a jelzálog a szerződés alapján jött létre. A banknak a semmis szerződés után meg van egy fedezetlen kinnlevősége.
Ezek után a bank törte volna össze magát az új szerződésért.
Érdekes módon 1991-ben az nem okozott a magyar és europai jogászoknak, döntéshozóknak problémát hogy az OTP egyoldalúan és 20+ évre VISSZAMENŐLEG megemelte a szocializmusban 3%-os lakáshitel kamatokat 15+%-ra
A cikkből kideről hogy milyen erők próbálnak befolyást gyakorolni a választópolgárok szavazatának 2/3-val megválasztott törvényes magyar kormányra
"Ewald Novotny osztrák jegybankelnök, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzója szerint az EKB elnöke, Mario Draghi, az Európai Rendszerkockázati Testületet (ESRB) vezetőjeként igyekszik nyomást gyakorolni Budapestre annak érdekében, hogy a kormány ne hozzon egyoldalú döntést a devizahitelek forintosításáról – írja a Reuters a Der Standard osztrák napilap értesüléseire hivatkozva. Mario Draghi óva intette Magyarországot attól, hogy egyoldalú lépéseket tegyen az ügyben,"
Egyébként egy jogász elmagyarázhatná hogy ha Magyarországon teljességgel ismeretlen jogi fogalom az angolszász precedensjog, akkor mégis milyen alapon hoz a Kúria vagy bárki "jogegységi határozatot"??
Ha nincs precedensjog, akkor minden ügyet külön kell tárgyalni, az egyedi körülményeket figyelembevéve
Sherlock
No comment..
A PITEE közleménye szerint: „A PKKB ítélete jól mutatja, hogy a Kúria júliusban egy korrupt döntést hozott.” A szervezet úgy látja, hogy a legfelső bírói fórum feleslegesen állította helyre visszamenőleg a szerződés érvényességét, mivel az OTP által kötött devizahitel-szerződések több okból is semmisek. A Kúria szereptévesztésben van, ha azt hiszi, az a feladata, hogy kijavítsa a bank szerződéseit – fogalmaz a PITEE, mely szerint „Magyarországon az igazságszolgáltatást olyan emberek vezetik, akik a hatalmi elit gazdasági érdekeit védik”.