Sherlock:
Már ezen sem csodálkozom...
Azon sem, hogy az álláspontodat nem tudod semmivel sem alátámasztani...de, hogy már egy egyértelmű dolgot sem vagy hajlandó elfogadni,az mindennek a legalja....
Sherlock:
Már ezen sem csodálkozom...
Azon sem, hogy az álláspontodat nem tudod semmivel sem alátámasztani...de, hogy már egy egyértelmű dolgot sem vagy hajlandó elfogadni,az mindennek a legalja....
pitee
"Európában pénzügyi szerződések tartalmi hiányosságaiért kizárólag a bankoknak, és a bankok jogászai viselik a felelősséget. "
Hát ez meg hogy jön ide? Meg: mi vaan?
Mókás az a civilkontroll-os honlap.
Sherlock
Nyugi, ez -részben- politika, Lentner, s Lázár is csak helyezkedni próbál. Ez már régen nem a jog.
Amit mi tanultunk, az az.
Ezek?
Ehh...
„Dr Lázár Dénes magyar jogot, azt követően Németországban pémzügyi szakjogász képesítést szerzett szakemberről beszélsz”
Ez csak annál szomorúbb. Alapvetően két lehetőség van: vagy tényleg nem tudja miről beszél, vagy ilyen etikátlan. Végeredményben ugyanaz.
„Remélem ezzel egyetértesz.”
Semmilyen megnyilvánulásoddal nem tudok egyetérteni. Továbbra is a jogot szeretem/követem, nem azt amit ti csinálni akartok belőle.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Sherlock:
Az indítvány továbbra is csak szerződ€s kötéskor már létező jogszabállyal való helyettesítésről beszél....(tudom ezt nektek nehéz elfogadni)
Remélem ezzel egyetértesz. A hangsúly a jogszabályon van!
Lentner Csaba is "valaki" a tudományos szakmában
"A Magyar Tudományos Akadémián 1995-ben avatták a közgazdaságtudományok kandidátusává. 2003-ban habilitált pénzügytanból.
Dr. Lentner Csaba a párizsi Sorbonne egyetem doktori iskolájának kutató professzora, jelenleg kandidátus (MTA, 1995) Wekerle Sándor Üzleti Főiskola egyetemi tanár, tudományos rektorhelyettes véleménye az úgynevezett "deviza alapú" hitelekról
Amik 2010 előtt nem is létezhettek mint jogi kategória
2010-ig csak Forint VAGY devizahitelt ismert a magyar jog
Elnézést, a jó link a Lánchid rádió adásának hangfelvélteléről:
Kettesben, vendég Dr Lázár Dénes
Európában pénzügyi szerződések tartalmi hiányosságaiért kizárólag a bankoknak, és a bankok jogászai viselik a felelősséget. E tekintetben Magyarország még nagyon messze van Európától.
A Kúria 2013. júliusi ítélete és decemberi jogegységi határozata egyaránt ellentétes az európai joggal. Az európai jog ugyanis nem engedi meg, hogy a bíróságok, önkényesen, bármilyen tartalmi elemmel utólag belenyúljanak a szerződésekbe. E tekintetben a főtanácsnok álláspontja világos és egyértelmű. Az európai jog szerint a szerződéseket csak a nemzeti jog valamely kiegészítő rendelkezésével lehet kiegészíteni. Az árfolyamrés mértéke nem része a nemzeti jognak.
A szerződések kiegészítése jogtalan! A főtanácsnok - Nils Wahl - indítványa (C-26/13) jól mutatja a magyar igazságszolgáltatás elmaradottságát!
A Kúria 2013. július 4. napján kelt részítéletében kiegészített egy fogyasztói szerződést. A kiegészítés tartalma egy hiányzó költségelem (árfolyamrés) behelyettesítése volt.
A Kúria továbbá a szerződések kiegészítését szorgalmazza a 6/2013 sz. PJE határozatának 4. pontjában is.
“Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg – a jogkövetkezmények alkalmazására irányuló kereset (viszontkereset) esetén, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető, vagy utóbb megszűnt – a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.“
Kúria 6/2013, 3. pont (2013.12.16)
A legmagasabb szakmai színvonalon érvelő ügyvéd akit valaha hallottam
"A devizaalapú szerződések forintra váltása érdekében nincs szükség új törvényre sem – állítja a szakember, aki egyébiránt a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) elnöki tisztségét is betölti.
A Kúria nagy port felkavaró júliusi ítéletét (OTP - az ÁRFOLYAMRÉS KÖLTSÉG kiharcoló szervezet és elnöke szerint a pénzintézetek nem csak az árfolyamrés értékének elrejtése tekintetében hibáztak. Tucatnyi semmisségi ok található még a szerződésekben.
A jogász álláspontja az, hogy a semmis szerződések jogkövetkezményeit a polgári törvénykönyv megfelelően szabályozza, azokat kellene alkalmazni, és felhagyni az ötletrohamokkal.
Ahhoz képest hogy joghalgató vagy, elég nagy a mellényed
Inkább halhasd meg ezt, lehet hogy van még mit tanulnod:
Mi legyen a semmisség után? – Kettesben, péntek 19.05
Nem önkényes árfolyamátváltással, a kölcsönfelvevők megkülönböztetésével állna neki dr. Lázár Dénes európai közösségi jogász a devizában számolt kölcsönök új pályára tereléséhez.
Sherlock:
"Piti, muszáj ezt? Így sem túl magas a színvonal, nem kell mélyíteni."
Ha a Pitit rám értetted akkor tájékoztatlak hogy a lenti idézetek
Dr Lázár Dénes magyar jogot, azt követően Németországban pémzügyi szakjogász képesítést szerzett szakemberről beszélsz
Ahogy látom nincs egységes vélemény azzal kapcsolatban, hogy jogi úton lehet-e tenni a bankok ellen valamit. Na viszont akkor egy újabb kérdésem van, ahhoz lehet-e jogi segítséget vagy tanácsot kapni, hogy "kikényszerítsek" a banktól egy olyan megállapodást, amivel jobban járok én is és a bank is jobban jár, mintha nem fizetnék?
„lásd Tanácselnöki indítvány”
Ott továbbra sem látni ilyet.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
KBS:
Pedig nem olyan friss a dolog :-)
http://hitelesmagyar.com/…7_2012_5.pdf
Te is tudod, hogy azért kérik a megállapításit, hogy elkerüljék a Kúria ámokfutásával elindított jogtalan banki kijavítási törekvéseket.... :-)
Tudod KBS kivenni lehet a fogyasztói szerződésből...beleírni már nem....lásd Tanácselnöki indítvány....
Szerintem lassan eljutunk arra a pontra, hogy nem is kell szerződést írni élég lesz egy felvétel, amiben a fogyasztó mond egy igent, aztán egy per során, majd megírja a bíróság a szerződést teljes egészében....
„Piti, muszáj ezt?”
Muszáj. Pontosan ez az üzletük. És nem is keresnek vele rosszul.
Apróság, de én ilyen ítéletet nem láttam. Ez leginkább csak a te vágyaidban létezik.
Nem véletlen az, hogy ezek a szélhámosok újabban pusztán megállapítást kérnek. Így könnyebb eladni a látszatot.
Hagy Csaba.....KBS eddig sem tudta megérteni, hogy mi a különbség abban, hogy a bank 5 milliós követelése helyett, a bíróság által megítél 3 millió forintos tartozást kell visszafizetni....
Piti, muszáj ezt? Így sem túl magas a színvonal, nem kell mélyíteni.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
@Csaba: küzdeni egészen biztosan érdemes, a bankok a tapasztalatok szerint hibát hibára halmoztak.
Az én ügyemben lesz elörelépés rövidesen. PBT-n van, a banknak immár érdemi választ kell(ene) adnia.
Az összeg, amit visszafizetnék, mert 2007-ben felvett 4 milliós hitelből még a mai napig is 5 milliót követel a bank, szóval, ha érvénytelenítené a bíróság a szerződést, akkor ha jól értelmeztem az eddig hallottakat, akkor egy másfajta elszámolás alapján lenne a fennmaradó tartozásom elszámolva és gyanítom, hogy nem 5 milliót kellene visszafizetnem.
Szóval ezért keresnék ügyvédet, de az eddigi irat és adat kollekciómat szívesen megmutatnám most már személyesen valakinek, hogy segítsen eldönteni, hogy van-e értelme küzdeni vagy nincs, ha van akkor mit és hogyan tegyek.
Most is lehetőséged van egyösszegben visszafizetni a tartozást. Mit változtatna ezen az érvénytelenség megállapítása?
Értem, igen az elszámolás után a fennmaradó tartozást egy összegben szeretném visszafizetni.

kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02