Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)


glória88 # 2013.02.10. 13:00

Dr Attika
Nem is értem miért nem azt hoztad fel példának,
Aki AMERIKÁBA győzött a bankokkal szemben
akinek elárverezték a házát,mert nem fizetett.
Perelte a bankot és győzött.

De azzal érvelt,hogy a bankok egymásközt milyen tranzakciót folytattak arról tudomása nincs,
őt ebből a pénzügyi manipulációból teljesen kizárták,
Ő kezébe pénzt nem kapott.

A házát vissza ítélték neki.
JOGÁLLAMba -Jogharmonizáció?

apocalypto # 2013.02.10. 20:20

A becsapott és dühös emberek körében jó néhányan már közvetlenül a kilakoltatás előtt állnak, miközben jogi lehetőségük ugyan lehetne, de a közjegyzők ellen mégsem tudnak fellépni.

Az ügyvédek közömbössége, és tudatlansága olyan mértéket öltött az elmúlt időszakban, hogy az ügynek többet ártanak, mint segíthetnének. Az ügyvédek erkölcsi hozzáállása a devizahitelesek ügyében páratlanul álhumánus, sőt, mintha az ellenérdekeltség rajzolódnak ki tevékenységükben...

Soha ennyire aljas még nem volt a világ békeidőszakban! A bankok, a NÉP elleni bűncselekmények végrehajtói lettek, felbuzdítva a politikai elit által, érdekcsoportjaik mindenek felett áll, kegyetlenségük végigsöpört az országon! ÉBRESZTŐ MAGYAROK!

apocalypto # 2013.02.10. 21:06

Még valami.
Alattomos, hadüzenet nélküli háború folyik néhány kollaboráns kivételével az egész Magyar társadalom ellen. A támadók leghatékonyabb fegyverneme a banki uzsora!

Az uzsorás hadosztálynak a törvényhozás szőnyegbombázása nyitott utat, és a végrehajtói hatalom egységei fedezik.

A félelmetes, szinte minden ellenállást felszámoló átkaroló hadművelet végső rohamában már a kézitusa folyik. A puskacsőre csatolt bajonett a devizahitel!

Üszkös romok, elhagyott otthonok, menekülők, tébolyult, önként vállalt halál. Elfordulsz.
Azt hiszed van még hátország, ahol megúszhatod, ahová nem ér el a front?
Nem kell félned a bajonettől, mert nincs devizahitaled? Neked majd "csak" a puskatus jut!

ÜTK # 2013.02.11. 06:48

Nézzétek meg ezt a videót, egy 12 éves kislány beszél a mai modern bankrendszerről. Szépen levetkőzteti a "kapzsi" bankárokat:)

Kovács_Béla_Sándor # 2013.02.11. 11:30

Mekkor hiba volt bezárni a Lipótot...

ÜTK # 2013.02.11. 12:23

Látod KBS ebben véletlenül egyetértek Veled :) Bár nyilván más szemszögből gondolom így...

Mr.Chapel # 2013.02.11. 17:52

YCAl és Totom

Kicsit jobban átbogarászva és értelmezve a Banfi ellen született ítéletet a kérdésem a következő

Dr. Bene Lajos Bíró ( aki nem szenved szereplési vágyban) az alábbi joghely alapján is SEMMISÉGET állapított meg

213 § 1., e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,„

Indoklása az volt, hogy a Hitelező nem határozta meg pontosan az esedékesség időpontját!!!
A napját valószínű igen de azon belül azt, hogy az OTP (???) reggeli vagy délutáni árfolyama-e az, azt NEM!!! Ezért is SEMMIS!!!!:)

Átbogarásztam a sajátomat és abban azt találtam az erre utaló szerződési pontban..

”..a fizetés teljesítésének napja az a nap, melyen az összeg jóváírásra kerül a hitel-elszámolási számlán…„

Árfolyam meghatározás kapcsán

”A fizetési kötelezettségét az Adós legkésőbb a tartozás esedékességének napján érvényes, a Hitelező által az adott Devizanemre meghatározott és az Üzletszabályzatban rögzítettek szerint közzétett deviza eladási árfolyamon köteles teljesíteni úgy, hogy a forint ellenérték legkésőbb az esedékesség napján a …… számlán rendelkezésre álljon. A Hitelező az esedékesség napján a jelen pontban meghatározott árfolyamon átszámítja az Adós nyilvántartási devizanemben meghatározott fizetési kötelezettségeit forintra, és ezen összeggel megterheli a forint hitelszámolási számlát…..

Ez alapján teljesítette a "kedves" Bankom a pontos időpont és az adós által is előre látható (kalkulálható) árfolyam alapján kiszámolható Forint törlesztő összeg mértékének a tervezhetőségi kritériumát.??

Konkrétan a kérdés

Ez alapján megállna nálam is a 213§ 1 E pont alapjáni SEMMISÉGRE IS??

Amúgy a keresetben nagyon helyesen több pontos is hivatkozhattak a SEMMISÉGRE, tudván hogy valamelyik csak megáll !!

Kicsit olyan, mint amikor UZI-val megy a Vadász az erdőbe, kilövi a tárat, és TUDJA,hogy egy golyónak csak célt kell érnie!:)


"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)

Franciska69 # 2013.02.11. 18:05

Hurrá!!!!
Idézet a facebookról!

"BIHARI ÜGYVÉDI IRODA
dr. Bihari Krisztina ügyvéd, gazdasági-, büntetőjogi szakjogász
Iroda: Szeged 6720 Arany J. u. 7. III. 17, Telefon: 62/312-037, 30/475-0293, E-mail: drbihari@invitel.hu
MKB 10300002-10558258-49020018, adószám: 18471980-2-06, Ügyvédi igazolvány száma: 10679

Tájékoztatom minden volt és leendő ügyfeleimet, hogy a Bihari Ügyvédi Iroda a LOMBARD LÍZING ZRT. ellen pert nyert.
A Szegedi Törvényszék ítéletében kimondta, hogy nem kérhet az ügyvédi irodámtól árfolyamváltozást, kamatváltozást, és minden egyéb kreált jogcímeken történő befizetéseket. Az egyedi lízingszerződésben - valamint az ennek mellékletét képező általános szerződési feltételekben - az árfolyamváltozásra, kamatváltozásra vonatkozó rendelkezést teljes egészében érvénytelenné, azaz semmissé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy - nem jogerős ítéletben - kimondták, hogy forint alapú lízingügyletet kötöttem a hitelintézettel és tőke + kamattartozásom állt fent.
Miután a teljes tartozásomat két évvel a futamidő lejártát megelőzően már megfizettem, így megállapították, hogy a Bihari Ügyvédi Irodát megvásároltam, a vételárat kifizettem. A LOMBARD ZRT szerint közel 6 millió forint a lízingtartozása az irodának. Az ezzel kapcsolatos igényét teljes egészében elutasították.

Ennek a pernyertességnek ezért van jelentősége, mert - a mostohagyermekként kezelt - jogi személyeknek is van kereshetősége.

A peres eljárással kapcsolatban irodám minden tájékoztatást megad, amennyiben az ítéletet megkapom azt interneten közzéteszem.

Bihari Ügyvédi Iroda"

Sherlock # 2013.02.11. 18:11

Ezt a topicot már a Blikk pénzeli?

ius latratus # 2013.02.11. 18:12

Megelőztél.

ius latratus # 2013.02.11. 18:14

Hagyni kellene ezt a szobát...
Van az a "Rokkantsági nyugdíj kontra..."-topic is, ott is rendkívül színvonalas a társalgás, nem is néz oda be egyetlen jogász sem. Vajon, miért...
Mi lenne, ha mi is így tennénk ezzel a szobával? Mondjuk: mostantól?
:)

Dr.Attika # 2013.02.11. 18:18
Péter_ # 2013.02.11. 18:29

Tisztelt Fórumozók!

Kérnék mindenkit maradjunk a valóságban!

Ycal # 2013.02.11. 18:32

Ez a Bihari-s ítélet, mintha még 2012-ben született volna :-)

Én is támogatom, hogy a jogász urak, addig ne jöjjenek ebben a topikba, míg meg nem cáfolják a BANIF ítélet indoklásait vagy el nem ismerik, hogy sajnos a bankok kapzsisága és hanyagsága miatt semmisek a szerződések :-)

Sherlock:

Nem hiszem, hogy a "BLIKK" adná a nevét a hozzászóló Jogászok posztjaihoz, azért a BLIKK-nél is meg kell ütni egy szinvonalat.......
(Akinek nem inge ne vagye magára.....)

Totom # 2013.02.11. 22:37

Mr.Chapel

Nehéz erre a kérdésedre válaszolni, mert az OTP szerződései legalább féltucat sebből véreznek, egy hozzáértő rutios jogász valószínű találna még legalább ennyit.
Az OTP naponta több árfolyamot is alkalmaz és miután ez így nincs egzakt módon meghatározva, hogy a délelőtti vagy délutáni "játszik" nincs miről beszélni. A bank ugyan hivatkozott a délutánit szoktuk alkalmazni szövegre, de a T. Bíróság meg a törvény szövegét szokta követni és elküldte a halál f...a a bankot.
Mondok egy másik villámtréfát, bár lehet tudtok róla. A kapzsi bankok amit csak lehetett kitaláltak, hogy még mivel lehet lehúzni az ügyfeleket sűrű apró fillér alapon. Ilyen volt a kötelező számla nyitás/fenntartás. Én többször reklamáltam már miatta, de közölték ez bizony kötelező.
Szögezzük le, hogy ennek költsége van, mert fizetni kell érte. Ha fizetek érte, akkor költség. Ha azért fizetek érte, mert kötelező a szerződéshez, akkor azt is leszögezhetjük, hogy az ügylettel összefüggő költségről van szó.
Mi következik ebből? A szerződésben fel kell tüntetni. A 2010-ben módosított THM rendelet konkrétan meg is nevezi ezt a költségnemet, mint a THM-be beleszámítandó KÖLTSÉGET. Az 1997-2010 közötti időszakban érvényes kormány rendelet ezt így nem nevesíti, de a jogalkotó 2010-es pontosítása megerősít abban a hitemben, hogy bizony bele kellett volna számolni a THM-be, de legalább a szerződéssel összefüggő, megbecsülhető összegként fel kellett volna tüntetni, ahogy tették ezt a szintén kötelező biztosítással együtt (amit meg kifejezetten nem kell figyelembe venni).

Summa summarum (csak neked iuska-kutyuska) ez is egy újabb szög az érvénytelen szerződések koporsójában, "csak" egy jó kereset és ügyvéd kell, no meg némi szerencse, hogy Bene bíró úrhoz hasonló bírót kapjunk és -esetemben- az eddig felismert maradék 6 ok kapcsán kérni a semmisség megállapítását. Egy kellékhiányos szerződés nem tud megállni semmilyen bíróság előtt.

Ycal # 2013.02.12. 07:21

Totom,

"Az 1997-2010 közötti időszakban érvényes kormány rendelet ezt így nem nevesíti, de a jogalkotó 2010-es pontosítása megerősít abban a hitemben, hogy bizony bele kellett volna számolni a THM-be, de legalább a szerződéssel összefüggő, megbecsülhető összegként fel kellett volna tüntetni"

Ezzel már a bankok is előjöttek, hogy a 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet nem nevesíti a THM-be beleszámítandó költségeket (pl: az árfolyamrést se) ,ezért nem kellett beleszámolni :-)

Csakhogy egy 2005-ös PSZAF állásfoglalás ennek jól keresztberak :-)

apocalypto # 2013.02.12. 09:57

A devizahitelesek küzdelmeit eldöntő fegyverre akadt!

Totom # 2013.02.12. 11:39

Ycal,

Tételesen nem sorolja fel, mivel a THM rendelet nem csak a forint, nem csak a deviza, nem csak az autó, nem csak a lakás, sttb kölcsönökre vonatkozik, hanem valamennyire. Éppen ezért a jogalkotó - bízva a hitelezők tisztességes piaci magatartásában- nem csináltak egy több száz oldalas felsorolást, melyet a legújabb típusú és/vagy fantázianevű költségnemekkel kiegészítettek naponta, hanem azt mondta, hogy "összes költségek".

A bankok saját kapzsiságuk csapdájába estek bele, mert megpróbáltak -a mindenkori állami felügyelet és kormányok "támogatásával"- minden extra költséget letolni az adósok torkán, miközben a valós és nem valós kockázatokat is az adósokra terheltek. Persze, tudjuk miért, mert így tucatnyi potméter volt a kezükben és kedvükre tekergethették, csak hogy a tervezett nyereség meglegyen.
Ha nem alkalmazták volna az árfolyamkülönbözetet, ha nem kötötték volna ki a kötelező folyószámlát, illetve ha már teszik, akkor mindezeket tisztességesen feltüntetik a szerződésekben, akkor most "csak" azon vitetkoznánk, hogy tisztességesek-e az egyéb szerződési feltételek, illetve, hogy volt-e deviza mögötte, melyek közül ugyan nem kérdés ma már egyik sem, de egészen más lenne a bankok pozíciója ha "csak" ezek alapján lehetne megtámadni a szerződéseket.

Így viszont (hibás THM) jó keresettel és ügyvéddel szinte a nullával egyenlő a pervesztés esélye.

glória88 # 2013.02.12. 13:04

JOGÁLLAMBAN ÉLÜNK!

A TISZTESSÉGES BÍRÓI ELJÁRÁSBAN FELTÉTEL NÉLKÜL BÍZUNK!!

guba" # 2013.02.12. 15:59

200/A. § 989 (1) Ha pénzügyi intézmény a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött, akkor

  1. a kölcsön folyósításakor a kölcsön,
  2. a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint
  3. a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék

forintban meghatározott összegének kiszámítása - ha a pénzügyi intézmény nem határoz meg saját devizaközépárfolyamot - a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik.

Tehát a devizáról kell forintra számítani, és nem fordítva.

Mr.Chapel # 2013.02.12. 16:50

Totom (mester:))

Közben értelmeztem ezt a momentumot ( 213§ 1 E) az Én szerződésem kapcsán is, és ott nem igazán állna meg!! Az Én bankomnál nincs reggeli meg délutáni stb árfolyam meghatározás ergó Nálam ez a pont kiesett!!

Marad a Hpt 213.§ (1) C .és a Hpt 213.§ (1) D.

Korábban Ycal ( a spilert:)) kérdeztem arról meddig volt hatályban az agyon toldozott foldozott Hpt-ben a D pont, mire írta, hogy 2009. május júniusig.

Kérdés mikortól volt hatályos a D pont, bár nézve a Banif Bankot kivégző - szereplési vágytól izzó:) - Dr. Bene László Bíró általi perben szereplő dátumot ( 2007.májusi kötésű szerződés) ezek szerint 2007 ben és 2008 ban is hatályos volt az ítéletben szereplő formában és joghatással..

Amúgy löszi a kimerítő válaszokat és értelmezéseket. Tőled is meg persze Ycaltól is!

Kb 1 hónapja léptem be Én is erre a fórumra, de előtte már figyelemmel kísértem, és igyekszem is elmélyíteni jogtudásomat…..:)

A jó munkához idő kel,” mint tartja a közmondás is….


"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)

apocalypto # 2013.02.12. 16:55

Valami elindult...
TILTAKOZÁS A DEVIZAHITELESEKÉRT!

GYÜLEKEZŐ!
Kásler Árpád a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ.) elnöke február 9.-óta Budapesten a Kossuth téren toborozza azokat akik nem hagyják tovább kifosztani sem magukat, sem pedig az országot!
(www.kaslerarpad.hu)

Ycal # 2013.02.12. 17:01

Totom:

A PSZAF (2005-ös állásfoglalás) szerint a törvény meghatározza, taxatívan felsorolja, hogy mit NEM kell a THM-be beleszámolni.

http://www.pszaf.hu/…9/penz88.pdf

"Mely költségeket kell beleszámítani a THM-be?

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének véleménye teljes hiteldíj mutató (THM) tartalmának megítélésére vonatkozóan a következő:

A megkeresésben leírtak szerint a hitelintézetek által kínált hitelkártya-termékek esetében az ügyfélnél felmerülő költségként jelentkezik a hitelkártya éves díja, valamint a hitelkártyával összefüggő számlavezetési díj, mivel a hitel felvételéhez elengedhetetlenül szükséges a bankkártya és az ahhoz kapcsolódó hitelkártyaszámla. Ugyanakkor egyes hitelkártya-kibocsátó hitelintézetek a hitelkártya éves díjtételét, továbbá a hitelkártyához kapcsolódó számla vezetésének havi díját a teljes hiteldíj mutatóba nem számítják bele. Kérdése, hogy ez a gyakorlat megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, különös tekintettel a 2005. január 1. napjától hatályba lépő jogszabály-módosításra.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 212. § (2) bekezdése alapján a teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb – a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő – költséget.
Figyelembe véve, hogy a THM számításánál a teljes hiteldíjat kell alkalmazni és hogy a kártya éves díja, valamint a számlavezetési díj a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő költség (mivel a kártya és a mögötte lévő számla a konstrukció nélkülözhetetlen elemei), továbbá tekintettel arra, hogy a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet 8.§ (2) bekezdése tételesen felsorolja a THM számításánál figyelembe nem veendő költségelemeket (melyek között a fentiek nem szerepelnek), ezért a Felügyelet álláspontja szerint e két költségelem beleszámítandó a THM-be.
Megjegyezzük még, hogy a kártyadíj vonatkozásában ez levezethető abból is, hogy Kormányrendelet 11/C. § g) pontja alapján azzal a feltételezéssel kell élni, hogy a hitelkártyához nincs társkártya kibocsátva, azaz a társkártya költsége nem jelenhet meg a THM-ben. Ebből pedig az következik, hogy a főkártya költségének viszont meg kell jelennie."

41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet 8.§ (2) bekezdés
(2) A THM számításánál nem vehető figyelembe:

  1. a prolongálási költség,
  2. a késedelmi kamat,
  3. az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,
  4. a biztosítási és garanciadíjak, valamint
  5. az átutalási díjak.

Így minden mást bele kell.....

Ycal # 2013.02.12. 17:08

guba:

"forintban meghatározott összegének kiszámítása"

Tehát a devizáról kell forintra számítani, és nem fordítva.

Ezzel azt akarod mondani, hogy az alábbi szerződési feltétel, megsérti a 200/A. § (1) pontját?
( forintból számol CHF összeget)

A Bank a kölcsönt jelen ügyféligény alapján minden esetben legfeljebb az 1.1 pontban meghatározott forint összegben folyósítja, de azt a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított CHF összegben tartja nyilván..

guba" # 2013.02.12. 18:17

Nem azt.