Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Elállni egy szerződéstől úgy általában akkor lehet, ha ezt vagy a szerződés lehetővé teszi, vagy a törvény kifejezett rendelkezése teszi lehetővé. Bankkölcsönszerződést én még nem láttam olyat, ami ilyen jogot biztosított volna, így tehát csak a törvényben esetileg szabályozott esetekben lehet elállni, és természetesen csak abban az esetben, amennyiben a jogviszony természete ezt egyáltalán lehetővé teszi. Erre elméleti eseteket lehet kreálni, de túl gyakorlatias példát én nem tudnék mondani. Például ha a bank vállalja, hogy egy meghatározott határidőig kölcsönt fog nyújtani, de ez a határidő nem teljesül, és a kölcsönvevőnek már nem érdeke a kölcsön felvétele, akkor például elállhatna a szerződéstől, de hát ez ugye egy nem túl gyakorlati eset.

Amit te valóban szeretnél kérdezni, hogy az járható út-e, hogy a felvett deviza alapú kölcsönszerződésben elállsz, és akkor majd az eredeti árfolyamon törlesztesz, az nyilvánvalóan nem fog menni.

a felmondás és az elállás nem ugyan az , a szerződés elálláskor az eredeti állapotot kell visszaállítani.

Mármint úgy, hogy a szerződést felmondod, de a kölcsönösszeget köszönettel megtartod?

Jó estét.

Kérdés.

A bankkal kötött kölcsönszerződéstől el lehet-e állni?

„Hozzájutottam a "deviza-hiteles" törvényjavaslat tervezetéhez. KBS, ObudaFan! Vagy a jogérzéketeket, vagy a jogalkalmazás tekintetében fennálló nézeteiket kell átalakítani. Nem fog bejönni a "bankbarátság".”

Attika, az után az ámokfutás után, amit te itt nap mint nap művelsz, nem csodálkozom, hogy csak az Etikai Szabályzatba ütköző módon sikerül itt már bármit megfogalmaznod.

Sajnos, azt neked hiába magyaráznám, hogy az a tény, hogy törvénymódosítás készül, maga is igazolja, hogy a korábbi jogszabályok alapján a kívánt megoldás nem volt elérhető.

Mert nem ez történt. Deviza elszámolás mellett kaptad meg forintban az összeget és deviza elszámolás mellett forintban fizeted vissza. A színleltséghez ennek a világon semmi köze.

A Kúria azt mondta,hogy a deviza alapú kölcsönök nem színlelt szerződéske.

Ha bank nekem azt írja levelében,hogy "mintha eladom a devizát a banknak és a bank mintha megvenné a devizát" ezek a kijelentések egy nem létező deviza adás vétel ,nem létező deviza kereskedelem , és nem létező szolgáltatás takarnak. Miért kell bárkinek fizetni ilyen nemlétező dolgokért. Ezek a szavak szerintem kimerítik a színlelt szerződés fogalmát ,mivel egy másik szerződést ,deviza befektetési,kereskedelmi szerződést takarnak.

Nem akarom átküldeni. Hamarosan olvashatjátok a parlament.hu irományok rovatban.

Attika,

Nem tudnád átküldeni? :-)

Hozzájutottam a "deviza-hiteles" törvényjavaslat tervezetéhez. KBS, ObudaFan! Vagy a jogérzéketeket, vagy a jogalkalmazás tekintetében fennálló nézeteiket kell átalakítani. Nem fog bejönni a "bankbarátság".

„A nyilatkozati elv alapján egyértelmű, túl sok jelentősége nincs annak, hogy mit hazudik.”

Meg a Pp. is rögzít egy rendet a bizonyítási teherről.

„Az adós akaratát szerintem az adóstól kell megkérdezni és nem utólag megmondani, hogy szerinted vagy a bíró szerint mire irányult....”

A nyilatkozati elv alapján egyértelmű, túl sok jelentősége nincs annak, hogy mit hazudik.

„Tekintve, hogy a Kúria döntött, sok értelme nincs ezen lovagolni. ”

Akkor ez a jogegységi , inkább jogkétségi :-)

Sherlock,

"A 207. §-ra hivatkozás meg az állásfoglalásban is csúsztatás (ezt neked is el tudná magyarázni egy másodéves joghallgató), ugyanis pontosan arra irányult az adós akarata, hogy a fele akkora kamatú devizahitelt vegye fel."

Az adós akaratát szerintem az adóstól kell megkérdezni és nem utólag megmondani, hogy szerinted vagy a bíró szerint mire irányult....

A kamatban valszeg. igazad lehet....de azt nem hinném, hogy az adós akarata kiterjedt volna az árfolyamváltozásból eredő kockázat vállalására vagy a kölcsön tőkeösszegének növelhetésére...

Ha az egyiket feltételezzük, akkor a másodikat is kell....

Tekintve, hogy a Kúria döntött, sok értelme nincs ezen lovagolni. Amúgy sem az első hülyeségük, a biztosítéki célú vételi joggal kapcsolatban is folyamatosan contra legem döntéseket hoztak (illetve konkrétan egyetlen tanács).

A 207. §-ra hivatkozás meg az állásfoglalásban is csúsztatás (ezt neked is el tudná magyarázni egy másodéves joghallgató), ugyanis pontosan arra irányult az adós akarata, hogy a fele akkora kamatú devizahitelt vegye fel.

Obudafan:

Arra értettem, hogy a Ptk. 207 nem csak szerintem jön a képbe :-)

Bár KBS már sokszor kifejtette, hogy a Fővárosiak elég gyengék jogi dolgokban, nem is csodálom, hogy nekik is eszükbe jutott.... :-)

Mivel én nem lehetek olyan okos mint egy kollégiumi testület , ezért nekik kell olyan hülyének lenni , mint én.... :))))

A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának álláspontja a deviza alapú fogyasztási kölcsönszerződések érvényességével kapcsolatos elvi kérdésekben (a 2013. december 9-én megtartott szakmai tanácskozáson elfogadott álláspont):

1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?

1. kérdésre adott válasz:

A deviza alapú kölcsönöket forintkölcsönnek tartjuk.

Azt nem vitatjuk, hogy az alapvetően a prudens működést szolgáló banki háttértranzakciók szükségesek voltak ahhoz, hogy a deviza alapú hitelezés lehetővé váljon, ezek azonban a portfólió szintjén valósultak meg: vagyis a devizaforrások közvetlenül nem kapcsolhatók az egyes kölcsönügyletekhez, a deviza alapú kölcsönszerződések alapján a bank és az adós között tényleges devizamozgás nem volt.

…annak a kérdésnek a megítélésénél, hogy a deviza alapú kölcsön forint- vagy devizakölcsön-e, a szerződés tartalma irányadó. A szerződés tartalmát a hatályos Ptk. 523. § (1) bekezdése rögzíti, eszerint kölcsönszerződés alapján a hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

Deviza alapú hitelről akkor beszélhetünk, amikor a fogyasztó által a hiteligénylésben forintban kért kölcsönösszeget a bank a megtett ajánlatával elfogadja azzal, hogy a kért forintösszeget az irányadónak tekintett devizára átszámolja és könyveiben ekként is tartja nyilván, ugyanakkor a kölcsönösszeget forintban folyósítja, míg az adós az ugyancsak devizában kiszámolt, majd forintra átszámított törlesztőrészletet – az aktuális árfolyamnak megfelelően – fizeti meg. A konstrukció lényege tehát nem a kirovó és lerovó pénznem különbözősége (Ptk. 231. § (1), (2) bekezdés), hanem az, hogy a felek megállapodása szerint az adós az általa igényelt és a bank által biztosítani kívánt forintösszegtől eltérő összeget fizet meg a teljesítéskor…

Az a kérdés, hogy mi az ügylet jellegadó tartalma, a szerződés értelmezésével dönthető el. A magánjogi viszonyokra irányadó Ptk. 207. § (1) bekezdése szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
Az adós hiteligénylési kérelmében egyértelművé tette ilyen szerződések esetén, hogy forinthitelre van szüksége, ezt igényli. A másik fél (a bank) az eset körülményeire tekintettel nem érthette ezt másként, hiszen tudatában volt, hogy a kölcsönösszegre az adósoknak forintért megvásárolható lakás vagy tartós fogyasztási cikk (gépkocsi) adásvétele érdekében volt szüksége.

A Ptk. 207. § (2) bekezdése azt is kimondja, hogy amennyiben az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A fogyasztó számára pedig egyértelműen a felvett összeg forinthitelkénti elfogadása a kedvezőbb.

http://fovarosiitelotabla.birosag.hu/…esekben_.doc

De foglalkoznak az eredeti állapot visszaállítással is :-)

„KBS, ha a Kúrián nem is, de a Fővárosi Ítélőtáblánál, talán még lehetne keresni valóm.... :-)”

Nekem is régi álmom egy-két agyműtét elvégzése, miért ne vetném bele magam.

„Az első pontban a Kúria 5-8 év elteltével definiálja, hogy szerződéskötéskor mit is kellett, hogy jelentsen a deviza alapú kölcsön....mert ez eddig ezek szerint nem volt egyértelmű....(vagyis a szerződéskötéskor a deviza alapú kölcsönnek nem volt "általánosan elfogadott jelentése")

Ilyen esetekben mi lesz a Ptk. 207-tel? :))))”

10-20 oldalas részletes szerződések állnak rendelkezésre, nincsenek különösebb értelmezési nehézségek.

KBS:

"Miért nem jelentkezel bírónak? Hiszen te okosabb vagy és jobban érted a jogot, mint legalább 26 kúriai bíró."

KBS, ha a Kúrián nem is, de a Fővárosi Ítélőtáblánál, talán még lehetne keresni valóm.... :-)

Emlékszel még, mikor ezt írtam:

Az első pontban a Kúria 5-8 év elteltével definiálja, hogy szerződéskötéskor mit is kellett, hogy jelentsen a deviza alapú kölcsön....mert ez eddig ezek szerint nem volt egyértelmű....(vagyis a szerződéskötéskor a deviza alapú kölcsönnek nem volt "általánosan elfogadott jelentése")

Ilyen esetekben mi lesz a Ptk. 207-tel? :))))

Obudafan:

"Csak ti azt szerettétek volna, hogy a Kúria azt mondja ki, hogy minden esetben érvényesíthessetek igényt, akkor is, ha kibírja a 100.000 km-t."

Ezek az "autók" bizony már leálltak 5 Km után, csak egyesek még tolják tovább, hátha valamikor még beindul :))))))

„Mennyivel is fizet többet minden adózó, hogy a forinthiteseket éves szinten 100 milliárdokkal támogatja állambácsi?”

Itt nem ez volt a téma, de ha már szóba került, ezzel egyetértek. Szerintem sem szabadna fogyasztási hitelek felvételét államilag támogatni. De hát, én nem is fogok választást nyerni.

„Gondolom ez esetben, ha pl: 5 km után minden motor beáll, akkor az is belefér :-) és nincs garanciális csere.... mert ugye a tanúsítvány megvan üzemi szinten, hogy 100.000 KM-et bír :)))))))))))))”

Na látod, hogy igaza van a jogegységi határozatnak. Mert az ki is hangsúlyozza, hogy ha az adott termék "leáll 5 km után", akkor lehet igényt érvényesíteni. Csak ti azt szerettétek volna, hogy a Kúria azt mondja ki, hogy minden esetben érvényesíthessetek igényt, akkor is, ha kibírja a 100.000 km-t.

„Ez így elég értelmes(!) szerinted?”

Nem. És nem is így működik, ez olyannak értelmes aki még csak kívülről látott bankot és nem is nagyon foglalkoztatta, hogy mi van bent.

„A példa amúgy rossz; ha már mindenféleképpen autót gyártasz, akkor úgy jó a példa hogy egyik kikerülő autóhoz sem adnak tanúsítványt, mert van egy ami működik és a többi ugyanúgy készült.”

OK legyen ez a jó példa....

Gondolom ez esetben, ha pl: 5 km után minden motor beáll, akkor az is belefér :-) és nincs garanciális csere.... mert ugye a tanúsítvány megvan üzemi szinten, hogy 100.000 KM-et bír :)))))))))))))

Sherlock:

"Olyan szívesen látnék már egy értelmes(!) levezetést, hogy honnan lett volna ennyi lé pusztán a forintbetétekből, ilyen kamat mellett."

Azt megtudod mondani, hogy pl: 100.000 HUF betétből a bank mennyi kölcsönt helyezhet ki?

Például, ha beviszel a bankba 1000Ft értékben bankjegyet (amit a köznyelv pénznek nevez), akkor a 1000 forinttal nő az egyenleged a számládon. TEHÁT hiába van kevesebb bankjegyed, a vagyonod nem csökkent.
Namármost a bank a befizetett 1000 forintból 900 forintot kölcsönad valakinek. Ez az ember kap 900 Ft értékben bankjegyet, és lesz a bankkal szemben adóssága.

Így lett az 1000 forintodból 1900 Ft. Természetesen ez folytatódhat, és a 900Ft-ot a hapsi beteheti egy másik bankba, ami majd továbbad egy másik fazonnak 810 Ft-ot.

Gondolom észrevetted, hogy mindig egyre kevesebb pénzt ad kölcsön a bank. Ez azért van így, mert kötelező neki likviditási tartalékot, jegybanki letétet képezni. Ez a példámban 10% volt.
Mivel egyre kevesebb pénzt adhat ki a bank, ezért látható, hogy a pénzteremtési képesség nem végtelen, hanem egy 0,9 kvóciensű mértani sor összegével egyenlő:
1000+900+810+...

Ez így elég értelmes(!) szerinted?

Elolvasva amit leírtatok, az az érzésem, hogy ti az "itt a piros, hol a piros" játékot legálisnak találjátok 3 zöld lappal, abban az esetben, ha az "osztó" zsebében található egy piros lap is....

Annak is jó lenne ám utána nézni, hogy a forinthitelekből mennyi a kamattámogatott....vett-e fel egyáltalán valaki piaci kamatozású lakásvásárlási hitelt?

Mennyivel is fizet többet minden adózó, hogy a forinthiteseket éves szinten 100 milliárdokkal támogatja állambácsi?
(Szerintem a deviza alapú hitelesek sosem kértek és sosem kaptak semmit az államtól, mégis mindenki szerint Ők a fekete bárányok...)