Kovács_Béla_Sándor
2021.05.14. 06:11
Akkor viszont nem tudom, miről beszélünk? Fiktív, fantáziaszülte esetről? "Mi lesz, ha Izland hadat üzen"?
Jogalap nélküli gazdagodás
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.05.13. 15:23
Te már ismered az ítéletet?
gerbera317
#
2021.03.30. 12:31
Azt még jegyezzük meg, hogy 19 millió miatt ugyanúgy helye van árverésnek, mint 43 millió miatt. A felek elszámolási vitája nem indokolja az árverés megsemmisítését.
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.03.30. 12:28
Az a baj, hogy a végrehajtási eljárásban már nem lehet arra hivatkozni, hogy a végrehajtandó okiratban foglalt tartozás összege nem stimmel.
papinianus88
#
2021.03.30. 12:00
amit Grave leírt precízen arra reagálnál?
Például erre:
„Lehet a 2014. évi XL. törvény 41. § (4) bek. szerinti eset áll fenn: a fogyasztó nem kérte a 7. § (2) bekezdése szerinti elszámolást.”
Botanicus
#
2021.03.30. 11:44
43 millió a jogutód követelése ami nincs átszámolva a DH2 törvény alapján hanem az eredeti kölcsön és kamatai.
Én kiszámoltattam a DH2 törvény alapján hogy csak 19 millióval tartozom és a kamataival, az sehogy nem 43.
Éppen azt szeretném megelőzni, hogy a jogutódnak kifizessék a jogtalan követelésrészt, van itt egy 24 milliós különbség mínusz kamatok meg a végrehajtó díjai max 10 millió
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.03.30. 09:12
Mit kell az alatt érteni, hogy nem annyival tartozol? Nem annyit hajtottak végre, mint amennyi a végrehajtható okiratban volt? Rosszul számolt a végrehajtó?
Grave7
#
2021.03.30. 08:35
@Botanicus:
- jogalap nélküli gazdagodás akkor valósulhat meg, ha már megtörtént a kifizetés - előtte tényszerűen nincs még semmilyen gazdagodás;
- igénypert az indíthat, aki a dolog tulajdonjogát magának követeli (leegyszerűsítve) - tehát az "igénylem a pénzt" nem igényper;
- perindításhoz javaslom a 2016. évi CXXX. törvény olvasgatását
Na megkerestem a hirdetményt, 2017-ben történt a követeléskezelő zálogjogosulti bekapcsolódása -> meg kell nézni a bekapcsolódási kérelmet és az engedélyező bírósági végzést, azokban mi szerepel (esetleg még az engedményezési értesítő is hasznos lehet, hogy a forintosítás-elszámolás törvényi időpontja előtt/után történt az engedményezés).
Lehet a 2014. évi XL. törvény 41. § (4) bek. szerinti eset áll fenn: a fogyasztó nem kérte a 7. § (2) bekezdése szerinti elszámolást.
Botanicus
#
2021.03.30. 06:53
„Na mégiscsak elárverezték a "rossz" hirdetmény alapján az ingatlant?”
igen..tehetetlen vagyok.. de még nem véglegesítették - talán ült a Vh.kifogás és törlik az eredményt
Botanicus
#
2021.03.30. 06:50
nem az igényper a lényeg hanem hogy a jogosultnak nem annyival tartozom amennyit követel és még az előtt szeretném ezt dűlőre vinni mielőtt kifizetné neki a végrehajtó, vagy ha mégis kifizeti akkor a jogosulatlan részt szeretném visszakövetelni
papinianus88
#
2021.03.30. 06:46
Na mégiscsak elárverezték a "rossz" hirdetmény alapján az ingatlant?
Elolvastad már mi az igényper jogintézményének a lényege? Akkor nem kérdeznél ilyet.
Botanicus
#
2021.03.30. 06:32
Igen ezért kérdezek
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.03.30. 06:24
Igényper? El vagy tévedve.
Botanicus
#
2021.03.30. 03:30
Üdvözletem a hölgyeknek uraknak, ingatlan árverést követően a jogosult ellen lehet indítani jogalap nélküli gazdagodási pert akkor ha a követelése;
- jogszabály (DH2 törvény) alapján nem lett átszámolva?
- ha a (DH2 törvény) alapján a tényleges tartozásom harmada a követelésének?
Mennyi időm van az igényper megindítására mielőtt a végrehajtó kifizetné a jogosultat?
drbjozsef
#
2019.10.13. 13:03
takacs j,
Perköltséget akkor, ha azt a bíró úgy ítéli, és akkora részt, amit ítél.
Viszont addig, amíg a ház kér, meg beszélget, meg egyezkedik, addig jogilag semmi sem történik, és visszamenőleg nemigen lehet rajta követelni semmit.
Onnantól lehet, hogy közgyűlési döntés után, írásban, igazolhatóan felszólították X összegű lakbér fizetésére.
Most jogilag tulajdonképpen - ha a szülei révén szerzett jogcímétől eltekintünk is - a társasház által szívességi használóként lakik ott. Hiszen nem szólították fel még semmire.
takacs j
#
2019.10.13. 09:33
nem hajthatnak be utólag rajta lakbért, perköltséget?
wers
#
2019.10.11. 05:21
Immaculata, de gondolom a csere önkoris lakás sem lenne ingyenes.
Persze a helyében ameddig lehet én is kihasználnám az ingyen lakást.
Immaculata
#
2019.10.10. 20:01
A cserelakást valószínűleg az önkormányzattól kellett volna kapnia. Így elmondásból, papírok áttanulmányozása nélkül erre nem kaphatsz valós választ.
Társasház 2
#
2019.10.10. 08:31
Társasházi ügyben kérnék segítséget.
Egy társasház tulajdonában lévő szolgálati lakásban (volt házfelügyelői lakás) jogcím nélküli használóként lakik a volt és már elhunyt házfelügyelők fia születése óta. Az illetőnek semmilyen jogviszonya nincs a házzal, nem is fizet semmit, közös költség nem követelhető rajta, mert nem tulajdonos, a bérleti szerződést pedig nem volt hajlandó aláírni, mert soknak tartotta a havi 30e Ft-ot és mert határozott idejű szerződés lett volna, és folyton arra hivatkozik, hogy anno, a rendszerváltás után, amikor a ház társasházzá alakult és ez a szolgálati lakás az önkormányzattól a ház tulajdonába került, neki egy akkor hatályos jogszabály alapján cserelakást kellett volna biztosítani. Annak idején volt az ő részéről is ilyen kezdeményezés. Szerette volna megvenni az ingatlant ugyanolyan feltételekkel, ahogyan a többi lakó is megvette a saját bérleményét, de a közgyűlésen hozott - számára kedvező - határozat nem volt érvényes, és az önkormányzat is elhajtotta azzal, hogy egyezzen meg a ház lakóival, de nem történt semmi. Időközben a jogszabály hatályát vesztette, ő pedig maradt a lakásban jogcím nélküli lakáshasználóként.
A régi lakók - a szüleire tekintettel - megtűrték, az új lakók viszont már nem érzelmileg közelítenek hozzá. A házat fel kellene újítani, amit a lakók ezen volt szolgálati lakás eladásából vagy bérbeadásából akarnának finanszírozni. Erről közgyűlési határozat is született. Mivel bent lakik, neki ajánlották fel az ingatlant megvételre piaci áron. Ő annyiért nem akarja/tudja megvenni, továbbra is a rendszerváltáskori értéken szeretné, mert szerinte rajta kívülálló okok miatt nem tudott akkor a jogával élni. Vagy a ház vegyen neki egy hasonló ingatlant, ez még az ajánlata. Bérleti díjba pedig úgy menne bele, ha az ingatlanra kiszámított közös költség összeget fizetné csak, de bérleti díjként - akár visszamenőleg is. Ez viszont még a 20e Ft-ot sem éri el havonta.
Kérdésem, ha perre vinné a ház az ügyet, akkor mi lehetne a jogalap? Jogcím nélküli birtoklás vagy jogalap nélküli gazdagodás? És milyen jogcímen követelhetne tőle a ház pénzt és mekkora összeget?
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.06.09. 11:09
Kicsit analóg a dolog azzal, amikor a pirosnál ráugrik a hajléktalan a szélvédőre, kéretlenül lemossa, aztán tartja a markát.
Szomorú örökös
#
2019.06.09. 06:08
Gaborgabor1980
„egy bérleményen elvégzett felújítás költségeit visszakövetelhetem-e a bérbe adótól. Végül is teljes felújítást végeztünk egy vendéglátó egységen. Konyhát alakítottunk ki. Burkoltunk, hogy megfeleljen a HACCP-nek. Új vízvezetékek és új villany vezetékek beépítését végeztük el.”
Volt ilyenről szó a szerződésben? Ha nem, akkor az én véleményem szerint bukta. Szerintem még az sem lenne törvényellenes - bár eléggé hülye, aki így kéri vissza ezek után - ha a tulaj az eredeti állapotában kérné vissza és nektek le kéne minden burkolást verni a falról, stb.
„Most felmondtuk a szerződést, és egyből 50 százalékkal többért adta bérbe másnak.”
Ti mondtatok fel? Akkor meg csak egy szóban: Közöd hozzá?
Gyakorlatilag ha ti minden feltétel megkötése nélkül így adtátok vissza neki, akkor úgy gondolom, hogy nem sok beleszólásotok van egy ilyen történetbe a későbbiekben. Ezt valahogy olyan szerződés lejárta utáni lehúzásnak érzem a magam részéről.
aprilismajus
#
2019.06.09. 05:39
Tisztelt Gaborgabor1980, a törvény egyértelműen fogalmaz, Önnek csak a bérlemény fenntartásával együtt járó kisebb költségeket kellett volna viselni, követelheti a felújítás költségeit. Jogszabály: 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről, 6:335. § (1).
Gaborgabor1980
#
2019.06.09. 05:30
Jó napot!
Afelől érdeklődnék, hogy egy bérleményen elvégzett felújítás költségeit visszakövetelhetem-e a bérbe adótól. Végül is teljes felújítást végeztünk egy vendéglátó egységen. Konyhát alakítottunk ki. Burkoltunk, hogy megfeleljen a HACCP-nek. Új vízvezetékek és új villany vezetékek beépítését végeztük el. Most felmondtuk a szerződést, és egyből 50 százalékkal többért adta bérbe másnak.
Fotóim vannak csak az előtte utána állapotról, illetve tanúim.
Belefér-e ez a jogtalan gazdagodásba, ha perre viszem?
Válaszokat előre is köszönöm!
drbjozsef
#
2019.01.11. 17:30
Amíg adós vagy, addig minden végrehajtási cselekmény jogszerű veled szemben.
Igen, az is megoldás, ha árverés után megszűnik a tartozás.
Felhőtlen
#
2019.01.11. 13:20
Az "egyszer majd" mit takar?
Ha teljesen ki lett fizetve és tehermentes?
Eddig úgy fest az a legolcsóbb megoldás ha kilépek, nincs jövedelmem es árverezik.
