Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


Jogalap nélküli gazdagodás

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.05.14. 08:11

Akkor viszont nem tudom, miről beszélünk? Fiktív, fantáziaszülte esetről? "Mi lesz, ha Izland hadat üzen"?

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.05.13. 17:23

Te már ismered az ítéletet?

www.kbs-ugyved.hu

gerbera317 # e-mail 2021.03.30. 14:31

Azt még jegyezzük meg, hogy 19 millió miatt ugyanúgy helye van árverésnek, mint 43 millió miatt. A felek elszámolási vitája nem indokolja az árverés megsemmisítését.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.03.30. 14:28

Az a baj, hogy a végrehajtási eljárásban már nem lehet arra hivatkozni, hogy a végrehajtandó okiratban foglalt tartozás összege nem stimmel.

www.kbs-ugyved.hu

papinianus88 # e-mail 2021.03.30. 14:00

amit Grave leírt precízen arra reagálnál?

Például erre:

Lehet a 2014. évi XL. törvény 41. § (4) bek. szerinti eset áll fenn: a fogyasztó nem kérte a 7. § (2) bekezdése szerinti elszámolást.

Botanicus # e-mail 2021.03.30. 13:44

43 millió a jogutód követelése ami nincs átszámolva a DH2 törvény alapján hanem az eredeti kölcsön és kamatai.
Én kiszámoltattam a DH2 törvény alapján hogy csak 19 millióval tartozom és a kamataival, az sehogy nem 43.
Éppen azt szeretném megelőzni, hogy a jogutódnak kifizessék a jogtalan követelésrészt, van itt egy 24 milliós különbség mínusz kamatok meg a végrehajtó díjai max 10 millió

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.03.30. 11:12

Mit kell az alatt érteni, hogy nem annyival tartozol? Nem annyit hajtottak végre, mint amennyi a végrehajtható okiratban volt? Rosszul számolt a végrehajtó?

www.kbs-ugyved.hu

Grave7 #   2021.03.30. 10:35

@Botanicus:

  • jogalap nélküli gazdagodás akkor valósulhat meg, ha már megtörtént a kifizetés - előtte tényszerűen nincs még semmilyen gazdagodás;
  • igénypert az indíthat, aki a dolog tulajdonjogát magának követeli (leegyszerűsítve) - tehát az "igénylem a pénzt" nem igényper;
  • perindításhoz javaslom a 2016. évi CXXX. törvény olvasgatását

Na megkerestem a hirdetményt, 2017-ben történt a követeléskezelő zálogjogosulti bekapcsolódása -> meg kell nézni a bekapcsolódási kérelmet és az engedélyező bírósági végzést, azokban mi szerepel (esetleg még az engedményezési értesítő is hasznos lehet, hogy a forintosítás-elszámolás törvényi időpontja előtt/után történt az engedményezés).
Lehet a 2014. évi XL. törvény 41. § (4) bek. szerinti eset áll fenn: a fogyasztó nem kérte a 7. § (2) bekezdése szerinti elszámolást.

Botanicus # e-mail 2021.03.30. 08:53

Na mégiscsak elárverezték a "rossz" hirdetmény alapján az ingatlant?

igen..tehetetlen vagyok.. de még nem véglegesítették - talán ült a Vh.kifogás és törlik az eredményt

Botanicus # e-mail 2021.03.30. 08:50

nem az igényper a lényeg hanem hogy a jogosultnak nem annyival tartozom amennyit követel és még az előtt szeretném ezt dűlőre vinni mielőtt kifizetné neki a végrehajtó, vagy ha mégis kifizeti akkor a jogosulatlan részt szeretném visszakövetelni

papinianus88 # e-mail 2021.03.30. 08:46

Na mégiscsak elárverezték a "rossz" hirdetmény alapján az ingatlant?
Elolvastad már mi az igényper jogintézményének a lényege? Akkor nem kérdeznél ilyet.

Botanicus # e-mail 2021.03.30. 08:32

Igen ezért kérdezek

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.03.30. 08:24

Igényper? El vagy tévedve.

www.kbs-ugyved.hu

Botanicus # e-mail 2021.03.30. 05:30

Üdvözletem a hölgyeknek uraknak, ingatlan árverést követően a jogosult ellen lehet indítani jogalap nélküli gazdagodási pert akkor ha a követelése;

  1. jogszabály (DH2 törvény) alapján nem lett átszámolva?
  2. ha a (DH2 törvény) alapján a tényleges tartozásom harmada a követelésének?

Mennyi időm van az igényper megindítására mielőtt a végrehajtó kifizetné a jogosultat?

drbjozsef #   2019.10.13. 15:03

takacs j,

Perköltséget akkor, ha azt a bíró úgy ítéli, és akkora részt, amit ítél.

Viszont addig, amíg a ház kér, meg beszélget, meg egyezkedik, addig jogilag semmi sem történik, és visszamenőleg nemigen lehet rajta követelni semmit.

Onnantól lehet, hogy közgyűlési döntés után, írásban, igazolhatóan felszólították X összegű lakbér fizetésére.

Most jogilag tulajdonképpen - ha a szülei révén szerzett jogcímétől eltekintünk is - a társasház által szívességi használóként lakik ott. Hiszen nem szólították fel még semmire.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

takacs j # e-mail 2019.10.13. 11:33

nem hajthatnak be utólag rajta lakbért, perköltséget?

wers #   2019.10.11. 07:21

Immaculata, de gondolom a csere önkoris lakás sem lenne ingyenes.
Persze a helyében ameddig lehet én is kihasználnám az ingyen lakást.

Immaculata # e-mail 2019.10.10. 22:01

A cserelakást valószínűleg az önkormányzattól kellett volna kapnia. Így elmondásból, papírok áttanulmányozása nélkül erre nem kaphatsz valós választ.

Társasház 2 # e-mail 2019.10.10. 10:31

Társasházi ügyben kérnék segítséget.

Egy társasház tulajdonában lévő szolgálati lakásban (volt házfelügyelői lakás) jogcím nélküli használóként lakik a volt és már elhunyt házfelügyelők fia születése óta. Az illetőnek semmilyen jogviszonya nincs a házzal, nem is fizet semmit, közös költség nem követelhető rajta, mert nem tulajdonos, a bérleti szerződést pedig nem volt hajlandó aláírni, mert soknak tartotta a havi 30e Ft-ot és mert határozott idejű szerződés lett volna, és folyton arra hivatkozik, hogy anno, a rendszerváltás után, amikor a ház társasházzá alakult és ez a szolgálati lakás az önkormányzattól a ház tulajdonába került, neki egy akkor hatályos jogszabály alapján cserelakást kellett volna biztosítani. Annak idején volt az ő részéről is ilyen kezdeményezés. Szerette volna megvenni az ingatlant ugyanolyan feltételekkel, ahogyan a többi lakó is megvette a saját bérleményét, de a közgyűlésen hozott - számára kedvező - határozat nem volt érvényes, és az önkormányzat is elhajtotta azzal, hogy egyezzen meg a ház lakóival, de nem történt semmi. Időközben a jogszabály hatályát vesztette, ő pedig maradt a lakásban jogcím nélküli lakáshasználóként.

A régi lakók - a szüleire tekintettel - megtűrték, az új lakók viszont már nem érzelmileg közelítenek hozzá. A házat fel kellene újítani, amit a lakók ezen volt szolgálati lakás eladásából vagy bérbeadásából akarnának finanszírozni. Erről közgyűlési határozat is született. Mivel bent lakik, neki ajánlották fel az ingatlant megvételre piaci áron. Ő annyiért nem akarja/tudja megvenni, továbbra is a rendszerváltáskori értéken szeretné, mert szerinte rajta kívülálló okok miatt nem tudott akkor a jogával élni. Vagy a ház vegyen neki egy hasonló ingatlant, ez még az ajánlata. Bérleti díjba pedig úgy menne bele, ha az ingatlanra kiszámított közös költség összeget fizetné csak, de bérleti díjként - akár visszamenőleg is. Ez viszont még a 20e Ft-ot sem éri el havonta.

Kérdésem, ha perre vinné a ház az ügyet, akkor mi lehetne a jogalap? Jogcím nélküli birtoklás vagy jogalap nélküli gazdagodás? És milyen jogcímen követelhetne tőle a ház pénzt és mekkora összeget?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.06.09. 13:09

Kicsit analóg a dolog azzal, amikor a pirosnál ráugrik a hajléktalan a szélvédőre, kéretlenül lemossa, aztán tartja a markát.

www.kbs-ugyved.hu

Szomorú örökös #   2019.06.09. 08:08

Gaborgabor1980

egy bérleményen elvégzett felújítás költségeit visszakövetelhetem-e a bérbe adótól. Végül is teljes felújítást végeztünk egy vendéglátó egységen. Konyhát alakítottunk ki. Burkoltunk, hogy megfeleljen a HACCP-nek. Új vízvezetékek és új villany vezetékek beépítését végeztük el.

Volt ilyenről szó a szerződésben? Ha nem, akkor az én véleményem szerint bukta. Szerintem még az sem lenne törvényellenes - bár eléggé hülye, aki így kéri vissza ezek után - ha a tulaj az eredeti állapotában kérné vissza és nektek le kéne minden burkolást verni a falról, stb.

Most felmondtuk a szerződést, és egyből 50 százalékkal többért adta bérbe másnak.

Ti mondtatok fel? Akkor meg csak egy szóban: Közöd hozzá?
Gyakorlatilag ha ti minden feltétel megkötése nélkül így adtátok vissza neki, akkor úgy gondolom, hogy nem sok beleszólásotok van egy ilyen történetbe a későbbiekben. Ezt valahogy olyan szerződés lejárta utáni lehúzásnak érzem a magam részéről.

aprilismajus # e-mail 2019.06.09. 07:39

Tisztelt Gaborgabor1980, a törvény egyértelműen fogalmaz, Önnek csak a bérlemény fenntartásával együtt járó kisebb költségeket kellett volna viselni, követelheti a felújítás költségeit. Jogszabály: 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről, 6:335. § (1).

Gaborgabor1980 # e-mail 2019.06.09. 07:30

Jó napot!
Afelől érdeklődnék, hogy egy bérleményen elvégzett felújítás költségeit visszakövetelhetem-e a bérbe adótól. Végül is teljes felújítást végeztünk egy vendéglátó egységen. Konyhát alakítottunk ki. Burkoltunk, hogy megfeleljen a HACCP-nek. Új vízvezetékek és új villany vezetékek beépítését végeztük el. Most felmondtuk a szerződést, és egyből 50 százalékkal többért adta bérbe másnak.
Fotóim vannak csak az előtte utána állapotról, illetve tanúim.
Belefér-e ez a jogtalan gazdagodásba, ha perre viszem?
Válaszokat előre is köszönöm!

drbjozsef #   2019.01.11. 18:30

Amíg adós vagy, addig minden végrehajtási cselekmény jogszerű veled szemben.

Igen, az is megoldás, ha árverés után megszűnik a tartozás.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Felhőtlen # e-mail 2019.01.11. 14:20

Az "egyszer majd" mit takar?

Ha teljesen ki lett fizetve és tehermentes?

Eddig úgy fest az a legolcsóbb megoldás ha kilépek, nincs jövedelmem es árverezik.