Jognyilatkozat pótlása iránt benyújtott kereset

Egy 4 nyaralóból álló sorházban egy nyaraló tulajdonosa vagyok 50 %-ban. Tulajdonostársam Ferenc a felperes szintén 50%-al bír.

Ferenc az ½-½ arányú közös tulajdonunkban álló ingatlanon végzett hozzájárulásom és értesítésem nélkül a rendes gazdálkodás körét meghaladó munkálatokat: Kizárólag a saját üdülőrésze fölé engedély nélkül a lapos tetőre egy fél nyeregtetős megoldást épített. Így most az ingatlanrészem és az uralkodó szélirány szempontjából egy 70 cm-es bádoggal bevont hófogó van a közös tető közepén (a közös falra teljes hosszában és szélességében ráépítve), ami még kb. 10 cm-rel át is lóg az én tetőrészemre ezért a tetőfeljáróm ajtajának mozgatását is megnehezíti. Véleményem szerint a sorház homlokzatát is megbontotta. (Ferenc része nem szélső ingatlan, tehát mindkét oldalról lapostetős épület határolja.)

A város önkormányzata értesült erről az építkezésről, így végzésben elállította az építkezést és helyszíni szemlét rendelt el. Azután

2011. 10. 27-i keltezéssel kaptam a város jegyzőjétől egy HATÁROZATOT, mely megállapítja, hogy „a ... hrsz-ú ingatlanon engedély nélkül, szabálytalanul a meglévő lapos tetős hétvégi házra” épült egy új tetőszerkezet és felszólította tulajdonostársamat Ferencet, hogy nyújtsa be a tetőszerkezetre 2011. 12. 09-ig a fennmaradási engedély iránti kérelmét. És a lehetséges következményeket is tartalmazta a határozat: "Amennyiben...VAGY az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget...úgy az építésügyi hatóság elrendeli az eredeti állapot visszaállítását"
(Azóta 2012. 03. 02-ig semmilyen hivatalos papírt nem kaptam a várostól.)

Ez a határozat JOGERŐRE EMELKEDETT, mert Ferenc nem fellebbezte meg.

2011. 12. 16-i keltezéssel ellátott VÉGZÉSÉBEN A Város Jegyzője 30 napon belüli hiánypótlásra szólította fel tulajdonostársamat Ferencet, aki ezt a levelet saját állítása szerint csak 2011. december 28-án kapta kézhez. (Gondolom ezt ellenőrzi a bíróság, hogy így van-e.)

Azaz a 30 napos határidő 2012. január 28-án lejárt. anélkül, hogy Ferenc benyújtotta volna a hiánypótlást.

DE 2012. 01. 26-án tulajdonostársam Ferenc jognyilatkozat pótlás iránti keresetet indított ellenem az illetékes bíróságnál.

2012. 02. 24-én volt a polgári peres tárgyalás jognyilatkozat pótlása ügyében: Ferenc elismerte, hogy nem értesített, az építkezésről és a bíró azt is megkérdezte, hogy miért nem fellebbezte meg a 2011. 10. 27-én kelt határozatot, ami így jogerőre emelkedett.

Védekezésemben hivatkoztam:

A Város Jegyzőjének 2012. 10. 27-én kelt jogerős HATÁROZATÁRA
a Polgári Törvénykönyv 140. § (1),
a Polgári Törvénykönyv 5.§ (3),
a hivatkozott bírósági döntések (BDT. 2003.746 és BH.2011.100)
valamint FOTÓDOKUMENTÁCIÓT nyújtottam be.

Aztán számomra az egész tárgyalás (nincsenek tapasztalataim) hirtelen ért véget, Ferenc építési ügyi szakértő kirendelését kezdeményezte, és a tárgyalást elnapolták, és a bíró mintha valami olyat mondott volna Ferencnek a végén, - ha jól értettem… - hogy Önnek 2 hete van bizonyítani... Jegyzőkönyvet sajnos még nem kaptam kézhez.

Tegnap (2012. 03. 02-én) 2012. 02. 29-én kelt VÉGZÉST kaptam a város jegyzőjétől, hogy tulajdonostársam Ferenc kérésére a polgári peres eljárás jogerős ítéletéig felfüggeszti a közigazgatási eljárást.
15 napon belül fellebbezhetek.

3 kérdésre várom a választ:

1.Érdemes fellebbeznem a jegyző 2012. 02. 29-i végzése ellen?

2. Mi a lényege a 2011. október 27-i jogerőre emelkedett határozatnak? Az abban leírt mondatnak: "Amennyiben...VAGY az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget...úgy az építésügyi hatóság elrendeli az eredeti állapot visszaállítását"?
Ezt annak a tükrében kérdezem, hogy aki jogerősen szabálytalanul építkezett, az besétálhat az önkormányzatra és felfüggesztetheti a közigazgatgatási eljárást, csak mert utolsó pillanatban indított egy semmi szabálytalanságot el nem követővel szemben egy polgári peres eljárást...

3. Mik a kilátásaim? Születhet itt egy olyan ítélet, amely az alperest sújtaná, tehát azt felet kötelezné pl. jelentős összeg megfizetésére, aki gyakorlatilag semmit nem tett, aki semmi szabálytalanságot, semmi törvényelleneset nem követett el, aki Magyarország törvényeit teljességgel betartva járt el, de akinek érdekei nem kis mértékben sérültek: pl. 70 cm magas hófogó van a tetőjén, aki csak nehezen tudja felnyitni tulajdonostársa új tetőszerkezete miatt a saját tetőfeljárója ajtaját?

Szerintem a végzést nem érdemes fellebbezni, de a leírtak alapján azt sem tartom valószínűnek, hogy ettől a pertől félni kellene.

Kérdésem lenne .... Szüksélges-e a nyilatkozat megtételének megtagadását igazolni, azaz próbálkozni azzal, hogy megadja-e a szükséges nyilatkozatot a másik fél?

Kérdésem oka: a két ember között igazolhatóan rendkívül elmérgesedett a viszony, rendőrségi eljárások, perek és más eljárások vannak folyamatban közöttük. Ahhoz, hogy a bank kiengedje őt az adósi pozicióból és a másik felet változtassa adóssá, ahhoz az eljárások alatt állónak kellene egy beleegyező nyilatkozatot tennie, méghozzá közjegyző előtt.
Az eddigi viselkedése alapján vélelmezhető, hogy ha próbálkozna is a másik fél, direkt nem járulna ehhez hozzá, kicseszésből. (Nem károsodna semmivel, sőt egy tartozástól szabadulna meg)Idő viszont nincs kivárni most, hogy megadja-e vagy sem a kérdéses nyilatkozatot. Az illető úriember börtönben van egyébként jelenleg.

A kérdés tehát az, hogy ilyen körülmények mellett, feltétele-e a jognyilatkozat bírói úton történő pótlásának az, hogy fel is kelljen szólítani, hogy adja meg a nyilatkozatát és meg kelljen várni azt, hogy nemet mondjon vagy legalábbis ne tegye meg. (Mondom, semmilyen kára nem származna belőle, a fedezeti ingatlanhoz nincsen köze)

Kiegészítés az előzőekhez: az egyik fél a vagyonmegosztási szerződésben vállalta a hitel fizetés átvállalását, azóta is ő fizeti, noha nem ő az adós - ő csak adóstárs volt, mint házastárs. A bank csak akkor akarja kiengedni a hitelből az eredeti adóst, ha az eredeti adós ehhez hozzájárul.

Utána kutakodtam kicsit - ezt úgy tűnik, hogy a Ptk. 5.§ (3) bekezdés alapján nem lehet kérni pótolni. Viszont azt találtam a Ptk. 295.§ -nál az egyik bh-ban, hogy csak akkor lehet kérni ennél a jognyilatkozat pótlását, ha a szerződésben benne van az, hogy nyilatkozatot kell adnia. Ha nincs benne, azaz nincs nyilatkozat adási kötelezettsége, akkor nem lehet ez alapján pótoltatni.

Viszont felmerült bennem, hogy a házassági vagyonmegosztási szerződésben ez a megállapodás, hogy az egyik fél átvállalja a szerződést - az vajh nem minősül-e így tartozástávállaló nyilatkozatnak és a bank rosszul értelmezi ezt és tévedésen köti az eredeti adós hozzájárulásához. Mivel most már csak neki kellene hozzájárulnia, mint jogosultnak.

Nem feltétel, de a felperes kiteszi magát az ok nélküli perlés ódiumának.
(Egy ilyen jognyilatkozatot szerintem nem lehet bírósággal pótoltatni.)

Értelmezhetem ezt a vagyonközösségi megállapodási passzust tartozásátvállaló nyilatkozatként?

Ez azért lenne jó, mert ugye akkor csak a jogosult hozzájárulása lenne szükséges. - Az adóscseréről való hozzájárulást megadták a banknál elvi engedély formájában, írásban.

Most azon rugóznak, hogy közjegyző foglalja ezt a szerződésmódosítást írásba - Az átvállaló beszélt közjegyzővel - a közjegyző meg azt mondja, hogy erre nincsen jogszabály - nem vállalja hogy az eredeti adós kifejezett, erre az alkalomra szóló nyilatkozata híján is szerződésbe foglalja az adósváltást.)

Az egész eddigiekről tudni kell, hogy eddig az átvállaló intézte csak a bankkal az ügyeket, magyarán azt mondtak neki, amit akartak....

Kedves KBS, segítenél még abban, hogy a 18:55 és a 19:20-as infói alapján én ezt a házastársi vagyonközösségi megállapodást tekinthetem-e tartozásátvállaló nyilatkozatnak az adós részéről?

Ha nem, akkor egyszerűen nincs mit tenni ebben az ügyben? Ez azért lenne szomorú, mert így a fizető fél elesik minden kedvezménytől, mert nem ő az adós, azaz nem igényelheti.(pld. árfolyamgátat se tud igénybe venni)

Tekintheted, de ha a jogosult nem tekinti annak, akkor hiába. Másképpen fogalmazva: a jogosult nem köteles hozzájárulni a tartozásátvállaláshoz, ezért tetszés szerinti feltételeket is támaszthat a hozzájárulása megadásához.

Értem és köszönöm a segítséget

Szép Napot!

Sikerrel benyújtható-e jognyilatkozat pótlása iránti kereset akkor, ha az ügyvédi meghatalmazást keresetindításra a felszámoló nem hajlandó kiadni pótmagánvádas büntetőügyben? A felszámoló bizonyíthatóan, jelentős összegben sérti ezzel a hitelező és a tulajdonos érdekeit (magyarul jelentős nagy kárt okoz).

Köszönöm a választ!

"Ha a kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, a teljesítést a bíróság ítélete pótolja." (Ptk. 295. §)

Nem tudom, mit akartál mondani a hivatkozással, Kolléga, de szerintem nem kényszeríthető ki bíróság előtt a perindítás, az adós tagja még csak kifogással sem élhet a felszámoló mulasztásával szemben. (Ezt egyébként a kérdezőnek ObudaFan már világosan megmondta, csak ő is az a fajta, aki azt hiszi, ha sokszor kérdez, előbb-utóbb majd neki tetsző választ kap.)

Gondoltam, másként és mást nem szégyen kérdezni.

Látom, az szakértőknek sem egyezik a véleménye.

Minden esetre nem lenne szerencsés, ha a felszámoló szándékosan okozna kárt a megbízás aláírásának elutasításával a hitelezőnek és a tulajdonosnak.
Azt hiszem ebben egyetértünk!

Akkor hogy egyértelmű legyen: nem fog ilyen jognyilatkozatot pótolni a bíróság.

Köszönöm!
:)

Reményeim szerint ebben a témában az utolsó kérdés:
az alábbiakban írott indokaink alapján kérhetjük-e új felszámoló kijelölését a cégbíróságtól?

Ezt is köszönöm!
:)

Persze, csak valszeg nem fogják pártolni az ötletet.

Az adós tagja ezt ugyanúgy nem kérheti, ahogy nem fogadják be a kifogását. Egyszerűen nem tekintik félnek az eljárásban. Ez valószínűleg nem jó így, de momentán ez van.

Mondjuk egy pótmagánvád be nem nyújtására a kifogást egy hitelezőtől sem igazán fogja a bíróság pozitívan elbírálni.

Mint tulajdonos verem a nyálamat, nekünk érdekünk elsősorban a büntető per végigvitele. Sokkal többel tartozik nekünk a volt ügyvezető, mint a hitelezői tartozás.

Üdvözletem !

Egy négy lakásból és garázsokból álló lakóházat a tulajdonosai szeretnék társasházzá alakítani.

Az egyik tulajdonos azonban, minden különösebb indok nélkül megtagadta a társasházi alapító okirat aláírását, az ezzel kapcsolatos ügyvédi felszólításra nem reagált.

A Ptk. 5.§ (3) bek. alapján van-e lehetőségük a tulajdonostársaknak, hogy perben kérjék a jognyilatkozat pótlását az aláírást megtagadó tulajdonostárssal szemben?

Azt nem, de kérhetik a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését társasházzá alakulással (Ptk. 149. § (3)), az is egy per.

A társasházzá alakítás nem a közös tulajdon megszüntetése. (Bár ezt a bírók sem mind tudják.)

KBS: ez engem érdekel, úgy néz ki, lesz egy ilyen perünk (mármint a saját lakásunk kapcsán).

Csak dogmatikai finomság. A Ptk. szerint a társasház a közös tulajdon egy speciális formája. Ezért a társasházzá alakítás nem a közös tulajdon megszüntetése.

A gyakorlatban az a lényeg, hogy bármely tulajdonostárs kérésére megalakíthatja a bíróság a társasházat. A keresettel be kell nyújtani a tulajdoni lapot, a szintenkénti alaprajzot és az alapító okirat tervezetét.