Jognyilatkozat pótlása iránt benyújtott kereset

Akkor jól van, a három irat készül, úgyhogy pár éven belül társasház leszünk :)
(nálunk egyrészt elvből alá nem író haszonélvezők vannak, másrészt elérhetetlen tulajdonosok, például a Kuvaitban 1990-ben elhunyt tulajdonos hét leszármazója, mint örökösök, akik közül egy még gondnokság alatt is van, plusz az özvegy, ja, mind Kuvaitban laknak).

Csak dogmatikai finomság. A Ptk. szerint a társasház a közös tulajdon egy speciális formája. Ezért a társasházzá alakítás nem a közös tulajdon megszüntetése.

A gyakorlatban az a lényeg, hogy bármely tulajdonostárs kérésére megalakíthatja a bíróság a társasházat. A keresettel be kell nyújtani a tulajdoni lapot, a szintenkénti alaprajzot és az alapító okirat tervezetét.

KBS: ez engem érdekel, úgy néz ki, lesz egy ilyen perünk (mármint a saját lakásunk kapcsán).

A társasházzá alakítás nem a közös tulajdon megszüntetése. (Bár ezt a bírók sem mind tudják.)

Azt nem, de kérhetik a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését társasházzá alakulással (Ptk. 149. § (3)), az is egy per.

Üdvözletem !

Egy négy lakásból és garázsokból álló lakóházat a tulajdonosai szeretnék társasházzá alakítani.

Az egyik tulajdonos azonban, minden különösebb indok nélkül megtagadta a társasházi alapító okirat aláírását, az ezzel kapcsolatos ügyvédi felszólításra nem reagált.

A Ptk. 5.§ (3) bek. alapján van-e lehetőségük a tulajdonostársaknak, hogy perben kérjék a jognyilatkozat pótlását az aláírást megtagadó tulajdonostárssal szemben?

Mint tulajdonos verem a nyálamat, nekünk érdekünk elsősorban a büntető per végigvitele. Sokkal többel tartozik nekünk a volt ügyvezető, mint a hitelezői tartozás.

Mondjuk egy pótmagánvád be nem nyújtására a kifogást egy hitelezőtől sem igazán fogja a bíróság pozitívan elbírálni.

Az adós tagja ezt ugyanúgy nem kérheti, ahogy nem fogadják be a kifogását. Egyszerűen nem tekintik félnek az eljárásban. Ez valószínűleg nem jó így, de momentán ez van.

Persze, csak valszeg nem fogják pártolni az ötletet.

Köszönöm!
:)

Reményeim szerint ebben a témában az utolsó kérdés:
az alábbiakban írott indokaink alapján kérhetjük-e új felszámoló kijelölését a cégbíróságtól?

Ezt is köszönöm!
:)

Akkor hogy egyértelmű legyen: nem fog ilyen jognyilatkozatot pótolni a bíróság.

Gondoltam, másként és mást nem szégyen kérdezni.

Látom, az szakértőknek sem egyezik a véleménye.

Minden esetre nem lenne szerencsés, ha a felszámoló szándékosan okozna kárt a megbízás aláírásának elutasításával a hitelezőnek és a tulajdonosnak.
Azt hiszem ebben egyetértünk!

Nem tudom, mit akartál mondani a hivatkozással, Kolléga, de szerintem nem kényszeríthető ki bíróság előtt a perindítás, az adós tagja még csak kifogással sem élhet a felszámoló mulasztásával szemben. (Ezt egyébként a kérdezőnek ObudaFan már világosan megmondta, csak ő is az a fajta, aki azt hiszi, ha sokszor kérdez, előbb-utóbb majd neki tetsző választ kap.)

"Ha a kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, a teljesítést a bíróság ítélete pótolja." (Ptk. 295. §)

Szép Napot!

Sikerrel benyújtható-e jognyilatkozat pótlása iránti kereset akkor, ha az ügyvédi meghatalmazást keresetindításra a felszámoló nem hajlandó kiadni pótmagánvádas büntetőügyben? A felszámoló bizonyíthatóan, jelentős összegben sérti ezzel a hitelező és a tulajdonos érdekeit (magyarul jelentős nagy kárt okoz).

Köszönöm a választ!

Értem és köszönöm a segítséget

Tekintheted, de ha a jogosult nem tekinti annak, akkor hiába. Másképpen fogalmazva: a jogosult nem köteles hozzájárulni a tartozásátvállaláshoz, ezért tetszés szerinti feltételeket is támaszthat a hozzájárulása megadásához.

Kedves KBS, segítenél még abban, hogy a 18:55 és a 19:20-as infói alapján én ezt a házastársi vagyonközösségi megállapodást tekinthetem-e tartozásátvállaló nyilatkozatnak az adós részéről?

Ha nem, akkor egyszerűen nincs mit tenni ebben az ügyben? Ez azért lenne szomorú, mert így a fizető fél elesik minden kedvezménytől, mert nem ő az adós, azaz nem igényelheti.(pld. árfolyamgátat se tud igénybe venni)

Az egész eddigiekről tudni kell, hogy eddig az átvállaló intézte csak a bankkal az ügyeket, magyarán azt mondtak neki, amit akartak....

Értelmezhetem ezt a vagyonközösségi megállapodási passzust tartozásátvállaló nyilatkozatként?

Ez azért lenne jó, mert ugye akkor csak a jogosult hozzájárulása lenne szükséges. - Az adóscseréről való hozzájárulást megadták a banknál elvi engedély formájában, írásban.

Most azon rugóznak, hogy közjegyző foglalja ezt a szerződésmódosítást írásba - Az átvállaló beszélt közjegyzővel - a közjegyző meg azt mondja, hogy erre nincsen jogszabály - nem vállalja hogy az eredeti adós kifejezett, erre az alkalomra szóló nyilatkozata híján is szerződésbe foglalja az adósváltást.)

Nem feltétel, de a felperes kiteszi magát az ok nélküli perlés ódiumának.
(Egy ilyen jognyilatkozatot szerintem nem lehet bírósággal pótoltatni.)

Kiegészítés az előzőekhez: az egyik fél a vagyonmegosztási szerződésben vállalta a hitel fizetés átvállalását, azóta is ő fizeti, noha nem ő az adós - ő csak adóstárs volt, mint házastárs. A bank csak akkor akarja kiengedni a hitelből az eredeti adóst, ha az eredeti adós ehhez hozzájárul.

Utána kutakodtam kicsit - ezt úgy tűnik, hogy a Ptk. 5.§ (3) bekezdés alapján nem lehet kérni pótolni. Viszont azt találtam a Ptk. 295.§ -nál az egyik bh-ban, hogy csak akkor lehet kérni ennél a jognyilatkozat pótlását, ha a szerződésben benne van az, hogy nyilatkozatot kell adnia. Ha nincs benne, azaz nincs nyilatkozat adási kötelezettsége, akkor nem lehet ez alapján pótoltatni.

Viszont felmerült bennem, hogy a házassági vagyonmegosztási szerződésben ez a megállapodás, hogy az egyik fél átvállalja a szerződést - az vajh nem minősül-e így tartozástávállaló nyilatkozatnak és a bank rosszul értelmezi ezt és tévedésen köti az eredeti adós hozzájárulásához. Mivel most már csak neki kellene hozzájárulnia, mint jogosultnak.

Kérdésem lenne .... Szüksélges-e a nyilatkozat megtételének megtagadását igazolni, azaz próbálkozni azzal, hogy megadja-e a szükséges nyilatkozatot a másik fél?

Kérdésem oka: a két ember között igazolhatóan rendkívül elmérgesedett a viszony, rendőrségi eljárások, perek és más eljárások vannak folyamatban közöttük. Ahhoz, hogy a bank kiengedje őt az adósi pozicióból és a másik felet változtassa adóssá, ahhoz az eljárások alatt állónak kellene egy beleegyező nyilatkozatot tennie, méghozzá közjegyző előtt.
Az eddigi viselkedése alapján vélelmezhető, hogy ha próbálkozna is a másik fél, direkt nem járulna ehhez hozzá, kicseszésből. (Nem károsodna semmivel, sőt egy tartozástól szabadulna meg)Idő viszont nincs kivárni most, hogy megadja-e vagy sem a kérdéses nyilatkozatot. Az illető úriember börtönben van egyébként jelenleg.

A kérdés tehát az, hogy ilyen körülmények mellett, feltétele-e a jognyilatkozat bírói úton történő pótlásának az, hogy fel is kelljen szólítani, hogy adja meg a nyilatkozatát és meg kelljen várni azt, hogy nemet mondjon vagy legalábbis ne tegye meg. (Mondom, semmilyen kára nem származna belőle, a fedezeti ingatlanhoz nincsen köze)

Szerintem a végzést nem érdemes fellebbezni, de a leírtak alapján azt sem tartom valószínűnek, hogy ettől a pertől félni kellene.