OTP lakástakarék pénztár


drbjozsef # 2021.09.22. 08:54

patek,

Itt egy új infó :

https://kiszamolo.hu/…-felmondasa/

Ahogy nézem, senki sem tudja miért, vagy mi alapján kezdett ebbe az OTP. Csak úgy.

drbjozsef # 2021.09.17. 07:55

patek,

Nem tudok erre utaló passzusról a törvényben, de a bankok ismertetőiben, GYIK-jében sem igen van ilyen.
Az ERSTE oldalán kifejezetten ez van például :

Amennyiben nincs aktuális lakáscélja, nem szükséges a kiutalást elfogadnia, ez esetben teendője nincs. A kamatokkal növelt megtakarított összeg és a befizetések után lehívott állami támogatás mindaddig a lakás-takarékpénztári megtakarítási számláján marad, amíg a szerződés felmondása vagy kiutalási igényről tett nyilatkozata alapján azok kifizetésre nem kerülnek.

Én a helyedben bemennék egy bankfiókba (már eleve mi az, hogy egy ilyet telefonban mondanak, menjenek már az annyukba el, minimum e-mail, hogy írásos nyoma legyen), és megkérdezném, hogy mi a fene ez. Akár az is lehetséges, hogy a bankodnak az ÁSZF-jében van valami, vagy a megkötött szerződésben, hogy határideje van az állami támogatás rendelkezésre tartásának. Nem lehetetlen, de szerintem nem törvényi kötelezettség (ahogy nem is tiltja a törvény, hogy legyen).
Tisztázd velük személyesen. És vedd fel a beszélgetést a telefonoddal, illetve kérj írásos választ ott rögtön.

patek # 2021.09.17. 06:52

Tiszteletem!

Van két lakástakarék megtakarításom, az egyik esetében 2018-ban, a másoknál az idén járt le a megtakarítási idő.
Egyik esetében sem kértem a kifizetést. A bank tegnap megkeresett telefonon, hogy ha szeptember 30-ig nem kérem a kifizetést, akkor ezután a bank kiutalja a saját részt, az állami támogatást pedig visszautalják az államkasszába.
A kérdésem az, hogy megteheti ezt a bank?

drbjozsef # 2021.02.26. 18:05

oreg56,

  1. A 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet ma hatályos állapota szerint 180 nap. (7.§ 6.bek. c pont).
  2. LTP tv. 8.§(1).
  3. Értelmezés kérdése, a rendelet 7.§(5) bekezdése írja le mit fogadhatnak el. A "tulajdonátruházási" vagy "egyéb" okirat nem a felújítási, bővítési munkálatokra vonatkozik, de ezt a kérdést közvetlenül annak érdemes feltenni, amelynek be akarod nyújtani ezeket.

(Egyébként most a CSOK építkezésnél is csak a 70%-ról kell számla, és régen a szocpolnál is elfogadtak magánszemélytől vásárolt bontott építőanyag adásvételit is, szóval nem lehetetlen, de azért nem fűznék hozzá nagy reményt)

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

oreg56 # 2021.02.26. 16:35

Tisztelt illetékes:
Azt szeretném kérdezni, hogy
1, A lakáscél igazolásának határideje 180 napra változott a 120 nap.Ez fedi a valóságot?
2, Mit takar ez esetben a lakáscél kifejezés- mindennemű lakással kapcsolatos változtatást? PL beépíthetőmosógéptől- a ház teljes hőszigetelésén keresztül a villanyvezeték cseréjéig? Terasz drótüveg tető cseréje cserépre?
4, Kézzel írott számlát is elfogadnak-e, amely két nemcéges eladó- és vevő között jött létre , adásvételi papírral PL., ha valakinek a kimarad építési anyaga, és én átveszem, majd azt építem be: PL. 20m2 nikecell ?

Kati0911 # 2020.05.28. 11:43

Tisztelt Szakértő!

Tavaly elhunyt a férjem. Én és két kiskorú kisfiam örököltünk 1/3 1/3 1/3 arányban. Szerettem volna a férjem lakástakarékát felhasználni a lakás ablak cseréjére,ezèrt engedélyt kellett kérnem a gyámhivataltól. Nem voltunk kedvezményezettként megjelölve. A gyámhivatal elutasította a kérelmemet,arra hivatkozva,hogy a lakàs,ahol a gyerekek is születésük óta laknak,csak az én nevemen van,így nem hasznàlhatom fel.
Szeretném a tanácsát kèrni,hogy milyen megoldások elérhetőek a számomra.

Előre is köszönöm!

Tisztelettel:

Kati0911

drbjozsef # 2016.12.13. 05:34

Köszönöm az értékes, de továbbra is hivatkozásmentes, és alapvetően téves hozzászólásodat.

Valamennyi egyenesági rokon felhasználhatja egymás lakáscéljára, ráadásul ez a pénz kiskorú esetén is gyámhatóság mentesen felhasználható, tehát két szülővel és két gyerekkel vidáman lehet tolni havi 100.000.- Ft-ot LTP-be. Az 4 éves (csak annyit érdemes kötni) szerződés esetén 1.44millió állami támogatás. És ha kijátszható a lenti módszerrel szabadfelhasználásra, akkor azért az egy szép hozam a mai 0,1%-os éves banki lekötéshez képest...

Ha a nem lakott ingatlanra felhasználhatom szerinted, akkor mi az oka annak, hogy a lakottra nem?

MajorDomus # 2016.12.12. 22:08

Az állami támogatás 30 %, és 1 % a kamat, Fundamentaval 3 %.
1 személy csak 1 Ltp-t köthet, hiába tudna 3-at is fizetni. A házaspár mindkét tagja köthet.
A nem lakott ingatlan
,, kiváltására,, felhasznalhatod.

drbjozsef # 2016.12.12. 14:55

Az OTP persze lerázott.
Sajnos csak általánosságban válaszolhatnak emailben, ezért elküldték azt a részt, ami az LTP felhasználhatóságát leírja (vásárlás, csere, haszonlélvezet, lizing, öregekotthona, felújítás, csatorna, hitelkiváltás, etc etc etc).

A konkrét kérdésre nem válaszoltak. Az általuk küldött részben kizáró rész nincsen.

Ergo lehet. Bár talán ez egy elég merész következtetés... :o)

drbjozsef # 2016.12.12. 14:48

Egyébként, a lakás adott esetben _nem_ a közösen lakott lakás, hanem egy másik, ami az egyik fél nevén van.

Vajon változtat a dolgon, ha az a lakás az egyik fél különvagyona? Mondjuk örökölte. Persze, ha a közösen fizetett LTP-ből fizet, akkor a fele a házassági vagyonjogi szabályok miatt így is az eladó félé marad. És mi van, ha eleve közös pénzből vették, és közös tulajdon?

Mielőtt KBS megkérdezi, mi az igazi probléma, bár ez egyértelműen kiderül azt hiszem az indító kérdésemből, hogy az LTP-ben gyűjtött pénz és az állami támogatás gyakorlatilag szabad felhasználásúá alakítható a módszerrel. Hiszen a házastársak között nincs illetékfizetés, és ha 5 évnél régebben szerzett a lakás, akkor adó sincs.
Egyszóval az ügyvédi és a földhivatali kölségekkel, ellentmondó információk hiányában, úgy tűnik, simán kivehető a rendszerből a 20%-os állami támogatás. Ami, lehet elég vastag összeg, ha több LTP-t tud fizetni valaki.

drbjozsef # 2016.12.12. 14:31

Minden tiszteletem ellenére nem látom, hogy ez hol kapcsolódik a kérdéskörhöz.

Ha az egyik házasfél az eladó, a másik a vevő, egy visszterhes vagyonátruházásnál, amely szerződést mindketten a megfelelő helyen egy ügyvéd előtt írják alá, arra elég nehéznek tűnik ráhúzni, hogy az egyik félnek hiányozna a beleegyezése.

lajcsó # 2016.12.12. 09:16

Ezt találtam:
"A házastárs a vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal, és nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni." (Ptk. 4:48. §)

drbjozsef # 2016.12.12. 08:27

Már írtam nekik. De a kérdés az, hogy ha nincs ilyen kizáró ok valamilyen jogszabályban, akkor joga van a banknak hozni egy ilyen kizáró szabályozást? Milyen alapon? Akkor hozhatna olyat is, hogy a kék szeműek nem köthetnek lakástakrékpénztári szerződést mert csak?

Ha van ilyen az üzletszabályzatban, csak meg kellene a banknak is támogatni egy jogszabályi hivatkozással, gondolom.

Réges régen, még szocpol felvételnél már eljátszottam hasonlót, hogy a törvényrendelettel a hónom alatt jártam a bankba, mert mindig volt valami kifogása az ügyintézőnek (osztatlan közös tulajdonú lakás, aztán emeletráépítés, aztán a fene se emlékszik még mi minden), akkor elővettem, nosza, nézzük meg, keresgéltük, nincs benne, ja, jó, akkor mégis lehet...

lajcsó # 2016.12.12. 08:13

Meg kellene nézni a bank üzletszabályzatát lehet, hogy abban van ilyen kizáró körülmény.

drbjozsef # 2016.12.12. 08:00

Elég sok ezzel ellentétes információt kaptam mostanság, úgyhogy megtennéd, hogy ha van, akkor megtámogatnád a mondatodat valamilyen hivatkozással?

Mi köze egy ingatlan adásvételnek a közös háztartáshoz?

MajorDomus # 2016.12.11. 22:14

Ha nem egy háztartásban élnek akkor igen.

drbjozsef # 2016.12.11. 19:38

Tud valaki olyan kizáró passzusról a lakástakarékpénztárak esetén, hogy egy házaspárból az egyik az eladó, a másik a vevő ne lehetne?

Elfogadják az LTP-ak lakáscélú elköltésnek azt a felvett pénzt, amelyet valaki a feleségétől vett lakásra "költött" ?

tudatosbiztositás.hu # 2016.11.19. 22:23

Kedves Zizike70!

Természetesen semmire sem kötelezted el magad, mivel ez csak egy lehetőség, nem kötelező.

Két lehetőséged is van:

1, vagy hétfőn betelefonálsz az ügyfélszolgálatukra: 06-1-366-688 számra és jelzed, hogy ne dolgozzák fel az ajánlatodat. (Szükséged lesz az ajánlatszámodra, vagy szerződésszámodra, amit megtalálsz az átvett papíron)

2, vagy szimplán nem fizeted, 6 hónapot várnak a megtakarítás beérkezésére, ha nem érkezik meg, akkor törlik.

Miért tájékoztattak félre?

zizike_70 # 2016.11.19. 13:33

Sziasztok,

Tegnap azaz szombaton a KID Expo rendezvényén a Puskás Ferenc stadionban kötöttem egy OTP lakás takarék pénztérat egy ügynöknél,de szeretnék elállni a szerződéstől mert félre lettem tájékoztatva
Semmit nem kellett befizetnem. Ügynöktől semmiféle elérhetőséget nem kaptam.

Nagyon sűrgős lenne a válasz.

Köszönöm szépen.

W.Tamás # 2016.04.29. 08:25

Kedves Fórumozók!

Arról szeretnék információt, hogy ha a kedvezményezett kiutaláskor is kiskorú, akkor a felhasználáshoz szükséges-e a gyámhivatal határozata?
Úgy tudom, hogy korábban kellett, de állítólag az PTK 2014-es módosításai miatt ez már nem szükséges.

Köszönettel,
Tamás

Gál Regina # 2016.01.20. 09:39

Tisztelt Fórumozók!

OTP LTP szerződésemet 2011. októberében kötöttem, amely azóta lejárt és éppen a kiutalási időszakban vagyunk. Élettársammal házat szeretnénk vásárolni, és az ár egy részét ebből fizetni. Felhasználhatom az összeget élettársként, ha esetleg nincs is tulajdonom az ingatlanban, mivel a szerződés megkötésekor az élettárs még közeli hozzátartozónak számított? Vagy mindenképpen tulajdonrészt kell az ingatlanban szereznem ahhoz, hogy az LTP összegét a vételárba befizethessem, mivel a 2014-es változások miatt ő már nem közeli hozzátartozóm?

Előre is köszönöm szépen a válaszokat.

Regina

Kovács_Béla_Sándor # 2015.04.21. 16:10

Minek várnék fél évet (vagy többet akár..),
Mert hiába indítanál pert, az sem ér véget hamarabb.

csabijuve # 2015.04.21. 15:37

Semmit nem tehetek,
Semmit nem tehetek, az elmaradó két részletet sem fizethetem be, állításuk szerint míg a jogerős hagyatéki végzést be nem mutatom a szerződés hibernálódik, a futamidő kitolódik.

Én azt nem értem, ha nem képezi hagyaték tárgyát, mi jogon követelnek hagyatéki végzést? Kedvezményezett vagyok, feketén-fehéren le van írva az ÁSZF-ben ilyenkor mi a teendő. Ehhez minden szükséges dokumentumot, iratot bemutattam. Minek várnék fél évet (vagy többet akár..), hogy lakást vehessek magamnak, ha a leírtak alapján előtörlesztéssel megtehetném.. Vagy fprduljak ügyvédhez, vagy a fogyasztóvédelemhez?

Sherlock # 2015.04.21. 15:22

Betétet elhelyezhetsz, tehát a fizetésnek pont nincs semmi akadálya.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.04.21. 15:21

Mi az akadálya annak, hogy "a betételhelyezést azonos jogokkal és kötelezettségekkel folytasd"? Ne mondd, hogy visszautalják, amit befizetsz a számlára!