Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


OTP lakástakarék pénztár

Kati0911 # e-mail 2020.05.28. 13:43

Tisztelt Szakértő!

Tavaly elhunyt a férjem. Én és két kiskorú kisfiam örököltünk 1/3 1/3 1/3 arányban. Szerettem volna a férjem lakástakarékát felhasználni a lakás ablak cseréjére,ezèrt engedélyt kellett kérnem a gyámhivataltól. Nem voltunk kedvezményezettként megjelölve. A gyámhivatal elutasította a kérelmemet,arra hivatkozva,hogy a lakàs,ahol a gyerekek is születésük óta laknak,csak az én nevemen van,így nem hasznàlhatom fel.
Szeretném a tanácsát kèrni,hogy milyen megoldások elérhetőek a számomra.

Előre is köszönöm!

Tisztelettel:

Kati0911

drbjozsef #   2016.12.13. 06:34

Köszönöm az értékes, de továbbra is hivatkozásmentes, és alapvetően téves hozzászólásodat.

Valamennyi egyenesági rokon felhasználhatja egymás lakáscéljára, ráadásul ez a pénz kiskorú esetén is gyámhatóság mentesen felhasználható, tehát két szülővel és két gyerekkel vidáman lehet tolni havi 100.000.- Ft-ot LTP-be. Az 4 éves (csak annyit érdemes kötni) szerződés esetén 1.44millió állami támogatás. És ha kijátszható a lenti módszerrel szabadfelhasználásra, akkor azért az egy szép hozam a mai 0,1%-os éves banki lekötéshez képest...

Ha a nem lakott ingatlanra felhasználhatom szerinted, akkor mi az oka annak, hogy a lakottra nem?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

MajorDomus # e-mail 2016.12.12. 23:08

Az állami támogatás 30 %, és 1 % a kamat, Fundamentaval 3 %.
1 személy csak 1 Ltp-t köthet, hiába tudna 3-at is fizetni. A házaspár mindkét tagja köthet.
A nem lakott ingatlan
,, kiváltására,, felhasznalhatod.

drbjozsef #   2016.12.12. 15:55

Az OTP persze lerázott.
Sajnos csak általánosságban válaszolhatnak emailben, ezért elküldték azt a részt, ami az LTP felhasználhatóságát leírja (vásárlás, csere, haszonlélvezet, lizing, öregekotthona, felújítás, csatorna, hitelkiváltás, etc etc etc).

A konkrét kérdésre nem válaszoltak. Az általuk küldött részben kizáró rész nincsen.

Ergo lehet. Bár talán ez egy elég merész következtetés... :o)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef #   2016.12.12. 15:48

Egyébként, a lakás adott esetben _nem_ a közösen lakott lakás, hanem egy másik, ami az egyik fél nevén van.

Vajon változtat a dolgon, ha az a lakás az egyik fél különvagyona? Mondjuk örökölte. Persze, ha a közösen fizetett LTP-ből fizet, akkor a fele a házassági vagyonjogi szabályok miatt így is az eladó félé marad. És mi van, ha eleve közös pénzből vették, és közös tulajdon?

Mielőtt KBS megkérdezi, mi az igazi probléma, bár ez egyértelműen kiderül azt hiszem az indító kérdésemből, hogy az LTP-ben gyűjtött pénz és az állami támogatás gyakorlatilag szabad felhasználásúá alakítható a módszerrel. Hiszen a házastársak között nincs illetékfizetés, és ha 5 évnél régebben szerzett a lakás, akkor adó sincs.
Egyszóval az ügyvédi és a földhivatali kölségekkel, ellentmondó információk hiányában, úgy tűnik, simán kivehető a rendszerből a 20%-os állami támogatás. Ami, lehet elég vastag összeg, ha több LTP-t tud fizetni valaki.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef #   2016.12.12. 15:31

Minden tiszteletem ellenére nem látom, hogy ez hol kapcsolódik a kérdéskörhöz.

Ha az egyik házasfél az eladó, a másik a vevő, egy visszterhes vagyonátruházásnál, amely szerződést mindketten a megfelelő helyen egy ügyvéd előtt írják alá, arra elég nehéznek tűnik ráhúzni, hogy az egyik félnek hiányozna a beleegyezése.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

lajcsó # e-mail 2016.12.12. 10:16

Ezt találtam:
"A házastárs a vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal, és nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni." (Ptk. 4:48. §)

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

drbjozsef #   2016.12.12. 09:27

Már írtam nekik. De a kérdés az, hogy ha nincs ilyen kizáró ok valamilyen jogszabályban, akkor joga van a banknak hozni egy ilyen kizáró szabályozást? Milyen alapon? Akkor hozhatna olyat is, hogy a kék szeműek nem köthetnek lakástakrékpénztári szerződést mert csak?

Ha van ilyen az üzletszabályzatban, csak meg kellene a banknak is támogatni egy jogszabályi hivatkozással, gondolom.

Réges régen, még szocpol felvételnél már eljátszottam hasonlót, hogy a törvényrendelettel a hónom alatt jártam a bankba, mert mindig volt valami kifogása az ügyintézőnek (osztatlan közös tulajdonú lakás, aztán emeletráépítés, aztán a fene se emlékszik még mi minden), akkor elővettem, nosza, nézzük meg, keresgéltük, nincs benne, ja, jó, akkor mégis lehet...

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

lajcsó # e-mail 2016.12.12. 09:13

Meg kellene nézni a bank üzletszabályzatát lehet, hogy abban van ilyen kizáró körülmény.

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

drbjozsef #   2016.12.12. 09:00

Elég sok ezzel ellentétes információt kaptam mostanság, úgyhogy megtennéd, hogy ha van, akkor megtámogatnád a mondatodat valamilyen hivatkozással?

Mi köze egy ingatlan adásvételnek a közös háztartáshoz?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

MajorDomus # e-mail 2016.12.11. 23:14

Ha nem egy háztartásban élnek akkor igen.

drbjozsef #   2016.12.11. 20:38

Tud valaki olyan kizáró passzusról a lakástakarékpénztárak esetén, hogy egy házaspárból az egyik az eladó, a másik a vevő ne lehetne?

Elfogadják az LTP-ak lakáscélú elköltésnek azt a felvett pénzt, amelyet valaki a feleségétől vett lakásra "költött" ?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

tudatosbiztositás.hu # e-mail 2016.11.19. 23:23

Kedves Zizike70!

Természetesen semmire sem kötelezted el magad, mivel ez csak egy lehetőség, nem kötelező.

Két lehetőséged is van:

1, vagy hétfőn betelefonálsz az ügyfélszolgálatukra: 06-1-366-688 számra és jelzed, hogy ne dolgozzák fel az ajánlatodat. (Szükséged lesz az ajánlatszámodra, vagy szerződésszámodra, amit megtalálsz az átvett papíron)

2, vagy szimplán nem fizeted, 6 hónapot várnak a megtakarítás beérkezésére, ha nem érkezik meg, akkor törlik.

Miért tájékoztattak félre?

zizike_70 # e-mail 2016.11.19. 14:33

Sziasztok,

Tegnap azaz szombaton a KID Expo rendezvényén a Puskás Ferenc stadionban kötöttem egy OTP lakás takarék pénztérat egy ügynöknél,de szeretnék elállni a szerződéstől mert félre lettem tájékoztatva
Semmit nem kellett befizetnem. Ügynöktől semmiféle elérhetőséget nem kaptam.

Nagyon sűrgős lenne a válasz.

Köszönöm szépen.

W.Tamás # e-mail 2016.04.29. 10:25

Kedves Fórumozók!

Arról szeretnék információt, hogy ha a kedvezményezett kiutaláskor is kiskorú, akkor a felhasználáshoz szükséges-e a gyámhivatal határozata?
Úgy tudom, hogy korábban kellett, de állítólag az PTK 2014-es módosításai miatt ez már nem szükséges.

Köszönettel,
Tamás

Gál Regina # e-mail 2016.01.20. 10:39

Tisztelt Fórumozók!

OTP LTP szerződésemet 2011. októberében kötöttem, amely azóta lejárt és éppen a kiutalási időszakban vagyunk. Élettársammal házat szeretnénk vásárolni, és az ár egy részét ebből fizetni. Felhasználhatom az összeget élettársként, ha esetleg nincs is tulajdonom az ingatlanban, mivel a szerződés megkötésekor az élettárs még közeli hozzátartozónak számított? Vagy mindenképpen tulajdonrészt kell az ingatlanban szereznem ahhoz, hogy az LTP összegét a vételárba befizethessem, mivel a 2014-es változások miatt ő már nem közeli hozzátartozóm?

Előre is köszönöm szépen a válaszokat.

Regina

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2015.04.21. 18:10

Minek várnék fél évet (vagy többet akár..),
Mert hiába indítanál pert, az sem ér véget hamarabb.

www.kbs-ugyved.hu

csabijuve # e-mail 2015.04.21. 17:37

Semmit nem tehetek,
Semmit nem tehetek, az elmaradó két részletet sem fizethetem be, állításuk szerint míg a jogerős hagyatéki végzést be nem mutatom a szerződés hibernálódik, a futamidő kitolódik.

Én azt nem értem, ha nem képezi hagyaték tárgyát, mi jogon követelnek hagyatéki végzést? Kedvezményezett vagyok, feketén-fehéren le van írva az ÁSZF-ben ilyenkor mi a teendő. Ehhez minden szükséges dokumentumot, iratot bemutattam. Minek várnék fél évet (vagy többet akár..), hogy lakást vehessek magamnak, ha a leírtak alapján előtörlesztéssel megtehetném.. Vagy fprduljak ügyvédhez, vagy a fogyasztóvédelemhez?

Sherlock # e-mail 2015.04.21. 17:22

Betétet elhelyezhetsz, tehát a fizetésnek pont nincs semmi akadálya.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2015.04.21. 17:21

Mi az akadálya annak, hogy "a betételhelyezést azonos jogokkal és kötelezettségekkel folytasd"? Ne mondd, hogy visszautalják, amit befizetsz a számlára!

www.kbs-ugyved.hu

csabijuve # e-mail 2015.04.21. 16:39

Üdvözletem!

Édesapám nemrég elhunyt. Jó pár éve kötött a nevemre egy lakáselőtakarékossági számlát, amelyben kedvezményezettként jelölt meg. Mivel 1-2 részlet van hátra, utánaolvastam, és úgy döntöttem, hogy felkeresem a legközelebbi bankfiókot, hogy átvegyem a szerződés felett a rendelkezési jogot, a szükséges dokumentumokkal. Idézek a bank honlapján erre a témára adott információkból:

"9. A lakáselőtakarékoskodó elhalálozása esetén az * Lakástakarék szerződést ki örökli?
Kedvezményezettel rendelkező szerződésnél a lakáselőtakarékoskodó halála esetén a kedvezményezett az
* Lakástakarék szerződés feletti rendelkezési jogot hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül megszerzi, így a betételhelyezést azonos jogokkal és kötelezettségekkel folytathatja.
Kedvezményezett nélküli szerződés esetén hagyatéki eljárás keretében, jogerős hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány benyújtásával az örökös szerzi meg a szerződés feletti rendelkezési jogot, és az elhalálozott szerződő fél helyébe léphet."

Mivel kedvezményezett vagyok a szerződésben, a szerződéssel, a halotti anyakönvi kivonattal, és a saját személyes okiratokkal (még a születési anyakönyvi kivonatomat is vittem magammal) a fent leírtak alapján szerettem volna megkapni a rendelkezési jogot, hogy az utolsó részleteket mielőbb letudhassam, és esetleg mielőbb lakáshoz juthassak. Azonban ezt elutasították, mégpedig jogerős hagyatéki végzést kérnek tőlem ehhez. Azt mindannyian tudjuk, hogy egy hagyatéki eljárás akár fél évig is elhúzódhat, én meg nem akarok addig várni. A HONLAPJUKON leírtak alapján meg főleg.
Kedvezményezettként vagyok megjelölve

Mi a teendő ilyenkor? Jogtalanul hátráltatnak. Fogyasztóvédelem? Többször felkerestem már őket, hiába, és fogy a türelmem.

W.Tamás # e-mail 2014.05.29. 09:18

Igen, az annyi. És? Ez csak annyit jelent, hogy egy szerződésbe nem fizetünk többet 20e forintnál havonta. De egy családon belül lehet több szerződés is, ami később összevonható a felhasználásánál. (nekem pl kettő van)
Ez nem már meglévő vagyon gyarapítására való, és annak sem jó, aki százezreket tud félretenni havonta.
Ez pont azoknak jó, akik 10-20-40 ezer forintot tudnak félretenni és konkrét lakástervük van.

Sherlock # e-mail 2014.05.29. 09:09

Lenne, ha nem lenne maximálva az állami támogatás évi 72 ezerben.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

W.Tamás # e-mail 2014.05.29. 08:56

Sherlock: jó lesz az 7 százaléknak is, hidd el :) (a megfelelő módozatot kell választani, nem feltétlenül azt, amit az ügynök tukmál)

W.Tamás # e-mail 2014.05.29. 08:52

Immaculata:

  • a kiskorú és a biztosíték kérdése nem függ össze, az két külön elvárás az eladó részéről.
  • az LTP szerződőnek vagy kedvezményezettnek nem kell tulajdonossá válnia, a családtagok felhasználhatják egymás szerződését enélkül (2011 óta)

KBS:

  • 20.000 ft/hó befizetésre, de ez majdnem minden összegre igaz, mert a LTP fix költségei olyan kicsik (150 ft/hó), hogy szinte elenyésző. A számlanyitási díjat pedig folyton akciózzák (legalábbis az OTP-nél). Szerintem az állami támogatás rész is kamatozik, de ez szinte mindegy is. Ha a tőke vetített 30%-os támogatást szétosztod 10 évre, akkor nagyjából 3%/év az állami támogatás, ehhez hozzájön a bank által adott 3%/év, az már 6% plusz némi kamatos kamat effektus és már meg is érkeztünk a 7%-ra. (OTP lakástakarék HOZAMPLUSZ 10 módozatban)

HOZAMPLUSZ módozatok: "A befizetésekre és az állami támogatásra járó betéti kamat évi 3,00%. (EBKM állami támogatással: 7,00 – 15,20%, állami támogatás nélkül: 1,36 – 2,86%)."