Kovács_Béla_Sándor
2013.02.16. 21:58
Itt sok is. Ez a hosszú érvelés általánosságban téves, részleteiben pedig badarság.
Fizetési meghagyás ellentmondása
végrehajtó1
#
2013.02.16. 20:15
Elég annyi is:
ELLENT mondok.
rokonfajta
#
2013.02.16. 20:07
Tisztelt Fórum!
Fizetési meghagyásra történő ellentmondást fogalmaztam meg. Az ügy lehetséges kimeneteleit szeretném önöktől megtudni.Válaszukat köszönöm.
A kibocsátott fizetési meghagyással szemben ellentmondással élek. A pénzösszeget és mint a jogosultságot is vitatom. A fent nevezett követelést a behajtócég mint engedményes követeli tőlem.{A ptk 328.§(1) szerint A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja. }A fenti követelés eredeti jogosultja a Bank volt majd a Bank a követelést engedményezte a behajtó cégre. Az engedményezés mint egyedi jogutódlás, jogi tényen azaz a ptk. 328.§(1) által is meghatározott szerződésen alapul. Az engedményezési szerződés tehát az ami jogokat és kötelezettségeket származtat a jogutódra. Jelen esetben Bankról az behajtócégre. A Bank az engedményezésről értesített, az értesítés azonban nem bizonyítéka a követelésnek, jogutódlásnak mivel az értesítések magánokiratok. A behajtó cég a mai napig nem támasztotta alá követelését az engedményezési szerződéssel, azaz követelésének jogalapjával. Ennek ellenére küldött fizetési felszólításokat és kért fizetési meghagyást, de a fizetési meghagyási kérelméhez sem csatolta a követelés jogalapjául szolgáló bizonyító erejű engedményezési szerződést. Ha behajtó cégnek van jogalapja a fenti pénzösszeget tőlem követelni akkor támassza azt alá az engedményezési szerződéssel. Először tehát azért vitatom a követelést mint jogosultságot mert annak jogalapja nem ismert számomra. Amennyiben mégis köttetett szerződés, azt vélelmezni lehet hogy az engedményezés ellenértéke kisebb összeg volt mint a követelés eredeti összege hiszen a behajtó cég is gazdasági társaságként működik nyilván a nyereséges vagy nullás mérleg reményében. Mivel a ptk. szerint szerződéssel kell átruházni a követelést ez mindenképpen származékos jogszerzés, (adásvétel) így szigorúan érvényesül a nemo plus iuris jogelv ,azaz a jogosultság tartalmának igazodnia kell a jogelőd jogosultságához illetve vissza kell menni az eredeti jogszerzőhöz. Az eredeti jogszerző a Bank volt. A Bank követelése nem más mint a Bank befektetése. Ha a Banknak mint eredeti jogszerzőnek a jogszerzés befektetés, kiadás volt , akkor az engedményezés után a jogutódnak a behajtó cégnek mint származékos jogszerzőknek a jogszerzéshez befektetés kellene hogy társuljon hiszen így lesz a jogosultság tartalma egyező a jogelődével. Másodszor tehát a követelés pénzösszegét vitatom hiszen nem ismert mekkora volt a befektetése a behajtó cégnek az engedményezés során.
gerbera317
#
2012.11.21. 15:45
Kérdezd meg a kibocsátó közjegyzőt (az 1. oldal fejlécében találod meg), hogy mi a teendőd! A telefonszámát lekérdezheted a wwww.mokk.hu oldalon.
ObudaFan
#
2012.11.21. 15:42
A törvény szerint a "vállalkozás" csak elektronikus úton nyújthatja be, és bár a törvény ezt a fogalmat nem definiálja, szerintem minden gazdasági társaság vállalkozás.
Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya.
Marti135
#
2012.11.21. 15:09
Üdvözletem!
Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Bt.-m kapott egy fizetési meghagyást (mellesleg jogtalan), s próbáltam utána nézni, hogy mikor kötelező az elektronikus ellentmondás. Sajnos, nem találtam elég egyértelmű választ, van, ahol cégeket, de van ahol csak jogi személyt említenek, akiknek kötelező. Nos a Bt. nem jogi személy, akkor most végül is nekem szükséges az elektronikus ellentmondás? Ha igen, vajon mennyibe kerül? Ugyanis nekem nincs elektronikus aláírási lehetőségem. Köszönöm előre is a válaszokat. Nagy Melissza
