ügyvéd tanúénti meghallgatása

Elfogadom. :)
Nekem az volt az alaptézisem, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettség a megbízó titkának a megőrzéséről szól és ezért kevertem ide a személyhez fűződő jogokat. Ebben a kontextusban próbáltam elhelyezni a jogutódlást. De ez csak tényleg csak elméleti okoskodás .

Túlbonyolítod. Ha nem is fordítva, de kissé féloldalasan tetszel ülni a lovon. Igazából nem valamiféle személyhez fűződő jogról értekezünk ugyanis, hanem az ügyvéd titoktartási kötelezettségéről. Amely alól a törvény szerint maga a megbízó, a jogutódja, esetleg a törvényes képviselője adhat felmentést.
Minden egyebet idekeverni felesleges zaj, ami csak nehezíti a feladat megoldását.

Köszi a fényt :) Elhiszem, hogy így van, csak tényleg valahogy nem tudok vele logikailag kijönni.

Az bántja a szemem, hogy az (törvényes) örökös, mint általános jogutód jár el, az örökhagyó aktív és passzív vagyona tekintetében lép a jogelőd helyébe. De a törvény a magántitok védelmét személyiségi jogként kezeli és mint ilyen, az elhal a titokgazdával, mert az esetleges átszállásáról a polgári jog egyéb szabályai adhatnának eligazítás, viszont én erre nem nagyon tudok példát mondani.

Vagyis szerintem ez külön/írásbeli rendelkezéshez kötődő jogutódlást kellene, hogy jelentsen.

Nem gondolod rosszul, nagyon is méltányolható a gondolatmeneted. Ha jól értem, a jogérzékedet bántja, hogy az állam, akinek tulajdonképpen semmi köze az elhunythoz - még csak nem is végrendeleti örökös - a jogutódjaként felmentést adhasson a néhai volt ügyvédjének a titoktartás alól.
Mégis ez a jogi helyzet. Tudniillik az örökös általános jogutód, az örökhagyó minden joga átszáll rá, kivéve azokat a jogokat, amelyekben a jogutódlás kizárt. Ha a titoktartás alóli felmentés joga a gyermekre, unokára stb. átszáll, akkor átszáll az államra is. Nincs ugyanis olyan szabály, amely különböztetne e tekintetben a törvényes, a végrendeleti és a szükségképpeni örökös között.
(Ha következetes akarsz lenni, és mégis ki akarod zárni az állam jogutódlását e körben, akkor ab ovo ki kell zárnod a jogutódlás lehetőséget. Ez az értelmezés azonban az ügyvédi törvényből nem vezethető le, hiszen az kifejezetten megjelöli a jogutódot mint jogosultat.)

A gyakorlatban talán úgy lehetne kezelni a problémát, hogy az állam ilyen esetekben következetesen megtagadja a felmentés megadását. (Vagy de lege ferenda kifejtjük, hogy az államot e körben törvényben ki kellene zárni.)

üres elmecsillogtatás - ez milyen szép szókép :)

De KBS, ki mondott olyat, hogy a jogutód nem adhat felmentést? Vagy hogy az ügyvédi megbízásban van jogutódlás?

Kérdés:
Amennyiben hozzátartozó/végrendeleti örökös stb. nélkül hal meg a természetes személy megbízó és egyetlen törvényes örököse végső soron a Magyar Állam, akkor az Állam adhat felmentést az ügyvédnek a titoktartás alól?

Én a titokgazda jogáról írtam, és arra gondoltam, hogy az ő joga olyan, mint a magántitokhoz való személyiségi jog...és ha külön nem rendelkezik e tekintetben jogutódlásról, akkor nem lesz neki jogutódja, aki felmentést adhat. Rosszul gondolom, vagy (megint) nem értem amit írtok?

Ha a titok alóli felmentés joga nem szállna át a jogutódra, vagyis e körben kizárt lenne a jogutódlás, akkor az Ügyvédi tv. 8. § (3) bekezdésében a jogutód kifejezett megjelölése teljesen értelmetlen volna.

A törvény egyértelmű: a jogutód jogosult megadni a felmentést az ügyvédnek. Megjegyzem, ezzel ellentétes állásponttal nem is találkoztam a gyakorlatban.

Az a fejtegetés, hogy a jogutód nem azonos az örökössel, itt inkább csak fontoskodás. Persze, hogy nem azonos, hiszen jogutódja jogi személynek is lehet, örököse nem, továbbá élők között is lehetséges a jogutódlás. (Mondjuk, pont egy ügyvédi megbízásban nem - ezért is üres elmecsillogtatás ez a gondolatmenet itt.)

Nem személyhez fűződnek, volt egy elég híres skót ccbe jogeset, Joe Beltrami skót ügyvéd (ő az ottani Bárándy) védett egy embert akit elítéltek - mint később Kiderült, mert egy másik ügyfele bevallotta hogy ő volt, csak kötötte az ügyvédi titok - ártatlanul. Mikor az igazi bűnös meghalt, Beltrami elment a családjához hogy hadd mondja el a hatóságoknak; megadták a felmentést és a másik fószer kiszabadulhatott.

a kis agitátor :)

Navégre,
ez érdekes, tanulságos csevely a laikusoknak. (mármint az előző 4-5 hozzászólás)
Folytassátok! Folytassátok!

Örökös, és jogutód....
Valóban van, lehet olyan joga az elhúnytnak, amelyet az örököse nem kap meg, s azzal nem élhet? Melyek ezek ?

A büntetős ítélőtáblai vélemény pont azt taglalja, hogy az örökös és a jogutód fogalma nem lehet azonos.
A (3) bekezdés 3 személyt nevesít: megbízót, a jogutódját és a törvényes képviselőjét.

Én úgy gondolom, hogy a titokra vonatkozó jogok kifejezetten a személyhez fűződő jogot képeznek, vagyis külön rendelkezés (ami biztosítja e tekintetben a jogutódlást) hiányában kvázi az örökhagyóval halnak.

Jaaaa... Hogy most kifejezetten a jogutód nélküli megszűnésről beszélünk. Nos, természetes személynek mindig van jogutódja.
A jogi személy már más eset. De egyrészt annak meg ott van az utolsó törvényes képviselője, aki szintén jogosult a felmentésmegadására; másrészt felvethető, hogy a jogutód nélkül megszűnt jogi személynek lehet-e titka egyáltalán.

A (3) bekezdés kifejezetten felsorolja a megbízó jogutódját mint olyat, aki felmentheti az ügyvédet a titoktartás alól. (Bevallom, nem is nagyon értem, hogy a mondat, amelyet idéztél, hogyan került bele abba az ítélőtáblai véleményre, és nem is nagyon értem, mit akar mondani. Gyanakszom, hogy az a pont valami speciális büntetőeljárási esetre vonatkozik.)

KBS tudom, hogy büntetős anyagot csatoltam, de a polgári ügyben örökös nélkül elhalt/jogutód nélkül megszűnt megbízó titkának megtartása nem kötelezi az ügyvédet?

Az ügyvédi tv. 8. § (1) alapján a kötelezettség független a megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad, illetve konkrétan nevesítve van, hogy kik adhatnak felmentést alóla.

Tehát ha nincs ilyen személy akkor a válasz nem az , hogy senki (ügytipustól függetlenül)?

Nem büntetőügyről, nem védőügyvédről van szó.

Ha a megbízó meghal, a helyébe nem léphet senki, aki az ő titka alól felmentést adhatna. Az ügyvéd ez esetben tanúvallomás megtételére nem kötelezhető.
Javaslom:
http://www.debreceniitelotabla.hu/…oktartas.pdf

Elvi jellegű kérdés:
És ha:

1. jogutód nélkül szűnt meg;
2. örökös nélkül húnyt el (jogutód a magyar állam) ?

Egyébként, hogy ki a jogutód, azt honnan, hogyan lehet megtudni - tiszta forrásból ?

Az ügyvédet a titoktartási kötelezettség alól a megbízója mentheti fel. Ha a megbízó meghalt, akkor a jogutódja.

BataG

Nincs tiltva a Polgári Perrendtartás bárki előtti tanulmányozása.

Türelmed köszönve, megkísérlem megint:

Meghallgatni kívánt Ügyvéd képviselt X felet A ügyben, amelyben ellenérdekű fél Y volt.
Évekkel később indul egy másik eljárás, legyen az a B ügy. Ebben hivatkozás történik A ügyre.
Fölmerül a kérdés, hogy a B ügyben tanúként meghallgatható-e az A ügyben X jogi képviselőjeként eljárt Ügyvéd, s ehhez, illetve ennek szabályosságához szükséges-e bármilyen felmentés, s ha igen - kitől.
Vélhetően az A ügyben eljárt X-et képviselő Ügyvéd B ügyben való jogszerű meghallgathatásához X-től származó felmentésre van szükség?

Mi a helyzet, ha ilyen felmentés nincs?
Mi a helyzet, ha X időközben elhúnyt - él-e az Ügyvédet kötő (?) titoktartási kötelezettség ? (ennek kapcsán kérdeztem, hogy mit véd ez a titoktartási...)
Bíróságnak van-e faladata az Ügyvéd tanúkénti meghallgatásakor ellenőrizni, hogy van-e felmentése a meghallgatni kért témakörre?

Nem értem.

KBS:
Ha tanúvallomást tesz más ügyet is érintőleg, azzal csak a képviseltje (megbízója) érdekét sértheti, vagy az anno perben volt másik fél érdekét is?

Lehet-e olyan ügycsoport (s ha igen, milyen típusú) amelyben a megbízónak nem kénye-kedve szerint lehet mérlegelnie azt a kérdést, hogy ad-e felmentést a megbízott egykori ügyvédjének egyéb ügyben való tanúzásra, hanem - akár - ki kell kérnie az ügy másik peres felének a véleményét is?

Ha felmentés nélkül tanúskodik ügyvéd (általa képviselt ügy kapcsán) - mit sért, mi lehet a konzekvencia? Mennyire komoly mulasztás ilyen felmentésnek a hiányában tanúskodni?
Mi van, ha - időközben - elhúnyt a hajdani megbízója?
Bíróságnak feladata-e az ilyen felmentések kontrollja?
Mulaszt-e a bíróság, ha ezek kontrollja nélkül lefolytatja a tanúmeghallgatást?

A titoktartási kötelezettség - ami alól a megbízott és anno eljárt ügyvéd felmenthető - kit/mit véd pontosan? (A megbízó vélt/valós érdekeit?, pontosan mit? Mi a helyzet, ha az ügyvéd megbízója elhúnyt) már? Akadálya ez a meghallgathatóságnak?

Kedves, drága jó Sherlock:
Ha kifejted hogy mi irritál, igyekszem belátni, és akár meg is követni, és változtatni ....
De mi zavar? Segíts felismerni, láttatni velem is! (Légy szíves)

Kedves BataG,

Te feltétlen szükségét érzed annak a szellemi kútmérgezésnek amit itt a fórumon művelsz?

Alapból a törvény mentesíti a tanúskodás alól. Az ügyfél felmentheti a titoktartási kötelezettség alól.
Konkrétan?

Egyéb ügyben ellenérdekű oldalon eljárt ügyvéd tanúként meghallgatható-e másik polgári peres eljárásban ? Vannak-e korlátok ? Szükséges-e bármilyen fölmentés, ha igen kitől, megtagadhatja-e indokolás nélkül ?

Ügyvéd megtagadhatja-e a tanúvallomást polgári témában ?