jogértelmezés?

Szeretném megtudni, mit jelent az 1949. évi XX. törvény 56.§. valós jelentése azon kívűl, hogy kötelességeim és jogaim vannak. Tisztában vagyok azzal, hogy kötelességem a törvényt betartani. De jogomban áll-e, e jogszabályokat a magyar nyelv szabályai szerint egyértelműen és közérthetően értelmezni? Jogomban áll-e egy jogszabályt a saját iskolai végzetségemnek megfelelően értelmezni és ennek ellenkező bizonyításáig azt úgy használni?
csaky.tibor@axelero.hu

A jogszabályokat fő szabály szerint a hétköznapi nyelvhasználat szabályai szerint kell értelmezni, tehát ezzel nincs gond.

A gond azzal van, hogy minden jogszabáylt ismerned kell, és ha a jogszabály azt mondja "gondatlanság", akkro ez valószínűleg abbana jogszabályban, vagy másban definiálva van, és azt már csak úgy értheted.

De igaz ez minden fogalomra, amit a jog használ.

Aztán a másik probléma az lehet, hogy a hétköznapi nyelvhasználatban valamit valahoyg hívunk, aztán megnézzük annak a dolognak a szabályait, amit a jog úgy hív. Csak épp az nem az. Mondjuk a hétköznapi nyelvben a kölcsön szó nagyon sokmindent jelent, míg a jog ismreri a haszonkölcsön, a normál kölcsön, a hitel, a bérlet, stb. fogalmát.

Aztán sokszor előforduló probléma, hogy valaki csak a főszabályt találja meg, és az ő esetére vonatkozó speciális szabályt már nem is keresei, mert azt hiszi, megvan a helyzetésre illő szabály. Pl. a szerződéseket általában nem kell írásba foglalni, de pl. a munakszerződésnek érvényességi feltétele az írásba foglalás.

Szóval óvatosan...

Egyébként van valami konkrét eseted ahol az értelmezéssel kapcsolatosan jogvitád van?

A jogot értelmezhet elvileg bárki, de az autentikus jogértelmező a bíróság. A bíróság is tévedhet, ez esetben lehetőség van jogorvoslattal élni akér polgári, akár büntetőperben. Még a bíróságnál is autentikusabb jogértelmező az alkotmánybíróság, hozzájuk viszont csak kivételes esetben fordulhat az állampolgár: jogszabály alkotmányellenességének megállapítása iránti kérelemmel. Amit ők mondanak, az szent, azt senki nem bírálhatja felül. Az állampolgár értelmezheti máshogy a jogot, mint az autentikusok, de csak a saját kárára. Pl. büntetőjogban nem hivatkozhatsz arra, hogy te ezt máshogy értelmezed, mint a bíróság, mert a törvény, a kollégiumi állásfoglalások, a joggyakorlat, stb nem ismerése ugyanis nem mentesít a jogkövetkezmények, adott esetben a felelősség alól. De logikus és helyes is, hogy így van. Gondolj bele, hogy mindenki eltérően értelmezné az adott jogszabályt, hogyan lehetne egy vitát eldönteni? Muszáj, hogy legyen egy egységes, absztrakt jelentés. Ahol értelmezési kérdésekbe bele lehet bonyolódni, az a szerződés, itt a gyengébb felet, pl a fogyasztót a törvény azzal védi, hogy kétség esetén a számára kedvezőbb értelmezést fogadja el.

Ha mindenki egyformán tudná értelmezni a jogszabályokat és a jogszabályok egyértelműek lennének nem lenne szükség jogászokra sem :-). Egyébként - ha nem a természetjogból indulok ki, ahol a legszentebb jog Istentől ered - az Alkotmánybíróságnál is "magasabb szintű" jogértelmező az Európai Bíróság...

Ezt vitatnám. Az Alkotmánybíróság és az EU bíróságainak hatásköre nem fedi át egymást, nem ugyanazt a jogot értelmezik. Így egyáltalán nem magasabb szintű bíróság az EU semelyik bírósága, így az Európai Bíróság, mint magyar Alkotmánybíróság, és egyiknek sincs joga a másik ítéletét felülbírálni.

Tisztelt jogértő fórumozók!
Nekem - akinek egy per kapcsán laikusként bele kellett ásnom magam a jogszabályok dzsungelébe - egy konkrét jogértelmezési kérdésem lenne: az 1959. évi IV. törvény 361-365. § foglalkozik a "jogalap nélküli gazdagodás" tényállásával. Én egy "rosszhiszemű" gazdagodót pereltem egy "okafogyott tartozás" kifizettetésével elkövetett "túlfizetés" miatt, anyagi kártérítést (a különbözet visszafizetését) követelve. Az elsőfokú bíróság megalapozatlanság miatt elutasította a keresetemet, de nem mondta ki konkrétan, hogy miben megalapozatlan. Az én laikusi jogértelmezésem szerint az- hogy egyrészt ez egy "általános és szubszidiárius" jogállás, másrészt pedig az a tényállás, hogy eredetileg én fogyasztóként szerződésben álltam az alperessel, amely szerződést az alperes egyoldalúan felbontott - ilyen esetben a bíróságnak a fogyasztó számára kedvezőbb jogértelmezést kellene elfogadnia. Igazam van?

Húú hát így látatlanban nehéz megmondani... Mi is volt tulajdonképpen a tényállás?

Mert ha volt közöttetek szerződés, és abból fakadt a túlfizetés, akkor tényleg nem lehet a jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozni, mert az csak szerződés vagy egyéb jogviszony hiányában áll meg. A túlfizetés tartozatlan fizetés miatt a szerződésből fakadóan követelhető vissza...

De hogy volt?

Kedves "Két Lotti"!
Akkor kicsit konkrétabban: Én egy fogyasztói csoportszervező társasággal álltam szerződéses kapcsolatban, mely szerződés szerinti részletfizetés nem-teljesítése miatt a cég kizárt a csoportból, a tartozásomat lejárttá tette (ez szerintem egyenlő a szerződés egyoldalú felmondásával). Az általuk számított tartozásom behajtására végrehajtást kezdeményeztek, ez elől menekültem úgy meg, hogy "önként" eladtam az ingatlant, kifizettem az általuk követelt, de általam jogosnak nem elismert tartozás összegét azzal, hogy majd úgyis visszaperelem a különbözetet. Igaz, hogy ügyvéd tanácsára, de saját magam, jogban járatlan emberként írtam meg a keresetet, melyet aztán a bíróság elutasított. Egyelőre kiegészítésképpen talán ennyi elég.

Szia!
Szerintem ez a kiegészítés még nem igazán elég. Abból, amit leírtál ugyanis a következőket lehet érteni:

1. szerződésszegést követtél el
2. ezzel a tartozásod lejárttá vált
3. a lejárt tartozásodat követelte a cég
4. te ezt önként teljesítetted (mielőtt végrehajtásra került volna sor).

Ebből adódik a kérdés, hogy hol van szó okafogyott tartozásról az esetedben, amit vissza lehetne követelni?
A követelés behajtására fizetési meghagyásos eljárás indult? Ha igen, ott az összegszerűség tekintetében lehetett volna ellentmondásssal élni, és bizonyítani, hogy a tartozás kevesebb összeg, mint amit követeltek.

Kedves Kála!
Valóban csak a lényeget próbáltam leírni, de akkor finomítom egy kicsit. Ezzel a céggel tulajdonképpen a szerződéskötéskor egyrészt megbízási szerződést kötöttünk a csoportügyek intézésére, másrészt amikor megkaptuk a pénzt (azaz amikor kedvezményezettek lettünk), akkor egy ún. "Tartozás elismerő közokiratot" írtunk alá, amiben a visszafizetendő összeg, részletfizetés-ütemezés, garanciák (kezes, jelzálog, hitelfedezeti- és életbiztosítás), nemfizetés esetén életbelépő retorziók, stb. voltak.
Nos, a szerződésszegéssel szerintem nem léphet automatikusan életbe a lejárttá tétel, illetve az nem a cég kénye-kedve szerinti módon és időben történhet, hanem annak is meg kell legyen a szabályos menete. Ezt az is bizonyítja, hogy a cég első végrehajtási keresetét a bíróság elutasította. Ebbe azonban nem nyugodtak bele, hanem cselhez folyamodtak: kb. 2 hónappal később készítettek egy újabb közokiratot, amely most már a bíróság által sem kifogásolható. Egyetlen szépséghibája a dolognak, hogy időközben már törlesztettük az elmaradt részleteket, tehát ezért állítom, hogy akkor már "okafogyottá vált a lejárttá tétel".
Ez a körülmény ekkor azonban már senkit nem érdekelt, beindult a verkli, adósságcsapdába kerültem, és én valóban "önként" a kisebb rosszat választottam, az árverezés helyett inkább a lakásom "önkéntes" eladását választottam, és fizettem, mégpedig mintegy 2,4 mFt-tal többet ahhoz képest, mintha csak a késedelmesen befizetett részleteket és azok késedelmi kamatait kellett volna pótolni.

Kedves Kála!
Még annyit tennék hozzá kiegészítésképpen, hogy ugyanezen a fórumon a "Megalapozott-e?" kérdést is én tettem fel ugyanezzel a problémámmal kapcsolatban, talán ott egy kicsit több információval. Mindenesetre egy a kérésem: 15 napon belül segítsetek tanácsot adni, hogy mit tegyek? Fellebbezzek? Panaszt emeljek? Vagy hagyjam az egészet a francba, többet ér az egészségem?!

Szia!
csak még egy kérdés, a "tartozás elismerő közokiratban" írtad, hogy szerepeltek a szankciók. Véletlenül nem szerepel benne az a mondat, hogy amennyiben akár egy részlet megfizetését elmulasztjátok, a tartozás teljes összege egy összegben esedékessé és behajthatóvá válik? Ez ugyanis egy teljesen bevett fordulat, amit igen gyakran alkalmaznak.

Írtad, hogy volt ügyvéded, az ő tanácsára írtad meg a keresetet. Õ mit tanácsol?

No, időközben átolvastam amit a másik topicban írtál - ezek szerint volt ahhoz hasonló szöveg a nyilatkozatban, amit írtam.

A problémát én ott látom, hogy hacsak nem volt rögzítve, hogy a cég milyen sorrendben köteles igénybevenni a fedezetül szolgáló biztosítékokat, gyakorlatilag csak az ö döntésén múlt, hogy mit vesz igénybe.

Kedves Kála!
Ha jól értem, akkor elég reménytelennek látod a helyzetemet. Tudom, hogy a szerződés szövegében egyetlen szó sem szól mellettem, de valami picinyke szalmaszálat muszáj találni, ezért célozgattam a szerződésbontás és lejárttá tétel módjára, amit a cég első végrehajtási keresetét elutasító bíróság sem tartott megfelelőnek, azaz elutasított (fizetési meghagyást nem lehet síma, csak tértivevényes ajánlott küldeményként kiküldeni, azt pedig nem tudom, hogy mit mond a jog arról, hogy a Posta által küldött "a címzett nem kereste" jegyzettel visszakapott küldeményt minek lehet tekinteni ebből a szempontból? Én akár azt is állíthatom, hogy utólag kreált bizonyíték!). Ha érdekel, a bírósági végzést emailben el tudom küldeni.
Az ügyvédemre vonatkozó kérdésedre inkább majd priviben válaszolnék...
Hadd kérdezzek vissza, a jogalap nélküli gazdagodás semmiképpen nem tartható?

Bocs, még egy pár kérdés:

1. Nem lehet úgy értelmezni a dolgot, hogy volt egy szerződés és egy attól gyakorlatilag függetlenül létező kölcsön (tartozás) megállapodás. A cég egyoldalúan felmondta a szerződést, kizárt a csoportból, kész. Ebből nekem gyakorlatilag semmi károm nem származott, hiszen már kedvezményezett csoporttag voltam. Igen ám, de a kezükben volt az a bizonyos "Tartozás elismerő közokirat". Az vonatkozik a tartozásra, és azt lehet a szerződés megszünése után, a kizárt csoporttaggal szemben elővenni, kiszámítható az alapján az aktuális tartozás a lejárttá tétel időpontjában. Tehát leredukálható az ügy, a kérdés nem az, hogy a szerződésben mi volt írva, hanem mit mond a jogszabály arról, hogy mikor és hogyan tehető lejárttá egy tartozás? Így sem lehet azt mondani, hogy először a kezes felszólítása jöhet, utána a hitelfedezeti biztosítás, és csak utána jöhet a lejárttá tétel és a végrehajtás?

Szia!
Nem mondtam, hogy nem jöhet szóba, akkor lehet az esetedben jogalap nélküli gazdagodásról beszélni, ha egyszer az x hónapos elmaradás után befizettél y részletet, aztán a végrehjatás kapcsán az y részletnek megfelelő összeget ismét megfizetted. Ekkor van mit visszakövetelni.

A fizetési meghagyás kiküldése nem egészen világos nekem, mivel azt a bíróságtól kellett volna kapnod (hacsak a cég nem jogosult ilyen kibocsátására, mint pl. a egészségbiztosítási pénztárak). Ha fizetési felszólításra gondolsz, az jöhetett volna a cégtől - és ez az, amit illik ajánlott levélben küldeni. A "nem kereste" cimke túl sok jót nem jelent, ugyanis ilyenkor kézbesítettnek kell tekinteni a küldeményt.

A két megállapodásnak abból, amit eddig írtál én úgy értelmeztem, hogy igen sok köze van egymáshoz, tehát kétlem, hogy el lehetne különíteni őket.
Legközelebb vasárnap este leszek - hátha addig még más is meglendül a témával kapcsolatban!

Kedes Fórumozók!

Egy szolgáltatótól rendeltem 2001-ben domain-t és tárhelyet. Beregezte, kifizettem (bár a csekk már nincs meg)
Majd 6 hónappal rá ujabb szolgáltatást vettem igénybe tőlük, áláírtam, ezután közölték, hogy a korábbi sincs kifizetve.
Ekkor közöltem, hogy indent lemondok, és ő is közölte, hogy 15 nap után kikapcsol ennek ellenére a szolgáltató a domaint saját vállalkozásának reklámozására felhasználta.
Majd a szerződés felmondását követő 1 év múlva feljelentetett.
Megbízói díj megfizetése volt a kereset tartalma.
Véleményem szerint pedig szolgáltatási szerződés.
58e Ft-ot követeltek első fokon 32-öt megitéltek.
a tárhely szolgáltatóra vonatkozik e a Hirk.TV.
Ha jól emlékszem a szolgáltató köteles lett volna a hátralékomról értesíteni, amennyiben a határidő után 30 nap után nem kapja meg.
Ill. webtár és domsin szolgáltatás lehet-e megbízói szerződés tárgya?
Esetleg az ügy már el is évült?
Érdekelne az is hogy a domaint fenn tarthatta -e magának a szolgáltató azután, hogy a szolgáltatást lemondtam.
A hűségszerződésben szereplő idő előtti lemondásért kért összeg lehet-e magasabb mint a felmondás nélküli összeg?

válaszokat előre is köszönöm.

Kedves Kála!

Lehet, hogy kicsit megkevertelek ezzel a fizetési "meghagyás" kifejezéssel, valóban a cég által készített "fizetési felszólítás"-ról volt szó, amelyet egyszerű magánokiratként, állítólag ajánlott küldeményként adtak fel, amelyet azonban a végrehajtás engedélyezését elbíráló bíróság kérésére nem tudtak "közjegyzői okiratba fogjalt felszólító levél hiteles kiadmányával és az átvételt igazoló tértivevénnyel bizonyítani" (idézet az említett "Tartozás elismerő nyilatkozat" elnevezésű közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátását megtagadó bírósági végzésből!).

Hadd idézzek még két bekezdést a fenti végzés indoklásából:
"A Vht. 21. § (2) bekezdése megköveteli azt, hogy a feltételtől bekövetkező kötelezettség végrehajtásához a feltétel megvalósulását közokirat tanúsítsa.
Ezt megerősíti a bírói gyakorlat is a BH. 2002/491. számú jogesetre különös tekintettel. A végrehajtást kérő azonban sem közokiratba foglalt felszólító levelet, sem az átvételt igazoló tértivevényt nem csatolta - felhívás ellenére."

Namármost az a kérdés, hogyha egyszer a jelzálog jogosult egy általa önkényesen meghatározott "x" időpontban egyoldalúan - a fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy nem jogszerűen - kinyilvánítja a tartozás lejárttá tételét, akkor joga van-e arra, hogy egy "y" idővel később készített ún. "Ténytanúsító jegyzőkönyv" elnevezésű másik kozokirattal (és annak tértivevényes átvételével) visszamenőleg igazolja az "x" időpontban történt lejárttá tételt? Mégpedig annak ellenére, hogy időközben az adós az elmaradt részleteinek a nagyobb részét már megfizette nekik, és megígérte a továbbiak záros határidőn belüli rendezését is!

A fentiek alapján talán sikerült számodra is megvilágítanom azt, hogy itt szerintem abból keletkezett túlfizetésem, hogy a cég "x" időponttól kezdve egy "lejárttá tett" tartozással számolt, én pedig azt állítom, hogy ha egyáltalán lehet lejárttá tett tartozásról beszélni, akkor az maximum "x+y" időponttól kezdődhetne, és akkor még egyáltalán nem is beszéltünk olyan dolgokról, hogy a lejárttá tett összegbe beszámolhatja-e az első sikertelen végrehajtási kísérlet ügyvédi költségeit, illetve a futamidő végéig hátralévő hónapokra felszámolhatja-e a járulékos költségeket (hitelfedezeti és életbiztosítás havidíjai, illetve a saját jutalékát jelentő havi kezelési költség)?

Mondtad, hogy vasárnap este leszel, akkor én is kiváncsian lesem majd a reakcióidat. Még egy kérdés: Április 21-én volt az ítélethirdetés, de azóta sem kaptam még meg írásban az ítéletet, meddig várjak, mit tegyek?

Szia!
Sajnos egyre inkább az az érzésem, hogy ez egy olyan ügy, amiben így a fórumon keresztül hatékonyan segíteni nem lehet - egyrészt az előzmények, másrészt a keletkezett iratok ismeretének hiánya miatt.
Mindenképpen azt javaslom, hogy minél előbb keress fel egy ügyvédet, hónod alatt az összes irattal, és személyes megbeszélésen próbáljátok tisztázni a helyzetet.

A magam részéről jelenleg ott akadtam el, hogy ha van egy jogerős végzés, aminek alapján nem jogszerűen tették lejárttá a tartozást, akkor ezt hogyan hagyhatta figyelmen kívül a bíróság.

Ami az ítélet írásba foglalását illeti, az eltelt időre tekintettel szerintem érdeklődhetsz a bíróságnál, hogy körülbelül mikorra várható.

Szia Kála!
Köszönöm a gyors és kimerítő válaszaidat, valóban bonyolultabb ügyről van szó, én is ott akadtam el, ahol te. Szerintem volt már arra példa, hogy két bíróság különbözőképpen ítéljen meg egy jogi helyzetet. Ügyvédet fogok keresni, aki legalább átnézve az anyagokat mond valamit. Megígérem, hogy akár sikerül, akár nem, mindenképpen visszatérek erre a fórumra és beszámolok a fejleményekről. Kösz: Joe

Szia Kála!
Megígértem neked, hogy beszámolok a fejleményekről. Nos, akkor röviden elmesélem, mi történt, és végén, ha megengeded, előhozakodnék két kérdéssel.
Szóval voltam tanácsot kérni a Fővárosi Bíróság Információs Szolgálatától és két ügyvéddel is tárgyaltam. Az egyik az ítéletet végigolvasva kapásból nemet mondott, a másik nagyon rendes volt, azt tanácsolta, hogy kérjek másolatot a tárgyalási jegyzőkönyvekről, átnézte a szerződéseket, kiszúrta, hogy szerinte a megszerzett dologra, azaz az antik bútorra kérhetett volna csak zálogfedezetet a Poligrupo, de végülis a fellebbezést nem javasolta. Ezekután maradt egy hétvégém, hogy eldöntsem, mitévő legyek. Hosszas töprengés után arra a következtetésre jutottam, hogy ügyvéd nélkül belevágni reménytelen dolog. Igaz, hogy sok kifogásolnivalót találtam a jegyzőkönyvekben és az eljárásban is, de nem tudom jogilag rendezetten előadni. Dühöngtem a tehetetlenségtől és az elsőfokú tárgyaláson elkövetett hibáink miatt. Ráadásul egy újabb pervesztés esetén már a perköltséget sem tudnám kifizetni. Szóval füstölögtem magamban, mindenképpen kikivánkozott belőlem az elégedetlenség miatt valami, úgyhogy írtam egy panaszbeadványt a Fővárosi Bíróság elnökének. Tudom, hogy ezt is gyakorlatilag fellebezésként kezelik, de azért kértem, hogy ne kezeljék úgy, mert nemhogy egy újabb 250 eFt-os perköltséget nem tudok vállalni, de az elsőfokúért kiróttat is mérsékelni szeretném.
Most kíváncsian várom a választ.
A kérdéseim:

1. A tárgyaláson a bírónő utolsó kérdésére, azaz hogy van e még bizonyítási indítványom, azt válaszoltam, hogy amennyiben az eddigi tanúvallomásaink és a becsatolt dokumentumaink elegendőek a keresetünk pozitív elbírálásához, akkor nincs. Erre mi került a jegyzőkönyvbe: "II.r. felperes érdemben felszólalt."
Ez ugyanazt jelenti?
2. Fel lehet-e egyidőben szólítani az adóst és a kezest a tartozás rendezésére, vagy pedig a kezest csak az adósnak szabott fizetési határidő lejárta után lehet felszólítani?
Válaszaidat előre is megköszönve: Joe

Szia!
Sajnálom, hogy nem kaptál jobb híreket. Ami a kérdéseidet illeti:

1. A jegyzőkönyv egy mondata nekem nem igazán ugyanazt jelnti, mint amit előtte leírtál - hacsak a szövegkörnyezetből ki nem derül, hogy mi történt. (De a bírónő erre a megjegyzésedre nem nagyon nyilatkozhatott, mivel gyakorlatilag ítélethozatal előtt kéred, hogy mondja meg hogyan döntött.)
2. A Ptk. 274.§ szerint: A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akikőt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ez alól kivétel a készfizető kezesség (ilyenkor úgy állapodnak meg, hgogy akár a kötelezettől, akár a jogosulttól követelhet a hitelező).

Szia Kála!
Köszönöm a gyors és szakszerű válaszaidat. Én valóban készfizető kezes voltam, úgyhogy ezek szerint törvényesen jártak el, amikor egyidőben adtak postára azokat az ominózus, nem kézbesített ajánlott leveleket. Ezek után a kérdésem csak az, hogy megtehetik-e azt egy készfizető kezessel, hogy azt mondják: "nem kereste" jelzettel visszajött a postától a fizetésre felszólító ajánlott levél, biztosan szándékosan nem akarta átvenni, hogy ezzel kibújjon a fizetési kötelezettsége alól, mi vártunk egy hónapig, nem jelentkezett, most már nem is kell, hogy a készfizető kezességnek eleget tegyen, lejárrtá tesszük a teljes tartozást, és ezekután ugye mivel a kezes is adóssá lép elő, mindkét adós ellen végrehajtást kezdeményezünk. Jogszerű ez az eljárás?

Attól tartok megtehetik - a nem kereste jelzés a levélen egyértelműen arra utal (hitelzői szempontból), hogy a kötelezett nem kíván önként eleget tenni kötelezettségének. Ha ez így van, akkor a hitelezőnek "nincs más lehetsége", mit hogy él a részére a szerződésben biztosított joggal, egy összegben lejárttá teszi a tartozást és végrehajtási eljárást indít, mind az adós, mind a kezes ellen (neki mindegy ki fizet, csak fizessen minél előbb). A kezesnek arra van lehetősége, hogy miután ő fizetett, most már ő forduljon az adós felé, és kérje tőle a pénzét.
Megjegyzem, a készfizető kezesnek illene felhívni a figyelmét a szerződéskötéskor, hogy mit is jelent pontosan ez a típusú kezesség.

Szia Kála!
Amint látom, már csak ketten maradtunk ezen a fórumon, ha egyáltalán te még maradtál?!
Mindenesetre elújságolnám neked, hogy ma kaptam választ a Fővárosi Bíróságnak küldött panaszbeadványomra. Dr. Perge Lajos kollégiumvezető úr írt nekem egy olyan semmitmondó levelet, amire tulajdonképpen igazából számítanom kellett volna. Az utolsó mondata: "A fentiekre tekintettel beadványa tárgyában igazgatási intézkedés megtételére nincs lehetőségem." Ugye én attól féltem, hogy nehogy fellebbezésnek vegyék a panaszomat, erre pont az ellenkezője történt: szerintem bevágták a szemétládába. Egy kicsit bosszant a dolog, mit tanácsolsz, forduljak panasszal a Fővárosi Ügyészséghez? Úgy tudom nekik van joguk megítélni a bírósági eljárások szakszerűségét. Üdvözlettel: Joe