Szia Kála!
Ismét köszönöm a korrekt, bölcs és megfontolt észrevételeidet és tanácsaidat. Lehet, hogy benned egy bíró veszett el, pont ez a fajta empátiakészség az, amit hiányoltam az ügyemben. Isten malmai lassan őrölnek, de magyar ember nem felejt! Ezentúl megfontoltabban, türelmesebben, taktikusabban fogok harcolni az igazamért. Mint említettem már neked, most az újabb bizonyítékok gyűjtésével foglalkozom. Nem adom fel addig, amíg egy csekély esélyt látok a győzelemre. Talán azt is ellítettem már valamikor neked, hogy engem már az is kielégítene, ha az anyagi kártérítés helyett "csak" a cég rossz hírét tudnám kelteni, és ellehetetleníteném őket a további kártékony működésükben. A magyar igazságszolgáltatást pedig ezentúl nagyívben elkerülöm, lesújtó véleményem van róla, ha így haladunk tovább a lejtőn, akkor ennek nagyon rossz vége lesz. Üdvözlettel: Joe
jogértelmezés?
- 1
- 2
szia!
Nem elhajtottak, hanem korrekten tájékoztattak arra, hogy eljárás indítására nincs lehetőségük - de ez várható volt, ha visszapörgetsz, beidéztem, hogy jogszabály szerint milyen lehetőségei vannak az ügyészségnek.
A tanulság szerintem inkább az, hogy ha ügyvédre nincs pénz, akkor élni kell a kioktatáshoz való joggal, vagy a nép ügyvédje intézménnyel. viszont az időt visszapörgetni nem lehet, úgyhogy javaslom, próbáld meg feldolgozni a történteket, ne tedd tönkre emiatt minden napodat.
Szia Kála!
Nos, június végén azt tervezgettem, hogy a kifogásolt igazságtalan bírósági eljárás miatt az ügyészségi panaszirodához fordulok. Tájékozódás után be is adtam a Legfőbb Ügyészség Magánjogi Főosztályának címezve, csatolva a jogerős ítéletet, A Fővárosi Bíróság Elnökének küldött panaszbeadványomat, valamint a Fővárosi Bíróság Kollégiumvezetőjének tájékoztatását. Kifogásaimat négy pontba foglaltam:
[ol]1. Elsősorban anyagi megfontolásokból nem fellebbeztem.
2. Prekoncepcionális volt a tárgyalás.
3. A FB Kollégiumvezetője érdemben nem foglalkozott a panaszommal.
4. Kiderítetlen maradhat egy jogsértő állapot.[/ol]
Az ügyet előbb a Pest Megyei Főügyészséghez (2 hét), majd a Fővárosi Főügyészség Magánjogi Osztályához tették át (újabb 2 hét), akik végül egészen gyorsan, két hét alatt megválaszolták. A kétoldalas válaszlevél egy osztályvezető ügyész tollából a műfaját tekintve egy [b]tájékoztatás[/b], amely összegzi az ügyben történteket, illetve az, hogy milyen okokra hivatkozva kértem az ügyészség perbelépését, jogorvoslati jogainak gyakorlását. Idézi a Pp. 229, 260, 261, 270 paragrafusainak (1) bekezdéseit annak igazolására, hogy az ügyben hozott jogerős ítélet ellen az ügyész perújítási, illetve felülvizsgálati kérelem előterjesztésére miért nem jogosult.
Hivatkozik még a Pp. 9. paragrafus (3) bekezdésre, miszerint „Az ügyészt [b] az általa indított perben[/b], illetve perbeli fellépése esetén megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetve jogokat nem ismerhet el.” – erről azonban nem értem hogy jön ide, nem értem, hogy a kiemeléssel mit akart hangsúlyozni.
Végül hivatkozva az Ügyészségről szóló 1972. évi V. törvényre azt mondja, hogy az Ügyészség sem a FB eljárását és az ügyben meghozott jogerős ítélet törvényességét, sem a FB Kollégiumvezetőjének az eljárását sem vizsgálhatja felül.
Zárómondat: „A fentiek miatt az ügyben ügyészi intézkedésre nincs törvényes lehetőség.”
Lehet, hogy naív vagyok, de már megint az az érzésem támadt, hogy innen is egyszerűen elhajtottak. Te mit szólsz ehhez? Tényleg az lenne az ügyemből levonható tanulság, hogy akinek ügyvédre nincs pénze, az ne kezdjen pereskedni, mert mindenképpen ő húzza a rövidebbet?
Üdvözlettel: Joe
Szia! Persze, hogy érdekel - holnap leszek hosszabban is.
Kedves Kála!
Amennyiben érdekelnek a további részletek arról, hogy az ügyészségtől milyen udvarias elutasító választ kaptam, akkor adj valami jelzést (akár itt, akár email). Ami a további egyoldalú, most már kétfrontos (egyrészt az igazságszolgáltatás, másrészt a Poligrupo elleni) küzdelmemet illeti, nos, nem adom fel, de sajnos egyelőre a PSzÁF-től remélt bizonyítékot nem sikerült beszereznem, az Igazságügyi Minisztérium Politikai Államtitkára pedig arról tájékoztatott, hogy várhatóan ősszel lép hatályba a várva-várt kormányrendelet. Nem tudom pontosan, hogy mennyi időm van egy perújrafelvételhez, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap, vagy több? Üdvözlettel: Joe
Úgy látszik én naív lélek vagyok, abban hiszek, hogy az egyes bíró döntésében mindig nagy a hibavalószínűség és a szubjektívitás, úgyhogy a többek által közösen meghozott kollektív döntés az igazi!
Ma megkaptam a jogerős ítéletet. Egyelőre nem találtam az interneten címet, hogy melyik ügyészségi panaszirodához lehetne fordulni, hogyan, mikor, stb. Ebben tudnál még segíteni?
Azt írod, hogy számodra csak jogot szolgáltattak és nem igazságot - ez a rendszer így működik, a bíróságnak nincs lehetősége másra, csak jogszolgáltatásra - így, ha erre nem reagált a panaszodra adott válasz, azon nem nagyon kell csodálkozni (hiszen gyakorlatilag azt írtad le, ahogy a bíróságoknak működniük kell a hatályos jog alapján).
Amiket egyébként kifogásoltál - a bírónő hibásan állapította meg a tényállást, hibás következtetéseket vont le - azok olyan érvek, melyekkel a fellebbezés során érvelhettél volna - magyarán lett volna lehetőség az ítélet ellen lépni.
A kifogásaid egyébként nem a bíróság munkáját ért kritikai észrevételek, hanem a te esetedben eljáró bírónő munkájának kifogásolása, amire szintén a fellebbezés során lett volna lehetőséged.
Elismerve, hogy a te ügyed valóban nem egyszerű, és lehettek hibák az elbírálás során, abba azért gondolj bele, hogy amennyiben minden pervesztes fél panasza nyomán az egész bírói szervezetre kiterjedő vizsgálatokat kellene lefolytatni, gyakorlatilag teljesen megbénulna az amúgy sem a gyorsaságáról híres rendszer.
A kollégiumvezető adott esetben nem látott alapot a panaszod alapján bármilyen eljárás lefolytatására - visszatérve az eredeti kérdésedhez, még mindig nem értem, milyen más vélemények meglétére gondolsz.
Látnod kellene mindkét anyagot, hogy megértsd, mire gondolok. A válaszból már idéztem a lényeget, most hadd idézzek valamit a panaszbeadványomból is: "Kifogásolom továbbá azt, hogy az általam a tárgyaláson többször hangoztatott „túlfizetés”, „jogosnak soha el nem ismert összegű tartozás kifizetése” kulcsszavak és kifejezések jegyzőkönyvbe sem kerültek, a túlfizetés mértékének bizonyítására pedig a felperes számára lehetőséget sem biztosítottak (szakértői bizonyítási indítvány elutasítása), egyáltalán az I.r. felperes keresetének jogalapját még csak mérlegelni sem próbálták, a szerződés felbontása körüli időbeni történések megítélésével nem foglalkoztak, holott kizárólag azok tisztázása után lehetett volna egyáltalán bármiféle következtetéseket levonni. Egyszóval jogot szolgáltattak nekem, de nem igazságot!
Szerény magánvéleményem szerint az ügyben eljáró bírónő nem elég körültekintően megállapított tényállás alapján hibásan levezetett ítéletében téves következtetésekre és megállapításokra jutott."
Szerintem ezek a mondatok nem csak egy elkeseredett pervesztes kifakadásai, hanem a bíróság munkáját ért súlyosan elmarasztaló kritikai észrevételek, vádak. Lehet, hogy ezek manapság már olyan gyakoriak, hogy elengedik a fülük mellett, ezzel a struccpolitikával azonban csak olajat öntenek a tűzre. Én a Kolligiumvezető úr helyében például magam kértem volna a kollégáim becsülete védelme érdekében ügyészségi felülvizsgálatot.
Persze, hogy született, de ezt meg is kaptad - ez a panasz elbírálása. Ezen túl milyen véleményekre gondolsz?
Szia Kála!
Köszönöm a felvilágosítást, nem sok jóval kecsegtettél. Arra vonatkozóan nem tudsz mondani valamit, hogy a panaszbeadványommal kapcsolatban feltétlenül kellett-e írásos véleményeknek születni vagy sem, illetve hogy azokba betekinthetek-e? Üdv: Joe
Az ügyészség jogkörével kapcsolatban bemásolom a vonatkozó jogszabályi részeket:
10. § (1) Az ügyész közreműködik abban, hogy a bíróságok határozatai megfeleljenek a Magyar Köztársaság törvényeinek.
- ha a jogosult bármely okból nem képes jogainak védelmére, polgári peres vagy nemperes eljárást indíthat; a jogszabály szerint kizárólag meghatározott személy által érvényesíthető jog iránt azonban eljárást nem indíthat; az eljárásban való részvétele során tiszteletben kell tartania a felek rendelkezési jogát;
- gyakorolja a törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat;
- mindazon perekben és peren kívüli eljárásokban, amelyekben az ügyészt külön törvény alapján önállóan, vagy más mellett keresetindítási jog, illetőleg jogorvoslati jog illeti meg, az ügyészi perbelépés (jogorvoslat) megfontolása céljából a bírósági iratokba betekinthet;
- külön törvény felhatalmazása alapján az ügyész által közérdekből indítható polgári peres eljáráshoz az állami, a helyi önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati szervek, a köztestületek és a gazdálkodó szervezetek vezetőitől iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, továbbá felvilágosítás adását kérheti; a megkeresett szerv vezetője az ügyészi felkérésnek köteles az ügyész által kitűzött határidőn belül eleget tenni.
13. § (1) Az ügyészi törvényességi felügyelet a Kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközeire, valamint e szervek általános érvényű rendelkezéseire és a jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseire terjed ki. Kiterjed ezen túlmenően a bíróságon kívüli, jogvitát intéző szervek egyedi döntéseire, valamint a gazdasági és egyéb szerveknek munkaviszonnyal és a szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggő egyedi döntéseire, továbbá a jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott általános érvényű intézkedéseire.
Ebből azért látszik amit márírtam is, vagyis, hogy törvényességi felügyeletet a bíróságok felett nem gyakorol. Az egyéb jogosítványai konkrét gyakorlásáról érdeklődhetsz az ügyészségnél.
A te "fegyvered" egyébként a fellebbezés lett volna - de abba azért gondolj bele, hogy ha az ügyvéd nem javasolta, illetve nem vállalta el az ügyed vitelét a fellebezéssel kapcsolatban, akkor az arra utal, hogy a bíróság a rendelkezésre álló adatok, iratok alapján hozott döntését nem nagyon tudta támadni, sem jogi sem ténybeli alapon. Ez pedig nem feltétlenül azt vetíti előre, hogy a bíróság helytelenül járt el - de persze nem is zárja ki a tévedést.
Szia Kála!
Remélem én is hogy megvizsgálta és elbírálta, mert akkor ennek valami írásos nyoma is kell legyen! Én a panaszomban tételesen kifogásoltam bizonyos dolgokat, úgyhogy szeretném látni az azokra adott komkrét válaszokat. Első lépésben ezt szeretném valahogy élérni, a további esetleges lépéseket ettől tenném függővé.
A helyzet most leegyszerűsítve az, hogy a Fővárosi Bíróság a statisztikák szerint kb. 25 % feletti hibaaránnyal dolgozik. Én anyagi lehetőségeim korlátai miatt nem tudtam fellebbezni, tehát elég nagy a valószínűsége annak, hogy az én esetemben is hibás döntés született, csak az emiatt nem derülhetett ki.
Szeretnék mégis valami bizonyosat tudni atekintetben, hogy ha már ekkora perköltséget kell fizetnem, akkor az teljesen jogos-e?
Sajnos ügyvédem sincs, azt sem engedhetem meg magamnak! Egyetlen "fegyverem" az internet és a nyilvánosság ereje. Csak gyanítom, hogy ilyen esetben is kell lenni valamilyen - a rendes jogorvoslattól eltérő - óvásnak vagy panasznak. Azért gondoltam az ügyészségre, mert az tudtommal valamilyen törvényességi felügyeletet gyakorol a bíróságok felett. Szóval hol tájékozódhatnék a lehetőségeim felől? Üdvözlettel: Joe
Szia!
Nem hinném, hogy "kukába dobás" történt. Panaszt nyújtottál be, azt a kollégiumvezető megvizsgálta és annak alapján nem látott alapot intézkedésre - tehát elbírálta a beadványodat.
A bíróságok és a bírák is függetlenek, erre a függetlenségre tekintettel az ügyészségi eljárásnak nem igazán látom, hogy a te szempontodból mi lenne a jelentősége. Ettől persze még dönthetsz úgy, hogy belevágsz, de javasolnám, hogy konzultálj az ügyvédeddel előtte.
Szia Kála!
Amint látom, már csak ketten maradtunk ezen a fórumon, ha egyáltalán te még maradtál?!
Mindenesetre elújságolnám neked, hogy ma kaptam választ a Fővárosi Bíróságnak küldött panaszbeadványomra. Dr. Perge Lajos kollégiumvezető úr írt nekem egy olyan semmitmondó levelet, amire tulajdonképpen igazából számítanom kellett volna. Az utolsó mondata: "A fentiekre tekintettel beadványa tárgyában igazgatási intézkedés megtételére nincs lehetőségem." Ugye én attól féltem, hogy nehogy fellebbezésnek vegyék a panaszomat, erre pont az ellenkezője történt: szerintem bevágták a szemétládába. Egy kicsit bosszant a dolog, mit tanácsolsz, forduljak panasszal a Fővárosi Ügyészséghez? Úgy tudom nekik van joguk megítélni a bírósági eljárások szakszerűségét. Üdvözlettel: Joe
Attól tartok megtehetik - a nem kereste jelzés a levélen egyértelműen arra utal (hitelzői szempontból), hogy a kötelezett nem kíván önként eleget tenni kötelezettségének. Ha ez így van, akkor a hitelezőnek "nincs más lehetsége", mit hogy él a részére a szerződésben biztosított joggal, egy összegben lejárttá teszi a tartozást és végrehajtási eljárást indít, mind az adós, mind a kezes ellen (neki mindegy ki fizet, csak fizessen minél előbb). A kezesnek arra van lehetősége, hogy miután ő fizetett, most már ő forduljon az adós felé, és kérje tőle a pénzét.
Megjegyzem, a készfizető kezesnek illene felhívni a figyelmét a szerződéskötéskor, hogy mit is jelent pontosan ez a típusú kezesség.
Szia Kála!
Köszönöm a gyors és szakszerű válaszaidat. Én valóban készfizető kezes voltam, úgyhogy ezek szerint törvényesen jártak el, amikor egyidőben adtak postára azokat az ominózus, nem kézbesített ajánlott leveleket. Ezek után a kérdésem csak az, hogy megtehetik-e azt egy készfizető kezessel, hogy azt mondják: "nem kereste" jelzettel visszajött a postától a fizetésre felszólító ajánlott levél, biztosan szándékosan nem akarta átvenni, hogy ezzel kibújjon a fizetési kötelezettsége alól, mi vártunk egy hónapig, nem jelentkezett, most már nem is kell, hogy a készfizető kezességnek eleget tegyen, lejárrtá tesszük a teljes tartozást, és ezekután ugye mivel a kezes is adóssá lép elő, mindkét adós ellen végrehajtást kezdeményezünk. Jogszerű ez az eljárás?
Szia!
Sajnálom, hogy nem kaptál jobb híreket. Ami a kérdéseidet illeti:
- A jegyzőkönyv egy mondata nekem nem igazán ugyanazt jelnti, mint amit előtte leírtál - hacsak a szövegkörnyezetből ki nem derül, hogy mi történt. (De a bírónő erre a megjegyzésedre nem nagyon nyilatkozhatott, mivel gyakorlatilag ítélethozatal előtt kéred, hogy mondja meg hogyan döntött.)
- A Ptk. 274.§ szerint: A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akikőt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ez alól kivétel a készfizető kezesség (ilyenkor úgy állapodnak meg, hgogy akár a kötelezettől, akár a jogosulttól követelhet a hitelező).
Szia Kála!
Megígértem neked, hogy beszámolok a fejleményekről. Nos, akkor röviden elmesélem, mi történt, és végén, ha megengeded, előhozakodnék két kérdéssel.
Szóval voltam tanácsot kérni a Fővárosi Bíróság Információs Szolgálatától és két ügyvéddel is tárgyaltam. Az egyik az ítéletet végigolvasva kapásból nemet mondott, a másik nagyon rendes volt, azt tanácsolta, hogy kérjek másolatot a tárgyalási jegyzőkönyvekről, átnézte a szerződéseket, kiszúrta, hogy szerinte a megszerzett dologra, azaz az antik bútorra kérhetett volna csak zálogfedezetet a Poligrupo, de végülis a fellebbezést nem javasolta. Ezekután maradt egy hétvégém, hogy eldöntsem, mitévő legyek. Hosszas töprengés után arra a következtetésre jutottam, hogy ügyvéd nélkül belevágni reménytelen dolog. Igaz, hogy sok kifogásolnivalót találtam a jegyzőkönyvekben és az eljárásban is, de nem tudom jogilag rendezetten előadni. Dühöngtem a tehetetlenségtől és az elsőfokú tárgyaláson elkövetett hibáink miatt. Ráadásul egy újabb pervesztés esetén már a perköltséget sem tudnám kifizetni. Szóval füstölögtem magamban, mindenképpen kikivánkozott belőlem az elégedetlenség miatt valami, úgyhogy írtam egy panaszbeadványt a Fővárosi Bíróság elnökének. Tudom, hogy ezt is gyakorlatilag fellebezésként kezelik, de azért kértem, hogy ne kezeljék úgy, mert nemhogy egy újabb 250 eFt-os perköltséget nem tudok vállalni, de az elsőfokúért kiróttat is mérsékelni szeretném.
Most kíváncsian várom a választ.
A kérdéseim:
1. A tárgyaláson a bírónő utolsó kérdésére, azaz hogy van e még bizonyítási indítványom, azt válaszoltam, hogy amennyiben az eddigi tanúvallomásaink és a becsatolt dokumentumaink elegendőek a keresetünk pozitív elbírálásához, akkor nincs. Erre mi került a jegyzőkönyvbe: "II.r. felperes érdemben felszólalt."
Ez ugyanazt jelenti?
2. Fel lehet-e egyidőben szólítani az adóst és a kezest a tartozás rendezésére, vagy pedig a kezest csak az adósnak szabott fizetési határidő lejárta után lehet felszólítani?
Válaszaidat előre is megköszönve: Joe
Szia Kála!
Köszönöm a gyors és kimerítő válaszaidat, valóban bonyolultabb ügyről van szó, én is ott akadtam el, ahol te. Szerintem volt már arra példa, hogy két bíróság különbözőképpen ítéljen meg egy jogi helyzetet. Ügyvédet fogok keresni, aki legalább átnézve az anyagokat mond valamit. Megígérem, hogy akár sikerül, akár nem, mindenképpen visszatérek erre a fórumra és beszámolok a fejleményekről. Kösz: Joe
Szia!
Sajnos egyre inkább az az érzésem, hogy ez egy olyan ügy, amiben így a fórumon keresztül hatékonyan segíteni nem lehet - egyrészt az előzmények, másrészt a keletkezett iratok ismeretének hiánya miatt.
Mindenképpen azt javaslom, hogy minél előbb keress fel egy ügyvédet, hónod alatt az összes irattal, és személyes megbeszélésen próbáljátok tisztázni a helyzetet.
A magam részéről jelenleg ott akadtam el, hogy ha van egy jogerős végzés, aminek alapján nem jogszerűen tették lejárttá a tartozást, akkor ezt hogyan hagyhatta figyelmen kívül a bíróság.
Ami az ítélet írásba foglalását illeti, az eltelt időre tekintettel szerintem érdeklődhetsz a bíróságnál, hogy körülbelül mikorra várható.
Kedves Kála!
Lehet, hogy kicsit megkevertelek ezzel a fizetési "meghagyás" kifejezéssel, valóban a cég által készített "fizetési felszólítás"-ról volt szó, amelyet egyszerű magánokiratként, állítólag ajánlott küldeményként adtak fel, amelyet azonban a végrehajtás engedélyezését elbíráló bíróság kérésére nem tudtak "közjegyzői okiratba fogjalt felszólító levél hiteles kiadmányával és az átvételt igazoló tértivevénnyel bizonyítani" (idézet az említett "Tartozás elismerő nyilatkozat" elnevezésű közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátását megtagadó bírósági végzésből!).
Hadd idézzek még két bekezdést a fenti végzés indoklásából:
"A Vht. 21. § (2) bekezdése megköveteli azt, hogy a feltételtől bekövetkező kötelezettség végrehajtásához a feltétel megvalósulását közokirat tanúsítsa.
Ezt megerősíti a bírói gyakorlat is a BH. 2002/491. számú jogesetre különös tekintettel. A végrehajtást kérő azonban sem közokiratba foglalt felszólító levelet, sem az átvételt igazoló tértivevényt nem csatolta - felhívás ellenére."
Namármost az a kérdés, hogyha egyszer a jelzálog jogosult egy általa önkényesen meghatározott "x" időpontban egyoldalúan - a fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy nem jogszerűen - kinyilvánítja a tartozás lejárttá tételét, akkor joga van-e arra, hogy egy "y" idővel később készített ún. "Ténytanúsító jegyzőkönyv" elnevezésű másik kozokirattal (és annak tértivevényes átvételével) visszamenőleg igazolja az "x" időpontban történt lejárttá tételt? Mégpedig annak ellenére, hogy időközben az adós az elmaradt részleteinek a nagyobb részét már megfizette nekik, és megígérte a továbbiak záros határidőn belüli rendezését is!
A fentiek alapján talán sikerült számodra is megvilágítanom azt, hogy itt szerintem abból keletkezett túlfizetésem, hogy a cég "x" időponttól kezdve egy "lejárttá tett" tartozással számolt, én pedig azt állítom, hogy ha egyáltalán lehet lejárttá tett tartozásról beszélni, akkor az maximum "x+y" időponttól kezdődhetne, és akkor még egyáltalán nem is beszéltünk olyan dolgokról, hogy a lejárttá tett összegbe beszámolhatja-e az első sikertelen végrehajtási kísérlet ügyvédi költségeit, illetve a futamidő végéig hátralévő hónapokra felszámolhatja-e a járulékos költségeket (hitelfedezeti és életbiztosítás havidíjai, illetve a saját jutalékát jelentő havi kezelési költség)?
Mondtad, hogy vasárnap este leszel, akkor én is kiváncsian lesem majd a reakcióidat. Még egy kérdés: Április 21-én volt az ítélethirdetés, de azóta sem kaptam még meg írásban az ítéletet, meddig várjak, mit tegyek?
Kedes Fórumozók!
Egy szolgáltatótól rendeltem 2001-ben domain-t és tárhelyet. Beregezte, kifizettem (bár a csekk már nincs meg)
Majd 6 hónappal rá ujabb szolgáltatást vettem igénybe tőlük, áláírtam, ezután közölték, hogy a korábbi sincs kifizetve.
Ekkor közöltem, hogy indent lemondok, és ő is közölte, hogy 15 nap után kikapcsol ennek ellenére a szolgáltató a domaint saját vállalkozásának reklámozására felhasználta.
Majd a szerződés felmondását követő 1 év múlva feljelentetett.
Megbízói díj megfizetése volt a kereset tartalma.
Véleményem szerint pedig szolgáltatási szerződés.
58e Ft-ot követeltek első fokon 32-öt megitéltek.
a tárhely szolgáltatóra vonatkozik e a Hirk.TV.
Ha jól emlékszem a szolgáltató köteles lett volna a hátralékomról értesíteni, amennyiben a határidő után 30 nap után nem kapja meg.
Ill. webtár és domsin szolgáltatás lehet-e megbízói szerződés tárgya?
Esetleg az ügy már el is évült?
Érdekelne az is hogy a domaint fenn tarthatta -e magának a szolgáltató azután, hogy a szolgáltatást lemondtam.
A hűségszerződésben szereplő idő előtti lemondásért kért összeg lehet-e magasabb mint a felmondás nélküli összeg?
válaszokat előre is köszönöm.
Szia!
Nem mondtam, hogy nem jöhet szóba, akkor lehet az esetedben jogalap nélküli gazdagodásról beszélni, ha egyszer az x hónapos elmaradás után befizettél y részletet, aztán a végrehjatás kapcsán az y részletnek megfelelő összeget ismét megfizetted. Ekkor van mit visszakövetelni.
A fizetési meghagyás kiküldése nem egészen világos nekem, mivel azt a bíróságtól kellett volna kapnod (hacsak a cég nem jogosult ilyen kibocsátására, mint pl. a egészségbiztosítási pénztárak). Ha fizetési felszólításra gondolsz, az jöhetett volna a cégtől - és ez az, amit illik ajánlott levélben küldeni. A "nem kereste" cimke túl sok jót nem jelent, ugyanis ilyenkor kézbesítettnek kell tekinteni a küldeményt.
A két megállapodásnak abból, amit eddig írtál én úgy értelmeztem, hogy igen sok köze van egymáshoz, tehát kétlem, hogy el lehetne különíteni őket.
Legközelebb vasárnap este leszek - hátha addig még más is meglendül a témával kapcsolatban!
Bocs, még egy pár kérdés:
1. Nem lehet úgy értelmezni a dolgot, hogy volt egy szerződés és egy attól gyakorlatilag függetlenül létező kölcsön (tartozás) megállapodás. A cég egyoldalúan felmondta a szerződést, kizárt a csoportból, kész. Ebből nekem gyakorlatilag semmi károm nem származott, hiszen már kedvezményezett csoporttag voltam. Igen ám, de a kezükben volt az a bizonyos "Tartozás elismerő közokirat". Az vonatkozik a tartozásra, és azt lehet a szerződés megszünése után, a kizárt csoporttaggal szemben elővenni, kiszámítható az alapján az aktuális tartozás a lejárttá tétel időpontjában. Tehát leredukálható az ügy, a kérdés nem az, hogy a szerződésben mi volt írva, hanem mit mond a jogszabály arról, hogy mikor és hogyan tehető lejárttá egy tartozás? Így sem lehet azt mondani, hogy először a kezes felszólítása jöhet, utána a hitelfedezeti biztosítás, és csak utána jöhet a lejárttá tétel és a végrehajtás?
Kedves Kála!
Ha jól értem, akkor elég reménytelennek látod a helyzetemet. Tudom, hogy a szerződés szövegében egyetlen szó sem szól mellettem, de valami picinyke szalmaszálat muszáj találni, ezért célozgattam a szerződésbontás és lejárttá tétel módjára, amit a cég első végrehajtási keresetét elutasító bíróság sem tartott megfelelőnek, azaz elutasított (fizetési meghagyást nem lehet síma, csak tértivevényes ajánlott küldeményként kiküldeni, azt pedig nem tudom, hogy mit mond a jog arról, hogy a Posta által küldött "a címzett nem kereste" jegyzettel visszakapott küldeményt minek lehet tekinteni ebből a szempontból? Én akár azt is állíthatom, hogy utólag kreált bizonyíték!). Ha érdekel, a bírósági végzést emailben el tudom küldeni.
Az ügyvédemre vonatkozó kérdésedre inkább majd priviben válaszolnék...
Hadd kérdezzek vissza, a jogalap nélküli gazdagodás semmiképpen nem tartható?
- 1
- 2
