szerződésen kívül okozott kár


Szerencse fia # 2019.04.10. 08:32

Kedves gerbera317,

Mielőtt gyorsan megválaszolom, némi előzményt érdemes lehet megemlítenem. A bírónő egyértelműen éreztette, hogy itt igazából igazságügyi szakértői, műszaki kérdésről van szó. Másrészt, hiába előlegeztem meg már 2017 novemberben a szakértői vélemény elkészítésének első százötvenezer forintját, a szakértő ezt nem készítette el, így jogerősen kétszázezer forint büntetéssel súlytották. Tehát nem ügyvédhiány, hanem munkaerőhiány miatt húzódik az ügy. Tehát 1) eset van, ha jól értem, azonban egy korábbi jogerős végzés, és két szakértői vélemény alapján kb. 99%, hogy megnyerem ezt az ügyet, aminek második felvonását 2016-ban indítottam. Céginformációk alapján 2019 elején még létezett a cég, és építőipari vállalkozás lévén ez lehet az egyetlen ügy, ami miatt a céget megszüntethetik. Hogy ez mikor történik meg, azt nekem senki nem fogja elárulni. Azonban ha ismernéd az alpereseimet, akkor egyet értenél velem, hogy ez nem csak paranoia. Összefoglalva a behajtással lesznek itt az igazán nagy problémák. Ismerve a magyar jogot, az tűnik valószínűnek, hogy a cég megszűnése esetén új eljárást kell majd indítanom. És akkor már valóban szükség lesz ügyvédre, a megnövekedett követelés, és a drasztikusan megszigorított perindítási szabályok miatt. Persze ez csak az elmélet, a gyakorlat nem ismerete miatt tettem fel korábbi kérdésemet.
A mostani ügyben (ügyvéd szerint) a balesetet okozó munkáltatóját, azaz a kft.-ét kellett perelnem.

gerbera317 # 2019.04.10. 08:10

És miről szól a kereseted? 1) Annak megállapításáról, hogy egyáltalán törént-e károkozás, és hogy a károkozó fizessen, vagy pedig 2) arról, hogy hogyan tehető mögöttes felelőssé bárki is?
Ha 1), akkor nagyon el vagy késve. Ha 1) nem vitás, akkor felszámolásban kellett volna érvényesítened a követelést. Ha ezt elmulasztottad, akkor marad a 2), akkor viszont remekjogászra lesz szükséged, nem ingyenes fórumra.

Szerencse fia # 2019.04.10. 07:46

Egy érdemi válaszra lettem volna kíváncsi... Tipikus jogász mellébeszlés, ezért sem éri meg az ügyvéd. Ráadasul így mások nem fognak eljutni a kérdésig sem. Információ hiányában nem kellene vádaskodni... Aztán hogy később egy új eljárásban megérheti egy ügyvéd, az már egy teljesen másik kérdés.
Aha, az jobban megéri tárgyalásonként negyvenezerért többszörösét bukni összességében. Legyünk őszinték, nem véletlen, hogy az ügyvédeket általában csak a többmilliós ügyek érdeklik, a díjszabásuk is ezekhez van mérve. Maga Nemesszeghy Aurél mondta nekem telefonban, hogy nem éri meg ügyvédet fogadni ebben az ügyben, és sajnos!!! teljesen igaza volt.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.04.10. 05:24

Ja, ha ügyvéd nélkül elveszni a perben jobban megéri...

Szerencse fia # 2019.04.09. 19:19

Nincs ügyvédem, nem érte volna meg, csak 333ezerrel indult a követelés. Azonban a perköltségek miatt már a milliót közelíti.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.04.09. 17:40

Miért nem az ügyvédedet kérdezed?

Szerencse fia # 2019.04.09. 16:51

Tisztelt Fórumozók!

Hogyan lehet behajtani egy kft. által, szerződésen kívül okozott kárt, ha a kft.-ét direkt azért szüntetik meg, hogy ne kelljen számomra a kértérítést megfizetni?
Megj.: az ügy majdnem öt éve folyik. A mostani pert is már 2016-ban megindítottam.

Előre is köszönöm!

kispali2 # 2005.05.25. 11:14

Köszöm.

Banyamancs # 2005.05.20. 10:54

Véleményem szerint, nincsenek általános praktikák, vannak olyanok, amiket sok ügyben lehet alkalmazni, de mégis mindig konkrétan kell nézni egy-egy ügyet, mert annyi mindenen el lehet csúszni, rengeteg dolgot kell figyelembe venni! Le kell ülni a papírok mögé és mint egy sakk-játszmában végig kell gondolni a lépéseket és azt is, az ellenfél mire mit léphet. Szóval általános praktika: tanulj meg jól sakkozni és gyorsan felmérni az újabb lépés adta lehetőségeket! :-)) És még így is bejöhetnek a bíróság előtt a szubjektív elemek. Akárki akármit mond, a bírók is emberek, ha valaki szimpatikus nekik, máshogy bánnak vele, mintha nem az. És ha odafigyelsz, sokszor súgnak is, segítenek vagy éppen nem. Természetes emberi reakció.

A kárra vonatkozóan pedig annak kell bizonyítania, hogy megtörtént és mekkora a kára, akinek okozták! Nem hiszem, hogy ezt a bíróságnak kellene átvennie. Viszont a végén ő dönti el, hogy valóban annyi-e szerinte a kár, amennyit kértél... A bizonyítékok értékelése alapján, amiket te mutatsz be, meg az ellenfeled.

kispali2 # 2005.05.20. 09:45

Köszönöm az érszrevételeket, és bocsánat ha zavaros, vagy nehezen érthető volt.

A kérdés számomra (s ami felől tudakolódni próbáltam), hogy amennyiben egy követelt tétel (~összeg) többféle, legalább kettő jogcímen is (szerintem) jár, érvényesíthető, és ebből az egyik a ~'szerződésen-kívül-okozott-kár' jogcím, úgy az ezen a jogcímen való érvényesítésnek mik a ~paraméterei. Természetesen nem gondolom, hogy ugyanazt lehetne kérszer, kétízben, kétféle jogcímen is megkapni, ugynakkor azt ~vélelmezem, hogy ha vmi két független jogcímen is jár, úgy - elviekben - lehet más-és-más a ~behajtási/érvényesítési esély. És a ~"kitőliség", a ~"kivel szemben -iség". A konkrét esetben az egyik jogcím ~elmaradt bér + egyéb járandóságok egy adott (viszonylag ~kisebb) céggel szemben; a másik meg a szerződésen kívül okozott kár. Itt már - gondolom - lükeségnek hat a dolog, de szerintem nem, sőt!, azért nem, mert -
  • az adott területen és témában --- (szerintem teljesen sterilen) absolute-nemmunkajogi rendelet is előírja ugyanazon tételek megfizetési kötelezettségét, s ráadásul nem csak a munkáltató, hanem annak ~fővállalkozója részére is, ami egy Rt., és akivel szemben az általam remélt szerződésen kívül okozott kár -i jogcím reményt ad a kötelezhetőségre (a két cég ~egyetemes kötelezésére), ... és ílymódon a remélt összeg valós (reményteli) behajtására.

Ezen (utóbbi) szálon pedig a 'kárösszeg' megállapítását a folyó munkaügyi pör eredménye produkálja/produkálná (gondolom én). Ennyiben gondoltam, hogy a kár összege (vagy a kár egy (ezen) részének összege) még pontosan nem ismert, s nincsen megállapítva, ... de hát az előbb-utóbb meglészen. (Ha úm. bemondok vmi kárösszeget, főleg ha szám-szerint, az egy kicsit blöff (gondolom én), és ezért rizikó. (Vagy azért mert túl sok, vagy azért, mert kevés.))

A kár összegszerűség nélkül hogy kár?
Kártérítési per indításának alapfeltétele hogy bizonyítani kell a jogellenes magatartás és a kár bekövetkezése közötti ok-okozati összefüggést. A kárt pontosan meg kell jelölni.

  • én arra gondoltam, hogy (kb.) kár: ... mint jogellenesen okozott érdeksérelem, ami kimutatható; ... még akkor is, ha összegszerűen annak pontosítása tisztes, és (akár fölvállalva) erőmet meghaladó feladat;
  • a jogellenes magatartás, és a kár bekövetkezte, valamint a kettő közötti ok-okozati összefüggés bizonyíthatóságának (szerintem/de bocsánat, ha bődületes sületlenségeket mondok) nem feltétlenül szüks. feltétele a kár összegszerű ismerete;
  • én azt hittem/reméltem ~ gondoltam, hogy a kár (összegszerű) megállapításának terhe lehet a t. bíróságé, s én mint laikus, ebben nem szívesen csinálnék ~'vakrepülést', hiszen a kár megállapítása lehet egy igentisztes feladatocska is, ... és lehetőség szerint kerülném az esetlegesen túlzott igényt, s azután a pernyertesség-pervesztesség arányában - úm. jogi („erkölcsi”) nyereség esetén is - az anyagi veszteséget, meg az esetleg nagyobb illetéket.

Elévülési idők meg mások - amennyire tudom - munkaügyi témában (talkán 3 év), és egyébben (~5 év?) ?

Ezen megfogtolások kapcsán kérdeztem volna praktikákat ... és persze köszönnék is.

Aballister # 2005.05.19. 11:10

Remélem jól értettem a kérdésed...

Olyan lehetőség van az eljárásban, hogy a bíró elkülöníti a határozathozatalt a követelés jogcímének jogossága ill. a követelés összege felől.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a keresetben ne kellene megjelölni a kártérítési igény összegét. Ekkor a bíró ugyanis elutasítja a keresetet.

Milyen kár az, aminek nem lehet megállapítani az összegét? Nem vagyoni kár, pl. testi sérülés?


Ab.
:->

gittus # 2005.05.18. 16:12

már megbocsáss de nem kicsit zavaros amit írsz. A kár összegszerűség nélkül hogy kár?
Kártérítési per indításának alapfeltétele hogy bizonyítani kell a jogellenes magatartás és a kár bekövetkezése közötti ok-okozati összefüggést. A kárt pontosan meg kell jelölni.
Ha pontosabban megjelölnéd, hogy mire is vagy kiváncsi

kispali2 # 2005.05.18. 13:02

Köszönöm.

Azt kérdezném még, hogy ... elévülési idő akkortól ketyeg, amikor a kár bekövetkezett, vagy amikortól az ~számszerűsíthető?

Mi van akkor, ha később jutott a tudomásomra, hogy - lám - van oolyan jogszab., amelyik alapján egy mulasztásból fakadóan is levelezthető a kár, s kérhető talán ílymódon is? EZ 'játsszik-e' az elévülési időnél és ~mennyiben, milyen keretek között?

Esetleg, hogy ... van olyan, hogy előbb állapítsák meg - akár összegszerűség nélkül - a kár tényét, és annak okát, ~jogcímét, s ha az m,ár megvan, csak akkor 'belevágni' a teljes követelésbe összegszerűen is, ... hogy a bíróság felé az illetéket csak ha már biztosabb a dolog, akkor kelljen ~rizikózni?
Ilyesmit szoktak csinálni? Lehet? Érdemes?

Aballister # 2005.05.17. 11:20

Végülis nem olyan komplikált. A károsult bizonyítja a kárt és az okozati összefüggést mindkét esetben.

Képviselőt vinni a tárgyalásra persze mindíg hasznos lehet, de ha minden bizonyítékod megvan és biztos vagy magadban, belefoghatsz nélküle is.


Ab.
:->

kispali2 # 2005.05.10. 17:26

Szerződésen kívül okozott kár érvényesítése, egyáltalán a jogcím "belövése", elismertetése mennyire zűrös, vagy komplikált dolog ?
Ez tipikusan az az eset-e amikor mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni ?