társasházi közös költség


wers # 2020.01.30. 05:48

Gulyás Tibor, én küldenék mind a háromnak.

Szomorúka,
A haszonélvező köteles a rendes gazdálkodás szabályait betartani, a dolog fenntartásával járó terheket viselni (a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével),

Épp a közös költség eshet gyakran a "kivételével" kategóriába. Főként ha a közös költség egy része pl. felújítási alap. Majd egyezzenek meg ők, ki fizesse ki.

Szomorú örökös # 2020.01.30. 06:52

wers

Bizonyos szempontból egyetértek veled, valójában igazad is lehet abban az esetben, ha van felújítási alap a közös költségbe építve. Ha nincs, akkor egyértelműen a teljes költséget - rezsivel együtt - annak kell viselni a jogszabály (törvény) alapján, aki az ingatlant jogszerűen használja, mivel a törvény így rendelkezik. Alapértelmezésben ez nyilván a haszonélvező jelen esetben, de nem feltétlenül, amennyiben ő nem használja az ingatlant. Lehet simán valamelyik tulajdonos is, vagy akár mindkettő.

Anno az én volt ingatlanom haszonélvezője úgy akarta 3. személynek kiadni a lakást, hogy engem meg sem kérdezett róla, esetleg érdekel-e azonos feltételekkel a lehetőség. Nem beszélve arról, hogy elvárta volna, én biztosítsak neki mindenféle közüzemi szolgáltatást - no persze fizessem is ki minden hónapban - ő meg hasra ütéssel megállapítja majd a bérlő felé a rezsit és a bérleti díjjal együtt zsebre vágja. Kicsit fordítva ült a lovon az az ember. Szerencsére hamar normalizálódott a helyzet és több éven át hibátlanul működött is közöttünk a bérleti szerződés. Szerencsére már nem ott lakom, elköltöztem onnan és ez a bizonyos haszonélvezet is megszűnt megváltással, amelyről összegszerűleg konkrétan megegyeztünk.

wers # 2020.01.30. 06:59

Ha így van, meg esetleg úgy, meg attól is függ.... :)))

Bótolják le maguk között, a közös képviselőnek van elég baja, neki az a fontos, hogy valaki fizesse meg. Egyébként ha a haszonélvezőnek kellene is fizetni, nem árt, ha tulajdonosok is tudják, hogy elmaradás van, hiszen az magát a lakást terheli.

Szomorú örökös # 2020.01.30. 07:02

wers

nem árt, ha tulajdonosok is tudják, hogy elmaradás van, hiszen az magát a lakást terheli.

Ez így van! Egy idióta hanyag haszonélvező miatt simán elbukhatják a lakástulajdonukat sajnos. Azzal utána nem sokra mennek, ha pert indítanak ellene, mert ha a tartozást nem volt pénze kifizetni, akkor nyilván per után sem lesz különösebb vagyona, amiből rendezni lehetne. A jövedelméből való levonás meg rohadt lassan térülne meg. :-(

Hapciusz # 2020.01.30. 07:41

Wers,
Jogilag nyilvánvaló hogy a tulaj fizeti a közös ktget

Szomorú örökös # 2020.01.30. 09:22

Hapciusz

NEM!!!

drbjozsef # 2020.01.30. 10:19

Pedig de.

Szomorú örökös # 2020.01.30. 10:47

A haszonélvező nyilván van tartva a közös képviseleten és jogilag gyakorlatilag a sorban ő előbb is van használati jog szempontjából a tulajdonossal szemben.

Szomorú örökös # 2020.01.30. 11:13

Most beszéltem egy közös képviselő ismerőssel, ő is azt mondta, hogy a haszonélvezeti jog magasabb szintű vagyoni értékű jog, mint a tulajdonjog, de általában a fizetés megegyezés alapján történik. Azonban célszerű mind a tulajdonosoknak, mind a haszonélvezőnek fizetési felszólítást küldeni, mert a végén úgyis az ingatlanra terhelik a tartozást, ha nem történik rendezés.

Az pedig már nem a közös képviselőre tartozik, hogy a tulajdonos miképp hajtja be a tartozást a haszonélvezőn.

wers # 2020.01.30. 11:17

Most beszéltem egy közös képviselő ismerőssel, ő is azt mondta, hogy a haszonélvezeti jog magasabb szintű vagyoni értékű jog, mint a tulajdonjog

Azért én kíváncsi lennék Józsai, a sarki zőccséges véleményére is ezek után.

Szomorú örökös # 2020.01.30. 11:43

wers

Az ezzel kapcsolatos végrehajtás is a tulajdoni lap alapján indul. Márpedig ha azon szerepel haszonélvező, akkor vele kezdik. A tulajdonos csak utána van a sorban.

Szomorú örökös # 2020.01.30. 11:48

wers

Te csakis egy felújítási alap-rész miatt egyből kivételként kezeled, pedig azon költség jelentős része elfogyasztott közös közüzemi szolgáltatás díja, pl. szemétszállítás, lift használat, közös vízdíj, villany, stb. Ezek egyértelműen az ingatlan használójára tartoznak, rajta kell követelni.

wers # 2020.01.30. 11:53

elfogyasztott közös közüzemi szolgáltatás díja, pl. szemétszállítás, lift használat, közös vízdíj, villany, stb.

Az a gond, hogy ezeket akkor is fizetni kell, ha üresen áll a lakás.

wers # 2020.01.30. 12:32

Az ezzel kapcsolatos végrehajtás is a tulajdoni lap alapján indul. Márpedig ha azon szerepel haszonélvező, akkor vele kezdik.

És a végrehajtási jogot a haszonélvező homlokára jegyzik be?

Szomorú örökös # 2020.01.30. 12:38

wers

Ha üresen áll a lakás, az elsődleges használati jog akkor is a haszonélvezőé. Az engedélye nélkül a tulajdonos nem is használhatja az ingatlant.

Szomorú örökös # 2020.01.30. 12:39

wers

A végrehajtási jogot az ingatlanra jegyzik be, nem a tulajdonosra.

wers # 2020.01.30. 12:43

A végrehajtási jogot az ingatlanra jegyzik be, nem a tulajdonosra.

És mit zavarja a bejegyzés a haszonélvezőt? Nem érzed az árnyalatnyi különbséget? Szerinted mi lesz árverezés után? Ki mit veszít?

drbjozsef # 2020.01.30. 12:59

wers,

Ne keveredj meg, tulajdonost írt, nem tulajdont, nyilván jól érezted, csak kicsit tévedtél : nem a haszonélvező homlokára, hanem a tulajdonos homlokára írják fel.

oligaliga # 2020.01.30. 13:06

Szomorú örökös
wers

Mielőtt kibékíthetetlenül összevesznétek:

Társasházi tv. 25.§ (1) bek.:

A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

A Ptk. szerinti szabályokat akkor kell figyelembe venni, ha azt a Társasházi tv. nem szabályozza.

oligaliga # 2020.01.30. 13:07

Gulyás Tibor

Társasházi tv. 25.§ (1) bek.:

A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

Minden más csak rizsa.

Szomorú örökös # 2020.01.30. 13:11

...ha a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik...

oligaliga # 2020.01.30. 13:24

Megsúgok valamit: nem nagyon szokott másként rendelkezni (max. a költségviselés mértékében).

Szomorú örökös # 2020.01.30. 16:18

oligaliga

Elfogadom a válaszodat. Azonban te is fogadd el, hogy a legtöbb közös képviselő nem csak a tulajdonosokat tartja nyilván, hanem a haszonélvezőket is, így arról is van nagy valószínűséggel tudomása, hogy ki is használja a lakást a valóságban és őt fogja bombázni a tartozás rendezésével minden hónapban, nem pedig a tulajdonost, aki lehet akár több száz kilométerre is lakhat egyes esetekben és értelmetlen is lenne, hiszen ő nem is használja adott esetben a lakást.

És hát én is elismertem, hogy jobb, ha a tulajdonos is tud róla, amennyiben a haszonélvező nem rendezi a közös költséget, mert elveszítheti simán emiatt az ingatlant. Egyébként meg véleményem szerint eléggé aljas dolog lehet az, amikor a haszonélvező használja a lakást, de a közös költséget a tulajdonoson követelik.

Mellesleg pedig amikor bérbeadásról beszélünk, akkor is a bérlő fizeti ezeket a költségeket általában - ott a rezsiköltség része szokott lenni - ami teljesen normális, mivel ő használja a lakást, kivéve ha éppen egy szigetelés-nyílászárócsere hiteltörlesztése is részét képezi, mert ahhoz ugyebár mi köze is lenne a bérlőnek.

drbjozsef # 2020.01.31. 06:14

Vegyük észre, hogy a kiinduló axióma ez volt Hapciusz olvtárstól :

Wers,
Jogilag nyilvánvaló hogy a tulaj fizeti a közös ktget

Nem tudom jobban kiemelni a lényeget, pedig van akinek kellene.

Amire írt valaki egy kövér "NEM"-et.

Ahogy oligaliga mondta : minden más csak rizsa.

kamilla413 # 2020.02.12. 15:42

Társasházunk alapító okirata 1990. óta változatlan, módosítás nélküli.
Ebben egyhangú döntésről határoztunk a hitelfelvételről. Kérdésem, hogy a társasházi törvény módosításai alapján ennek az alapító okiratnak a hitelfelvételre
vonatkozó egyhangú döntést illetően érvényessége van-e jelenleg.