cselekvőképesség megléte kérdése

Írtam egy hosszabbat, de elszállt.

Nekem esettt le későn, hogy ... ha már felmerül a cselekvőképesség meg-nem-léte, akkor nem pártfogó, ... hanem ügygondnok, vagy gyám. Ezért Bocs.

Amit kérdeznék:
Leletm egy hivatkozást (Mental Disability Rights Int. jelentése Mo-ról) egy ENSZ Határozatra (A/46/721 szám; 1991. dec. 17.; 75. ülés), mely szerint az elfogadásra került. Mo-ra nézve kötelező (tudom, ebben a KüM az illetékes, de ezt félretéve), és melynek Függelék B részében (Alapelvek a pszichiátriai betzegek védelméről és a pszichiátriai gyógykezelés fejlesztéréről) az 'Alapelvek1' részben, az 'Alapvető szabadságjogok' címszó alatt a '6.' pontban szerepel (második, harmadik mondat), hogy:
„"Azon személy, akinek a cselekvőképessége kérdéses, ügyvéddel képviseltetheti magát. Amennyiben az előbbi személy nem gondoskodik megfelelő képviseletről, ingyenes képviseletet kell számára biztosítani, ... feltéve, hogy anyagi helyzete ezt szükségessé teszi.”" (((anyagi rászoirultságot a bíróság nem vizsgált, de a munkaügyi perek költségmentességét leírta, ezért ez a vetület gondolom itt nem fontos)))
E szerint, - ha jól értem, - ha már egyáltalán felmerül a cselekvőképesség hiánya, már járna a ... írásod szerint nem pártfogó, hanem a ... 'z ügygondnok. Ehhez képest (dacára annak, hogy itt már az ideg/elme szkv készítése is elrendelésre került, és határozottan kértem a jogsegélyt) semmi... Ez nem 'difi'?

• Ha járna a jogi segítség, de nem kapom, az ellen (illetve azért) hol, s hogyan lehet érdemben replikázni, és elérni a hivatalos jogi segítségnyújtásban részesülést?
• Esetleg, hogy ENSZ Határozatok Mo-ra nézve mennyire kötelezőek, esetleg kihirdettettettek-e, azt (KüM-ön kívül) praktikusan honnan tudható meg?
• Perben ha ilyesmire próbáloik hivatkozni, hogy ... jobb híján egy ENSZ Határozat ... azt figyelembe vehetik, vagy veszik?
• Végülis honnan tudható meg, hogy a hatályos magyar jog szertint jár-e vagy sem ügygondnok, vagy jogi segítő-féle?

Kérlek, ha tudsz válaszolj, vagy úm. orientálj tovább.
Köszönöm.

Megértettem a kérdésedet, viszont szerintem éppen azért nincs ellentmondás, amit már leírtam. Pártfogó ügyvéd iránti kérelem elbírálásánál az elmeállapotot figyelembe venni nem kell, nem is lehet, mert az nem arról szól.

Kösz, és értem a célzást, de azért remélem a gondnokra annyira nincsen szükség. De, ... előbb-utóbb kiderül.

Az ABh. megnevezést köszönöm.

Ami a perben ennek a jelentőségét illeti, - egyoldalúan állított közös megegyezés okán, s mert - mentális okokra senki nem hivatkozott a mv. megszüntetése kapcsán, ... ezért gondolom nem ez a helyzet.
Viszont a kérdezésem, - tisztelettel, - arra vonatkozott volna, hogy a pártfogó iránti kérelem azzal való elutasítása, hogy felp. képes a perben jogai képviseletése, ... tehát ez a bíró általi indokolás ... ez nem ütközik-e az ideg/elme vizsgálat elrendelésének megalapozott okságával, akár elvi alapon. De lehet nem sikerült jól kérdeznem.

Erre még ha írnál valamit.
Egyébként a vélaszt, + türelmet nagyon köszönöm.

Hát azt, hogy lehet-e jelentőssége, a per ismeretében lehetne megválaszolni, pl. ha a kérdés az, hogy jogellenes volt-e a munkaviszony megszüntetése, és a munkáltató mentális okokra hivatkozik, akkor lehet. Egyébként a cselekvéképtelen félnek nem pártfogó ügyvédet, hanem eseti gondnokot kell kirendelni a gondnok kijelöléséig.
58/1995. (IX. 15.) AB határozat

Köszi a véleményt!
Kedves Obudafan! Annyit kérdeznék még, hogy:

• megtennéd, ha tudod megneveznéd az ABh. vagy végzés számát, ... amire hivatkozol, ha nem túl nehézkes;
• másik, hogy ... a pártfogóval kapcsolatosan (írásod utólsó bekezdése) ... én egy munkaügyi perben kérdezem, ahol (mint azt a bíró írásba adta) költségmentes az eljárás (ha igaz) a munkavállaló részére, ... és a pártfogó irántio kérelmemben is az anyagi képességeim nem is vizsgálták, és a perben a jogaim képviselete meglétének indokával utasították el a pártfogó iránti kérelmemet, és egyúttal nyomták az aktát az IOI felé, ideg/elme szkv-ért, hogy van-e cselekvőképességem.

Tehát - anyagio alapon értem amit írsz (úgy hiszem), ellenben - tisztán a ~mentális képességek alapján nem ellentmondás, ha pártfogót nem adnak, és iged/elme szkv-t meg elrendelnek? (pláne, ha munkaügyi témea okán anyagiakat nem is vizsgáltak, és talán nem is vizsgálhatnak, mert a jogszab erejénél fogva...).

Egyábként - elveb - nyilván lehetséges lehet a perbéli cselekvőképességet nem, vagy csak időnként érintő 'dili', pszichés ~elhajlás, de ... ez is ok lehet az IOI szkv. elrendelésére?
Pl. van-e jogi következménye annak, ha van vmi gigszer(em), enyhe paranoiditás, egyéb, de az pl. a perben a cselekvőképességet nem érinti? Ílyen megállapítása esetén mizu? Ez ~releváns adatnak inősül a perben.

Köszi ha írsz.

Az Alkotmánybíróság büntetőügyekben vizsgálta annak alkotmányosságát, hogy nem probléma-e, hogy a terhelt elmebeli állapota, ami orvosi titok, különösen védett személyes adat, a sértett tuomására jut a tárgyaláson, és kimondta a testület, hogy más megoldás hiányában ezt el kell fogadni. Ez szerintem polgári perben is irányadó, nyilvánvalóan a másik fél jogait csak úgy tudja érvényesíteni, ha a szakvéleményt megismerheti, más kérdés, hogy ezek után azonban ez reá nézve is különösen védett személyes adat.

Véleméyem szerint a másik félnek előbb legalább valószínűsítenie kellene a vizsgálat szükségességét.

Nem ellentmondás, mert a pártfogó ügyvéd kirendelése esetén az alkalmasságot nem elmebeli, hanem anyagi szempontból kell vizsgálni. Ha elmebeli probléma van, és nincs törvényes képviselő, eseti gondnokot lehet kirendelni.

Köszönöm.
Betegjogi - jellegű - kérdés, mint gondolat, azért merült fel, mert ugye ha pszicho..., vagy inkább pszichiátriai alapon(megfontolások alapján) vizsgálnak, akkor keletkeznek, rögzítésre kerülnek azéért adatok, amin a szkv. alapulhat, és ... felteszem az szkv-háttéradatai is csatolódnbak az aktához.
Ha ez így van (nem tudom, csak gondolom,) akkor viszont az a peres ellenfélhez is eljuthat, amit szeretnék elkerülni.
Másik meg, hogy egy pszichiáterrel folytatott ~mélyinterjú jellegű vizsgálat során nem feltétlenül szeretnék egy pszichiáter általi tanúkihallgatás alanya lenni, különösen, ha ott időkeret nékül veséznek ki.

Viszont - ha mint írod - a felek cselekvőképességét a bíróság az eljárás minden szakaszában köteles vizsgálni, ... úgy (ha az adott per folyik kb. 2 éve) akkor kell, hogy legyen a cselekvőképességet érintő vizsgálatot közvetlenül kiváltó körülmény, vagy ... hogy épp annak elrendelésekor telítődött az egyik pohárka?
hogy avn ez?
Szüks-e magyarárzni, indokolni a bíróságnak az eélrendelést, és ... kérdezni szeretném ... ha előzőleg pártfogó ügyvéd kirendelését azzal utasította el a bíróság, hogy felp. képes perbéli jogait képviselni, ... az nem egymásnak ellentmondó két körülméány?

Légyszi válaszolj.
Köszönet.

Én úgy tudom, hogy a bíróság a felek cselekvőképességét hivatalból is köteles az eljárás minden szakaszában vizsgálni, amennyiben ezzel kapcsolatban kétsége merülne fel. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az érintettnek bármely jogát korlátozná ennek "ellenőrzése".Tehát pl. az ügyvéd uúgy jelen lehet.....ha pedig nincs jogi képviselő, akkor a bíróságnak kitanítási kötelezetttsége áll fenn a féllel szemben; köteles arról tájékoztatni, hogy milyen jogai és kötelességei vannak!!
(a betegjogoknak itt sztem semmilyen szerepe nincs)

Ha perbéli cselekvőképesség megléte kérdéskörében - alperesi kérelemre - a bíróság elrendeli IOI általi szkv. készítését a felperes személye vonatkozásában, ...
akkor milyen jogok illetik meg a felperest? a vizsgálatok során?
Betegjogok? Milyenek? és mik azok? (Ha vannak.)
(Pl. ügyvédje/képviselője (ha van) jelen lehet pl. a viszgálatoknál? nyilván nem teszt, hanem beszélgetés(ek) re gondolok.)

'Lécci' válaszoljatok.
Köszönet.