Haszonélvezetről lemondás

Sziasztok!

Az alábbi kérdésben szeretném a segítségeteket kérni!

Adott egy ingatlan, melyen X személynek szerződéssel keletkezett holtig tartó haszonélvezete van. Az ingatlant azonban évek óta nem lakja, hanem azt a tulajdonos használja. A közüzemi szerződések is az Õ nevén vannak és a díjakat is Õ fizeti ennek megfelelően.
A tulaj az ingatlant értékesíteni szeretné és arra kéri a haszonélvezeti joggal bíró X személyt, hogy mondjon le e jogáról.

Kérdéseim:

1. Egyedül X döntése, hogy lemond-e a haszonélvezetről vagy a tulaj pert indíthat ellene a haszonélvezet megszüntetése miatt?
(Azt olvastam, hogy szerződésen alapuló haszonélvezet esetén nincs lehetőség a bíróság általi módosításra, megszüntetésre. Igaz ez?)

2. Amennyiben hajlandó lemondani e jogáról, úgy azt megteheti ellenérték fejében vagy ingyenesen is?

3. A gyakorlatban mennyi szokott lenni a haszonélvezeti jog ellenértéke? (Gondolom a felek megállapodásának kérdése, de nyilván van egy általánosan elfogadott norma, pl. az ingatlan lakatlan és lakott forgalmi értékének különbözete, stb.)

4. Külön szerződésbe kell foglalni a megállapodást, vagy elegendő, ha vevőt keresnek a lakásra, majd a haszonélvezetre jogosult mint az egyik eladó jelenik meg az adás-vételi szerződésen, amelyben rögzítik e jogról való lemondást és a vevő fizeti ki tulajdonképpen ezt az összeget. A vételárat kvázi megosztják a tulajdonos és a haszonélvezeti jog gyakorlója között.

Köszönöm.

Julius

A haszonélvezet a jogosult lemondásával szűnik meg, azt bíróság nem szünteti meg akkor sem, ha nem használja a dolgot a jogosult. Ha ellenérték fejében mond le, quasi az adásvétel szabályait kell alkalmazni (és visszterhes vsz. illetéket fizetni), ha ellenérték nélkül, az ajándékozás szabályait, és ajándékozási illetéket kell fizetni.
A gyakorlatban az általam látott esetekben a forgalmi érték 1/4-e és 1/3-a közötti összeg szokott lenni. A bírói gyakorlat a haszonélvezet értékeként az illeték tv.-ban meghatározott értéket fogadja el, amely a jogosult életkora szerint differenciál:
A vagyoni értékû jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.
Ha a vagyoni értékû jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illetô személy életkorához képest a következô módon kell megállapítani:
ha a vagyoni értékû jog jogosultja:
25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
65 évnél idôsebb, az egyévi érték 4-szerese.

A 4. pontban leírt megoldásod nemcsak helyes, de ez a bevett gyakorlat is, vagyis felesleges külön okiratban rendelkezni.

Köszönöm a kimerítő, korrekt és gyors válaszod!