S itt van a fő baj. A garanciális problémák. 5 évig dolgoztam építőiparban, s a GYED lejárta után oda is megyek vissza. Már-már tökélyre fejlesztettük a szerződésírás művészetét, de így is akadtak olyan esetek, hogy az egész cég majdnem belebukott (pedig nem kicsi)... Teszem azt, fővállalkozó halom pénzzel tartozik, amit csak nem akar kifizetni. Majd, Isten tudja, hanyadik felszólítás és ca. 1 év után jön egy levél, hogy márpedig nem fizet, mert a padlón repedések vannak! Mire rémülten kiszáll a cég apraja-nagyja, hogy megvizsgálja a repedéseket, s mit ad Isten, kiderül: hajszálvékony, csupán esztétikai problémát jelentő szálacskákról van szó, ami eltörpül a százmilliós nagyságrendű tartozáshoz képest... S mi derül még ki: hogy előre szóltunk: esett az eső, éjjel folyton fagyott, a munkát abba kellett volna hagyni, amíg javul az idő, de ugye ezt akkor nem engedték, mert a határidőt mindenképpen be kell tartani. S hiába a nyilatkozatok, ha egyszer a fővállalkozónál van a pénz... Végülis valamennyit elengedtünk a tartozásukból, de így is jóval többet, mint amennyibe a javítás került - s ráadásul az általunk javasolt, olcsóbb technológiát nem is fogadták el... Véleményem szerint egy per sokkal célravezetőbb lett volna, de én nyilván nem kontárkodhatok bele ebbe... Így az ügy elrendeződött, számunkra kedvezőtlenül, pedig mi is szóltunk a megrendelőnek, mégsem voltunk képesek ketten összefogva sem "legyőzni" a fővállalkozót (aki egyébként külföldi illetőségű). Jha, kérem, ha olyan bakit követnek el egy szerződés megkötésekor, hogy az illetékes bíróság külföldi...
Alvállakozó ilyen esetben tényleg patthelyzetbe kerül, mennek a felszólítások oda-vissza, ki bírja tovább... :(
fővállalkozók - alvállalkozók
Követeléssel nem fordulhat a megbízó felé a fővállalkozó beleegyezése nélkül, de jelezheti a megrendelőnek a problémát. Ilyenkor a megoldás az lehet, hogy az alvállalkozó engedményezi az ő fővállalkozó felé létező követelését az al-alvállalkozó számára: "én nem tudtam belőle kiszedni a pénzünket, próbáld meg te" alapon. Ha az építőiparban dolgozol, jobb, ha rendszeresítesz magad mellé egy jó gazdasági jogászt, mert sajnos általánossá válik az a gyakorlat, hogy hiába a 100%-os teljesítés, tökéletes, szabályos szerződés, önként , teljes összeget senki nem fizet. Úgy behúznak a csőbe, hogy évekig nem állsz talpra utánna.
A teljesítésigazolás teljes bizonyító erővel bír, ha egyszer aláírták, azután már csak természetükből eredően később jelentkező garanciális hibák, esetleg késedelmes teljesítés esetén lehet nem (vagy kevesebbet) fizetni.
van 4 cég, egy beruházásban vettek részt:
- megrendelő
- fővállalkozó
- alvállalkozó
- al-alvállalkozó
Tipikus építőipari helyzet:
a fővállalkozó azért nem tud fizetni az alvállakozójának, mert ő még nem kapta meg a pénz a megrendelőtől
az alvállalkozó patt helyzetben van (az ő al-alvállalkozója pedig rajta követeli a pénzt), szerintetek fordulhat-e követeléssel valamilyen alapon a megrendelő felé is, tekintve azt hogy köztük közvetelen szerződéses kapcsolat nincs?
másik kérdés:
a bírói gyak szerint a teljesítésigazolás ("a megrendelt munkát menny. és min. is teljesítette és számla beny.-ra jogosult") mennyire "erős" bizonyító erővel bír? utólag a megrendelő mekkora eséllyel hivatkozhat arra, hogy mégsem ismeri el a teljesítést például mennyiségileg?