A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának anyagi jogerő hatása nincs, vagyis az így elutasított igény a továbbiakban is érvényesíthető marad. Sőt, az elutasító végzés kézhezvételétől 30 napon belül ismételten benyújtott keresetlevél esetén úgy kell tekinteni, hogy már az első keresetlevél benyújtásának időpontjában keresetet indított a fél. Az, hogy később illeték lerovása nélkül pereskedhet az illető, valószínűleg annak köszönhető, hogy illetékfeljegyzési jogot kapott, vagyis az illetéket előlegeznie nem kell, és azt majd a perveztes viseli. Tehát az eredeti keresetlevelet kell a te esetedben figyelembe venni, az abban leírtakra kell reagálnod. Mivel nem fejtetted ki az ügy lényegét, érdemi választ sem lehet adni. A 207. § (3) a jogról való érvényes lemondás feltételeit rögzíti, míg a 231. § a pénztartozás teljesítésének pénznemére utal.
Szerződés semmissége
Tisztelt hozzáértők. Tanácsot kérek, ill. szakembert keresek.
Alperesként kaptam 1 végzést (júliusban) miszerint: A bíróság (a bíró 1férfi) a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, mivel a felperes a 300 000 Ft helyett csak 15000-et rótt le keresetlevelén.
Augusztus végén újabb végzés jött (bíró ugyanaz), hogy az előző végzés jogerős.
Ehhez képest szeptember végén Idéző végzést kaptam (a bíró 1 nő).
Ez 1 ingatlan adásvételi ügy, ahol a felperes jogfenntartással adta be keresetét (Ptk. 207§./3. bekezdés, Szerződés semmissége). Elsődleges keresete a Ptk. 231.§-ára alapult (hamis tanúkkal). Így nincs illeték? Ingyen pereskedik?
A bírónő kéri, vigyem a bizonyítékaimat a tárgyalásra (januárban), de még azt sem tudom mi a vád, követelés. A keresetlevél csak az elsődleges ’elutasított’ témát érintette.
