Véleményem szerint ilyen feltétel mellett az állam (ill. a Nemzeti Földalap) nem biztos, hogy megkötötte volna a szerződést. A210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet a
termôföld állam által életjáradék fizetése ellenében történô megszerzésérôl az életkor és a termőföld értéke alapján kógens módonmeghatározta az életjáradék összegét, így ilyen körülmény figyelembe vételére szerintem nem is volt lehetőség.
Szerintem egyszerűen nem kellett volna megkötni ezt a szerződést.
Előfordult már, hogy eredményesen - jó erkölcsbe ütközés címén - támadtak meg ilyen szerződést, de az állam, mint eltartó esetében ez igen valószínűtlen sztem. (Ld. még a témával kapcsolatban a jogifórum polgári jogi publikációi közül a szerencseszerződések és a feltűnő értékaránytalanság kapcsolatáról szólót.)
Fontos még tudni, hogy a Korm. r. alapján a jogosult halála esetén az életjáradék nem örökölhetô. A fel nem vett életjáradék a hagyaték tárgyát képezi. Amennyiben a jogosult az életjáradéki szerzôdés megkötését követô 1 éven belül meghal, az 1 évbôl még fennmaradó idôtartamra számított életjáradék összege, de legfeljebb a termôföld ellenértékének megfelelô összeg a hagyaték szempontjából fel nem vett életjáradéknak minôsül, és egy összegben esedékes.
