Tértivevényes levél ?

A címzettel közös háztartásban élő közeli hozzátartozó a címzett küldeményeit átveheti. Saját tapasztalatom szerint a postás lényegében sohasem ellenőrzi sem a közeli hozzátartozóságot, sem a közös háztartást, csak egyszerűen átadja a levelet. Teljesen szabálytalan, így erre alapozva a kézbesítési vélelem megdönthető.

Az első és az utolsó mondatod mintha némileg ellentmondásban lenne egymással.

mármint nekem? :-)

Igen. Ha egyszer a közeli hozzátartozó átveheti a címzett küldeményeit (helyettes átvevő), akkor miért lenne szabálytalan, ha ő veszi át?

(Nem mellesleg nem kell közös háztartásban élniük, sőt, egyáltalán nem is kell ott élnie az átvevőnek. Elég, ha a kézbesítéskor ott tartózkodik. Ha meg szállásadó, akkor hozzátartozónak sem kell lennie.)

KBS-sel értek egyet, az esetek 95% (vagy nagyobb) százalékában egyébként ezzel semmi probléma nincs. Azért szabályoz így a jog, mert sokkal egyszerűbb a kivételes esetekben valószínűsíteni a kézbesítés szabálytalanságát, mint az összes többi esetben erőlködni, hogy személyesen a címzett vegye át.

Az pedig mindenki egyéni felelőssége, hogy lehetőség szerint olyan emberekkel éljen egy háztartásban, akik nem titkolják el előle a hivatalos iratok érkezését... :-)

Azért megismételném: a helyettes átvevőnek történő kézbesítés esetén a b) pontra hivatkozva (tehát arra, hogy a címzett önhibájából nem vette kézhez a küldeményt) meg lehet próbálni a kézbesítési vélelem megdöntését, ha a helyettes átvevő eltitkolta előle a küldeményt.
De azt is megismétlem: a konkrét esetben ez nem sokat segítene.

Önhibáján kívül... Elnézést.

Peres ügyem kapcsán a bírósághoz kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában kérelmet nyújtottam be. A mai napon kézhez vett végzés kérelmemet elutasítja.
Idézet az indoklásból:
.... kérelmét a PP. 99/A§(1) bekezdése szerinti határidőben terjesztette elő.
.... a posta a tértivevényes levelet .....napján, majd .... napján kísérelte meg kézbesíteni és mindkét alkalommal a hivatalos irat érkezésééről, valamint a kézbesítés megkisérléséről A/2 jelű értesítést hagyott hátra.

A kérelmet azért terjesztettem elő, mert a fent említett értesítőket nem kaptam meg.
Kérdéseim:
A bíróság valóban körültekintően jár el akkor, amikor a posta belső nyilvántartásait hitelt érdemlőnek fogadja el, ugyanakkor az én dokumentumokkal persze nem alátámasztható állításomat, hogy az értesítés nem volt a postaládámban elutasítja?
Ha megfellebbezem a kézbesítési vélelem tárgyában hozott határozatot, akkor az illeték megfizetésének az eredeti per értéke az alapja, vagy 8 000Ft?

A kézbesítési kérelem megdöntéséhez valószínűsíteni kell, hogy a kézbesítés szabálytalan volt, vagy a küldemény egyébként önhibádon kívül nem vetted át.
A valószínűsítés ugyan nem jelent teljes bizonyosságot, de a puszta bemondás azért ehhez sem elég. Hiszen ha elég lenne, akkor a "nem kereste" jelzéssel visszaérkező levelek gyakorlatilag nem minősülhetnének kézbesítettnek.

Szeretném megkérdezni hozzáértő fórumozótól,hogy közig.hatósági eljárásban mit fogadhatok el ügyfélként(tényleges)ügyintézési határidőnek.22+22 munkanapot jelöltek meg.Ügyintézési határidő meghosszabbításról értesítést nem kaptam.Én mindent mindíg tértivevénnyel adtam fel.Nyufig sima levélben kért tőlem 8 napos határidővel adatot.Jogosan?Ügyem márciusban kezdődött.Először augusztus végén kaptam határozatot. Teljesen más ügyszámon,mint ami az igénylő lapon szerepel.Október közepén kaptam újabb határozatot,még mindíg arra az ügyre,újabb ügyszámon.
Ilyenkor mi van????Kérném,ha valaki tud segítsen!Előre köszönöm.

Én ezt akkor sem értem! Hogyan tudom bizonyítani, hogy a postaládában nem volt levél? Vagy valószínűsíteni?
További kérdésem, hogy a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló beadvány elutasítása esetén hogyan kell a fellebbezési illetéket megállapítani?
Köszönöm!

Itv. 39. § (3) Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:

1. a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nemperes eljárásban 200 000 forint;
2. a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt:

• első fokon indult peres eljárásban 450 000 forint, nemperes eljárásban pedig 250 000 forint,
• fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000 forint,

3. az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint;
4. a Legfelsőbb Bíróság előtt:

• fellebbezési eljárásban 500 000 forint,

47. § (1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 175 000 forint.

Kedves Fórumozók!

Tanácsukat szeretném kérni az alábbi ügyben, ami csupán a mai napon jutott a tudomásomra.
Kezdem a tojástól…
A fiamnak van egy lakása, ennek én vagyok a haszonélvezője, a közüzemi számlák is arra a címre, az én nevemre jönnek, a lakásban bérlők laknak, mi nem vagyunk oda bejelentve (ők sem).
A bérlőnek egyelőre szóban (telefonon) a mai napon felmondtunk ’nemfizetés’ miatt, mikor is a fenyegetőzése közben elmondta, hogy az egyik szolgáltató – állítólag – végrehajtást kért a fennálló tartozás miatt. Az nem volt tiszta, hogy a szolgáltató maga írta a levelet, vagy már egy végrehajtó cég, és a szavaiból úgy tűnt, ez a levél (ha van ilyen, és nem mérgében mondta) már régen érkezett.
Ami a kérdésem: tudomásom szerint az ilyen leveleket tértivevényesen szokták feladni, ha pedig így történt, mit tehetek a bérlővel, aki a nekem szóló levelet átvette, felbontotta és visszatartotta? Tehetek-e rendőrségi feljelentést, ha kiderül, hogy a nevemet a tértivevényre hamisította? Ha pedig a saját nevén vette át, joga volt-e a postásnak átadni az én nevemre szóló levelet?
Válaszukat előre köszönöm!

Az ügy egy készfizető kezességből adódó kötelezettség alapján vetődött fel.
A készfizető kezesnek a jogosult(egy követelés engedményezés útján szerezte meg a követelést), amennyiben egyszeri alkalommal küld tértivevényes levelet, hogy kezességből adódóan kötelezettsége keletkezett (felszólító levél) A kezes nem lakott a régi címén, ezért a levél "nem kereste " jelzéssel visszsament.
a kérdésem az, hogy elegendő -e az egyszeri kézbesítés, ahhoz, hogy az átvétel vélelmezéssel hatátályosuljon, és a bíróság ilyenkor kézbesített iratnak tekinti -e a felszólítást. Megszakad-e ezzel az elévülés?

Üdv: Zoli

Itt valami nem tiszta. Ha a kezes nem lakott az adott címen, hogyan mehetett vissza a levél "nem kereste" jelzéssel? (Így csak akkor küldheti vissza a posta, ha valaki ott lakik a címen, csak szarik elmenni a levélért a postára.)

Ha olyan címre küldték a levelet, ahol nem lakik a címzett, akkor azt "elköltözött" vagy "ismeretlen" jelzéssel kell visszaküldeni a postának, és ebben az esetben a küldemény nem minősül kézbesítettnek.

Persze azt tapasztalatból tudom, hogy postásbácsik képesek nagyot alkotni ilyen téren, hallottam olyan esetről, amikor postásbácsi egy olyan embernek küldte vissza a küldeményét "nem kerestével" (a "meghalt") helyett, akinek ő is ott volt a temetésén....

Úgy hogy az elévülés megszakadásának elbírálásához elsődlegesen tisztázandó, hogy ténylegesen kézbesítettnek minősül-e a levél (ténylegesen "nem kereste"-e a címzett), vagy rossz címre küldték, és a posta qrta el a visszaküldési jelzést.

Annyit még az előzőhöz, hogy a felszólító levelet a kötelezett közel 4 év után "varázsolta" elő bírósági tárgyaláso, mert végrehajtás megszüntetési per indult ellene. A végrehajtási eljárásban ez a felszólító levél egyszer sem került szóba csak most a perben. Pedig a végrehajthatósághoz kellett volna, mert a kezessel szemben a kezesi szerződésben feltételként szerepelt, hogy
" „A kezes fizetési kötelezettségének teljesítésére szóló felhíváshoz szüséges, de egyben elegendő is annak közlése a Bank részéről, hogy a kölcsönfelvevő nem fizetett, valamint az esedékes összeg megjelölése.”
Ez a felszólítás most 4 év után került elő, úgy hogy a kezestől "nem kereste" jelzéssel ment vissza és ezt a levelet akarja a jogosult kézbesítettnek tekinteni egyszeri kiküldéssel. Erre hivatkozik, hogy megszakadt az elévülés!

A lakás az meg volt a nevén a kötelezettnek, csak 2005 óta elköltözött lakcímkártya alapján 2005. 01.24.-től csak nem lakott a lakásban senki.

Csak ezt nem jelentette be a banknak. Saját mulasztására pedig előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat.

Igen, de elegendő az egyszeri feladás és az egyszeri kézbesítés, vagy kettő alkalommal kellett volna feladni afelszólítást, hogy kézbesítettnek tekinthető lett volna?

Ez tévedés, nincs ilyen szabály.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2010.10.15. 12:40 Egyáltalán nincs kézbesítési vélelem a tértivevénnyel postázott, nem hivatalos iratokra. Ami "nem vette áttal" vagy "nem kerestével" jön vissza, az nem tekinthető kézbesítettnek.

Ne tértivevénnyel küldd, hanem csak ajánlottan!

Ezt írtad 2010.10.15,-én

Vélelem tényleg nincs - de ez nem jelenti azt, hogy a címzett hivatkozhatna a saját mulasztására előnyök szerzése végett.

Tapasztalatom szerint eltérő a bírói (közjegyzői) gyakorlat a kérdésben. (Sajnos nekünk is nagyon sok olyan ügyünk van, hogy a szerződő partnerünk elköltözik az általunk ismert címéről, és erről elfelejt minket tájákozoztatni.)

Olyankor, ha a delivens elköltözése után üres lakás marad, több esetben is kimondta a bíróság (illetve most már közjegyzők is), hogy a tulajdonosnak akkor is gondoskodni kell az ingatlanában a posta átvételéről, ha nem lakik ott, így a "nem kereste" jelzés korrekt, így az okirat kézbesítettnek minősül. (Ez akkor igazán durva, ha az okirat egy fmh.)

Volt ugyanakkor több olyan eset is, hogy bérlők, de néhányszor tulajdonos esetében is kimondták, hogy az elköltözés ténykérdés (függetlenül attól, hogy a partnert erről tájékoztatják-e vagy nem), és a posta a tényleges, általa megállapított állapotot köteles a rá vonatkozó ágazati jogszabály szerint a postai jelzetben feltüntetni. Azaz, ha tudják, hogy elköltözött a címzett, vagy nem lakik ott senki akkor "elköltözött" vagy "ismeretlen" jelzést kell a postának rátenni a borítékra, a postának e körben nincs mérlegelési joga. Ebben az esetben pedig a küldemény a jogszabály szerint nem minősül kézbesítettnek.
Sajnos az ezt az álláspontot képviselő bírók az általad hivatkozott általános polgári jogi alapelvet nemigen szokták e körben elfogadni (én is hivatkoztam rá nemegyszer).

Tisztelt fórumozók!
A minap kaptam egy levelet a gépjármű hitelemet kezelő banktól, hogy elővásárlási joggal élnek és xy. kft.-t veszi meg a gépjárművet mert "2012 01. hónap 10.-én kelt levelükre nem reagáltam és a hiányolt összeget (17000 Ft.) nem fizettem be. Amennyiben 8 napon belül befizetem a hátralévő 400000 Ft.-t akkor elállnak az elővételi jogtól.". Ezt (a második levelet) egyszerűen a postaládában találtam bedobva és ajánlott küldeményként feladva. (vonalkód van rajta). A hivatkozott levelet pedig egyáltalán nem kaptam kézhez. Sajnos az utcánkban pontosan velünk szemben lakik egy ugyanolyan vezetéknevű család, mint ahogy engem hívnak és már többször is előfordult, hogy hozzájuk került a levelünk.
Véleményem szerint egy fizetési felszólítást (már ha egyáltalán küldtek) és a rá való reagálást csak akkor lehet számon kérni ha tértivevényesen küldik. Ezt a második levelet szintén tértivevényesen kellett volna küldeni. Egyébként a bankkal, már többször is közöltem, hogy gondoskodjanak a megfelelő postázásról mert már párszor volt hasonló eset. Ők akkor azt válaszolták (telefonon), hogy az én kötelességem illetve a postáé, hogy a gondoskodjunk a leveleik hozzám való eljutásáról, mert az, hogy ők ajánlva elküldik, megfelel a szabályoknak. Én úgy gondolom, hogy nem felel meg a szabályoknak, főleg ha komoly anyagi, illetve esetleg jogi következményekkel jár az értesítés átvétele/át nem vétele.
Köszönettel: Eszter

Tud valaki valamit ötletet a kérdésemre/bejegyzésemre?