veszélyeztetett érték

Üdv!

Mi az, hogy "veszélyeztetett érték"?

A vagyon elleni bcs-ek tekintetében gondolok rá, pontosabban egy lopás kísérletnél.

a válaszokat köszönöm.

maradok tisztelettel: zewa

Annak a dolognak az értéke, amelynek eltulajdonítására a kísérlet irányult.

Kissé megkésve néztem rá erre...

Azért köszönöm a választ.

Én itt arra gondolok, ha dolog elleni erőszakkal behatolt egy lakásba az elkövtő és a tevékenysége egyértelműen arra utalt, hogy lopási célzattal hatolt be (pl. kutatott a szekrényekben stb.), de nem tulajdonított el semmit, mert pl. megzavarták és elmenekült, akkor milyen minősítés állapítható meg.

Megjegyzem, hogy szerintem a legkisebb értéket (szabálysértési érték) lehet ekkor a terhére róni, hiszen meglehetősen nehéz bizonyítani, hogy mire irányúlt a lopási szándék.

Egyes rendőrségi kapitányságok azonban veszélyeztetett értéket vesznek alapul (pl. volt a lakásban a sértett pénztércájában 100.000 Ft, a feleség tárcájában 150.000 Ft stb.). Így a jogi minősítés gyakorlatilag bármi lehet, hiszen a falban lévő vezetéket, a csaptelepeket stb. is lehetne számolni.

A másik kérdés, hogy ki a sértett ebben az esetben. Mert ha a veszélyeztetett értéket vesszük alapul, akkor a lakásban lakók közül, illetve bárki, akinek ott ingósága van sértetté válik.....

Előre is köszönöm a válaszokat.

Ja. és ígérem előbb visszatérek......

Maradok tisztelettel: Zewa

Tisztelettel

Józan paraszti ésszel, a Btk. 16.§ alapján, megzavart elkövető esetén.

Mi volt a segédeszköz. Simán gyalog, kocsival, teherautóval?

Mi volt az ingatlanban? Műkincs, milyen értéket vihetett volna el, ha nem zavarják meg. festmény, kp., ékszer.....stb.

Ha gyalog volt, nem valószínű, hogy az óbarok szekrénysort elvitte volna.......

Körölményeket, lehetőségeket kellene tisztázni, az alapján lehet valamilyen véleményt mondani, a lehetséges kárértékről. Így korlátozott info alapján, a túró tudja.

• Löki

A BK 26. szerint ha a lopási cselekmény csak a kísérletig jutott el, a tulajdon elleni szabálysértés [az 1999. évi LXIX. törvény 157. §-a (1) bekezdése a) pontja] szempontjából - miként a lopásnál egyébként is - vizsgálni kell, hogy az elkövető szándéka milyen érték ellopására irányult. Erre az eset összes körülményeiből kell következtetést levonni.

A BH2005. 307 szerint lopás bűncselekményének és szabálysértésének elhatárolásánál azt kell vizsgálni, hogy az elkövető szándéka milyen érték elkövetésére irányult. Erre betöréses és jármű-feltöréses lopások elkövetőinél - általában a helyszínen - az elkövetők által hozzáférhetővé vált és általuk reálisan elvehető legnagyobb értékek alapulvételével lehet következtetni (1978. évi IV. törvény 16. §, 316. §).
Az adott esetben az irányadó tényállás azt tartalmazza - amint erre a Legfőbb Ügyészség is utalt -, hogy a terhelt a helyszínen választotta ki a sértett járművét, amelyben - bárki által is jól érzékelhetően - az utastérben 100 000 forint összértékű élelmiszer, vegyiáru, kozmetikum volt elhelyezve. Ilyen körülmények között - mivel az általános élettapasztalat szerint ilyen árukból, amelyek egy gépjármű utasterében elfértek, semmilyen akadálya nem lehetett annak, hogy egy elkövető 10 000 forintot meghaladó értéket vegyen magához - kizárólag arra vonható okszerű jogi következtetés, hogy a terhelt szándéka 10 000 forintot túllépő érték megszerzésére vonatkozott.

ObudaFan!

De hogyan bizonyítható, hogy az elkövető lopási szándéka szabálysértési érték feletti értékre terjedt ki? Feltételezzük? Hmmm... Azért bizonyítani is kell (túlzottan is manapság). Ha a T. maszatúr azt vallja, hogy ő csak egy rágógumit akart lopni a gk.-ból, hogyan bizonyítasz ellent?

Főlökött!

Nem hiszem, hogy az elkövető gk.-jának méretére hivatkozást bármely bíróság is komolyan venné (hát még az ügyészség).

Mindenkinek!

A másik a sértettek számának alakulása. Akkor most hogy is van ez?

Azért köszi a válaszokat.

maradok tisztelettel: Zewa

„mivel az általános élettapasztalat szerint ilyen árukból, amelyek egy gépjármű utasterében elfértek, semmilyen akadálya nem lehetett annak, hogy egy elkövető 10 000 forintot meghaladó értéket vegyen magához - kizárólag arra vonható okszerű jogi következtetés, hogy a terhelt szándéka 10 000 forintot túllépő érték megszerzésére vonatkozott.”

Egy lakást sem tör fel senki két rágógumiért.

ObudaFan!

Tehát feltételezzük...

Csakhogy ez még legfeljebb gyanú és nem megalapozott gyanú lehet. Ugyanis milyen objektív tényekre, adatokra vezethető vissza az, hogy XY a 10.000.000 Ft értékű festményt akarta ellopni a betörés során és nem a sértett 15.000 Ft-os aranyláncát?

Egyébként nem biztos, hogy egy betörő pontosan tudja miért (elkövetési tárgyra gondolok) megy el betörni (persze ilyen is lehet)? Nyilván komolyabb (de ez mi?) értékre számít, de ez alapján nem lehet elítélni. Tehát a lopásnál pontosan meg kell határozni (bizonyítani), hogy mi a lopási érték, kísérletnél pedig, hogy a szándéka mire terjedt ki. Ha pedig nem lehett a terhére kétséget kizáróan bizonyítani az értéket, a véleményem szerint a lehetséges legkisebb érték az irányadó és lehet, hogy ez pont egy rágógumi :). Persze lehet, hogy nem is akart ellopni semmit, csak meg akarta nézni, hogy milyen a kilátás benntről.... tehát a lopási szándékot is bizonyítani kell.

Maradok tisztelettel: Zewa

A sértettek számának alakulásához még mindig érdekelne a véleményetek.

Maradok tisztelettel: Zewa.

Szerinted. Az LB szerint pedig nemcsak megalapozott gyanú, hanem ítélethez is elég bizonyosság az, hogy jó eséllyel értékesebb vagyontárgyat kívánt elvinni.

Kivétel nyilván van: ha a betörő sem tudhatott arról, hogy a putrinak kinéző házban rejtegetnek műkincseket. de ha valaki a Rózsadombon feszítővassal és nagy zsákokkal behatol egy villába, az nem csak a kilátásban akart gyönyörködni, és nem is egy csomag papírzsebkendőért ment.

ObudaFan!

Jó, de mekkora lopási értékkel gyanúsítják meg a rózsadombi elkövetőt kísérlet esetén?

20.001-200.000 Ft?
200.001-2.000.000 Ft
stb....

???

Maradok tistelettel: Zewa

Sziasztok !
Csak egy rövid kérdés:
Valaki meg tudja nekem mondani mégis hogyan definiálható a "gyanú" és az "alapos gyanú"? Netátn Btk meghatározza? Mert eddig azt vettem észre ez is olyan szubjektív mint a huzat.
Köszi szépen !
állampolgár

"A megalapozott (alapos) gyanú logikai valószínűségen alapuló hatósági feltételezés, amely szerint egy múltbeli emberi magatartás kimeríti a Btk. különös részének egy vagy több törvényi tényállását és ezt a feltételezést objektív tényekre, adatokra lehet visszavezetni."

Valahogy így tanultam anno....

Maradok tiszetlettel: Zewa

Meg kell nézni, hogy józan ész szerint milyen értékű mozdítható ingóság volt a lakásban. Ésa az sem mindegy, hogy kisteherautóval jött az elkövető, vagy kézben kívánta elvinni a cuccot.

pl. a következő vallomást tesuzi a gyana:

"Kisteherautóval mentem a helyszínre, mert nekem csak ilyen gépkocsimvan, én kőműves vállalkozóként dolgozom ezért van ilyen autóm. Én XY-hoz azzal a szándékkal törtem be, hogy az arany pecsétgyűrűjét ellopjam....."

A lakásban mondjuk van még 400 (!) kg aranyékszer. A kísérlet abban valósul meg, hogy az első szobában lévő szekrényekben már kutat (mondjuk ez a lopási szándékra utalhat). Az aranyak tegyük fel az emeleten vannak. Még mielőtt az emeletre érne tettenérik és elfogják.

Érdekelne mi alapján gyanúsítanád meg a 400 kg aranyra, ha ő ilyen vallomást tesz.

A gyanú alapján nem lehet gyanúsítani, a megalapozott gyanúhoz pedig objektív tények kellenek. Arról már nem beszélve, hogy az ítélethez BIZONYOSSÁG kell!

Ja, és mondjuk a 400 kg arany tulajdonjoga arányosan van elosztva a család 4 tagja között.

Hágy B-lap is lesz?

maradok tisztelettel: Zewa

„az ítélethez BIZONYOSSÁG kell!”

A bírók bizonyossága. Meglesz.

Nade hogyan?

Gk. feltörésnél a gyansított tenyérlenyomata a biztonsági fóliás üvegen (az üveg nem törött darabokra, csak megrepedt, az elkövető egy egész tenyérnyi felületet tolt be, amelyen a daktija megmaradt).

A bíró aze lőzetes letartóztatásnál elfogadta a védő azon állítását, miszerint a gyana csak rátámaszkodott korábban a kocsi üvegére, de lehet, hogy a sértett lakcímkártyáját akarta megkeresni, hogy értesítse, hogy feltörték a kocsiját.

Na ennyit a bírói bizonyosságról....

csak kell egy ügyvéd...

.. nomeg egy "védő"bíró

Az előzetes letartóztatás való döntés igen csak messze esik az ítélettől - merész dolog előbbiből az utóbbi tartalmát interpolálni.

Én csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a bíró hogyan jut el a bizonyosságig.

Egyébként ebben az esetben pontosan az a lényeg, hogy a bíró szerint nem bizonyított a bcs. elkövetése. Ennek okán milyen ítéletet hozna a bíróság?

Maradok tisztelettel: Zewa

Kísérletnél hogyan is beszélhetnénk az elkövetés bizonyítottságáról? Hiszen éppenséggel az bizonyított, hogy a bűncselekményt nem fejezték be.

Filozófia meg ismeretelmélet már, nem jog, de sokan azt is vitatják, hogy múltbéli eseményekről egyáltalán lehet-e tökéletes, teljes tudásunk. Büntetőjogra lefordítva: lehetséges-e a teljes, minden kétséget kizáró bizonyítottság? Márpedig ha nem, akkor szembe kell néznünk azzal, hogy az ítélet mindig csak magas fokú valószínűség alapján születik. Azt pedig, hogy a valószínűsége halmozódása egy bírónál mikor csap át meggyőződésbe - mert végül is ez az, ami számít -, az függ a személyiségétől is.
A bizonyítékok szabad mérlegelésébe belefér, hogy a bíró a vádott tagadásának kisebb súlyt tulajdonítson, mint annak a ténynek, hogy a feltört házban jelentős értéket őriztek, és erről a vádlottnak tudomása volt.

Egy ilyen terhelti vallomásnál az ítélet annyit fog tartalmazni, hogy enm volt életszerű.

A kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket nem lehet a terhelt terhére értékelni.

Vagyis, ha kétséget kizáróan nem bizonyítható, hogy XY azért tört be, hogy a 400 kg aranyat lopja el, de azt beismeri, hogy az arany pecsétgyűrűt akarta ellopni, akkor hogyan bizonyítható KÉTSÉGET KIZÁRÓN (természetesen, ha nincs rá egyéb adat pl. terhelő vallomás), hogy XY a szándéka a 400 kg arany jogtalan eltulajdonítására irányult? Ezzel hiába gyanúsítja meg a rendőrség XY-t, az ügyész nem fog vádat emelni ez miatt, csak a pecsétgyűrű értékére elkövetett lopás kísérlet btte. elkövetése miatt.

KBS!

"Kísérletnél hogyan is beszélhetnénk az elkövetés bizonyítottságáról? Hiszen éppenséggel az bizonyított, hogy a bűncselekményt nem fejezték be."

Ettől még az bcs. és bizonyítani kell, mégpedig kétséget kizáróan azt a törvényi tényállást, ami miatt a vádemelés történik. ha pedig nem bizonyított kétséget kizáróan a 400 kg arany jogtalan eltulajdonítására irányuló szándék nem is hoz a bíróság bűnösséget megállapító ítéletet.

Maradok tisztelettel: Zewa

Szóval a sértettek száma hogyan is alakul, ha létezik ez a bizonyos veszélyeztetett érték?

Még mindig érdekelne a véleményetek.

Maradok tisztelettel: Zewa

Nem vagy köteles elhinni nekünk. Tégy egy próbát. Bérelj egy kistehert, és uccu.