A BK 26. szerint ha a lopási cselekmény csak a kísérletig jutott el, a tulajdon elleni szabálysértés [az 1999. évi LXIX. törvény 157. §-a (1) bekezdése a) pontja] szempontjából - miként a lopásnál egyébként is - vizsgálni kell, hogy az elkövető szándéka milyen érték ellopására irányult. Erre az eset összes körülményeiből kell következtetést levonni.
A BH2005. 307 szerint lopás bűncselekményének és szabálysértésének elhatárolásánál azt kell vizsgálni, hogy az elkövető szándéka milyen érték elkövetésére irányult. Erre betöréses és jármű-feltöréses lopások elkövetőinél - általában a helyszínen - az elkövetők által hozzáférhetővé vált és általuk reálisan elvehető legnagyobb értékek alapulvételével lehet következtetni (1978. évi IV. törvény 16. §, 316. §).
Az adott esetben az irányadó tényállás azt tartalmazza - amint erre a Legfőbb Ügyészség is utalt -, hogy a terhelt a helyszínen választotta ki a sértett járművét, amelyben - bárki által is jól érzékelhetően - az utastérben 100 000 forint összértékű élelmiszer, vegyiáru, kozmetikum volt elhelyezve. Ilyen körülmények között - mivel az általános élettapasztalat szerint ilyen árukból, amelyek egy gépjármű utasterében elfértek, semmilyen akadálya nem lehetett annak, hogy egy elkövető 10 000 forintot meghaladó értéket vegyen magához - kizárólag arra vonható okszerű jogi következtetés, hogy a terhelt szándéka 10 000 forintot túllépő érték megszerzésére vonatkozott.