Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy kiskorút (10 és 13 évesek) kötelezhetik-e szembesítésre?
A szülő nem tilthatja meg?
Mert ezzel újra felzaklatnák a gyerekeket.
A részleteket én sem ismerem pontosan.
Az egyik ismerősöm gyermekeit szeretnék szembesíteni az apjukkal, aki előzetesben van.
A gyerekek félnek tőle, nem szeretnének találkozni vele.
Kötelezhetik őket mégis erre a szebesítésre?
Köszönöm,
Anita
Kyra
Nem mondhatod.
Elméletben a nyomozó hatóság dönthet úgy, ha már kihallgatott, hogy betekinthetsz a terhelti vallomásba, de gyakorlatilag nem szokott. Majd bírói szakban.
Nekem az lenne a kérdésem, hogy a sértettet milyen jogok/kötelezettségek illetik meg a szembesítéskor.
Nekem nem tették fel azt a kérdést, hogy vállalom-e, hanem csak az időpontot egyeztettük, a rendőrség már küldi is az idézést.
Várhatóan a gyanúsított/ak csúnyán sértegetni, szidni fognak az eljárás során.
Muszáj nekem ehhez asszisztálnom, mint sértett?
Nem mondhatom, hogy fenntartom a vallomásom és ennyi?
Én megismerhetem a gyamúsított vallomását, ha a tanúkihallgatás már megvolt?
köszi
Üdv!
A szembesítésen való részvétel nem kívánságműsor. A gyanúsított vonatkozásában ez a bizonyítási eljárás vagy a törvény erejénél fogva kizárt, vagy a megkezdése után véget ér, amennyiben nem tesz vallomást.
Ha a gyanúsított a vallomás tételét megtagadja, nem szembesíthető. Ez persze csak arra a bűncselekményre nézve áll fenn, amely vonatkozásában a vallomást megtagadta [Be. 117. § (4) bekezdés].
Ha a terhelt vallomást tett, és tanú vagy másik terhelt és az ő vallomása között ellentét áll fenn, szükség esetén szembesítést lehet tartani. Ebben az esetben a gyanúsítottat idézik, a megjelenése kötelező. Ha a szembesítés kezdetén közli, nem óhajt vallomást tenni (felteszik neki ezt a kérdést ekkor is), akkor a szembesítés véget ér, a jegyzőkönyvet lezárják. Ha vallomást tesz, akkor a szembesítést lefolytatják.
Persze rá szoktak kérdezni előre, „részt akar-e venni” a szembesítésen (pontosan megfogalmazva: a szembesítésen kíván-e vallomást tenni), mert ezzel időt lehet megtakarítani. Ha előre közli, „nem kíván részt venni” (nem akar vallomást tenni), akkor eleve meg sem kísérlik lefolytatni. Ha azonban kijelenti, igen, vallomást tesz, majd utólag mégsem, és ezt közli a szembesítés elején, szintén lezárják a jegyzőkönyvet.
A tanú természetesen lehet az eljárás során gyanúsított, ha vele szemben bűncselekmény megalapozott gyanúja merül fel.
Értem.Köszi
Meg kell ismételni egymás előtt azt, ami a vallomásokban ellentétes egymással.
Nem fognak megenni.
és hogy zajlik le egy szembesítés?
Ha úgy lesz, akkor az ő számára nem lesz az olyan nagy meglepetés...
kérdésem az lenne :Ha a tanut hívják be szembesítésre
az hogy zajlik le illetve a tanut érheti e olyan meglepetés hogy gyanusítottá válik?
Köszönöm a segítséget. Alteregonak volt igaza.
A kihallgatáson a rendőr előre megkérdezte hogy kívánok-e szembesítésen részt venni.
ObudaFan tőled még kérdeznek néhány dolgot, de ha lehet csak privátban. Megengednéd ezt?
Ha gyanúsítottként teszel vallomást, kijelentheted azt, hogy ezen túl semmilyen formában nem kívánsz vallomást tenni - tehát sem szembesítésen, sem pedig esetleg helyszíni kihallgatáson. A vallomás megtagadása egyébként nem jár hátránnyal, és ettől függetlenül az eljárás során bármikor dönthetsz úgy, hogy mégis teszel vallomást. Erre nézve persze még a bíróság is elrendelheti a szembesítést...
Béla!! innen hova tűnt a hozzá szólásom :)
Van lehetőséged, és a terhedre sem értékelik, viszont ha tennél, azt a javadra értékelnék.
És tudj róla: ha esetleg olyan jellegű bűncselekménnyel vádolnak, ahol van lehetőség közvetítői eljárásra, és a sértett is hajlik erre, van olyan álláspont, ami szerint csaka nyomozati szakban tett beismerés esetén van erre mód.
Tehát ezek szerint eltérő vallomások esetén mindenképp lesz szembesítés.
Az esetleg járható út, hogy nem teszek egyáltalán vallomást a gyanúsítotti kihallgatáson és egyáltalán a nyomozás alatt semmikor?
Úgy értem hogy azt tudom hogy erre a gyanúsított nem kötelezhető, de nem értékelik-e esetleg ezt a tényt később a terhemre?
Van lehetőségem arra, hogy ennek ellenére ha bíróságra kerül az ügy ott mégis vallomást tegyek később?
ObudaFan a számból vette ki a szót. A gyanúsított nem mondhatja azt, hogy nem kíván részt venni a szembesítésen. Azt már ott mondhatja, hogy nem akar vallomást tenni, hiszen azt bármikor megtagadhatja.
A szembesítésre való megjelenést megtagadni semmiképpen nem érdemes, mert abból elővezetés lesz. A terhelt nem a megjelenést tagadhatja meg, hanem a vallomástételt. Aztán ott meg már látja a terhelt, hogy érdemes-e szólnia, vagy sem.
S.P.Q.R. ezzel ellentétesen nyilatkozott (szerinte kell vállalnom). Valaki esetleg meggyőzne még arról hogy akkor kell-e vagy sem vállalnom a szembesítést?
Amikor megyek a gyanúsítotti kihallgatásra, akkor ott kérhetem hogy belenézhessek az iratokba mielőtt a vallomásomat megtenném?
T. egykerdezo!
Kérdéses hogy lenne-e bármi értelme a szembesítésnek, hisz mind a ketten csak a saját verziónkat mondanánk el újra.
Az első gyanúsítotti kihallgatáson már előre jegyzőkönyvbe lehet mondani hogy nem kívánok később szembesítésen részt venni?
Én mint gyanúsított a kihallgatásom előtt megtudhatom hogy milyen bizonyítékok alapján döntötték el hogy megalapozott a gyanú?
Tisztelettel
Nyilatkozhatok úgy, mint gyanúsított, hogy nem kívánok szembesítésen részt venni, szembesülni a sértetel.
Jogomban áll. Szembesítés nem lesz megtartva.
Így lemondok, ezen védekezési formáról. Körülmények tisztázásáról, stb. Elgondolkodtató, hogy érdemes-e. Szabadon választható. Nyomozó hatóságnak így egyszerűbb. De a gyanúsítottnak, kérdéses......
----------------De a ható ige a nyomozó hatóságra vonatkozik, nem a terheltre. Számára categorice.
Az lenne a kérdésem hogy ha gyanúsítottként vallomást teszek (tudom hogy ez nem kötelező) és ez eltér a sértett vallomásától, akkor nekem mint gyanúsítottnak kötelező-e vállalnom a szembesítést?
A Be valahogy úgy fogalmaz hogy a felek szembesíthetőek (tehát feltételes módban).