Letöltendő szabadságvesztés elévülése

Legegyszerűbb, ha kér erkölcsi bizonyítványt. Arra adott válaszból kiderül minden.

Ahhoz nem kell ügyvéd, hogy írj neki két sort, hogy, indítványozod, hogy állapítsa meg az elévülést. Mondjuk ahhoz már inkább, hogy legyen kinek és főleg hova küldeni a választ... ebben a rohadt országban inkább azzal kéne foglalkozni, hogy ha egy elévülés 5 év, akkor az ennyi is legyen ne pedig X*5 év. Semmi értelme nincs annak, hogy ha kattint kettőt az egérrel a bíró, akkor újra indul. Sőt, sokszor szándokosan is ezzel szórakoznak, pl. 5 éves ellévülésnél 4 év múlva adja ki a nemzetközi elfogató partancsot. Semmi értelme nincs 20 évvel ez előtti ítéleteket végrehajtani.

T. Öreg Tölgy!

A kegyelmi kérelmet (ügyvéd nélkül) már próbáltam korábban és tervezem, hogy megpróbálom újra.
Sajnos ügyvédre csak egyszer lesz pénzem (ill. abban sem vagyok biztos, hogy találok e olyan ügyvédet, aki olcsón elvállalja és igazából megpróbál segíteni és nem csak úgy tesz).
Tehát döntenem kell, vagy amit te javasoltál beadvány a BV Bíróhoz vagy újabb kegyelmi kérelem.
Megpróbálom a BV Bírós verziót először és ha az nem sikerül, akkor a kegyelmi kérelmet (ügyvéd nélkül).
Sajnos nem hiszem, hogy lesz elég pénzem arra, hogy az ügyvéd átnézze az egész ügyet, mert max. 2-3 százezer forintot tudok ráfordítani és akkor is ha sikerülne nem lenne miből hazarepülnöm (bár akkor tán már több lehetőségem lenne, végső esetben feladnám magam, hogy illegálisan vagyok itt és akkor haza deportálnának, csak sajnos az sem ilyen egyszerű).
Mit gondoltok, találok ennyiért olyan ügyvédet, aki megcsinálja a beadványt a BV Bíróhoz?

T. Zorroka72,

még azt javaslom, hogy akár ügyvéden keresztül adj be egy kegyelmi kérelmet. Ha valóban jogos védelem túllépéséról van szó (nem időben, hanem mértékben), az már 2013. július 1. óta nem büntethető (ennél egy picit bonyolultabb, de ez a lényege). Ez persze nem perújítási ok, és az amiatt korábban kiszabott büntetést is végre kell hajtani (ha nem évült el), de a kegyelem esélyét ennyi idő után jóval megnöveli.

T. Dr.Attika

Amint írtam korábban
"Isten és a tisztességes ügyvédek bocsássák meg nekem".
Azzal, hogy Ön nem hajlandó megbocsájtani, azzal nem én, hanem Ön kategórizálta be önmagát.
Köszönöm, hogy felhívta a figyelmem a készülékemre, majd alkalom adtán veszek egy újat.
Sajnálom, hogy az eredmény szót használtam és Ön ezt rögtön ki is szúrta, hogy lovagolni lehessen rajta.
Arra gondoltam, amit Ön is írt
"Az ügyvéd szakszerű és gondos ügyellátásra köteles."
Na látja, nekem pont egy ilyen ügyvédre lenne szükségem.
De sajnos ilyen ügyvéddel eddig még nem volt dolgom.
És ez nem kifogás vagy panaszkodás, hanem a szomorú tény (és abban is biztos vagyok, hogy nem én vagyok az egyetlen).
"A kirendelt védő az Államtól kapja az óránként 5000,- Ft honoráriumát"
Amit az állam az ügy végén szépen behajt a vádlottakon (minden más költségekkel együtt).
Tehát ha egy ügyvédet kirendelnek az én ügyemre, akkor azért én fizetek majd az ügy végén (az ügy alatt pedig az állam megelőlegezi ezt a pénzt) és már megbocsássanak nekem, de ha elvállalta, akkor tegyen is érte (na ezt kifogásolja nagyon sok vádlott, velem együtt).
"Még panaszkodik is, hogy milyen sanyaró a sorsa az "emigrációban". Haza kell jönni. Jelentkezni, hogy itt vagyok. Tisztázni, hogy be kell-e még vonulni szabadságvesztés letöltésére. Ezzel megszűnik a lelki teher, ami a bújócskával jár."

• Először is, Ön nem ismer engem, tehát nem tudhatja, hogy miként telt el az elmúlt 20év az életemből.
• Másodszor, javaslom hogyha tényleg tudni akarja, hogy milyen jól lehet így élni, akkor utazzon el valhová, dobja el az útlevelét és a bank kártyáját, aztán próbáljon meg papírok nélkül 20 évig boldogulni (ha 6 hónap összejön, akkor nyilvánosan megcsókolom a sejhaját)
• Harmadszor, én nem emigráltam, hanem az igazságtalannak vélt ítélet miatt menekültem el otthonról
• Negyedszer, Ön megtenné, amit nekem javasolt, hogy menjek haza és kérdezzem meg 22 év után, hogy elévült e az ügyem? Ha nem, akkor vajon miért ad ilyen tanácsot nekem?
• Ötödször, nincsen lelki terhem, nem is volt soha. Nem ötlem meg senki, sőt még csak bántani sem akartam senki. Ha igazságos lett volna az eljárás, elfogadtam volna a büntetést és soha nem hagytam vona el a hazámat (tetszik tudni, nem nyaralni jöttem el és nem a jobb élteért, miként sok Magyar elhagyja a hazáját)
• Végezetül pedig, csak annyit tanácsolok a volt százados Ügyvéd úrnak, hogy most miután ilyen sikeresen lejáratta magát, inkább csak magadjon csendben, mert még azt a kevés félkegyelműt is elriassza, akik eddig esetleg hittek abban, hogy Ön akar majd segíteni nekik.

pappcs

Abban igazad van, hogy a kirendelt védó úgy járjon el, mintha megbízott ügyvéd volna. Itt is van megbízás ! Az állam és a kirendelt ügyvéd között jön létre egy megbízás, hogy a rászorult személynek az alkotmányos jogait az ügyvéd védje. A megbízás itt is meg van. Óránként x ezer forintért.

Az előzetes letartóztatás vonatkozásában azt hiszem igazad van. Azért csak tudni kellene, hogy az ügyvédnek is van egy naptára, amiben esetlegesen minden órára van bejegyzés. Egy esetleges kirendelés felborítja ezt és nem hiszem, hogy egy kiemelt ügyben van ideje felkészülni pontosan és mindenre kiterjedően egy ügyvédnek ha reggel nyolc órakor értesítik, hogy kilenckor tárgyalás.

Kicsit eltúloztam a dolgokat, remélem érted a lényegét.

Nem köteles elvállalni a kirendelt ügyeket az ügyvéd. Ha kevesli a pénzt ne vállalja, de ha elfogadta az ügyet, akkor kutya kötelessége úgy eljárni mint ha megbízott ügyvédként dolgozna. Érdekes, hogy a kirendelt ügyvédek szinte mindig visszautasítják ha a védencük pénz kínál nekik, vagy esetleg megkérdezi, hogy mivel tartozik, mondván, hogy az állam fizeti neki...

Akinek kirendelt védője van az is veheti a fáradságot, hogy a kirendelő határozat kézhezvételét követően törekszik arra, hogy a védőjével felvegye a kapcsolatot. Igaz ez a védő ügyvéd kötelezettsége lenne. Úgy egy hónapja megjelenek a Pesti Központi Kerületi Bíróságon egy büntetőügyben. Felveszem a talárt és várom, hogy behívjanak. Egyszer csak odajön egy férfi, köszön: Jó napot ügyvéd úr! Én vagyok a védence, akinek ügyében kirendelték. Hoztam egy kis zsebpénzt.
Átnyújt nekem egy borítékot. Mondom neki, hogy tévedés van, az én védencem külföldi állampolgár, külföldön is él, én őt jól ismerem, tehát Ön bizonyosan nem a védencem.
Erre mondja, hogy azt hallottam, hogy a kirendelt védőt egy kis zsebpénzzel meg kell támogatni. Mondom neki, hogy ez nem így van. A kirendelt védő az Államtól kapja az óránként 5000,- Ft honoráriumát, ezért a védencének nem kell zsebpénzt fizetnie. Erre az illető:Ilyen kevés pénzért miért is jár el egyáltalán?

Hazudnak meg nem fizetnek? Az ügyvéd védenc viszony a bizalmon alapul. Az pedig nem alakul ki úgy hogy a tárgyalás előtt két perccel a bíró rá mutat egy "idegenre" hogy tessék, ott az ügyvédje... Esetleg még ezt sem, és majd megismeri a zöld talárról ki az ügyvéd... Jó, hogy nem mondják el az igazat egy olyan embernek, aki bár ügyvéd, de az állam határozza meg hogy ki legyen az és az állam fizeti... sokszor az ügyvédek is el vannak szemtelenedve: egy akta átnézése 270 ezer! mondom semmit sem csinál csak átnézi az iratokat és ennyi pénzért megmondja hogy mennyit kér még pluszban!

A kirendeléssel dolgozó ügyvédek 90 % ban semmit sem tesznek! éppen csak bejár a tárgyalásra, de pl. az aktát el se olvassa! Amikor meg az ember bepanaszolja, akkor küld maga helyett mást, helyettesítéssel, akit az ember a tárgyaláson lát először és gyakorlatilag a másik sem tesz semmi! De a pénzt felveszik! Itt lenne az ideje a kirendelés rendszerét gyökeresen megváltoztatni!
egyébként meg pofon egyszerű a dolog: a távollévő elítélt részére hirdertményi úton kell kézbesíteni. Valakit be kell küldeni a járási hivatalba, ahova ki vannak téve ezek a hirdetmények. elrendeléstől számított 15 napig kötelesek az elfogatóparancsot kifüggeszteni.

"Sajnos az után, ahogy az ügyvédem viselkedett anno, én már csak akkor bízom ügyvédben, ha látom a eredményeket."

Itt is fellelhető a hiba az "ön készülékében".
Ügyvédi megbízási szerződés soha nem eredmény kötelem. Az ügyvéd szakszerű és gondos ügyellátásra köteles.

Én nem egyszerű katona voltam, hanem az eltávot engedélyező századparancsnok. Ezért is tudom, hogy olyan nem volt- vagy csak kivételesen, felsőbb parancsra- hogy egy engedélyezett eltávozásra ne mehetett volna el a katona.
Ügyvédek "ekézése" helyett gondolkodjon el azon, hogy a védencek milyen magatartást tanúsítanak sok esetben. Még az ügyvédnek is hazudnak sokszor, utólag nem fizetik ki a megállapodott ügyvédi munkadíjat. Ön állítása szerint 20 éve bujdokol a jogerős ítélet végrehajtása elől. Még panaszkodik is, hogy milyen sanyaró a sorsa az "emigrációban". Haza kell jönni. Jelentkezni, hogy itt vagyok. Tisztázni, hogy be kell-e még vonulni szabadságvesztés letöltésére. Ezzel megszűnik a lelki teher, ami a bújócskával jár.

T. Dr Attika!

Nem kell ám egyből sértésnek venni, hogy nekem eddig kizárólag rossz tapasztalataim voltak ügyvédekkel.
Én biztos vagyok benne, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki igy van ezzel, mint ahogy abban is, hogy van nagyon sok ember, aki elégedett egy tisztességes ügyvéd által nyújtott szolgáltatással.
Az eltávval kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy szerencsés helyen volt katona. :-)

"Igen, ez az is, csak van aki az irodája előszobájának használja...:)))"
És az miért baj? Így legalább fel lehet vetni az alapproblémát. Az arra adandó válaszból fel lehet mérni, hogy van-e jogi megoldás, ha igen mi az. A választ adó ügyvédet, ha szimpatikus a megoldás, akkor email-ben meg lehet keresni és egy esetleges konzultáció alkalmával már tiszta a kép. Enélkül az "előszoba" nélkül meg 2x, 3x is meg lehet járni az ügyvéd irodáját, mert még ez és ez az okmány stb. hiányzik.

Zorroka72!
Ne is foglalkozzon ügyvéd kereséssel. Ha kötelező egy büntetőeljárásban ügyvéd, akkor az állam rendel ki egyet. Ha meg nem kötelező, akkor ott egye a fene az ügyvédeket.

Az eltáv hasonlatához. Mielőtt a századparancsnok engedélyezi két szűrőn is átmegy a kérelem. Rajparancsnok, szakaszparancsnok- szolgálati út, ha még emlékszik rá- ezt követően dönt a századpk. Ha már kihirdette századparancsban, akkor engedélyezve volt és a katona mehetett haza. Persze előfordultak rendkívüli helyzetek, mint 1988. október 23. A katonai elhárítás infoja szerint "ellenforradalárok" több laktanya elfoglalását a fegyver és lőszerraktárak kifosztását tervezték. Nos ekkor jött a parancs, hogy a sorállomány nem mehet eltávra, a hivatásos állomány nem hagyhatja el a helyőrséget.

Öreg Tölgy!
A magam részéről és is Köszönöm.
Mindenki megkapta a magáét, vagy ért belőle vagy-nem!

„Én ezt a helyet JOGI fórumnak tekintem,”
Igen, ez az is, csak van aki az irodája előszobájának használja...:)))

Szívesen. Pontosan úgy van, ahogy írod.

Köszönöm szépen, végülis a sok információból azért a végén csak kiderült amit tudni szerettem volna.
6-os pont.
Most már csak egy olyan ügyvédet kell keresnem aki nem levenni akar, hanem segíteni.
Ne értsen félre senki, rossz tapasztalataim vannak sajnos már a kezdetek óta és ugyan mindenben emlékeztetem magam, hogy nem szabad semmiben sem általánosítani, az ügyvédekkel szemben sajnos ez nem mindig megy, Isten és a tisztességes ügyvédek bocsássák meg nekem!
Volt olyan ügyvéd (mert már korábban is kerestem) akinek az engedélye fel volt függesztve és mégis ajánlkozott, hogy segít.
Sajnos az után, ahogy az ügyvédem viselkedett anno, én már csak akkor bízom ügyvédben, ha látom a eredményeket.
Mint a seregben az eltáv, akkor mondhattuk, hogy voltunk eltávon, amikor már visszajöttünk róla (mert sajnos néhányszor elkiabáltuk, hogy eltávra megyünk, azt a végén nem mentünk). :-)
Mégegyszer hálásan köszönöm a segítséget.

Tisztelt Uraim,

Jó sok mindent összeírtatok itt, igyekszem röviden reagálni.

1. Én ezt a helyet JOGI fórumnak tekintem, nem moralizálok a kérdezővel, hanem a jogkérdésre igyekszem választ adni. Viszont a jogerős ítéletet valósnak fogadom el.
2. A jogkérdésre mindig azon tények alapján lehet válaszolni, amit a kérdező leír. Tehát ha a kérdező valamit – szándékosan vagy tévedésből, laikus volta miatt – rosszul ír, vagy fontos tényt nem mond meg, és emiatt a válasz rossz, az nem az én hibám.
3. A büntető anyagi és eljárási jogban is vannak bírói mérlegelést nem tűrő, kötelező rendelkezések, és vannak olyanok, amiről a bíró dönt. Ebből következően az előbbiekre tudok válaszolni, az utóbbiakra nem, vagy legfeljebb hozzávetőlegesen, aminek igazából nem sok értelme van, mert hiába írom azt, hogy az Ön esetében nagyobb az esélye az A variációnak, mint a B-nek, a kisebb esély is bejöhet, azzal nem sokra megy a kérdező (pl. azt meg tudom mondani a megfelelő adatok birtokában, hogy valakinek a törvény szerint engedélyezhető-e a reintegrációs őrizete, de azt nem, hogy konkrétan Gipsz Jakab kérdezőt, ha engedélyezhető is neki, ki fogják-e engedni).

A kérdező ügyére térve:

1. A büntetés elvélülése kapcsán három dolognak van jelentősége: mi miatt ítélték el az illetőt, milyen büntetésre és mik voltak az elévülést megszakító eljárási cselekmények.
2. Az elsőre választ kaptunk: életveszélyt okozó testi sértés bűntette és súlyos testi sértés bűntette. Ettől kezdve nem érdekel, felmerült-e valaha emberölés vagy emberölés kísérlete az ügyben.
3. A másodikra is választ kaptunk: 6 év. Az 5+1 évet nem értettem, ezért szerettem volna tisztázni, hogy esetleg nem két ítéletről van-e szó. A választ megkaptam: nem, ez csak a kérdező elmeszüleménye, ami minden alapot nélkülöz. Innentől fogva nem érdekel tovább, a 6 évet nézem.
4. Az igazán érdekes az elévülést megszakító intézkedések kérdése. Megismétlem: ismételt vagy nem érdemi (ügyviteli) intézkedések nem szakítják meg az elévülést (lásd pl. BH 2000. 188. jogeset). Tehát az elfogatóparancs lefordítása nem szakítja meg az elévülést, ha a kérdező ellentétes információt kapott, annak két oka lehet: vagy nem csak a lefordítás történt, vagy az adott bv. bíró téved. Nem példa nélküli, hogy egy-egy eljárási cselekmény elévülést megszakító hatásának megítélése vitás, ellentétes, csak másodfokon dőlnek el (ilyenből lesznek pl. a BH-k).
5. A konkrét helyzet megismerésének valóban az lehet a módja, hogy a kérdező megbíz egy jogi képviselőt, aki bemegy és megnézi az aktát. Csakhogy több helyen – és ennek a jogi alapja is megvan – az elévülés megszakítására vonatkozó adatokat nem adják ki, mert a büntetés végrehajthatóságát veszélyeztetik (mondjuk ebből már lehet tudni, hogy nem tekintik a büntetést elévültnek).
6. Ezzel együtt én is azt tenném, hogy jogi képviselőt bíznék meg, aki indítvány tenne a bv. bírónak, hogy állapítsa meg a szabadságvesztés végrehajthatóságának megszűnését, arról végzéssel döntenie kell, és annak indokolásából kiderülhetne az álláspontja. Ha pedig tényleg az van benne, hogy a 2008-as lefordítást tekintik elévülést megszakító eseménynek, ezt megfelelő jogi indokolással meg kell fellebbezni. A kérdező akkor jöhet be biztonsággal, ha egy olyan jogerős végzés van a kezében, ami megállapítja az elévülést. Addig csak vélemények vannak.

Remélem, pontos voltam, szép napot mindenkinek. Ma már nem valószínű, hogy bármihez hozzá tudok szólni.

Mi lenne , ha keresnél egy képviselőt ( ügyvédet ) Magyarországon, aki utána nézne az ügyednek pontosan ?

Van aki felajánlotta a segítségét szerintem használd ki.

Nekem akkor is zavaros így az ügy, de nem tisztem dönteni.

Mikor követetted el a bűncselekményt ?
1995
Mikor ítéltek el jogerősen ?
1997
Milyen bűncselekmények miatt ?
Életveszélyt okozó súlyos testi sértés és súlyos testi sértés
Milyen büntetést kaptál ( mi volt az ítélet)?
6 év

Én mindent megértek s nem vagyok bíró.

Mikor követetted el a bűncselekményt ?
Mikor ítéltek el jogerősen ?
Milyen bűncselekmények miatt ?
Milyen büntetést kaptál ( mi volt az ítélet)?

T. Vadsuhanc
"Már csak azért mert azt írtad az " Interpol letartóztatott". Akkor hogyan írsz ide ?"
Ha újra elolvasod, amit írtam, akkor láthatod, hogy amikor felhívtam a bíróságot, hogy megkérdezzem, hogy mikor évül el az ügyem, akkor kaptam azt a választ a bíró titkárnőjétől, hogy én nem lehetek én mert engem az Interpol már letartóztatott.
Két dolog lehet, vagy hülye kifogás volt vagy meg akart ilyeszteni vele.
Az Interpol soha nem körözött (többször is megnéztem, sőt még e-mailben is rákérdeztem).

T. Vadsuhanc
Tisztességes embernek tart mindeki, aki ismer, azok is akik ismerik a múltamat.
Nem tagadtam és soha nem is fogom tagadni, hogy 23 évesen olyat tettem, amit nem kellett volna és amit azóta is bánok (és nem csak azért, mert egyes rosszakaróim tettek és tesznek róla, hogy soha ne tudjam elfelejteni azt az estét).
Viszont anélkül, hogy ismernétek a tényeket könnyű engem az igazságszolgáltatás elől menekülő, szökött, börtönt érdemlő bűzözőnek titulálni.
Abban az ügyben mindenki ellenem volt, még a saját ügyvédem is (csak akkor még nem tudtam).
A másodrendű sértett megkeresett, hogy 100 ezer forintért azt mond amit akarunk. Erre a kedves ügyvédem (mivel kikértük a véleményét) azt mondta, hogy ne csináljunk semmit. Most már tudom, hogy bármely értelmes ügyvéd rögtön értesítette volna a rendőrséget és csapdába csalta volna az illetőt, amiért felajánlotta, hogy vesztegessem meg. Abban a pillanatban semmit sem ért volna a tanúvallomása (ami többek között azért sem volt igaz, mert nem fizettem neki).
A többit kérésre nagyon szívesen elmesélem, hogy az érdeklődők jobb belátást kapjanak mielőtt máglyára küldenek. Még az ügyirat számokat is hajlandó vagyok megadni, hogy elolvashassátok az egész ügyet. Hidd el, nem semmi, ahogy kibasztak velem. Mindenből a maximumot kaptam, holott előtte csak egy jogosítvány nélküli motorozásom volt 18 évesen és 3 hónaposan.
Nem gyilkoltam, sőt nem is bántottam soha senkit (és azóta sem).
Az első rendű vádlottról köztodutt volt, hogy egy kötekedő-verekedő ember. Semmi nem számított.
Kifizettem, ill. kártalanítottam mindenkit, sértetteket, ügyvédet, eljárást, elfogatóparancs fordítást, mindent. Az ügyvédemet az első rendű sértett a szembesítés után a jelenlétemben hívta meg vacsorázni.
Inkább tovább nem is folytatom.
Azért vagyok bűnöző, mert azt csináltak belőlem?
Számít e igazán, hogy az vagyok ill. voltam e vagy csak az számít amit az ügy végén a bíróságtól kaptam (ahol az elsőfokú birónő, az ügyvédem lányának a keresztanyja).
Olyan vádíratot fogalmaztak meg ellenem (az mindegy, hogy a megvett vagy a megfenyegetett tanúk vallomása alapján) amiből egy engem nem ismerő ember azt gondolná, hogy én vagyok egszemélyben az emberiség összes ellensége.
A mai napig, még az is aki csak látásból, hallomásból ismert nem hiszi el, hogy ilyen megtörténhetett.
T. moho
Nagyon tisztelek mindekit, aki segíteni akar nekem és végtelenül hálás vagyok érte.
De sajnos nem értem, hogy miért lovagoltok az 5+1 éven?
6 évet kaptam, mondtam már nemegyszer. Nem magyaráztam sehogy sem.
Az elfogatóparancs lefordítása pedig igenis újra indította az elévülést, ha tetszik, ha nem, ugyanis akkor már elévült volna az ügyem és most nem lenne miről beszélni.
Nem tudom miért, nem értem miért, igazságtalannak tartom, de újra indult az elévülés, sajnos még akkor is ha maga a JóIsten mondja azt, hogy ez nem lehetséges.
Most sajnos mennem kell, mert holnap reggel vár a jól megérdemelt fizetés nélküli munka.
Óh ja.
Az eredeti, kérdésem/kérésem azt lett volna, hogy hogyan lehetne megnézni/megtudni, hogy mikor évül el az ügyem, ugyanis egy ügyvéd (baráti alapon) felajánlotta, hogy 200 ezer forintért megnézi (csak az elévülést, semmi mást, mert az újra és újra induló elévülést is említettem neki, de az sokkal többe került volna), de nekem sajnos nincsen annyi pénzem, mégha mindenemet pénzzé teszem, akkor sincs.
Ez van.
Jóéjszakát!

Már csak azért mert azt írtad az " Interpol letartóztatott". Akkor hogyan írsz ide ?

Zorroka!

Átolvastam ujra... Szerintem zagyvaság amit írsz. Vagy nem igy történt.

Tisztelettel.