álnéven bérelt ingatlan

frakk,

Hát igen, vannak itt gondok. Szerintem arra érdemes most koncentrálni, hogy mielőbb birtokba lépjetek, és ki tudjátok adni az ingatlant újra. Minden más csak viszi a pénzt, nem hozza.

Azért én a lakszöv elnöke helyében rögtön kiadnám neki a cuccait, és birtokba lépnék mielőbb. Azt kérném, hogy az átvételkor írjunk alá egy papírt, hogy a lakszöv és a bérlő közötti bérleti szerződést a mai nappal közös megegyezéssel megszüntetitek. Az egymással szembeni követelésekről nem szólnék benne.

Az egyetlen kivétel, ha valószínűnek tartjátok, hogy a bérlő cuccai között jelentős (több milliós) érték van. Mert a bérbeadónak a Ptk. 6:337. § szerint törvényes zálogjoga van a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain, azok elvitelét megakadályozhatjátok. Az igazolványait, meg hasonló iratait akkor is ki kell adni (azokat nem lehet zálogba venni). De a Picassóját meg az aranyrudait lehet zálogba venni. Bár azt feltételezem, hogy pár kopott bútoron, egy öreg tévén, meg használt ruhán kívül nem sok minden van ott. Akkor nem hivatkoznék a zálogjogra, vigye onnan a cuccát, vagy megy a kukába, és már adom is ki másnak az ingatlant.

Ha úgy gondoljátok, hogy a jövőben várható, hogy legyen valami jövedelme (akár nyugdíj!), akkor érdemes próbálni behajtani. Ha teljesen reménytelen, akkor bizony tanulópénz volt ez a 6 év 10 hónapnyi bérleti díj.
Ha érdemesnek látjátok a behajtást, és nem írja alá a közös megegyezéses papírt, akkor a kicuccolás után, a lakszöv helyében a szerződésben foglaltak szerint a bérleti szerződést díjnemfizetés miatt felmondanám, a Lakástörvény 25. § (1) és 36. § (1) szerint. A leveleket a lakóhelyére kell tértivevénnyel küldeni. Ha nem tudjátok a mostani lakóhelyét, akkor azt a kormányablakban kiadják az elnöknek, ha jogos érdekre hivatkozik, bemutatja a szerződést, és a bírósági ítéletet, ami kimondja, hogy a szerződést kötő Géza valójában Jenő.
A közös megegyezéses megszüntetés vagy a felmondás után indítanék ellene FMH-t, az összes bérleti díj plusz kamatai iránt. A követelésből az utolsó 5 év védhető, a többi elévült. De erre hivatkozzon ő. Legfeljebb, ha ellentmond, akkor a keresetet tartalmazó iratban már csak az utolsó 5 évet kéritek. Ehhez is fog kelleni a lakóhely, mint fent.

No, mondjuk pont a cuccai azok, amik ha tényleg kellenek neki, akkor annak kiadásáért cserébe lehet kérni egy kis törlesztést tőle a bérleti díj tartozásába...
Én megegyeznék vele, neki se jó pereskedni, nekem se, eddigi bukót be kell nyelni, és nyitni egy új lapot.

frakk a macskak reme

„fizessen és tűnjön el a házból”

Előbbi szerintem esélytelen, mivel semmije sincs. Utóbbi viszont egyből megvalósul, ha a cuccait odaadjátok.

Azt, hogy fizessen és tűnjön el a házból.
De valóbban annak semmi értelme nincs, hogy ott van lezárva az ingatlan.

frakk a macskak reme,

Hú de sok itt a gond.
Közös képviselő? Egy lakásszövetkezetnél?

„Lakszöv. tv. 7. § (1) A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke vagy az – igazgatóság helyett megválasztott – ügyvezető elnök, vagy az ügyvezető igazgató, vagy a közgyűlés által képviseleti joggal felruházott igazgatósági tag képviseli.”

A lakszöv törvényben egy szó nincs közös képviselőről...

No mindegy.
osztap kérdéseire sem igazán szabatosan és pontosan válaszolni, úgyhogy én is inkább visszakérdezek még egyszer : mit szeretne a ház pontosan? Még évekig lezárva tartani az ingatlant, pereskedni egy álnévvel, akinek se vagyona se semmije, aztán tíz év múlva kapni róla egy papírt, hogy mindenben igazatok volt, de most már nincs mit tenni, amúgy sem lehet végrehajtani, vagy nekiállni kezdeni legalább most valamit azzal az ingaltannal?

(az, hogy a rendőrség vagy a bíróság titeket bármiről is értesítene, eleve egy vicc. Mi közük van nekik hozzátok? Semmi. Ez a ti dolgotok az illetővel, nem az övék)

„Ahhoz, hogy lássuk, mit lehet belőle kihozni, érdemes tisztázni pár alapdolgot:”

tulajdoni lap szerint a lakásszövetkezeté az ingatlan, ami egy üzlethelyiség, valóságban lakásként volt használva.

A bérbeadó a lakásszövetkezet, amit a közös képviselő képvisel, ellenben meghatalmazás volt adva a gondnoknak is bérleti szerződés kötésére. Ezt a szerződést hárman írták alá: a bérlő, a gondnok meg a közös képviselő.
Nálunk a gondnok dolga a bérleti díj beszedése is és az illetőt is ő "hozta" a társasházba, bár elmondása szerint nem ismerte előtte.

A közös képviselőt leváltották a lakók, az új közös képviselő rúgta ki a gondnokot, mert más gondok is voltak vele. Tehát sem a gondnok, sem a közös képviselő nincs már a lakásszövetkezetnél.

Felmondva nem lett, mert azt sem tudtuk ki a bérlő valójában és ha nem keresett volna meg a szabadulás után most sem tudnánk, mert a rendőrség, bíróság nem értesített a nyomozás állásáról. tehát sem felmondani, sem perelni, fizetési meghagyást benyújtani sem tudtunk, mert nem volt tisztázott a bérlő kiléte. Az már az első tanúkihallgatáson kiderült, hogy nem az a bérlő valójában aki a papíron van, de a rendőrök nem mondták meg ki a bérlő, mert "jogai vannak". Na azóta várjuk a bíróság értesítését, ami nem történt meg. A büntető irodában sem adtak felvilágosítást mert ennek az ügynek elmondása szerint nincs sértettje, mert a hamis magánokirat felhasználása miatt folyt az eljárás. (ez hogy lehet? álnéven kivesz valaki valamit, nem fizet és a bíróság szerint nincs az ügynek sértettje??) A rendőrség aktuális véleménye az ügyről, hogy nem tudnak mit tenni, mert ez ugyan kinéz egy csalás bűntettének, de az ügy elévült. Mondjuk 6 év alatt felgyűlt annyi bérleti díj tartozás, ami meghaladja a 4 millió forintot. Egyáltalán az is kérdés, hogy követelhetjük e rajta a bérleti díjat arra az időre is amíg a sitten volt? Ő arra hivatkozik, hogy amúgy sem fizetett volna, mert igazolni tudja, hogy börtönben volt és ezért nem tudta az ingatlant használni.
Vagy egész egyszerűen nem lett érvénytelen a bérleti szerződés azzal, hogy a bíróság jogerősen megállapította, hogy a szerződés hamisítvány? Ilyen esetben egyáltalán ki a bérlő?

Abban az évben, amikor elvitték a rendőrök a bérlőt jelentkezett egy barátja, hogy az ingatlan kulcsait a "bérlő" kiküldte neki a börtönből (engedéllyel) és írt egy meghatalmazást, hogy kipakolhatja a helyet. Nem engedtük be, amíg a rendőrség le nem zárja az ügyet és tettünk egy lakatot a helyiségre, hogy ne tudja a bérlő dolgait elvinni a barátja.
Elvileg a bérlő birtokban van, viszont nem az a bérlő valójában, aki a szerződésben szerepel és ezt a büntetőbíróság meg is állapította.

Itt most a legégetőbb kérdés, hogy kötelesek vagyunk e kiadni a dolgait a bérlőnek, mert ezzel keresett meg minket és feljelentéssel fenyegetőzik a hivatalos iratainak visszatartása miatt. Persze az se mindegy, hogy pereljünk e vagy sem. Ha igen, akkor jogos lehet e kb hat évnyi bérleti díj amíg bent volt, vagy csak az elmaradás.

Nagyon kínos volt a helyzet, mert a lakók csak azt vették észre, hogy késő este rendőrök jöttek és bilincsbe verve elvitték a "bérlőt".
Az okirat hamisítás úgy derült ki, hogy az egyik lakó adott kölcsön neki valamit és ő kereste meg a rendőröket hogy "bélát" elvitték a rendőrök és hogy kaphatja vissza amit odaadott neki. Na itt derült ki, hogy "béla" nem "béla, hanem "józsi"... Közös képviselő, gondnok tanúként kihallgatva, fénykép alapján beazonosítva az illető. A tanúkihallgatáskor megjelölte az akkori közös képviselő, hogy nem fizetett a bérlő és kéri a polgári jogi igényét megtéríteni. Na azóta semmi vagy 5 évig és a "bérlő" most jött a dolgaiért, miután szabadult.

Megpróbálhattok hivatkozni arra, hogy a börtönbüntetése ideje alatt az elévülés nyugodott, mert olyan helyzetben voltatok, hogy nem tudtátok vele szemben a követelést érvényesíteni. De tartok tőle, hogy ezt legalább azzal kellene igazolni, hogy fizetési felszólítást, fizetési meghagyást küldtetek neki. Volt ilyen? Ha nem, akkor nem logikus, hogy elbasztátok, és elévült a követelés?

De mindegy is egyébként : ha tényleg erősen valószínűsíthető, hogy egy végrehajtás vele szemben szünetelésre futna amúgy is, mert lefoglalható vagyona, letiltható jövedelme nincs, akkor sajnos tényleg tök felesleges plusz kiadás végrehajtással bíbelődni. Csak plusz kiadás.

Egyébként a 10 hónapig fizetés nélkül ott lakás is eleve balfaszság részetekről. De tegyük fel, hogy jogszerűen ott nem sokat tudtatok tenni, amíg birtokon belül volt. De amikor már két hónap eltelt anélkül, hogy életjelet ad, akkor én tuti küldtem volna neki felszólítást, fizetésre is, kiköltözésre is, pont elég, ha a szerződés szerint ismert (akár hamis, akár nem létező, tökmindegy) címére küldve, aztán ha még két hétig nem reagál, felnyitottam volna azt az ingatlant, egy pincerekeszbe/konténerbe/padlásra hordattam volna a cuccait (természetesen alaposan dokumentálva, videóval, fényképekkel, leltárral, tanúkkal), és kiadtam volna újra az ingatlant, mint a szél. A kellő gondosság, meg a kárenyhítés kötelezettsége miatt ez a minimum. Aztán ha akar, pereskedjen ő.

De ti nem ezt csináltátok, hanem balfaszkodtatok. Van ez így. Úgy hívják, tanulópénz. Van, amikor az nem is kevés...

Nekem nagyon úgy tűnik, le kell nyelni ezt a békát, bár próbálkozgathattok pereskedni, elég kétesnek látom annak eredményét.

frakk,

Hát, ezt rendesen eltolta a közös képviselő (nem gondnok - a gondnok a Miska bácsi, aki fölsöpri a faleveleket. A közös képviselő képviseli a társasházat, kb. mint egy ügyvezető egy kft-t). Meg persze a számvizsgáló bizottság, és végső soron a közgyűlés is.

Ahhoz, hogy lássuk, mit lehet belőle kihozni, érdemes tisztázni pár alapdolgot:

1. Mi ez az ingatlan a tulajdoni lap szerint? Lakás, tároló, stb? A valóságban is az?
2. Ki a tulajdonosa az ingatlannak a tullap szerint?
3. Ki a bérbeadó? Ha nem (az összes) tulajdonos, miért nem?
4. Ha a társasház a tulajdonos is és a bérbeadó is, a közös képviselő felmondta-e a bérleti szerződést? Ha igen, mikor? A bérlő felmondta-e a szerződést?
5. Ki van birtokban?

"Talán aki ezt a szerződést így megkötötte vele, azt kellene elővenni..."

Ki is rúgtuk a gondnokot, (nem csak ezért), aki már elérhetetlen. A (volt) bérlő meg követeli vissza a dolgait miután kijött a sittről.
Több milliós kár van ezen a lakáskiadáson, ami nem csak a ki nem fizetett lakbért, jelenti, mert pl. a társasház nevén lévő, de az ingatlanba (ami zárva van) lévő gázórát is kívülről kellett levágatni a gázszolgáltatóval, mert a konvektort bekapcsolva hagyta az illető, amikor elvitték a rendőrök. Amikor arról volt szó, hogy fizessen ha el akarja vinni a dolgait, cinikusan közölte, hogy elévült, meg különben is nincs egy fillérje se pereljük nyugodtan, úgyse tudnak semmit lefoglalni tőle...
Azt sem értem, hogy a rendőrök, bíróság miért nem értesítette a társasházat, hogy elítélték az illetőt? Nem lett volna jogunk ott lenni a tárgyaláson?
Ráadásul már más is kivette volna az ingatlant.

„ kidumálta hogy ne kelljen felmutatni. ”

Talán aki ezt a szerződést így megkötötte vele, azt kellene elővenni...

Rosszak ezek a kérdések. A tényállás se az igazi. "Gondnok", ja...

frakk a macskak reme

„nem elutasította a bíróság a polgári jogi igényt, hanem meg sem gyanúsították az illetőt csalásért,
a nyomozás végig hamis magánokirat felhasználás miatt folyt.”

És miért nem hagyjátok meg a rendőrségnek, hogy minősítse az elkövetett cselekményt?

Pontosítanék, nem elutasította a bíróság a polgári jogi igényt, hanem meg sem gyanúsították az illetőt csalásért, a nyomozás végig hamis magánokirat felhasználás miatt folyt. Óriásit hibáztunk, amikor nem pereltük a pénzét, de azt sem tudtuk ki kell perelni. A gondnokot kivágtuk, mint azt a bizonyos macskát. Elvileg a csalásnak elévült.

A következő tényállás adott:

Emberünk 6 év börtön elől bújkált, álnéven élt, álnéven kibérelt egy ingatlant, de személyit nem hamisított, kidumálta hogy ne kelljen felmutatni. Elkapták, lecsukták, a társasház is feljelentette, akitől az ingatlant bérelte. A rendőrök nyomoztak, a bíróság jogerősen el is ítélte az illetőt hamis magánokirat felhasználása miatt. A Társasház kérte a polgári jogi igényének megtérítését is, de e bíróság ezt elutasította. Sajnálatos módon fizetési felszólítások sem mentek az illetőnek, a gondnok az alat a kb 10 hónapig amíg ott lakott nem foglalkozott a havonta növekvő tartozásokkal. Tehát a 6 év10 hónap alatt az illető egy fillért nem fizetett, de a társasház nem tett jogi lépéseket a feljelentést leszámítva. Tehát a követelés jó eséllyel elévült.
Azonban a büntető bíróság ítélete, ami kimondja, hogy álnéven kötettett a szerződés két évvel ez előtti, tehát két éve állapította meg a bíróság hogy ki a valós bérlő.
Az ürge büntetését letöltötte, szabadult, jelentkezett a dolgaiért, hogy elvinné. a társasház lezárta az ingatlant már akkor amikor a rendőrök elvitték onnan.

Ebben az esetben az alábbi kérdések merülnek fel

• A szerződés érvényes-e, a büntetőítélettel együtt, ami kimondja, hogy nem az kötötte, aki rajta van?
• Az illetőnek ki kell-e adni a dolgait ilyen esetben, hiszen a szerződésen van egy név, de a szerződés hamis, viszont a bíróság megállapította a hamis magánokirat hamisításának tényét és az elítélt akarja a dolgait visszakérni.
• a tartozás elévült e, vagy az elévülés a jogerős büntetőbírósági ítélettel kezdődik, mert tulajdonképpen azt már akkor is tudtuk, hogy nem az vette ki az ingatlant aki a szerződésen van, már akkor amikor elvitték a rendőrök, de a jogerős ítélet bizonyítja hivatalosan is.

Az illető elévülésre hivatkozva nem akar fizetni, ellenben állítása szerint a bizonyítványai, autó törzskönyv, forgalmi engedély, és egyéb közokiratok is vannak a helyiségben és feljelentéssel fenyegetőzik ha nem adjuk oda neki.

Ilyen esetben kell e fizetni a bérlőnek, vagy elévült?
Ki kell e adni a dolgait?
Elég a büntető ítélet, vagy polgári per is kell a szerződés rendezésére?