Megszerzés-tartás

„valóban azt kéne, hogy egy bírónaka mailcímére is küldeni pár képet”

Jó ötlet, akkor mindjárt 5 év van kilátásban.

„Kaptam egy emailt: nem hianyzom? + egy kepet egy lanyrol.”

Én nem tudok olyan esetről ahol e miatt született volna akár feljelentés is...

hozzászólás törölve

Na ma tortent:

Kaptam egy emailt: nem hianyzom? + egy kepet egy lanyrol.

Hany eves?
nem tudom
Megszerzes megtartas megall?

Es ha a biro kap ilyet?

balek_a_legnagyobb,

majd megírom neki, hogy ha meg szeretné osztani a véleményét ország-világgal, akkor regisztáljon és írja be ide. ;-) Különben komolyan megírom neki.

JuK

JuKids, nehogy kiird ide a velemenyet, mert ha megtalalja valami bulvarpedofil egybol raveti magat, azt a fel orszag ezen fog csamcsogni

Dr.Attika,

ennél azért egyszerűbb a helyzet, a főtanácsos asszony írta a választ, hogy továbbította a leveleimet dr. Soósnak, aki ettől még továbbra is a kodifikációs főosztály vezetője maradt, így csoda nem történt, de még történhet!

A főtanácsos asszony azon túl, hogy a fentieket közölte, elmondta a személyes véleményét, és tiszteletben tartva, hogy ez szigorúan "egy állampolgár magánvéleménye", nem publikálom.

yoppiyoppi,

szívesen elvállalom, csak előtte ki kell járjam a Jogi Egyetemet. Megvárod? ;-)

Amit Te tettél a hétvégén / hét elején, az sem volt kisebb erőpróba, és már csak néhányat kell aludnunk, hogy meglássuk az eredményét.

JuK

Dr. Soós László a leveled hatására lett"Főtanácsos Asszony". Csoda történt.

Világ Pedofiljai Egyesüljünk :-))

Juk!

Egyszerűen lenyűgöztél! :) Annyira, de annyira igazad van!
Ezúton, felkérlek védőügyvédemnek! ;-)

Megjött az örömhír! ;-)

Néhány éves tapasztalataimmal ellentétben rendkívül gyors választ kaptam az IM-től, mégpedig a ma hajnalban elküldött levelemre válaszolva:

„Köszönettel megkaptuk mind a négy levelét, melyekben a Parlament előtt tárgyalásban lévő Btk-módosítási javaslattal, közelebbről a tiltott pornográf felvételekkel kapcsolatos véleményét és további jogszabály-módosítási javaslatait írta meg.

A leveleket a tegnapi és a mai napon a korábbi leveleihez hasonlóan, továbbítottam dr. Soós László főosztályvezető úr számára.”

Mivel a válasz további része a főtanácsos asszony személyes véleménye, így ezt nem idézném, ugyanakkor annyit elmondok, hogy támogató tartalmú javaslatokat tesz, valamint jelzi, hogy az Orbán Viktornak küldött levelemből idézett két, a javaslatot támadó levélre adott válaszában is, mint írja, „nagyon pontosnak és jónak találtam a szülői felelősségről és nevelési feladatokról leírtakat, és már régen csodálkoztam, hogy senki nem fogalmazta meg ezt a vitákban”.

Úgyhogy eljutottak a címzetthez, elolvasták őket (bármilyen hosszúak is voltak), és már fel is lettek használták a minisztérium társadalmi kapcsolataiban. Számolnak velünk, és ez azt hiszem mindannyiunk számára öröm!

JuK

Néhány, ide belinkelt cikkre (kösz) hivatkozva írtam tegnap egy hosszas esszét Pertétei miniszter úrnak, illetve másolatként küldtem a már megszokott csapatnak. ;-) Vigyázzatok, ez most tényleg hosszúra sikerült!

JuK

++++++++++

Dr. Petrétei József, a Magyar Köztársaság igazságügy-minisztere részére

Tisztelt Miniszter Úr!

Láthatóan nem csak az én fantáziámat mozgatta meg a törvénymódosítás körüli hercehurca, hanem az Index nevű internetes portál is mindjárt két cikket közölt tegnap a témában, "Szeretik a politikusok a tiniszexet?" és "Fucking Kids" (ezt inkább nem fordítom le) címmel. Mindkét cikk kiáll a törvénymódosítási szándék mellett, felettébb szórakoztató módon (csakúgy, mint az Önnek és politikustársainak írt leveleim) világítanak rá a változtatás szükségességére, illetve az ez ellen viaskodók vélelmezett szándékait is kíméletlenül feltárják. Az oldalt napi csaknem félmillió olvasó látogatja, így ezek a közérdeklődésre számot tartó cikkek vélhetően százeres nagyságrendű olvasótáborhoz jutottak el. A mai napon a Népszabadság weboldalán is megjelent egy hasonló indíttatású cikk "Pedofil ármány" címmel. Az elsőként említett, az Index Szájbarágó című rovatában megjelent cikk az olvasókat feltehetően leginkább foglalkoztató kérdések és közérthető válaszok formájában vezeti le, hogy miért is van szükség a törvénymódosításra, ennek alátámasztására videóriportot is láthatunk fiatalokról, akik hol burkoltan, hol egyenesen fogalmazva kijelentik, hogy bizony láttak már olyan képeket a barátaiknál, amely tartását a jelenlegi szabályozás börtönbüntetéssel szankcionálja, elmondják, hogy "alap", hogy ilyen képeket készítenének vagy készítenek partnerükről (ez jelenleg 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntentedő), és szívesen nézegetik a barátaik barátairól készült ilyen képeket is - ez utóbbit a törvény a beterjesztett módosítás elfogadása esetén is üldözni fogja.

Hadd tegyek egy javaslatot mindjárt a legelején tisztelt Miniszter Úrnak, az okokat később kifejtem, csak félek, hogy odáig nem olvassák el a levelet, bármilyen érdekfeszítő témát is feszegetek: a Minisztérium tekintse úgy, hogy a megszerzés-tartás elmúlt öt éve egy kísérlet volt arra, hogy a gyermekpornográfiát a "kereslet" oldaláról megközelítve csírájában elfojtsák. A kísérlet csúfos kudarcot vallott: egyrészt óriási méreteket öltött ezen bűncselekmények vonatkozásában felderített esetek száma, azonban ez a szám egyrészt csak egy buborék, ugyanis miközben óriási erőforrásokat áldoznak rá, mindössze egy számot kapnak eredményül, amiről aztán a bíróságon derül ki, hogy semmi köze a valódi számhoz, másrészt kizárólag tisztességes, munkából élő, elsősorban családos harmincas férfiakban látja az igazságszolgáltatás a mumust, holott éppen ők a társadalom elsődleges motorja. Ezekkel az ügyekkel (a törvénytől annak megszavazásakor elvárt eredményekkel ellentétben) nem sikerült egyetlen pedofilt sem fogni vagy akár csak egyetlen terjesztési ügyet sem felderíteni (öt év alatt!), az igazságszolgáltatás megrekedt azon a szinten, hogy itt egy kép, börtönbe azzal, akinél találtuk, és egyetlen lépést sem tettek azért, hogy akár a sértetteket, akár a valódi elkövetőket felkutassák. Ilyen a világon nincs! A rendőrség lefoglal egy képet, amin egy bűncselekmény látható: egy öt éves kisfiúval egy vigyorgó, csorgó nyálú kéjenc análisan közösül. Mindketten felismerhetők a képen. Mit tesz a rendőrség: elküldi a képet orvosszakértőhöz, aki megállapítja, hogy a gyermek kettő és tíz év közötti (ezt szakértő nélkül senki nem gondolta volna), és máris megy az ügy az ügyészségre, onnan a bíróságra, megszerzés-tartás miatt. Ja, hogy itt a rendőrség tudomására jutott egy bűncselekmény? Ugyan már! Ki a fene fog ezzel dolgozni, mondjuk elfaxolni a képet az Europolnak? Minek? Csak a telefonszámla nő, épp elég, hogy százazreket költöttek a szakértőkre, még egy eurót költsenenk telefonra is, hátha valaki Európában felismeri az elkövetőt vagy a sértettet? Így is van, akit megbüntessünk, elég az. "A sértettek, vagyis a képen szereplő gyermekek többsége feltehetően külföldi" - nyugtatja meg a riportert a Magyar Hírlapnak nyilatkozó alezredes. Huh, megnyugodhatunk, feltehetően külföldiek. Az ügy fel van derítve.

Tényleg fel van derítve? Ugye csak viccelnek? Felkérem tisztelt Miniszter Urat, hogy kezdeményezze az utóbbi években készült bűnügyi statisztikák felülvizsgálatát olyan szempontból, hogy csak azon megszerzés-tartás eseteket tekintsék felderítettnek, amelyben a rendőrség legalább kísérletet tett a sértett személyének megállapítására. Nem várok el nagy munkát a rendőrségtől, hiszen rengeteg lefoglalnivalójuk van, ami sok papírmunkát, koncentrációt és fejlett logisztikai érzéket (CD-hegyek tologatása) igényel: fogadjuk el a sértett személyazonosságának megállapítására tett kísérletnek azt, ha megbizonyosodtak arról, hogy a kép szereplői külföldiek. Tisztelt miniszter úr: ezzel ötjegyűről kétjegyű számra csökkenne a felderített esetek száma! A maradék, néhány tucat felderített tiltott pornográf felvétellel visszaélés ügy olyanokat takarna, mint amikor egy nagyvárosi sportcsarnokban tartott táncversenyen egy középiskolás tanár lefotózta a fellépőket, így a rendőrség - a törvényben olvasható meghatározás egyértelműségére tekintettel - a tornázó lányokról képeket készítő férfi ellen eljárást indít gyerekpornó készítése miatt: itt megállapítják, hogy a sértettek a lengyel csapat tagjai. Vajon melyik szám a reálisabb, a kétjegyű vagy az ötjegyű?

Visszatérve a sajtóra: egyenesen megdöbbentő, ahogy a megszerzés-tartás fogalmát és miértjét (értsd: miért büntetendő) magyarázzák. Kezdjük a törvényben és a jelenlegi módosító javaslatban is csak "megszerez, tart"-ként említett szavak magyarázatával a szájbarágós cikkből (néhány irreleváns szót a lényeg kiemelése végett kihagytam az idézetből):

"Az, hogy valaki ilyen képeket néz meg a neten, nem büntethető. A törvény eddig is és ezután is bünteti, ha valaki a 18 évesnél fiatalabbakról készült pornográf képet letölti a számítógépére, kimenti CD-re."

Nem először olvasható a sajtóban a törvény ilyentén értelmezése. A Magyar Hírlap minden év első hónapjaiban közöl egy riportot a BRFK VFO Ifjúságvédelmi Osztályának vezetőjével, amiből mindig megtudhatjuk, hogy mennyi-mennyi munkát okoznak az internetezők szegény rendőröknek (nemhogy örülnének, így legalább nem építik le őket), és évről évre egymásnak ellentmondó információkat kapunk néhány lényeges kérdésről. A riportot minden évben Gaál Zoltán jegyzi, így számomra érthetetlen, hogy miért nem tűnik fel neki, hogy valami nem kerek a kommunikációban, de ez az ő dolga, illetve a szerkesztőké. Ami viszont közös az utóbbi évek cikkeiben, az a törvény szövegének magyarázata (szintén saját szerkesztésemben):

• "Az még nem büntetendő, ha valaki csupán megtekinti a felvételeket, de a Btk. szerint azzal szemben el kell járni, aki letölti, tárolja a fotókat." (2006. február 20. - Pedofília: házkutatás már állami intézményeknél is)
• "Mit mond a törvénykönyv? A Btk. szerint nem bűncselekmény, ha valaki egy illegális internetes oldalon gyermekeket ábrázoló erotikus fotókat tekint meg. Ám ha akár egyetlen képet is letölt a saját gépére, az már tartásnak minősül, és büntetendő. Súlyosabb megítélésű az eset, ha több felvételről van szó." (2007. január 18. - Megháromszorozódott Budapesten egy év alatt a pedofil bűnesetek száma)

Tisztelt Miniszter Úr, attól eltekintve, hogy a "pedofília", "pedofil bűncselekmény" kifejezéseket nem a nemi érés előtt álló gyermekekkel folytatott szexuális kontaktusra, hanem képek letöltésére használja a cikk írója, amellyel a Magyar Hírlapot az olcsó bulvár szintjére süllyeszti, Ön is bizonyára felismeri, hogy itt a napilap konkrétan leírja, hogy mi a megszerzés-tartás leggyakoribb elkövetési formája, amely alapján eljutnak ennek az évi több (tíz)ezres nagyságrendű bűncselekménynek az elkövetőihez, majd nemes egyszerűséggel kijelenti, hogy ez nem bűncselekmény, hanem csak a "letöltés" az. Feltételezem, hogy tisztelt Miniszter Úr nem él abban a téveszmében, hogy bármit is meg lehet nézni az interneten (saját gépről természetesen) anélkül, hogy az az ember előzőleg letöltené. Mint olvasható, a múlt évben megjelent cikkben is ez az elgondolás kapott helyet, és feltehetően szóltak volna a tisztelt ifjúságvédelmisek az újságírónak, hogy közöljön helyreigazítást és 2007-ben már ne írjon butaságokat, ha (nagyon helyesen) úgy gondolták volna, hogy egy kép interneten való megnézése elképzelhetetlen annak letöltése nélkül, mivel azonban idén is ugyanez a jogértelmezés jelent meg a cikk mellett kereset írásként, azt kell feltételeznem, hogy a csaknem kereken öt éve életben lévő megszerzés-tartás elkövetési formájával a rendőrség nincs tisztában, miközben mindkét cikkből kiolvasható, hogy éppen a legálissá minősített "csak megtekinti" esetek képezik a gyanúsítás tárgyát.

Láthatóan a magyar sajtó jelentős szereplői, úgy mint a Magyar Hírlap és az Index (és még ki tudja hány lapban jelent meg hasonló tartalmú jogértelmező magyarázkodás) olyan mértékben félrevezették a társadalmat - önhibájukon kívül - azzal, hogy egy három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt legális internetezési szokásként állítottak be, hogy ennek következményei beláthatatlanok lehetnek, ezért felkérem tisztelt Miniszter Urat, hogy nyilvánosan jelentse ki: nem igaz, hogy törvényes lenne a tiltott pornográf képeket tartalmazó oldalak megtekintése, egyúttal vonja le a szükséges konzekvenciákat, hogy elég-e a Büntető Törvénykönyvben olyan misztikus foglamakat alkalmazni egy három ("több kép, súlyosabb megítélés" esetén négy és fél) év börtönbüntetéssel büntetendő bűncselkemény vonatkozásában, hogy "megszerez, tart", miközben ezt a felnőtt lakosság nulla százaléka képes helyesen értelmezni (ha egyáltalán lehet).

Amennyiben tisztelt Miniszter Úr tisztában van a "megtekinti", "letölti" technikai hátterével, nem kívánom Önt ezzel fárasztani, ez esetben kérem lapozzon tovább a következő, "Nyomatékosan felkérem tisztelt Miniszter Urat" kezdetű bekezdéshez, ha viszont úgy értékeli, hogy új információkhoz juthat a népszerű-tudományos beszámolómból, kérem tartson velem. Amikor az ember az internettel ismerkedik, bele sem gondol abba, hogy hogyan is van az, hogy a világ másik végén lévő számítógépen található információ, jelen esetben kép otthonunkban, a saját számítógépünk képernyőjén megjelenik. A legtöbb ember nemcsak akkor nem gondol bele ebbe, amikor elkezd ismerkedni az internettel, hanem akár éveken át abban a hitben él, hogy az adott kép a másik számítógépről (általában szerverről) közvetlenül a saját számítógépe képernyőjére kerül, hogy ő azt megtekinthesse. Azt hiszi, hogy ha ezt a képet (maradjunk ennél a kép dolognál, ennek tartása ma a trendi bűncslekmény) meg akarja tartani, azt akarja, hogy ez a számítógépére kerüljön, akkor azt le kell töltenie, amit ha belegondolna, hogy vajon hogy is csinálja a gépe, akkor gondolhatna például arra, hogy netán a képernyőről tölti át a számítógépre (ez mondjuk videónál különös lenne, mert az előző egy óra összes képét vissza kellene szedni valahogy a képernyőről - mondjuk ki: képtelenség), vagy másik alternatíva lehet a megvilágosodni szándékozó internetezőnek, ha úgy képzelné el, hogy akkor most már tényleg letölti a gépe a képet, eddig csak megmutatta, ez azonban azt jelentené, hogy ugyanannyit kellene várni a letöltésre, mint amikor csak megtekintette a képet, hiszen gépének újra az internetről kellene lekérnie azt, a képnek át kellene csordogálnia a hálózaton. És ezen gondolatnál világosodik meg emberünk: amikor lementi a képet (videót), az azért sokkal gyorsabb, mondhatni villámgyors tevékenység, mert nem tölti le a képet újra a gép, egyszer már letöltötte, amikor csak "megtekintette" az internetező, az eddig "letöltésként" hívott tevékenysége esetén pedig ezt a már letöltött, azaz a számítógépen lévő képet mentheti el egy általa megadott helyre a felhasználó. Igen, ez történik. Ez azonban érdekes kérdéseket vet fel: ezek szerint a "letöltéshez" nem is kell internetkapcsolat, csak a "megtekintéshez"? Így van: a "letöltés"-nek nevezett tevékenység nem más, mint a kép másolása a számítógépen egyik helyről (vagy névről) a másikra, immár két példányban lesz meg az adott kép a gépen, ott, ahová a felhasználó kérte, és ott, ahová a gép a megtekintéskor automatikusan elmentette. Nem akadálya a letöltésnek az, ha a megtekintés óta megszakadt az internetkapcsolat, netán a képet eredetileg tartalmazó szervert lefoglalta a rendőrség, esetleg kigyulladt a gép, vagy akár időközben atombombát dobtak a másik országra: a kép a megtekintés során letöltődik, a letöltéshez pedig nincs szükség internetkapcsolatra. Hogy megfogalmazzam ezt olyan közérthetően, mint ahogy a törvénybe a "megszerez, tart" fordulat került: a "megtekintéskor" a felhaszáló gépe küld egy GET requestet [ríkveszt - (le)kérés] a szervernek, a "letöltéskor" nem küld semmit. A szerver eltárolja a GET requesteket az azt küldő számítógép egyedi, IP címével együtt, így ha a rendőrségnek sikerül lefoglalnia egy tiltott pornográf képeket tartalmazó szervert, akkor ezekből a szerveren eltárolt requestekből látja, hogy milyen IP címről érkeztek azok, így az internetszolgáltatók adatait elkérve lenyomozható (nem nagy kunszt), hogy pontosan melyik előfizető gépéről kérték le az adott képet. Hogy megtekintsék. Ami nem büntetendő. Az, hogy letöltötték-e, azt a szerverről nem lehet megtudni, mivel a letöltés már egy tőle független, a felhasználó gépén lejátszódó folyamat, amiről semmilyen jelzés nem érkezik vissza a szerverre. Ennek fényében jó lenne tudni, hogy pontosan miért is foglalják le a számítógépeket "az olasz, spanyol, német, holland kollégák jelzése alapján" (forrás: Magyar Hírlap), amikor a kollégák legfeljebb annyit jelezhetnek, hogy érkezett egy request egy adott IP címről, ami legfeljebb csak annyit bizonyíthat, hogy megtekintették az adott képet, ami pedig nem bűncselekmény a rendőrség szerint. Nem bűncselekményt nem kell bizonyítani, a nem bűncselekményre felsorakoztatott bizonyítékok pedig nem szolgálhatnak alapul számítógépek, CD-k lefoglalására, ami annál is érdekesebb kérdés, hogy a több száz CD-t akkor miért is foglalják le, ha annyit látnak bizonyítva, hogy a felhasználó megtekintett egy képet, ami szerintük nem is bűncselekmény...

Nyomatékosan felkérem tisztelt Miniszter Urat, a fentikeben kifejtett ellentmondások tisztázása végett haladéktalanul kérjen beszámolót a BRFK VFO Ifjúságvédelmi Osztályától a tiltott pornográf felvétel visszaélés miatt elrendelt ügyekben a meglalapozott gyanú meglétének bizonyítékairól, mert az általuk felvonultatott külföldi jelzések nem utalnak bűncselekményre, amennyiben a képek megtekintését nem tekintjük annak. Kérem kérjen tájékoztatást arról, hogy a tárgyi bizonyítási eszköz címén, házkutatás során lefoglalt tárgyak (gyanúsítottanként több száz CD lemez, egyéb adathordozók, videókamera, VHS-kazetták, egyházi kiadású könyvek) pontosan milyen bizonyítandó cél bizonyítását szolgálják, mert én laikus olvasóként nem látom, hogy miért kell egy videókamerát, kazettákat, de akár CD lemezeket lefoglalni csak azért, mert azok tulajdonosa megtekintett egy külföldi szerveren lévő képet, amely nem bűncselekény. Ismereteim szerint ez a kirendelő határozatokból sem derül ki, tudniillik hiányzik az "indoklás" rész, nyilván a fentiekre való tekintettel. Kérem tudakolja meg az Ifjúságvédelemtől, hogy valóban csak és kizárólag abban az esetben rendelték ki a számítástechnikai szakértőt, amikor a különleges szaktudására volt szükség a bizonyítandó tény ("található-e szexuális tartalmú kép a CD lemezen") bizonyításához, holott ezt a kérdést a nyomozás előadója ugyanolyan pontossággal, ugyanakkor jóval hatékonyabban tudta volna megválaszolni (lásd "fagylaltozó kisleány"). Kérem tisztázza, hogy valóban csak és kizárólag azon képek esetében kértek orvosszakértői véleményt, amely képekről laikus nem tudta eldönteni, hogy a szereplő kiskorú-e (csakis ezen esetben lehet szükség a szakértő különleges szakértelmére), így egyértelműen kisgyermekek esetén ellentétes a törvénnyel a szakértő kirendelése (lásd "fagylaltozó kisleány"). Kérem annak megállapítását, hogy valóban csak előzőleg pornográffá nyilvánított képeket adtak át az orvosszakértőnek, hogy feleslegesen ne határozza meg több ezer irreleváns kép szereplőinek korát (lásd "fagylaltozó kisleány"). Kérem válaszoltassa meg az Ifjúságvédelemmel azt a közérdeklődésre számot tartó kérdést, hogy milyen ismérvek alapján dönti el az orvosszakértő egy ismeretlen állampolgárságú személyről, hogy az kiskorú-e, különös tekintettel arra, hogy nem tudja, az adott országban hány éves kor jelenti a nagykorúság határát. Tapasztalatuk szerint hogyan dönti el egy magyar állampolgárságú, 17 évesnek saccolt személyről (Playboy címlap), hogy házasságkötés által esetleg nagykorúvá vált-e? Kérem továbbá annak logikus levezetését, hogy miért érdekes, hogy a lefoglalás időpontjában hány tiltott pornográf felvétel volt a gyanúsított adathordozóin, amikor lehet, hogy több száz CD átnézése után sem találnak egyetlen egyet sem, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem szerzett meg és nem tartott évekig, a házkutatást megelőző napig bezárólag tízezerszámra ilyen képeket, anélkül, hogy ezzel a társadalomra bármilyen hatást gyakorololt volna, következésképpen nem volt veszélyes arra, így cselekedetét nem nevezhetjük bűncselekménynek. A több hónapig tartó szakértői vizsgálat egyetlen időpillanatra koncentrál, és semmilyen módon nem tudja megállapítani még azt sem, ha a gyanúsított esetleg akkor dobta be a kazánba a több száz darabos illegális CD-gyűjteményét, amikor az ablakból látta kiszállni a rendőröket a háza előtt a kocsiból, következésképpen teljesen felesleges idő- és pénzkidobás annak megállapítása, hogy mi van a lemezeken, mert nem azt mutatja, amit előző nap mutatott volna. Mindezek figyelembevételével konkrétan mire költenek el a Magyar Hírlapban megjelent cikk szerint "milliós tételeket", amikor a külföldi kollégák jelzése gyakrolatilag (a rendőrök állítása szerint is) kimutatja, hogy mikor, melyik képeket tekintette meg a gyanúsított? A szakértők konkrétan a külföldi kollégák által megnevezett fájlokat kereseik meg az adathordozókon, bizonyítandó, hogy nem csak "megtekintette", hanem "le is töltötte" a gyanúsított a képeket, vagy a külföldi jelzés csak ürügyül szolgál a házkutatáshoz és a gyanúsított összes adathordozójának tételes átvizsgálásához, függetlenül attól, hogy a külföldi jelzésben szereplő képeket megtalálták-e egyáltalán a gyanúsítottnál? Ezzel összefüggésben: milyen százalékban szerepelnek az eredeti külföldi jelzésben szereplő fájlok a későbbi vádemelési javaslatban? (Feltehetően nulla, nem is ezeket keresik, hanem gyakorlatilag a jelzéstől függetlenül folytatják le a "nyomozást", azt csak apropóként használják a lefoglalásokhoz, a bíróság úgysem fogja kérni a házkutatást megalapozó bizonyítékok meglétét.) Kérem a fenti kérdésekre kapott válaszok ismeretében a sajtón keresztül tudassa az állampolgárokkal, hogy a rendőrség az elmúlt években a kriminalisztika jelentős tényezőjévé váló tiltott pornográf felvétel megszerzése-tartása eseteket a büntetőjog előírásait minden részletre kiterjedően figyelembe véve, ezen túl ésszerű határidőn belül, feleslegesen elrendelt és életben tartott lefoglalások és felesleges bűnügyi költség generálása nélkül hajtja-e végre. Mindannyian megnyugodnánk, ha "igen" választ kapnánk. Ugyanakkor tisztelt Miniszter Úr készüljön fel arra, hogy nemet kell mondania, sok-sok nemet.

A fentiekben érintőlegesen kitértem arra a gondolatra, hogy a Btk. szerint a bűncselekménynek elengedhetetlen kelléke a társadalomra való veszélyesség. Megszerzés-tartásról beszélünk, amit leegyszeűsíthetünk a következőkre: semmi más nem történik, mint hogy áramimpulzusok eljutnak egyik számítógéptől a másikba, a winchester mágneses tulajdonságai a milliméternél sokkalta kisebb részen megváltoznak, netán az írható CD-lemez felületén kémiai reakció játszódik le lézerfény hatására. Ennek lehet bármi hatása a társadalomra? Annak lehet hatása, ha nem csak az áramimpulzus mozog, hanem van mögötte pénzmozgás is: valaki fizet azért, hogy gyerekpornó képeket "tekinthessen meg" ("letöltésről" szó sincs, az már bűncselekmény, szemben a megtekintéssel), így támogatja a gyerekpornóipart, de nem ilyen ügyek adják az ötjegyű felderített ügyszámot, hanem olyanok, amikről csakis úgy szerezhet tudomást a hatóság, ha kilószámra lefoglalja a CD-ket. Még csak keresletről sem beszélhetünk, ami ösztökélné az ipart, pénzmozgás nélkül pedig az ipar fenntartásáról szó sem lehet. Az a tevékenység, amiről semmilyen más módon nem szerezhetünk tudomást, mint nagy tételben lefoglalt adathordozók hosszú hónapokig tartó, felettébb költséges, szakértőinek nevezett, gyakorlatilag betanított munkásokkal is elvégezhető tömeges, futószalagszerű vizsgálata révén, az semmilyen hatással nem bír a társadalomra, nem veszélyes arra, így nem beszélhetünk bűncselekményről! Az eljárások teljesen személytelenek, holott éppen az adná a súlyát, ha a képek szereplői nem számok, hanem emberek (szexuálisan kizsákmányolt gyermekek) lennének. A jelenlegi ügymenet teljes mértékben, a házkutatástól az ítélethozatalig öncélú, kizárólag a társadalomra semmilyen veszélt nem jelentő, sőt annak hasznos tagjainak megbüntetését szolgálja bármi áron! Az igazságszolgáltatás olyan mértékben ráérzett ennek ízére, hogy elfelejtette, hogy a cél a gyermekek megóvása a szexuális kizsákmányolástól. Ilyenekről szó sem esik, ezzel szemben a kulcsszavak: CD lemez, orvosszakértő, darabszám, fájlnév. Egyetlen lehetőséget látok: a megszerzés-tartás társadalomra veszélyes alakzatának megtalálását, ezen módozatának (és kizárólag ezen módozatának) törvénybe foglalását (közérthető módon), vagy méginkább a megszerzés-tartás büntetésének teljes eltörlését. Ez nyitna kaput a társadalomra valóban veszélyes ügyek felderítéséhez!

Miért is büntetendő a megszerzés-tartás? - teszi fel a kérdést ennél közérthetőbb módon és pesze meg is válaszolja mindjárt az Index cikke. Lássuk az újságíró által logikusnak ítélt választ:
"A gyermekpornográfia ellen a felhasználói oldalon próbálnak küzdeni. Akkor készítenek ilyen filmeket, képeket, ha van rá igény. És emögött gyakran erőszak, kiszolgáltatottság, drog és sok pénz van, amit persze nem az áldozatok kapnak. Ha a képekre van igény, akkor ezeket valahogy elő kell állítani, és erre különböző eszközökkel vesznek rá fiatalokat. A rendőrségi gyakorlat tesz itt egy kis különbséget: sokan úgy vélik, hogy a képek gyűjtése önmagában kevéssé veszélyes a társadalomra. Van, aki azt mondja, hogy ezzel kiélhetők bizonyos hajlamok, mások szerint viszont ép ellenkezőleg: aki képeket néz, később gyerekekhez vagy fiatalokhoz is nyúl majd."

A cikk szerint a megszerzés-tartás elkövetője a kereslet, őmiatta készül a gyerekpornókép, és az iparba sok pénz áramlik, természetesen a megszerzőktől-tartóktól. A fenti gondolatmenet két dolgot máris feltételül szab:

• a kép készítője, terjesztője tudjon arról, hogy a képére van igény, illetve
• a képért fizessen az, akihez kerül, különben a "vállalkozás" csődbe megy.

Elemezzük a két feltétel teljesülését a megszerzés-tartás miatt eljárás alá vont magyar állampolgárok vonatkozásában: vajon tud-e arról a kép készítője, terjesztője, hogy a képeit megnézik, elteszik, CD-re írják? Nem, erről fogalma sincs, hogy hány ember teszi ezt, van-e egyáltalán erre igény. Kap-e bármilyen ellenszolgáltatást a képeiért az eljárás alá vont személyektől? Nem, egyáltalán nem! Nagyrész úgynevezett p2p kapcsolatról van szó, amikor az alkalmi jelleggel összecsatlakozó számítógépek tulajdonosai egymás gépéről bármit letölthetnek, általában mozifilmeket, zenéket keresve, nem szándékosan konkrétan a másik személlyel osztva meg saját cuccosaikat, hanem a rendszer hozza össze őket, mert az egyikük olyat keres, ami a másiknak esetleg megvan (beírja a p2p programja keresőbe, hogy "King Kong"). A kép "terjesztője" nem is terjesztő, semmi köze a gyerekpornóiparhoz, talán nem is sejti, hogy valakitől éppen ilyen képeket is töltött le, amikor éjszakára úgyhagyta a gépét, hogy az akkori p2p partnere összes képét töltse le, hátha lesz köztük aktkép a tajvani szépségkirálynőről. Ez a legjellemzőbb, és ez az, amit a hatóság képtelen felfogni: a felhasználó letölt mindent, amit talál, hogy majd később rendszerezi, de később is inkább letölt valalmi, és csak gyűlnek a cuccai, átnézés nélkül felírja azokat CD-re, mert fél, hogy elvesznek, vagy akár nincs több hely a gépén, miközben ideje nem lesz átválogatni a letöltött anyagokat. Aki csak freemailezésre használja az internetet, az nem tudja, miről beszél minden egyes megszerzés-tartással meggyanúsított netező, és azt mondja rá, hogy hazudik, amikor át nem nézett letöltésekről beszél. Holott szinte minden esetben így jut egyik gépről a másikra az illegális (illetve "szakértők" által annak tartott) felvétel, onnan a harmadikra, negyedikre, míg végül huszonharmadikként emberünkhöz is. Õ nem kereslet, akitől pedig letöltötte, az nem terjesztő, nem érdekelt a kínálat fenntartásában, meg sem fordul a fejében, hogy miatta Magyarországon valaki bajba kerül. Az Indexben megjelent kereslet-elmélet fizetős oldalakra érvényes lehet, de ilyenekkel még nem rukkoltak elő a tízezres nagyságrendű ügyet felderítő rendőreink. Amiről a cikk ír, az részben (részben!) igaz lehet Nyugaton, de a nálunk felderített esetekben semmiképpen nem. Nem fog csökkenni a kínálat akkor sem, ha nem ötjegyű, hanem hat- vagy hétjegyű számmal mérik a "megoldott" ügyeket, mert egyik "elkövető" sem kereslet.

Nagyon érdekes gondolat a cikkben az is, hogy miért baj, ha valaki valódi gyermekpornó képeket néz, ha már egyszer letisztáztuk, hogy a megszerzéssel-tartással a gyerekpornóipart mégsem tartja fenn. Esetleg a képek hatására ő is gyerekeket fog megrontani - szól a válasz. Hogyan fogalmazzak úgy, hogy ne bántsam meg a gondolat kiagyalóját? Nyilván annyira valószínű, mint amennyire az erőszakos felnőttpornó kedvelői megerőszakolják a környezetükben élő felnőtteket. És nézzük meg, kik is azok, akiket 12 éven aluliak elleni nemi erőszakkal, valamint megrontással jellemzően elítélnek: munkanélküli, alkoholista, erőszakos nevelőapák, akik életükben nem láttak még számítógépet, nemhogy CD lemezre írtak volna ilyen képeket. "Az internetezők az átlag magyar népességhez képest képzettebbek és jobb anyagiakkal rendelkeznek" - írja másutt az Index, és ez kétségkívül így van. Nem az internetezőket kellene beállítani úgy, hogy tőlük aztán félteni kell a gyermekeinket, mert ki tudja, mit nézegetnek. És még egy gondolat azoknak, akik továbbra is kitartanak az "amit (sokat) nézek, azt előbb-utóbb megcsinálom"-elmélet mellett: a feltételezett gyermekpornográfia-tartalmú CD-ket a rendőrság szakértőkkel vizsgáltatja, akik így gyakorlatilag az év minden napján mást se csinálnak, mint meztelen, talán pornográf képeket válogatnak, mindezt ötezer forintos nettó órabérért. Ha a rendőrség felkéri őket, kötelességük szakvéleményt adni, de szerintem szívesen is teszik ezt: melyik férfi ne nézne szívesen napi negyvenezer forintért fiatal, alulöltözött csajszikat? Csak hogy lássuk, ez mennyi munkát jelent: az orvosszakértő esetemben 460 órát számolt el, ennyi ideig nézegette a képeimet. 460 órán át, tehát egy negyedéven keresztül napi nyolc órában mást se csinált, mint az én CD-imen lévő képeket válogatta. Kérem tisztelt Miniszer Úr, nézzen utána, hogy dr. Bétin Viktor nyúlt-e fiatalokhoz vagy gyerekekhez 2003 júniusa óta, mert ha igen, akkor a fenti logika szerint ez azért következhetett be, mert a rendőrség kötelezte őt (feltételezett) gyerekpornóképek három hónapon át tartó nézegetésére. Amennyiben a képek nézegetésének ilyen hatása van az emberre, felkérem tisztelt Miniszter Urat, hogy azonnali hatállyal tegyen javaslatot a megszerzés-tartás büntethetőségének eltörlésére, mivel a törvény így orvosszakértőket, illetve általuk fiatalokat és gyerekeket veszélyeztet. Amennyiben nincs ilyen hatással a képek nézegetése az emberre, akkor pedig felkérem tisztelt Miniszter Urat, hogy azonnali hatállyal tegyen javaslatot a megszerzés-tartás büntethetőségének eltörlésére, mert a hozzá kapcsolódó fóbiák, miszerint a képek tartása az gyerekpornóipart gerjesztené, illetve a képek nézése az embert bűncselekmény elkövetésére sarkallná, az elmúlt év során, konkrétan levelemben megcáfoltattak.

Végezetül ajánlom tisztelt Miniszter Úr szíves figyelmébe az ORFK honlapján megtalálható elemzést, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztály Terrorizmus és Extrémizmus Elleni Osztály Nyomozó és Internetfigyelő Alosztályának őrnagya, dr. Peszleg Tibor írt. A honlapot tisztelt Miniszter Úr bizonyára ismeri, és feltételezem, nem ismeretlen Ön előtt a Nemzeti Nyomozó Iroda neve sem.

"Legvégül úgy gondolom, hogy a felvételek tartását, megszerzését nem szabadna büntetni, ennek a társadalomra való veszélyessége szerintem nem éri el azt a szintet, amit büntetőjogi eszközökkel kell védeni. Ezzel csak fölöslegesen kriminalizálunk egy olyan cselekményt, aminek káros hatása, társadalomra való veszélyessége csekély, viszont az ellene való fellépés nagyon költséges és drága, hatásfoka pedig rendkívül alacsony. Cikkemmel segíteni szeretnék a jogalkalmazóknak abban, hogy bírói gyakorlat hiányában hogyan lehet egységesen, vagy legalább objektív ismérvek alapján megítélni, hogy milyen képfelvételek tartoznak a tiltott pornográf felvételek közé. Az általam leírt gondolatok olyan filozófiát képviselnek, melynek célja, hogy az internet liberális és szabad maradhasson a továbbiakban is, ugyanakkor hatékonyan lehessen fellépni azokkal szemben, akik ezt az újfajta technikai lehetőséget a gyermekek kizsákmányolására akarják felhasználni."

http://www.police.hu/…ped_001.html

Ha az én tanácsaimon esetleg csak mosolyog is, a témában egyik legelismertebb és legmegbecsültebb beosztottjára úgy gondolom, érdemes hallgatnia. Főleg ha nem csak ő és nem csak én hívjuk fel szíves figyelmét a hazánkban e téren jelenleg uralkodó áldatlan állapotokra.

Tisztelettel

Jurkovics Károly

[lakcím, telefon, e-mail]

Budapest, 2007. február 28.

http://nol.hu/cikk/437221/

yoppiyoppi !

igen teljesen így van ez, és ez elég szomorú ...
Én is hasonlóképpen látom, hajrá magyar jogrend !! UNDORÍTÓ, de ezt már más is megfogalmazta előttem ... én sajnos tényleg pesszimista vagyok az üggyel kapcsolatban ...

Az utóbbi 2-3 napban az összes parlamenti képviselő mélboxában landolt a levelem...kormánypárti, éllenzéki képviselőknél egyaránt. Találjátok ki, hány választ kaptam....:(....persze, nem is választ, hanem cselekvést várok!!!

Amíg nem lesz változtatás a hatályos törvényen, addig mi (átlagos, normális, családos, 7köznapi emberek) több százan évekig járunk bíróságra, tűrjük a megaláztatásokat, szereplünk a rendőrségi adatbázisban, és végül szerencsés esetben- kifizetünk többszázezer forint bírságot. Bravó, magyar jogrend és gyakorlat! Bravó!

Csak amíg csupa "félnótás" ül a törvényhozásban nem lesz előrelépés.

A mostani tervezetből is csak a "pedofil-kormány"
és hasonló asszociációkig bírnak eljutni.
És sajnos ez oldal, szín független. :(

Az, hogy a gyermekprostitúcióval kapcsolatos része valóban a gyermekek védelmét szolgálná senkit sem érdekel, még az előterjesztőt sem...

Lehetne ragozni a dolgot, de felesleges...

hozzászólás törölve

c.t.,

tegyük hozzá, hogy nemcsak hogy a m-t nem veszélyes a társadalomra, hanem annak üldözése nagyon is az! Lásd jelen topicot. ;-) Aránytalanul nagy a rááldozott energia és pénz az eredményhez képest, amely azonban gyakorlatilag nulla, miközben a hibaarány közel 100%-os.

Olvashattad a Pertéteinek írt levelemben (de hát Te is tudod): „a rendőrség meg sem próbálja a képek szereplőit felkutatni, így sem a (feltételezett) sértettek felderítése, sem a (feltételezett) szexuális bűnözők felkutatása érdekében nem tesz lépéseket, ami példátlan a kriminalisztikában”. Példátlan! Ha nem lenne benne a m-t a Btk.-ban, akkor felkutatnák a képek terjesztőit, netán készítőit és szereplőit is, mert nem a nulláért tüntetnék ki őket, mint most. A jelenelegi helyzet a kiskorúak védelmét akadályozza, mivel az igazságszolgáltatás megreked a m-t szintjén, miközben dicshimnuszt zeng a teljesítményéről.

Tekintsük úgy ezt az öt évet, mint egy megbukott kísérletet. Ezt fogom javasolni Petréteinek is.

JuK

Zolikaaa !

Ha a gyermekekről készült porn. felvételekre hozod a 12-14-es korhatárt akkor tévedsz.
A megrontás viszonylatában más a helyzet, de mint tudjuk az itton is 14. életév.

Bizonyos európai országokra inkább az jellemző, hogy egyátalán nem szankcionálják a megszerzés-tartást.De kapják is a folyamatos dorgálást, és nem az EU-s országokról van elsősorban szó.

A megsz-tart eltörlésének indoka viszont csak a
társadalomra való veszélyességének foka lehet, szvsz.

Hmmm...

„pont az SZDSZ, Kunczével az élen riogatta a népet olyan hülyeségekkel, hogy "na ezentúl majd szakállas pedophil bácsiktól lesz az első szexuális élménye a gyerekeinknek" ... ”

Azért ezt keresd vissza, hogy ki mondta, mikor mondta és kikre mondta... Hát éppen hogy az ellenkezője történt, mint amit írsz.

De lehetőleg ne menjünk bele politikai kérdésekbe, van elég bajunk anélkül is. ;-)

JuK

hozzászólás törölve

Egy kis nemzetközi kitekintés:

http://www.missingkids.com/…EventServlet?…

A nemzetközi tendenciákat ismerve semmilyen feloldásra nem lehet számítani.Sőt érdemes tanulmányozni az USA ítélkezési gyakorlatát, illetve,azt hogyan gyakorolnak nyomást az európai szervekre.

JuKids !
Kösz.Én annak idején írtam az Alkotmánybíróságnak,hogy mi ez az aránytalanság,miszerint szexuális együttlét lehetséges,fotózás meg nem, de azt válaszolták, hogy az AB nem minősíti a BTK paragrafusait és hol látom a téma alkotmányellenességét.Megvettem az Alkotmányt, de nem találtam rá megfelelő §-t.Aztán ott abbahagytam.

Betelgeuse,

itt nem volt szavazás, hanem az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, ezzel megsemmisítette az adott paragrafusokat.

Korábban elővettem a témát egy másik topicban, ott ezt a választ kaptam:

"Az Alkotmánybíróság összegezve megállapította, hogy a Btk. 199. §-a sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését , mert objektív ismérvek alapján nem igazolható, így önkényes megkülönböztetést tesz a szexuális irányultság szerint az olyan 18 éven felüli személyek között, akik 14-18 év közötti személyekkel beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot létesítenek."

"A büntető törvénnyel szemben is követelmény, hogy a nem alapjogokat érintő megkülönböztetés ne legyen indokolatlan, azaz ne legyen önkényes, ne sértse a mindenkit veleszületetten és elidegeníthetetlenül megillető emberi méltóságot. A heteroszexuális, illetve a homoszexuális irányultság egyaránt az emberi méltóság lényegéhez tartozik, szétválasztásukra, az érintett személyek méltóságának nem egyenlő kezelésére kivételes indokok szükségesek."

A Jogi Fórum Törvénytárából kiderül a határozat száma és a dátum is:

"Az 1978. évi IV. törvény 199. §-át a 37/2002. (IX. 4.) AB határozat megsemmisítette. Hatályos: 2002. 09. 04."

JuK

Tudja valaki, hogy a BTK. azon részét mikor módosították, miszerint az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat határát az addigi 18 évről 14 évre szállították le?És ha nem, akkor szerintetek ezt hol lehetne megnézni.
Kiváncsi lennék, hogy akkor a Fidesz mit szavazott, amikor ezt módosították.Akkor mennyire féltették gyermekeiket a buzi bácsiktól.

Az Indexen megjelent még egy, a Szájbarágónál is szájbarágósabb: ;-)

Fucking Kids
http://index.hu/…pedopol0227/

JuK

++++++++

„Próbáljuk meg még egyszerűbben megfogalmazni. A törvény engedi, hogy a 22 éves János biciklizni menjen a 16 éves Erzsivel. A törvény azt is engedi, hogy a bringázást videókamera segítségével örökítsék meg. Ha esetleg rossz az idő, Erzsi és János a hatályos magyar jogszabályok szerint a tervezett kerékpáros kirándulás helyett nyugodtan végigkefélhetik otthon az egész délutánt. Viszont ha esetleg meg is örökítik ezeket a forró órákat, és a rendőrség megtalálja Jánosnál az Erzsi beleegyezésével készült műalkotást, akkor János gyermekpornográfia birtoklásáért csúnyán megütheti a bokáját. Szerencsére már ma is elég valószínűtlen, hogy János lebukjon ilyesmivel, de azért mégiscsak jobb a békesség, módosítsunk csak egyet ezen a törvényen, mert különben János esetleg akció közben a lehetséges következményeken kezd el gondolkodni, ettől erekciós problémák lépnek fel nála, és akkor bizony Erzsi szomorú lesz. Ezt pedig nem akarhatja senki.

[...]

Amikor egy magyar politikusra nézek, szomorú vagyok. Amikor egy szép 17 éves lányra, akkor pedig boldog. És még boldogabb lennék, ha kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat alakulna ki köztünk, sőt, valószínűleg azt sem utasítanám el, ha a születésnapomra egy magáról készített, buja videófelvétellel ajándékozna meg. Aki pedig ez ellen lépni próbál, az gonosz, buta és irigy.”