Könnyű testi sértés

Fórum → büntetőjog
újabb elöl     új hozzászólás

folyami géb # 2015.05.20. 20:33

Nem akartam már továbbvinni ezt a témát,mert valahol nagyon szomorú, de mosz muszáj:

"az anonimizált határozatot nem sikerült teljesen anonimizálni".

Valahogy sejtettem, hogy nem vállalok nagy kockázatot. Karinthy ehhez képest lófütty.

Akkor az elég, ha azt a bekezdést bemásolod hitelt érdemlően a jogi indokolásból, ahol a Kúria kifejti: a könnyű tesi sértés beleolvad a garázdaságba. Ott nem lehetnek nevek.

De felőlem hagyhatjuk is az egészet, csak ne mondjunk a laikusoknak ....hmm, nem helytálló dolgokat.

groszfater@gmail.com # 2015.05.21. 06:02

Ugyan, ez egy sikertörténet.
deáknemaria így vagy úgy de megkapta a választ a kérdésére és meg-is köszönte.
Dr.Attika és a diplomád miatt ne szomorkodj :)

folyami géb # 2015.05.21. 17:02

Kedves Groszfater és Business Law!

Köszönöm kedves szavaitokat.

B.L.-nek külön köszönöm a tájékoztatást, a külföldi jogot meg én nem ismerem, érdekes volt a kitekintés. Azt hiszem, értem, amit írtál, nagyjából ezen az elven működik a halmazati büntetés is.

A kérdésedre:

Igazából nem is beolvadásról van itt szó, amiből a vita kirobbant, de ezzel már végképp nem akartam kekeckedni. Beolvadás az, amikor egy súlyosabb bűncselekményben benne van egy enyhébb tényállása is, és ilyenkor csak a súlyosabb bűncselekményt kell megállapítani. Pl. valaki erőszakkal vesz el mástól idegen dolgot, és ezzel 8 napon belül gyógyuló sérülést okoz, ez elvileg rablás bűntette (2-8 év) és könnyű testi sértés vétsége (3 hó – 2év). Mivel azonban a rablásban az erőszak benne van, és az rendszerint együtt jár kisebb sérülés okozásával, ezért a könnyű testi sértés beleolvad (azaz a halmazat csak látszólagos), és kizárólag rablás állapítandó meg. Ha azonban a sérülés már 8 napon túl gyógyuló, akkor rablás és súlyos testi sértés miatt is meg kell állapítani a bűnösséget, és halmazati büntetést kell kiszabni. Ezt igazból csak a bírói gyakorlat alakítja ki.
A garázdaságnál a szubszidiaritás az, ami játszik. Ez viszont már törvényen alapszik. Az ún. szubszidiárus bűncselekmény onnan ismerkszik fel, hogy a tényállásában is szerepel ez a félmondat: „ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg”.
Ez azt jelenti, hogy az ilyen cselekményeket – ha azzal alaki halmazatban más bűncselekmény is áll – csak akkor lehet megállapítani, ha a másik bűncselekmény nem súlyosabb; azaz a büntetési tétele azonos vagy kisebb a garázdaságnál.
Mivel pedig garázdaságból kétféle van – az alapeset büntetési tételének felső határa 2 év, a minősített eseté 3 év – a testi sértés (vagy más halmazatban álló bűncselekmény, jellemzően a rongálás büntetési tételét) ehhez kell hasonlítani.
Az alapesetnél csak a könnyű testi sértés nem súlyosabb (mert azonos). Ezért, ha valakit üvöltözve összeverek valakit az utcán, 8 napon belül gyógyuló sérülést okozva, akkor az garázdaság plusz (ha van magánindítvány) könnyű testi sértés halmazata. Ha ugyanígy 8 napon túl gyógyuló sérülést okozok, akkor viszont a súlyos testi sértés büntetési tétele (3 év), már több, mint a garázdaságé, ezért a cselekmény nem lesz garázdaság, csak súlyos testi sértés bűntette.

Ugyanez a helyzet a garázdaság bűntetténél is, csak ott a 3 év a viszonyítási alap. Az előző példánál maradva, ha hárman (azaz csoportosan) verünk össze valakit a nyílt utcán, 8 napon túl gyógyuló sérülést okozva, akkor az garázdaság bűntettének és súlyos testi sértés bűntettének a halmazata (mindkettő 3 éves büntetési tételű, azaz nem súlyosabb), ha maradandó fogyatékosságot okozunk, akkor viszont az 1-5 év, ami súlyosabb a 3 évnél, így csak a maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette állapítható meg.

Ennyire egyszerű ez egyébként, ha látja valaki a logikáját, szakvizsgán alap.

niederlander # 2015.06.01. 14:18

Akárhogy nézem a dolgot, akárhogy csűröm csavarom, ez a fiú sem jobb a Deákné vásznánál... :D :D :D
Bocsánat, de nem lehetett kihagyni :))

Immaculata # 2015.06.01. 16:14

Tuggyuk, hogy nem fijú.

Zsozy # 2016.01.29. 15:10

Üdv Mindenkinek!

Évek óta rossz viszonyban vagyok az egyik szomszédommal egy társasházban. Heti több alkalommal csendháborítással zavarja az éjszakáinkat.
De most nem is ez a lényeg.
2015 december elején egy több órája tartó bulizásuk után, miután kihívtam rájuk a rendőrséget késő este részegen bedörömbölt hozzánk. Én nem akartam vele beszélni és egyből felháborodva többször távozásra szólítottam fel. Ő csak jött előre gúnyos mosolyogva.
Nem akartam hogy belém másszon ezért eltoltam magamtól.
És újra és újra távozásra szólítottam fel.
Mikor újra jött felém, ismét hátrébb toltam, majd bezártam az ajtót. Újra erőteljesen kopogott, de már a baráti társasága is feljött a bejárati ajtónk elé. Párom nyitotta ki az ajtót aki ismételten távozásra szólította fel őket. Majd bezárta volna az ajtót de 3-4 barátjával elkezdték befelé nyomni az ajtót és az egyik a lábát is betette a lakásba az ajtó elé, hogy megakadályozzák az ajtó bezárását. 1/2 perces küzdelem után valahogy bezártuk az ajtót. Utána ismét kopogott, és elkezdett fenyegetőzni, hogy feljelent, mondtam rendben, Én is téged. És lejátszotta a hangfelvételt amit titokban készített az incidensről. Kihívtam újra a rendőrséget de Ő is. A rendőröknek azt állította, hogy két pofont lekevertem neki. A rendőrök hozzánk is feljöttek és Mi elmondtuk a Mi verziónkat a valóságot. Végül feljelentettük egymást kölcsönösen. A mi feljelentésünkre indult nyomozást szüneteltették bizonyíték hiánya miatt. Az ő feljelentése viszont a nyomozás után "célba ért", és most behívtak bírósági meghallgatásra. Úgy tudom valamilyen látlelete is van, de ha keletkezett is rajta sérülés azt biztos, hogy nem Én okoztam. Kérdésem a következő: Rám tudják bizonyítani amit nem követtem el?
Előre is köszönöm a választ!

karine # 2017.05.05. 15:11

Tisztelt Szakértők!
Férjem és édesanyám összeszólalkoztak, sajnos mindkettő nagyon agressziv, saját igazát kereső egyén. Mire észrevettem férjem magánkivül orditva a földhöz szoritotta édesanyámat, fojtogatta, azt üvöltötte megöli, és rálépett a mellkasára is. Én rángattam le róla. Egy hete történ, sajnos édesanyám mellkasa nagyon fáj, szúr. A szégyentől nem merek elmenni látleletet vetetni, és ha elmegyünk az orvoshoz és ő ott elmondja mi történt, azt az orvosnak kötelessége rendőrség felé jelenteni? Itthon már férjem mindent letagadott, másképp mondta el mindent. De a lényeges dolgokat nem tudja letagadni mert azt én láttam. Kikészültem én is idegileg, a váláson is gondolkozom, de nagyon nehéz jó döntést hozni.
Ha nincs látlelet jelenleg, de később ugy alakul hogy feljelentés lesz anélkül is megtehető a jogi lépés. És a családtagok vallhatnak e egymás ellen.
Karine

Vadsuhanc # 2017.05.05. 15:30

Kedves karine!

Elsősorban édesanyádnak és utána Neked kellene elgondolkozni azon mit szeretnétek. Ha a férjed megbüntetését és elítélését ( akkor rajta irány a rendőrség ) vagy nem, akkor miért itt kérdezel?

A történet sajnálatos, de ezt neked és édesanyádnak kell eldönteni. Amint ez megtörtént irány a rendőrség mielőtt nagyobb baj nem lesz.

ajsaMK # 2017.05.05. 20:11

Az orvosnak a 8 napon túl gyógyuló sérülést kell jelentenie a rendőrségnek, ha az testi sértés következménye (vagy ha erre gyanú merül fel). Látlelet nélkül viszont a későbbiekben semmi nem lesz bizonyítható... Azt megteheted, hogy a látleletet nem "használod fel", de ha mondjuk kiderül, hogy el van törve egy bordája, akkor azt az orvosok hivatalból jelentik.

Csipi21 # 2020.10.23. 11:35

Kedves Segítők!

Egy férfi ököllel arcon vágott egy társasház liftjében, mert szerinte helytelenül viseltem a maszkom (csak a számat takarta az orromat nem). Kamera sajnos nem volt a fülkében. A rendőrségen bizonyíték hiányában ejtették az ügyet, pedig látlelet is készült a sérülésemről. Magánindítvánnyal 30napig van lehetőségem élni. Így érdemes belevágni a pereskedésbe?
A válaszokat előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.10.23. 11:43

Hogy fogsz bizonyítani? (A látlelet legfeljebb azt igazolja, hogy valaki képen vágott - mást nemigen.)

Csipi21 # 2020.10.23. 12:11

Kedves Béla!

A rendőrségnek bevallotta,hogy így történt. De ők törvényileg nem foglalkoznak vele, mert 8 napon belüli és nincs kamera felvétel.

Csipi21 # 2020.10.23. 12:21

...ott volt a történtekkor a földszinten egy civil rendőr, aki értesítette a kollégáit és kijöttek a helyszínre. Mindkettőnket bevittek kihallgatni.

rigoz # 2020.10.23. 13:12

@Csipi21: A könnyű testi sértés magánvádas eljárásban büntethető.

A feljelentést, melynek tartalmaznia kell a magánindítványát, azaz az elkövető megbüntetésére irányuló kifejezett kérelmét, 30 napon belül az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróságon (kerületi bíróságon) teheti meg. A határidő jogvesztő.

A rendőrség helyesen járt el, amikor nem indított eljárást, bár a feljelentését át kellett volna tegye - az ügyészség útján - az illetékes bírósághoz.

A feljelentésben le kell írni részletesen, hogy ki, mit követett el és hogyan.

Ha a bíróság érdemben tárgyalja az ügyet, indítványozhatja a civil rendőr tanúkénti kihallgatását.

Slainte # 2020.10.24. 05:53

Azért én nagyonbízom benne, hogy a rendőrség nem a kamerafelvételek hiánya miatt nem foglalkoott az üggyel, és nem is bizonyítkok hiányában "ejtete az ügyet", hanem csak a törvényi kötelezettségének tett eleget azzal, hogy a feljelentést megküldte a bíróságnak.

A magyar büntetőeljárás a szabad bzonyítás talaján áll. Van egy látlelet arról, hogy a sértett az adott időponntban milyen sérülést szenvedett el. Tanúként elmondja, hogy ki és miért okozza. Ezt követően a bíróság eldönti, hogy a sértettet más verte-e meg, és ezt használja fel arra, hogy egy éppen akkor ott lévő, számára idegen embert hamisan megvádoljon, vagy tényleg úgy történt, ahogy mondja.

Ráadásul itt van egy abszolút objektív, kívülálló tanú, aki ugyan magát az ütésst nem látta, de annnak közvetlen következményeit már igen, és rendőrt is hívott. Ez a hasonló ügyekben megszokottól jóval több bizonyítékot jelent.

rigoz # 2020.10.24. 06:37

Csatlakazom a véleményedhez, Slainte. De a leírtak arra utalnak, hogy nem lett megküldve az ügy a bíróságnak. Különben a kérdező kellett volna onnan kapján egy idézést vagy felhívást és arról még az ügyészség is általában külön tájékoztatást ad, hogy a vád képviseletét nem veszi át.

Slainte # 2020.10.24. 07:00

Ez igaz,kedves rigoz, csak azt nem tudjuk, mennyi idő telt el a feljelentés óta. Nekem úgy tűnik, hogy nem sok, így lehet, hogy azért nem kapott még értesítést a feljelentő az áttételről.

Az is igaz, hogy az ügyéészségen keresztül kell megkülddenie a rendőrségnek az iratot, cssak ezzel már nem akartam bonyolítani, mert a gyyakorlatban nem releváns.

Ugyannakkor a feljelentő arról sem számolt be, hogy feljelentést elutasító/nyomozást megszüntető határozatot kapott volna. Nem is kaphatott, volna, hiszen könnyű testi sértés miatt a rendőrség el sem kezdhet nyomozni, hanem meg kell küldeni a feljelentést - az ügyészségen kereszztül - a bíróságnak. Ha pedig volt feljelentés, azt nem nyelhette le, arról valamilyen módon rendelkeznie kellett.

Ezért gondolom, hogy valahol úton kell még lennie annak a feljelentésnek.

rigoz # 2020.10.24. 07:22

Természetesen, egy feljelentés nem tűnhet el nyom nélkül.

Egyébként a feljelentést a nyomozó hatóság elutasíthatja azzal, hogy a cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, nekem szokták is ezt csinálni - az már egy másik történet, hogy esetemben volt erre motivációjuk statisztikai okok miatt -, de az elutasítással egyidejűleg a vád képviseletének átvétele megfontolása céljából meg kell küldje az ügyészégnek, mely arról 3 napon belül dönt. Ha az ügyészség a vád képviseletét nem veszi át, az iratokat megküldi a bíróságnak

A kérdező azt írja, hogy a civil ruhás rendőr tanú riasztotta a kollégáit és előállították a feleket. Legalábbis tartalmilag ez világlik ki.

Tehát kérdéses, hogy kölcsönös (könnyű) testi sértés volt-e? Mert ahhoz, hogy a kérdezőt előállítsák, ahhoz az kelett, hogy vele szemben is bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merüljön fel.

Mivel előállították Őket, gyanítom, hogy kezdeti minősítése az ügynek nem KTS volt, mert különben nem került volna sor előállításra sem.

Aztán az eljárás során tisztázódott a helyzet, valószínűleg erről - gyanítom kihallgatáskor - a kérdezőt tájékoztatták, legalább szóban.

Ha eljárás során derül fény a téves minősítésre, szerintem a helyes eljárás, hogy az ügy áttétele előtt a magánidnítvány hiányára kifejezetten figyelmeztetik a feljelentőt, sértettet.

Egyébként mivel az ügyészségnek rövid határideje van az ügyiratok bíróságra való megküldésére, ha csak nem tegnap vagy tegnapelőtt történt, illetve kedden, akkor elvileg kellett volna történjen valami már ez irányban.

Persze az más kérdés, hogy az ügyészség úgy tesz a határidőkre tapasztalatom szerint, ahogy azt kell, tisztelet a kivételnek.A rendőrség bűnügyi szakterülete se különb.

Nekem van olyan feljelentésem több is, ami enyészeté lett, azzal, hogy az nem is feljelentés. KNYFÜ-BRO és a Budapesti Regionális Nyomozó ügyészség jeleskedik ebben,ott is főként két konkrét ügyész. Az egyik a helyettes szóvivő.

Slainte # 2020.10.24. 08:17

Hát igen, az a baj, hogy nem sok mindent tudunk, és amit tudunk, az is nagyon bizonytalan.

Kölcsönös elkövetésre a kérdésben nincs adat, a kettős előállítás is lehet, hogy mást takar (pl. felhívták, hogy menjen be feljelentést tenni), de persze ez is csak találgatás.

Más minősítést nem nagyon tudok elképzelni. Garázdaság egy árt liftben, ahol ketten vannak, fel sem merülhet, esetleg az ökölütés lehet súlyos testi sértés kísérlete, de a rendőrség magától biztos nem fog annak minősíteni egy 8 napon belül gyógyuló sérülést.

Ha volt feljelentés (könnyű testi sértés vétsége miatt), akkor szerintem nem kell feljelentést elutasító határozat, hanem a Be. 379. § (3)-(4) bekezdése szerint kell eljárni. Ha közvádas cselekmény miatt tettek feljelentést vagy indult az eljárás, akkor kell a feljelentést elutasítani/a nyomozást megszüntetni, és a Be. 381. § (3) bekezdés, illetve a Be. 398. § (4) bekezdés szerint eljárni.

Nem fogunk tudni előbbre lépni, amíg a kérdező nem mondja meg, hogy mire alapítja azt, hogy a "rendőrség bizonyítékok hiányában ejtette az ügyet". Ilyen bizonyosan nem történhetett, ezért ha kapott feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntető határozatot, akkor annak a tartalmából derülhet ki az eljárásjogi helyzet. Ha nem kapott, akkor szerintem - feltehetőleg - a Be. 379. § (3)-(4) bekezdés szerinti történések vannak folyamatban.

rigoz # 2020.10.24. 08:33

Szerintem is így kell eljárni, ebben egy részkérdésben sincs vita köztünk. :)

Általában, ha felhívnak valakit, hogy tegyen feljelentést, akkor azt még purittyán megfogalmazva sem szokás úgy mondani, hogy "bevittek mindkettőnket kihallgatni".

Igen, a súlyos testi sértés (kísérlete) gyanúja felmerülhetett, más aligha, bár tényleg nagyon ködösek a részletek.

Hát igen, a rendőrség rendszerint inkább alulminősít...

Természetesen, a kérdező további előadása nélkül csak találgatni tudunk.

rigoz # 2020.10.24. 08:35

Ilyenkor csak megmondják a sértettnek, feljelentőnek, hova kell elbattyogni, nem viszik sehova. Tanút meg nem lehet ugyebár előállítani, ha nem volt olyan idézés, amit elmulasztott volna.

Tehát hiányzik az egyidejűség. :)

rigoz # 2020.10.27. 19:34

Hát akkor hozzátartozót be kell idéztetni tanúként.

Önnel szemben megszüntetik az eljárást, Őt a bíróság vádlottként idézi, majd elmarasztalja. Valószínűleg pénzbírságot kap.

De figyelmeztetem, hogy nem köteles sem magára, sem a hozzátartozójára nézve terhelő vallomást tenni sem a vádlott, sem a tanú, sem más személy! Nem bűncselkmény, tehát joga van ahhoz, hogy ismeretlen személyre terelje a gyanút. A bíróság bűnösséget csak kétséget kizáró bizonyítottság esetén állapíthat meg. Az orvosi látlelet a sérülés tényét, s nem az elkövetés módját igazolja és főleg nem az elkövető személyét.

rigoz # 2020.10.28. 04:15

Természetesen, lehet indítványozni, hogy tanúként hallgassák meg a harmadik felet.

Sőt, még szerintem arra is lehet hivatkozni, hogy egy harmadik személy védelmére keltek, de szerintem az csak enyhítő körülmény lesz.

Jogos védelem a jogszabály ugyanis az embernek önmagának és a javainak a jogos és arányos védelmére nézve ismeri, mint büntethetőséget kizáró okot.

Ismét felhívom a figyelmét, hogy nem kötelesek magukra nézve terhelő vallomást tenni! A látlelet a bűnösségüket nem bizonyítja önmagában, csak azt, hogy a sértett megsérült és milyen sérülései keletkeztek, azoknak milyen kihatása volt az egészségi állapotára, semmi többet! Sőt utóbbit is csak nagyon korlátozottan...

Én nem tennék vallomást.

Javaslom továbbá, hogy kérjék védő kirendelését - nem bántásból mondom -, de a kérdéséből adódóan úgy érzem, hogy szükséges, jogban járatlanságukra és "túlzott jóhiszeműségükre" tekintettel, ami visszaüthet. :)

rigoz # 2020.10.30. 14:22

Védő kirendelése az eljáró hatóságtól, bíróságtól kérhető.

A védő díját az eljárást befejező határozatban állapítják meg. Ügy körülményeitől függ, de tízezres-százezres nagyságrend lehet kb.

A védő díját elítélése esetén főszabály szerint a vádlott viseli, azonban a lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivataltól költségmentesség engedélyezését kérheti, mely esetben a vádlott helyen "pervesztése" esetén annak költségét az állam viseli.

Több vádlottas ügyben a vádlottak önállóan járnak el. Ha együtt követték el a felrótt cselekményt, azonban nem tanácsos egyikünknek sem vallani.

rigoz # 2020.10.30. 15:12

Vádlott arra a kérdésre válaszol, amire akar voltaképpen. A vallomástétel részben is megtagadható, sőt, a kérdésre lehet valótlant is állítani vádlottként, csak más, konkrét személyt nem szabad hamisan vádolni::

A vallomástétel megtagadásával egymásnak való ellentmondásokkal való önsorsrontástól és önmaguk megváodlásától védhetik meg magukat.

Van az az igaz mondás: "Amit elmond, felhasználható Ön ellen!"...

A magánvádas ügyek túlnyomó része - tapasztalatom szerint - megszüntetéssel ér végett...

A látlelet a sértett sérülését bizonyítja kizárólag, semmi többet.

A nyerhetőség aránya konkrétumok híján nehezen becsülhető meg.

De majd, ha kirendelték a védőt Önöknek, igazából az Ő feladat lesz ezt megítélni és felmérni.