Könnyű testi sértés

Ha a végrehajtásban is ügyvédet bízol meg - másképp mitől lenne díja -, ő tudni fogja. (Tehát igen, a végrehajtásban is lehet követelni a költségek - pl. az ügyvédi munkadíj - megtérítését.)

Sziasztok
Megvertek. A verő embert elítélték. Ügyvédi költséget ítéltek meg a javamra. Az elítélt nem fizette ki határidőre. Hogyan kell végrehajtatni, talán bíróságnál, de melyik osztályon? A végrehajtásban felszámolható-e ügyvédi díj megint? Mennyi?

Jogerő után az elsőfokú bíróságnál (ha az ítélet elsőfokon jogerőre emelkedett). Ha nem, akkor lehet a másodfokú eljárásban is kérni.

Hú de köszönöm. Nagyon köszönöm. Szuper vagy. Mindent értek.

1 kérdésem maradt, hogyan kell ilyen egyszerűsített felülvizsgálati eljárást indítani, ahol kötelezik a vádlottat legalább annyi megfizetésére?

Akkor pótolom a hiányosságokat:

• azt írtam, hogy az ítélet kihirdetésekor nem fellebbezett senki. Teljesen közömbös, hogy három napot tartottak fenn, ha akkor nem volt fellebbezés, készülhet rövidített indokolású ítélet. DE!! Ha tegnap volt az ítélet kihirdetése, akkor ti nem írásba foglalt ítéletet kaptatok, hanem a Be. 549. § (4) bekezdése alapján csak egy rendelkező részt. Így már érthető az is, hogy miért nincs benne a tényállás és a sértett neve sem.
• azt nem fizetik. Olvsd el a hivatkozott rendeletet: a jogi képviselőnek a jelenlétért jár díj.
• munkanap (bár, ha ma kezdődött, akkor mindegy: kedd, szerda, csütörtök).
• a jogi képviselő díját egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban állapíthatja meg a bíróság, amiatt nem érdemes fellebbezni.
• ezt meg már megfejtettük: nem az ítéletet kaptad meg.
• szívesen.

Hú, nagyon nagyon nagyon szépen köszönöm a válaszaitokat, nagyon szuper kimerítő válaszokat adtatok. Szuper köszi.

néhány dolog maradt csak:

• mindketten 3 napos gondolkodási időt kértünk (magánvádló is és vádlott is), tehát egyikőnk sem mondott le a fellebbezésről
• értem én a tárgyalási és tárgyalásra felkészülési díjat, de az elején a feljelentés is és a magánvád is 6-7 oldalas anyagok voltak, és 2-2 órát, összesen 4 órát csinálta a perindító iratokat az ügyvédem. (4 bűncselekmény ellen jelentettük fel, de azok lemorzsolódtak, maradt ez a könnyű testi sértés...) Azzal mi van? Tudum, hogy vádlottnál ilyen tétel nem lehet, mert a vádlott csak a tárgyaláson védekezik, e magánvádlónál van ilyen speciális. nem is rövid, nem is olcsó beadvány.
• Még nem telt le a fellebbezési határidő, ma indult, és 3 napunk van (apropó ez sima vagy munkanap?). A költségjegyzék miatt akkor fellebbezzünk? Hogy arról nem rendelkezett az első fok?
• én vagyok a sértett, nem kértem zártan kezelni, de azért nem tiltakozom, hogy a vádlottnak nem árulták el az ítéletben... Csak nem értettem...
• a többit annyia szuperül elmagyaráztad, hogy rögtön megértettem mindent. Nagyon nagy köszönet.

Na akkor mindenféle kommentár nélkül.

1.) (12.28-as poszt) A magánvádló jogi képviselője részére megítélhető díjat a 19/2018. (VI.18.) IM rendelet szabályozza. Az óradíjat éppenhogy pontosan úgy, hogy a kirendelt védő díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azaz, ha tényleg 3x2 óra tárgyalás volt, akkor 6x6000 forint, plusz 3 óra felkészülési díj (18.000), így összesen 54.000 forint (+ÁFA, ha az ügyvéd áfás). Szívesen.

2.) (14.05-ös poszt): nyilván a kihirdetéskekor senki nem fellebbezett az ítélet ellen, ezért a Be. 562. § (1) bekezdése szerint teljesen törvényesen készült az ítélet rövidített indokolással.

3.) (14.18.-as poszt)

• a korábbi Be. 257. § (2) bekezdését (ami szerint a bíróság ítéletét a Magyar Köztársaság nevében hozza meg) 2012. január 1. napjától hatályon kívül helyezték, a hatályos Be. semmi ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Ezért az említett időpont óta egyetlen ítéletet sem a Magyar Köztársaság vagy Magyarország nevében hoznak meg.
• A Be. 561. § (1) bekezése szerint az ügydöntő határozat bevezető részében kell feltüntetni a tárgyalási napOK (kiemlés tőlem) megjelölését is. A tárgyalás egységes egész, legfeljebb több napon át tartják. Tehát teljesen helytálló, mi tőbb szabatos az a megfogalmazás, hogy a bíróság az A), B) és C) napon megtartott tárgyaláson meghozta, utóbbi napomn kihirdette az ítéletet.
• a Be. 561. § (2) bekezdés c) pontja szerint az ítélet rendelkező része tartalmazza a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely feltüntetésével - ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is -, a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi megjelölését, többrendbeli vagy folytatólagos bűncselekmény esetén ennek megjelölését, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölését, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését. Tehát teljesen rendben van a testi sértés vétsége [Btk. 164. § (1)-(2) bekezdés] megjelölés, a törvény így írja elő.

Egyedül a sértett megnevezésének hiányára nem tudok magyarázatot, vagy a személyi adatainak (a nevét is ideértve) zárt kezelését kérte, vagy az ítélet más részeiből kiderül.

Egyrészt nem etikus jogi tanácsot adni annak, akinek van ügyvédje.
Mondjuk én pont nem vagyok az, úgyhogy akár adhatnák is, de erre nem tudok. Nagyobb része nettó kötözködés, kisebb része olyan amit egy normális ügyvéd csípőből intézne, az egész pedig a pontos okiratok ismerete nélkül elég fura.

Így érzésre azt mondanám, hogy a bíró rühelli valamiért az ügyvédedet...

lécci lécci lécci

drbjozsef olyan nagyon okos tanácsot adtál a másik kérdésemre az ingatlanárverésnel, te biztosan okosabb vagy, neked biztosan még ettől is magasabb az óradíjad

A kettővel korábbi bejegyzésre kérném a válszt.

Az ítélet az egy írásos ítélet, rajta van nagy vastag betűs ritkított betűkkel hogy ítélet.

De az előző felsoroláson túl még ez az írásos ítélet nem tartalmazza

• a sértett nevét, hogy az elítélt kit is vert meg
• nem tartalmazza hogy Magyarország nevében (sem a Magyar Köztársaság nevében, sem a Magyar Népköztársaság nevében) kitételt
• Az az őrült baromság van benne, hogy a bíróság az "aaaa" dátumon és a "bbbb" dátumon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az ítéletet, amelyet a "bbbb" dátumon hirdetett ki. Itt a "bbbb" a mai dátum. De hát hogyan hozhatta meg az "aaaa" dátumon az ítéletet, ha a "bbbb" (mai) napon még tanúkat hallgatott ki?????? WTF hogy két különböző dátumon hozták meg az ítéletet???????
• Az elkövetett bűncselekményt akként jelöli meg az ítélet, hogy "testi sértés vétsége, Btk. 164. § (1),(2). De, wazze, annak a bűncselekménynek a Btk-ban rögzített neve az "könnyű testi sértés" vétsége és nem "testi sértés" vétsége. WTF???????

Ennyi pénzért ennek egy elég jó ügyvédnek kellene lennie.

Vele beszéld meg.

A korábbi bejegyzésemben feltett kérdésemre továbbra is kérném a választ.

Ezen felül az ítéletnek

• nincs indoklási része
• nincs tényállása (ki mikor pontosan mit csinált el)
• nincs bizonyítékokra hivatkozása (mi volt az orvosi látleletben, mit vallot a három tanú, akiket a bíróságon meghallgattak)
• nincs enyhítő nincs súlyosító körülményekre hivatkozás.
• nincs érvelés, nincs logikai levezetés, hogy a bizonyítékokból hogyan vezethető le a tényállás, és abból hogy jön ki az ítélet.

Egy kérdésem lenne:

WTF??????

Sziasztok. Segítségeteket kérem.

Könnyű tepsi sértést követtek el ellenem. Én voltam a magánvádló. Ma volt az utolsó tárgyalás. Tanúk. Elmeszelték, tehát én nyertem. 160 ezer forintnyi ügyvédi költségem volt, mert egy korábbi ügyészt kértem fel, aki ma már ügyvédként praktizál, hogy képviselje a magánvádat.

A bíróság az ítéletében NEM rendelkezett a költségeinkről, pedig az ügyvédem kérdezte, hogy hogyan nyújthat be költségjegyzéket. Erre a bíró visszaválaszolt, hogy eddig ezt nem kértük. Erre az ügyvédem szó szerint idézte a feljelentésünket, és abban benne volt hogy kérjük.

A bíró erre azt válaszolta, hogy várjuk meg a jogerőre emelkedést, és utána kérjük, de az nem lehet több, mint 24 ezer forint, mert 4 óra szorozva 6 ezer óránkénti díjjal.

Az ügyvédem mondta (ezt már nekem), hogy az baromság, mert csak a feljelentések több mint 4 óra volt, ezen felül 3 x 2 óra tárgyalási nap volt, ez eddig 10 óra, és az ő óradíja messze nem 6 ezer, hanem inkább 20 ezer, és hogy a 6 ezer az a kirendelt ügyvéd lenne, a vádlott részére, de ő fogadott ügyvéd és nem a vádlott, hanem a magánvádló részére.

Most akkor kinek van igaza? Mikor és kitől és mennyi ügyvédi díjat kérhetünk? 3 nap múlva lesz jogerős az ítélet, ma hozták meg az ítéletet.

Tisztelt Ügyvéd!

Édesapám megállapítottan mentális beteg (skizofrénia), ám nem kezelteti magát. A családunkat verbálisan és lelkileg is bántalmazza, ám most egy véletlenül kiborított italért fojtogatni kezdett miközben azt hangoztatta hogy megöl. Csak annak hatására hagyott ezzel fel hogy próbáltam karmolni.
Minek minősül ez és mi a teendő ebben az esetben?

Már rájöttem szerintem, hogy a baleseti eljárást nem ő kezdeményezte, hanem hivatalból történt. Köszönöm azért.

Zavaros ez, pat123.

Sziasztok,

Ha 2 évvel ezelőtt megütöttem egy buszsofőrt, ami miatt 1,5 éven keresztül pártfogóhoz kellett járnom, akkor 2 év elteltével van joga ennek a buszsofőrnek feljelentenie engem ?

A nyomozás lezárult.Már az elején bevallottam, hogy hibáztam és akkor nem tett feljelentést testi sértés miatt.

Most kaptam egy üzenetet, hogy baleseti eljárást indított.

Előre is köszönöm a segítséget/reorientációt hogy melyik fórumhoz forduljak.

@Slainte: Semmi gond, Én köszönöm a pontosítást. Semmiképpen, bár háromszor írtuk neki, hogy rendeltessen ki védőt amúgy, még KBS is. :)

Tisztelettel, de pénzbírság biztos nem lesz: az egy szabálysértési szankció. Pénzbüntetés lehet, de megbízható tényállás hiányában én még jóslás a sem bocsátkoznák.

Eset körülményeitől függően pénzbírság/próbára bocsátás+pártfogó felügyelet/megrovás, de legvalószínűbb a pénzbírság. + bűnügyi költségek viselése, mely alól kivétels mentesítést lehet kérni szintén, Igazságügyi Miniszétriumtól utóbb, vagy még az eljárás során, utóbbi a tanácsos.

A paprikaspray jobb esetben köhögést okoz csak.

Ha viszont valaki intoleráns vagy netán allergiás a tüneteire vagy olyan dózist kap belőle, akkor akár halálos is lehet a hatása.

Ezért büntetik.

Egyébként más pofájába fújkálni bármit sérti a testi integritását a másiknak, ami alapvető, alkotmányos joga.

Természetesen a másik fél cselekménye is kriminalizálható, de ez Önt nem menti fel a saját tette felelőssége alól.

Az arányos, önmaga és javai védelmére irányuló cselekedetéért természetesen senki nem

Azonban másokat megvédeni nem a jelen lévő "közönség" feladata jogilag. Persze ez lehet enyhítő körülmény, de nem büntethetőséget kizáró ok, szemben azzal, ha valaki önmagát és javait az azt ért támadással szemben arányos mértékben védi.

A jogalkalmazás - helyesen - nem szereti az önjelölt hősöket, Don Quiote-éket, mert akkor ennyi erővel anarchia is lehetne, minek a renddőrség stb.

Az, hogy ki, mit, miért csinál alapvetően Ő tudja megítélni. A feljelentés ténye ellen nem tud mit tenni. A saját elszámoltathatóságának a kifejletét tudja valamelyest befolyásolni. Ez viszont nem az a fórum, ahol erkölcsi-etikai-lelki kérdéseket kellene feszegetni...

A rendőrségi vallomása közokirat, tehát "eléggé szokták büntetni"... Ez az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetett, hogy bevallotta a tettét a rendőrségen. Nem szabad, ha csak nincs kétséget kizáró más bizonyíték, amivel a bűnössége bizonyítható! Akkor érdemes bevallani minden mindegy alapon, amúgy ökörség, hogy elkövetett valami disznóságot..

Az arra rászorult ember a megyei kormányhivataltól költségmentességet kérhet, míg emellett a hatósától védő (ügyvéd) kirendelését. Előbbi magyarán azt jelenti, hogy a költségmentes vádlott, gyanúsított, terheltnek nem került pénzébe, hogy ügyvédje van. :)

Ugye, fogalmad nincs, mi zajlik körülötted? Nem kellene egy védő?

Vádlott arra a kérdésre válaszol, amire akar voltaképpen. A vallomástétel részben is megtagadható, sőt, a kérdésre lehet valótlant is állítani vádlottként, csak más, konkrét személyt nem szabad hamisan vádolni::

A vallomástétel megtagadásával egymásnak való ellentmondásokkal való önsorsrontástól és önmaguk megváodlásától védhetik meg magukat.

Van az az igaz mondás: "Amit elmond, felhasználható Ön ellen!"...

A magánvádas ügyek túlnyomó része - tapasztalatom szerint - megszüntetéssel ér végett...

A látlelet a sértett sérülését bizonyítja kizárólag, semmi többet.

A nyerhetőség aránya konkrétumok híján nehezen becsülhető meg.

De majd, ha kirendelték a védőt Önöknek, igazából az Ő feladat lesz ezt megítélni és felmérni.

Védő kirendelése az eljáró hatóságtól, bíróságtól kérhető.

A védő díját az eljárást befejező határozatban állapítják meg. Ügy körülményeitől függ, de tízezres-százezres nagyságrend lehet kb.

A védő díját elítélése esetén főszabály szerint a vádlott viseli, azonban a lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivataltól költségmentesség engedélyezését kérheti, mely esetben a vádlott helyen "pervesztése" esetén annak költségét az állam viseli.

Több vádlottas ügyben a vádlottak önállóan járnak el. Ha együtt követték el a felrótt cselekményt, azonban nem tanácsos egyikünknek sem vallani.

Természetesen, lehet indítványozni, hogy tanúként hallgassák meg a harmadik felet.

Sőt, még szerintem arra is lehet hivatkozni, hogy egy harmadik személy védelmére keltek, de szerintem az csak enyhítő körülmény lesz.

Jogos védelem a jogszabály ugyanis az embernek önmagának és a javainak a jogos és arányos védelmére nézve ismeri, mint büntethetőséget kizáró okot.

Ismét felhívom a figyelmét, hogy nem kötelesek magukra nézve terhelő vallomást tenni! A látlelet a bűnösségüket nem bizonyítja önmagában, csak azt, hogy a sértett megsérült és milyen sérülései keletkeztek, azoknak milyen kihatása volt az egészségi állapotára, semmi többet! Sőt utóbbit is csak nagyon korlátozottan...

Én nem tennék vallomást.

Javaslom továbbá, hogy kérjék védő kirendelését - nem bántásból mondom -, de a kérdéséből adódóan úgy érzem, hogy szükséges, jogban járatlanságukra és "túlzott jóhiszeműségükre" tekintettel, ami visszaüthet. :)