Tisztelt Márk1234!
A kérdéseire válaszolva a következőkről tájékoztatom.
Bíróság előtti eljárásban a vádlott a zártan kezelt adatok kivételével valamennyi irat megismerésére jogosult, ezen iratokat a kezelőirodán félfogadási időben tanulmányozhatja, illetve kérheti, hogy a bíróság az elektronikus formában rendelekzésre álló iratokat az általa megjelölt e-mail címre vagy az Ügyfélkapujára küldje meg nem hiteles másolati formában, ami ingyenes.
Ezen túlmenően 100 Ft/oldal igazgatási szolgáltatási díj ellenében a betekinthető iratokról nem hiteles másolat kiadás kérhető, illetve ezen iratok közül a bíróság által készítettekről további 500Ft/aláírás igazgatási szolgáltatási díj ellenében hitelesített másolatot kaphat.
A fél a betekinthető iratokról - fényképezés útján - maga is készíthet másolatot félfogadási időben, a kezelőirodán való tanulmányozáskor.
Az iratbetekintési, megismerési jog - a másolatkérést, átvételt is ideértve - meghatalmazott útján is gyakorolható, az erre vonatkozó meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratban (1. teljes terjedelmében saját kezűleg írt és aláírt, illetve ekként az iraton elismert. 2. két okirati tanú által aláírt (a két tanú azért vállal felelősséget, hogy az iratot Ön, mint meghatalmazó előttük írta alá vagy előttük Öntől származóként ismerte el), 3. elektornikus formában fokozott biztonságú vagy minősített tanúsítványon alapulú, az aláíró utólagos azonosíthatóságát, illetve a dokumentumnak az aláírás óta való tartalmi változatlansága megállapíthatóságát lehetővé tevő, avagy AVDH-bélyegzővel ellátott elektronikus irat, mely elektronikus úton kerül előterjesztésre is, 5. közjegyző/bíró/ügyvéd által ellenjegyzett okirat) vagy közokiratba foglaltan tehető meg.
A meghatalmazottnak a meghatalmazás egy példányát be kell mutatnia személyes ügyintézés során, nem személyes ügyintézés során a meghatalmazás másolatát a kérelemhez csatolnia kell.
Az, hogy az eljárás kimenetele mikként alakul, így különösen az, hogy hány tárgyalás lesz vagy az előkészítő ülésen dönt a bíróság az ügy érdemében, elsődlegesen azon múlik, hogy beismeri-e a bűnösségét, illetve amennyiben igen, akkor lemond-e a bizonyításhoz való jogáról is.
Fontos tudnia, hogy erre részben is sor kerülhet, ez esetben a beismeréssel nem érintett részben a bíróság az eljárást érdemben nem folytatja, csak a nem beismert részben és az eljárás végén dönt a vádról egészében, a beismert részben jogilag ez esetben a vádiratnak megfelelően.
Azt is tudnia kell, hogy a bíróság, amennyiben nyomós kétsége van, nem köteles a beismerést elfogadni, ez esetben az általános szabályok szerint, tárgyalás tartásával jár el.
A sértett valamennyi eljárási cselekményen jelen lehet, de nem kötelező a jelenléte, kivéve, ha tanúkénti meghallgatás céljából idézték.
Erről kérhet tájékoztatást, illetve az iratok tanulmányozása útján is tudakozódhat.
Nincs joga azonban kérnie a sértett kizárását a tárgyalásokról, ellenben Ő kérheti, hogy amennyiben meg kívánják hallgatni tanúként, akkor arra a távollétében kerüljék sor.
Remélem, hogy a további felvetéseire is megnyugtató választ adhattam.