Fórum büntetőjog régebbi elöl     új hozzászólás


Magánokirat hamisítás?

lajcsó # e-mail 2017.01.31. 18:52

Szerintem a számla semmiképpen nem volt hamis.
Legfeljebb alkalmatlan eszközzel elkövetett csalás kísérletét lehet megállapítani. (Talán.)

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

Dr.Attika # e-mail 2017.01.31. 18:20

Amennyiben eredetiként akarta felhasználni, igen.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

havasy # e-mail 2017.01.31. 17:58

?

havasy # e-mail 2017.01.31. 16:08

A fénymásolt számla az hamis magánokirat?

havasy # e-mail 2017.01.31. 15:36

T Hozzáértők.
Azzal a kérdésben kérném véleményüket, hogy elkövettem-e a hamis magánokirat felhasznállását.

A történet röviden:
Egy áruházban egy álltaluk kiállított számla
fénymásolatával !!!
próbálltam téves vásárlásként visszaváltani egy terméket.

Sértetlen bontatlan dobozos, eladható készülék volt.
A számlán szereplő termékkel megegyező típusú.
De a fő probléma az volt hogy a terméket nem akkor és nem abban az áruházban vásároltam.

Mivel kiderült az eset, az áruház feljelentést tett ellenem csalás miatt.
Szerintem jogossan.

A rendőrség többször meghalgatott,megállapította hogy szab.sértési értéken elkövettem a csalást kísérletét.
Majd átküldte az ügyet a szab.sért. hatóságnak, onnan a lakóhelyemhez tartozó rendőrségnek.
Itt ismét meghalgattak,én arra hivatkoztam hogy ha sikerült is volna elkövetnem a cselekményt, az áruháznak anyagi kára akkor sem keletkezett volna, hiszen sértetlen árút adtam vissza.
Azt mondták nem baj attól még ez csalás.

Azóta egy év telt el vártam a szab.sértésért a büntetést.

Meglepő végzést kaptam :
Az indoklás szerint mivel a szabálysértés megállapítására jogalapot nem talált, minthogy kár lehetőségére vonatkozó adat nem merül fel. az ügy nem tartozik szab.sértési eljárás alá.
Ezért áttette a nyomozás lefolytatása céljából az illetékességgel rendelkező Ügyészségre.
nyomozati cselekményt igényel, hogy az áruháznak keletkezett-e volna kára ha a készüléket visszaveszi.

Illetve megállapította hogy a cselekmény bűncselekmény, hamis magánokirat felhasznéllásának minősülhet.

Kérdésem lenne hogy a fénymásolt számla az hamis magánokirat?
A BTK345-ben leírja mi számít Hamis, Hamisított, illetve Valótlan tartalmú magánokiratnak.
De ebből én nem azt értelmezem hogy a fénymásolt szla.hamisítvány lenne, vagy valótlan adatot tartalmazna.

Illetve szeretném tudni ilyen esetben mi alapján lehet meghatározni az áruház kárát.
Köszönöm ha válaszol.

highand # e-mail 2017.01.13. 08:56

Tisztelt Óbudafan!

Az alább általam leírt esetben azóta megszületett a jogerős büntető ítélet.

Mivel a tényleges tettes ellen a rendőrség semmilyen eljárást nem indított, ezért ugye a bűnsegéd ellen sem lehetett volna fellépni, amire az ügyész csak másodfokon döbbent rá. Mivel a vádat másodfokon már nem változtathatta meg bűnsegédről közvetett tettesre, ezért levélben szépen megkérte a bíróságot, hogy bár ő továbbra is fenntartja a vádat bűnsegédségre, a bíróság legyen olyan jó és közvetett tettesként ítélje el a vádlottat.

Igen a szövetség már az okiratok kiállítása előtt jogerősen be lett jegyezve, sőt ez a bejegyzés már alaki, anyagi jogerőre emelkedett.

A tényleges tettest, aki az okiratot maga felhasználta tanúként hallgatták ki, aki azt nyilatkozta, hogy a bírósági nyilvántartásból győződött meg arról, hogy ilyen szövetség létezik és nem vádlott szavára adva használta azt fel. tehát megtévesztés sem volt.

A bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a vádlott jogerős bírósági határozattal rendelkezett kifejezetten arról, hogy ilyen versenyek rendezéséhez hozzájárulásokat kiállíthat.

A bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a STv. 65.§(4) bekezdése szerint az ilyen szövetség elnöke meg sem tagadhaja az ilyen hozzárulások kiadását, ha egyébként a rendezvény biztonságos.

A bíróság rendelkezett egy főügyészségi nyilatkozat beszerzéséről, amiben a főügyészség maga nyilatkozik arról, hogy a vádlottnak joga van ilyen versenyrendszert működtetni, mint országos jelleggel működő sportági szövetségnek. Azonban az ítéletet mégis a főügyészségi nyilatkozat beszerzése nélkül hozta meg, ami szerintem anyagi jogi szabálysértés.

A bíróság végül elmarasztalta a vádlottat, mint közevetett tettest, azzal indokolva. hogy a vádlottnak nem volt joga ilyen magánokiratot kiállítani, ezért ez a magánokirat hamis. tehát nem azért hamis, mert más írta alá, vagy mert abban hamis tényállítás van, vagy mert azt meghamisították. a bíróság szerint aki magánokiratot erre vonatkozó jogosultság nélkül kiállít az ezzel hamis magánokiratot állít elő, aminek a felhasználása bűntett.

A bíróság szökésben volt tehát a jogi alaptan tantárgyról, ahol a fejekbe verik azt, hogy a közokiratot éppen az határolja el a magánokirattól, hogy közokiratot csak jogszabályban arra felhatalmazott állíthat ki, amig magánokiratot bárki kiállíthat, így a kiállításhoz semmiféle jogosultság nem kell.

A bíróságot nem érdekelte az, hogy már a vád is törvénytelen volt, hiszen a tettessel szemben semmiféle büntető eljárás nem indult így a tett büntetése nélkül a bűnsegéd sem büntethető. Más lett volna a helyzet, ha tettes ellen indítanak eljárást és azt megszüntetik egyéb akadály miatt, de nem indítottak.

A bíróság tehát kreált egy addig nem létező büntető jogi tényállást, ( magánokirat jogosulatlan kiállításával elkövetett felhasználás) és megbüntette ezért a vádlottat.

A bíróság egyebekben azt is megállapította, hogy a vádlott szövetsége anyagi és alaki jogerőre emelkedett bejegyzése ellenére mégsem országos jelleggel működő sportági szövetség, amire nincsen joghatósága amúgy.

A bíróság megállapította, hogy csak a STv. 28.§(2)-nek megfelelő sportági szövetség üze,meltethet versenyrendszert és állíthat ki ehhez hozzájárulásokat és élesnek nem nevezhető logikájával nem vette azt észre, hogy csak az a szövetség lehet a 28.§ (2)-nek megfelelő szövetség, amely megelőzően 3 évig már működtet versenyrendszert. 28.§(2)e) A bíróság éles elmével megalkotott indoklása alapján tehát soha semmilyen szövetség nem lehet 28.§(2)-nek megfelelő szövetség, mert ahhoz, hogy az legyen, eleve annak kell lennie, hogy ilyen hozzájárulásokat kiadhasson.

A bíróság egyetlen mondatot sem vesztegetett arra a körülményre, hogy ha az ügyész szerint az egyik csak a dátumban eltérő okirat kiállítása nem bűncselekmény, akkor a másik kiállítása miért az, amikor a két dátum között sem a ÍBTK, sem a szövetség jogállása nem változott.

A bíróság nem találta enyhítő körülménynek azt, hogy a Buda Környéki Törvényszék jogerős ítéletben állaította meg kifejezetten azt, hogy a vádlott szövetségének bejegyzése óta joga van ilyen hozzájárulásokat kiállítani.

Ebben a hazában tehát büntető ítéletet lehet azért kapni, mert az egyik bíróság megállapítja, hogy valakinek joga van ilyen hozzárulás kiadáshoz, a Főügyészség is leírja, hogy a szövetség országos sportági szövetség és joga van ilyen versenyrendszert üzemeltetni, majd később egy ügyész ezzel szembemenve azt mondja, hogy mégsincsen jogod ezekre és a büntető bíróság készségesen megállapítja neki, anélkül, hogy a vádlottat mentő bizonyítékokat beszerezné, a mentő körülményeket figyelembe venné, olyan megállapításokat téve, amelyekre nincsen joghatósága.

Ebben az országban tehát puszta szó az, hogy a bíróság jogerős ítélete mindekire kötelező, így az ügyészségre is az lenne. Ebben az országban tehát puszta szó az, hogy az ügyészség hivatalból egységes és a főügyész utasíthatja az eljáró ügyészt, mert semmilyen zavart nem okozott az, hogy a Főügyészség álláspontjával szemben fogalmazta meg a vádat az ügyész.

Ebben az országban tehát puszta szó az alaki és anyagi jogerő, hiszen a büntető bíróság szemrebenés nélkül megállapította, hogy a szövetség neve és bejegyzése dacára mégsem országos jelleggel működő sportági szövetség. hozzátenném, hogy a jogerős ítélet előtt pár nappal a nyilvántartásban a néven kívül külön is feltüntették a sportszövetség jellegét és típusát, de a büntető bíróságot ez nem térítette le a koncepciójáról.

Ez a hazánk, most mindannyiunknak ebben kell élnünk és ezért most már azt kérem, hogy a hozzászólásom és előzményei legyenek nyilvánosak.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.01.26. 17:53

Aki felhasználta a hamis iratot, az az elkövető, te pedig bűnsegédként részes vagy.

www.kbs-ugyved.hu

Stimm # e-mail 2016.01.26. 16:17

Aki pedig elküldte a lemondó nyilatkozatot, az tanúként sem szerepel az ügyben.

Stimm # e-mail 2016.01.26. 16:10

Hát egy lemondó nyilatkozatról van szó, amit egy barátom elküldött egy tárhelyszolgáltatónak, de én csak aláírtam egy nevet, de nem én használtam fel, most a bíróságon is törik a fejüket, hogy ez mi akkor

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.01.26. 14:16

Bűnsegédként.

www.kbs-ugyved.hu

Stimm # e-mail 2016.01.26. 10:10

Sziasztok. Vádolnak egy magánokirat hamisítással, ami az ügyészség szerint megvalósult. Én csak mint tanú írtam alá hamis névvel, így csak azt igazoltam aláírásommal, ami az okiratban szerepel. Az okiratot nem én használtam fel. Kérdés. Ha tanúként nem a saját nevem írtam oda, akkor jogilag elkövettem e a magánokirat hamisítást?

Jogbancsalódótt # e-mail 2016.01.20. 14:46

akkor a kamatot én bukjam? Így jártam?!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.01.20. 14:17

Hogy mit veszek fel senkinek semmi köze hozzá
Pont ezt mondtam én is!

www.kbs-ugyved.hu

Jogbancsalódótt # e-mail 2016.01.20. 11:48

Hogy mit veszek fel senkinek semmi köze hozzá, a perrel okozott költségemet történetesen banki kölcsönnek nevezik lehetne utazási ,szállodai ( mivel a tartózkodási helyem más mint az állandó lakcímem és sorolhatnám ) ezek mind összefüggenek a perrel és ez nekem öltség melyből én nem kértem aki okozta fizesse.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.01.20. 11:00

Az, hogy te kamatos kölcsönt veszel fel a peres költségekre, a te bajod. Erre hivatkozva se perköltséget, se kártérítést nem kérhetsz. Utóbbinál hiányzik a közvetlen okozati összefüggés.

www.kbs-ugyved.hu

Jogbancsalódótt # e-mail 2016.01.20. 10:42

A nyílt végű folyószámla hitel.( meg lehet állapítani a költséget de csak a futam idő végén a tárgyalás és a kölcsön visszafizetésének ideje nem esik egybe.)A költség nagysága függ a futamidő hosszúságától.A bankok hazánkban csak váltózó kamatozással kötnek kölcsönszerződést,és sorolhatnám még a váltózó feltételeket.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.01.19. 20:58

Milyen költség az, amelyet nem lehet megállapítani?

www.kbs-ugyved.hu

Jogbancsalódótt # e-mail 2016.01.19. 16:52

ez rendben van de mi történik az én esetemben mikor nem lehet a költséget a per végén megállapítani.megállapítani. Valótlan költséget nem mondhatok,mindenről számlám van.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.01.19. 16:40

A perköltség viseléséről a bíróság az alapper érdemi ítéletében rendelkezik, rendelkezett. Arra újabb keresetet benyújtani nem lehet.

www.kbs-ugyved.hu

Jogbancsalódótt # e-mail 2016.01.19. 16:30

Kovács_Béla_Sándor#e-mail Jelentem! 2016.01.05. 18:54

Milyen költségedet kellene megtérítenie és miért?

www.kbs-ugyved.hu

Válasz:

A havi keretem 8 e. Ft. engedett a pereskedésre, nyilván ez nagyon kevés.A spórolt pénzem és a cihában levőt sem perre akarom költeni. Ezért az első tárgyalási napon jeleztem kölcsönt veszek fel a perköltségek fedezetére. Nyitottam is a bankomnál egy úgynevezett folyószámla hitelt de ennek költségét csak az összeg nagysága és futamidejének hossza után tudják megállapítani mivel a per befejezése bizonytalan. Nos ez az egyik költségem.

erospista25 # e-mail 2016.01.09. 00:46

Meglehetősen kellemetlen incidensbe keveredtem. Leparkoltam az autómmal egy fizetőparkolóban, és elindultam jegyet vásárolni az automatához. Mielőtt megvettem volna a jegyemet, egy vadidegen a kezembe nyomott egy jegyet az autójából, hogy az még jó, használjam, ne vegyek jegyet. Rápillantottam, és mivel stimmelt a dátum és jócskán volt még parkolási idő a jegyen, elfogadtam, megköszöntem és nem vettem jegyet az automatából, hanem kitettem a kapott jegyet a szélvédőm mögé. Mikor ügyintézésemből visszaértem az autómhoz feltűnt, hogy egy parkolóőr téblábolt a kocsi körül telefonálva. Beültem az autóba és el akartam indulni haza. Azonban ezt a kocsi elé ugró jegyellenőr megakadályozta, és többször hangosan rám szólt, hogy nem mehetek sehova, mert kihívta a rendőrséget. Hiába kérdeztem, hogy miért? Erre ő nem választolt, csak telefonált tovább. Ettől eléggé megijedtem és visszaálltam az autóval a helyre ahol előzőleg álltam. Majd észre vettem, hogy kaptam egy piros zacsit. Na mondom az remek, megnéztem a jegyet amit kaptam és láttam, hogy nem abban az utcában vették, hanem egy másikban, így gondoltam, hogy az lehet a büntetés oka, hogy olcsóbb zónába szóló jeggyel parkíroztam, viszont a rendőrrel való fenyegetés nagyon megijesztett (gyerekkoromban egyszer elagyabugyáltak, feljelentést is tettem, de ki gondolná, hogy az ügyészség elkaszálta..) ezért gyorsan vettem egy jegyet az utcában lévő automatából és kiceréltem a kapott jeggyel, majd gyalogosan távoztam a helyszínről. Hónapokkal később 3 nyomozó tűntfel a lakásomon és házkutatási végzéssel átnéztk azt, meg az autóm is, és közölték hgy magánokirat-hamíssítással gyanusítanak. Köpni nyelni nem tudtam, lévén, hogy a csekket befizettem és nem értettem mi ez az egész. 3 alkalommal behívtak gyanusítottként kihallgatásra, beidézték azt a tökkelütött jegyellenőrt is. Közölték velem, hogy ez már a 2. eset volt, hogy lefotózták az autóm ilyen jeggyel, ráadásul ugyanaz szerepelt a jegyeken... ezzel kapcsolatban annyit, hogy jó magam is adtam már át számtalanszor még le nem járt jegyet, ki a franc gondolta, hogy a kezembenyom valaki ilyen hamis jegyet. Azt mondták, hogy nem az a parkoló vállalat üzemelteti már a parkolókat, mint ami a hamisjegyen volt. Széttártam a kezem, hogy én jóhiszeműként (gondatlanul) jártam el mikor átvettem azokat ismeretlenektől és ha tudom, hogy azok hamisak akkor nem használom fel azokat. Nos ezzel nem nagyon foglalkoztak, és a vádemelési javaslattal továbbították az ügyem az ügyészhez, aki meg vádat emelt fenti jogcímen. Kicsit sokkolt a dolog, és próbáltam volna vele zöldágra vergődni, hogy ne ragaszkodjunk a bírósági tárgyaláshoz (és kértem védő kirendelését), elismertem, hogy bár felhasználtam a hamis (általam valódinak vélt) jegyeket, a vétséget gondatlanul követtem el, nem szándékosan. Visszadobta, hogy ivel továbbra is vitatom a vádat, így nincs helye nyilvános tárgyalásnak, ami gyorsabb és gyengébb lefolyású lett volna. Szóval most kiírtak egy tárgyalást, és lövésem sincs, hogy mire számítsak. Jaj igen, "halmazati büntetésként" pénzbírságot kért a drága ügyész.

Mit gondoltok mire lehet számítani?

A kedves nyomozó hölgyemény azt megkérdezte, hgy mennyi a bevételem, én naívan meg őszinte voltam, de a pénzbírság hallatán tudok-e alacsonyabb összegre hajtani annak okán, hogy k*rva sok a kiadásom is, ha már a büntetés nemkerülhető el?

Jól értelmezem a törvényt, hogy gondatlanságra hiábahivatkozok, a mgánokrait hamisításnál nem értelmeznek ilyen opciót? (érdekes, hogy embert lehet ölni gondaltanul, de egy papírt átvenni és felhasnálni, hát az főbenjáró...)

És még egy kérdés, megrovással meg lehet úszni, vagy mindenképp fizetnem kell más kedvessége és a saját figyelmetlenségem miatt?

Köszönöm a segítséget!

polgar # e-mail 2016.01.08. 20:40

Valószinüleg nem érthető akkor. A haszonélvező adta ki albérletébe neki us fizetnek. Korábban megkötött egy szerződést amin jelenleg is dijhátralék van. Szerettem volna az albérlőnek segíteni hogy megkötöm a szerződést de csak akkor tudom ha a felhalmozott tartozást kifizetem.Teljesen véletlenül pont ahhoz mentem akinél megkötötte anno ő is.A szolgáltatói szerződésen egyértelműen szerepel hogy tulajdonosi beleegyezés kell és annak vallotta magát.Semmilyen szolgáltaást nem fizetett bírósági végzéssel vonják már a tartozásokat. A kérdés arra irányult hogy itt magánokiratot hamisított, semmi számlát nem fizetett(gáz,viz,villany ...) ezekből jött össze a 3 millió .Ezzel az okirat hamisitással és a többi szolgáltatonál összehozott díjhátralékkal lehetne e a haszonélvezetét megkérdőjelezni. Magában a díjhátralék kevés hozzá azzal.tisztában vagyok.Remélem így érthetőbb.Köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.01.08. 18:10

Na ne vicceljünk! Havi 20 ezer forintos internetelőfizetés (nem tudom, van-e egyáltalán ennyire drága csomag) egy év alatt 240 ezer forint, abból kb 12 év alatt lesz hárommillió forint. (Közben az ilyen követelés elévülése egy év.)

A haszonélvező egyébként saját jogán jogosult az ilyen szerződés megkötésére.

Van más kérdésed azonkívül, hogy meg tudod-e egyoldalúan szüntetni a haszonélvezetet? Mert arra már válaszoltam.

Jut eszembe: ugye, azt tudod, hogy a bérleti díj a haszonélvezőé? Látod, abból például lehet fizetni a tartozását.

www.kbs-ugyved.hu

polgar # e-mail 2016.01.08. 14:32

Akkor mit tudok elérni? Van kb 3 millió forint tartozás amit
felhalmozott a szolgáltatóknál mivel ő volt a szerződő fél. Erről most szereztem tudomást meg akkor még mennyi ilyen lehetett ahol össze vissza szerződött azt hazudva hogy tulajdonos. Ha ez sem elég hogy okiratot hamisít akkor mi kell ahhoz hogy valamit lehessen kezdeni egy haszonélvezővel. Mert hiába tartozik mindenkinek nem támadható a haszonélvezet.Semmi garancia hogy a másik 2 szolgáltatóval nem játszotta el ugyanezt.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.01.08. 13:57

A haszonélvezetet szeretném végre levetetni
Cseresznye.

www.kbs-ugyved.hu