Elévülés+ erkölcsi bizonyítvány

A válasz ott van abban, amit bemásolt: a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen személyek nyilvántartásában igen.

Ha kér egy erkölcsi bizonyítványt, abban büntetlen lesz.

Tisztelt szakértő!
2016 évben elmarasztaltak jogerős bírósági végzéssel, ittas járművezetés bűncselkéménye vétsége miatt,
FONTOS:(pénzbüntetés ítélettel.)
ez szerepel az erkölcsi bizonyítványban?
Vízum ügyintézés miatt vált fontossá!
köszönöm megtisztelő válaszát előre is!
Rudolf

az alábbiakat egy ügyvéd adta közre:

• mely szerint ez vonatkozhat rám is?

Hogyan lesz tiszta az erkölcsi bizonyítványa jogerős elítélés esetén?
Nem szerepel a bűntettesek nyilvántartásában az a jogerősen elítélt személy aki az ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesült az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Pl. pénzbüntetés kiszabása esetén.

Nem szerepel a bűntettesek nyilvántartásában az a jogerősen elítélt személy aki az ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesült az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Pl. pénzbüntetés kiszabása esetén.

Mit veszíthet azzal ha bűncselekmény elkövetése miatt elítélik?

Ha jogerősen megállapítják a bűnösségét és az ítélet jogerőre emelkedésének napján nem mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, bekerül a bűntettesek nyilvántartásába. Ez azt jelenti hogy az Ön erkölcsi bizonyítványában szerepelni fog az hogy büntetett előéletű. A köznyelv ezt priusznak nevezi. A priusz következményeit nem szükséges bőven ecsetelnünk: a bűntettesek nyilvántartásában szereplő személy nem tölthet be olyan munkakört amelynek feltétele a tiszta erkölcsi bizonyítvány illetve egyes hatóságok is megkövetelik a tiszta erkölcsi bizonyítványt.

Hogyan lesz tiszta az erkölcsi bizonyítványa jogerős elítélés esetén?

Tiszta az erkölcsi bizonyítványa, azaz nem szerepel a bűntettesek nyilvántartásában az, aki megrovásban részesült, illetve az akit bíróság próbára bocsátott. A megrovás és a próbára bocsátás ugyanis nem büntetés hanem intézkedés

Nem szerepel a bűntettesek nyilvántartásában az a jogerősen elítélt személy aki az ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesült az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Pl. pénzbüntetés kiszabása esetén.

Felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a próbaidő leteltének napját követően kerül ki a bűntettesek nyilvántartásából az elítélt.

Szabadságvesztés büntetés esetén a büntetés kitöltését követően a törvényben meghatározott idő elteltével (a büntetés kitöltését, vagy a végrehajthatóság megszűnését követő maximum10 évig szerepelhet az elítélt a bűntettesek nyilvántartásában)

A jogerősen elítélt személyek az ítélet hátrányos jogkövetkezményei alól a következőképpen mentesülhetnek:

az ítélet jogerőre emelkedésének napján,
bírósági mentesítés folytán,
kegyelmi mentesítés útján, melyet a köztársasági elnök gyakorol.

Mellékbüntetés kiszabása esetén az elítélt mentesítésére nem kerül sor addig, ameddig a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött.

A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, tehát nem lesz priusza. Ugyanakkor szükséges megjegyezni hogy adatai a bűnügyi nyilvántartás részét képező, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában fognak szerepelni.

Mit jelent a bírósági mentesítés, lesz-e priusza annak akit a bíró mentesített?

A bíróság kérelemre mentesítheti azt a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt személyt, aki erre érdemes és a büntetése felét már kiállta. A bíróság a mentesítéssel kapcsolatos döntése meghozatala során figyelembe veszi az elítéltnek a büntetés letöltése során tanúsított magatartását, illetve azt hogy jóvátette-e az elítélt az általa okozott sérelmet. A bíróság által mentesített személy nem szerepel a bűntettesek nyilvántartásában, tehát nincsen priusza.

Az előzetes bírósági mentesítés

A bíróság nemcsak a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt személyeket mentesítheti, hanem kérelemre előzetes mentesítésben részesítheti azt a felfüggesztettre ítélt személyt is, aki erre érdemes. Előzetes mentesítés esetén tehát egyáltalán nem lesz priusza a felfüggesztettre ítélt személynek.

A mentesítésben részesült személyek bűnügyi nyilvántartása

A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen személyek nyilvántartásában annak az adatait tartják nyilván akinek a mentesítés következtében törölték az adatait a bűntettesek nyilvántartásából. Annak az adatai is szerepelnek ezen nyilvántartásban akivel szemben a bíróság mellőzte a büntetés kiszabását, akit próbára bocsátották, aki megrovásban részesült, illetve akivel szenben a felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést, elkobzást, vagyonelkobzást rendeltek el. Az adatkezelés ideje ezen bűnügyi nyilvántartás esetén a mentesítés beálltát követő legfeljebb nyolc év.

Egyéb tudnivalók a bűnügyi nyilvántartásról

A bűnügyi nyilvántartások több egymástól elkülönült nyilvántartást foglalnak magukba:
a bűntettesek nyilvántartását,
a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek nyilvántartását,
a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló büntetlen előéletű személyek nyilvántartását,
a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személyek nyilvántartását

A fenti nyilvántartások a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásával egyetemben alkotják a bűnügyi nyilvántartási rendszert.

tisztelt szakértő!

2016 évben elmarasztaltak jogerős bírósági végzéssel, ittas járművezetés bűncselkéménye vétsége miatt,(pénzbüntetés ítélettel.)

• ez szerepel az erkölcsi bizonyítványban?

Vízum ügyintézés miatt vált fontossá!

köszönöm megtisztelő válaszát előre is!
Rudolf

T. kéflab,

a leírtak már semmilyen nyilvántartásban nem szerepelnek, de a rendőrség az elbírálás során bármilyen információt figyelembe vehet. Ezzel együtt, mivel nagyon régen volt, és nem is a jelentkezőt, hanem a szülőjét érinti, el nem tudom képzelni, hogy akadály lenne. Gondolom, valószínűleg még nem is élt akkor, vagy nagyon kicsi lehetett, így nem feltétlenül kell tudnia róla.

T. tomanita,

ha nincs még jogerős ítélet, akkor a sima erkölcsiben biztos nem szerepel. Ha olyan dolog kapcsán kéri, ahol az arra vonatkozó törvény szerint feltétel az is, hogy eljárás alatt se álljon, akkor - az arra vonatkozó külön kérdésre - jelzik az eljárás tényéét.

T. aggódó12,

az biztos, hogy bűncselekményről van szó, nem szabálysértéssel gyanúsították meg. Az, hogy a bűncselekmény nevében benne van, hogy "szabálysértési értékre elkövetett", az nem jelenti azt, hogy ez szabálysértés lenne, éppen az üzletszerűség és a (részbeni) dolog elleni erőszak miatt bűncselekményről van szó (azon belül vétség).

Jelenleg feltehetően a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló büntetlen előéletűek nyilvántartásában szerepel, de ezt pontosan nem tudom megmondani, mert néhány dolgot nem értek abból, amit leírt. Így a "bírósági levélből" idézett szöveg az ún. "vádemelés elhalasztása" nevű jogintézményre vonatkozik, viszont akkor nem is kerül bíróságra az ügy, és nem is szabnak ki büntetést. Tehát

• vagy nem a bíróságtól jött a levél, és ez a 30 ezer forint valamilyen más jogkövetkezmény,
• vagy nem a vádemelés elhalasztásáról rendelkezik. Viszont pénzbüntetésként a 30.000 forint akkor is kevésnek tűnik.

Még annyit, hogy a magyar jog szerint mindenképpen büntetlen, de az amerikaiak a saját jogszabályaik (illetve kényük-kedvük) szerint járnak el.

Tisztelt Öreg Tölgy és szakértő fórumozók,

Egy speciális kérdésem lenne, amire sajnos nem sikerül választ találnom. Már a kérdést is nagyon szégyenlem, de nem tudok saját magam választ találni a kérdéseimre.

A jelenlegi párom (USA állampolgár) és én úgy döntöttünk, hogy tavasszal összeházasodunk, és USA zöldkártyát igényelünk számomra, hogy együtt tudjunk élni. Tudom, hogy a zöldkártya igénylésnél elég rendesen utána néznek az ember előéletének, ezzel kapcsolatos a kérdésem:

2014 júniusában elkövettem egy lopási vétséget, amit nagyon megbántam. A tényállás a következő volt: 3 üzlet számára okoztam egy 17, egy 8 és egy 9 ezer összeg körüli kárt (itt volt egy áruvédelmi eszköz eltávolítás is).

a leírt vádak: szabálysértési értékre üzletszerűen elkövetett lopás vétsége és szabálysértési értékre üzletszerűen és dolog elleni erőszak elkövetésével elkövetett lopás vétsége. Átestem rabosításom és a rendőrségen felvették a jegyzőkönyvet.

A vádak leírása után a következő mondat olvasható a bírósági levélben: „A gyanúsított a bűncselekmény elkövetését elismerte, megbánta. A BTK 222. (1) bekezdése szerint az ügyész vádemelés helyett a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől 2 évig terjedő időre határozattal elhalasztja, ha ennek....”

Az első kérdésem az volna, hogy akkor én most szabálysértést vagy bűncselekményt követtem-e el? Szabálysértéseel vádoltak meg, de a levelekben többször a bűncselekmény megnevezés szerepel, így ez nem világos, és úgy tudom, ettől függ, hogy az ember milyen adatbázisba kerül. Mivel ez egy büntetőeljárást, én úgy gondolom büncselekmény, de szabálysértésre utalnak a vádak. Előre is köszönöm.

Az ügy következménye: 30.000 HUF értékű pénzbüntetés, amit azonnal megfizettem és azóta megszüntették ellenem a büntetőeljárást.
Azóta már munkavállals miatt kellett erkölcsi bizonyítványt kérnem, és azon büntetlen előélet volt feltüntetve. Illetve kétszer is kértem ESTA beutazási engedélyt, mindkétszer megkaptam, és az USÁ-ba is sikeresen beléptem (itt vettek ujjlenyomat bár ez valószínű nem releváns információ).

A zöldkártáyához olyan erkölcsi kell, amin a vízumhoz szükséges információk vannak (még ez sem annyira aggaszt). A másik kérdés, hogy zöldkártya kérése esetén is vesznek ujjlenyomatot amit összehasonlítanak az FBI és az Interpol adatbázisával (ez az információ nincs ténykekkel alátámasztva, fórumokról származik), emiatt aggódom nagyon.

A második kérdésem tehát: milyen adatbázisban elérhetőek az adataim? Problémát jelenthet-e ez a zöldkártya igénylésnél? Megjelölhetem-e a büntetlenségre vonatkozó választ a kérvényen?

Mindenki segítségét előre is nagyon köszönöm.

Aggodo12

Tisztelt Szakértő!
Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy az erkölcsi bizonyítványomban benne lesz e az, hogy eljárás hatálya alatt állok?
2009-ben előzetes letartóztatásba kerültem az akkori munkahelyem elkövetett csalásai miatt!
Tavaly január 20.-án ítéletet hozott a bíróság, amit írásban a mai napig nem kaptunk meg! Akkor ott fellebbeztem, így az ítélet nem jogerős! Számíthatok tiszta erkölcsire?
Köszönöm

Tisztelt Szakértő!
Gyermekem rendvédelmi szervhez szeretne jelentkezni továbbtanulni. Úgy tudom kimennek házhoz érdekelődni. Megkérdezik volt-e a családban valaki büntetve. 28-30 évvel ezelőtt egy fiatalkori botlásért 1 1/2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Azt szeretném megtudni befolyásolja-e ez a dolog a gyermekem továbbtanulását? Nyilvántartásban van-e még? Hallottam olyat, hogy volt akit azért utasították el mert hazudtak, nem mondták el.

Tisztelt Öreg Tölgy! Köszönöm a jó tanácsát és kérelemmel fordulok a T.Bírósághoz, hogy rendeljen ki számomra védőügyvédet!Köszönettel és Tisztelettel értetlenke10

Tisztelt Értetlenke10,

most már kezdek én is értetlen lenni.

Be. 46. § A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha

1. a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel,
2. a terheltet fogva tartják,
3. a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú,

d)a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri,

5. a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
6. e törvény erről külön rendelkezik.

Be. 242. § (1) bekezdés: A tárgyaláson a védő részvétele kötelező

1. ha e törvény másképp nem rendelkezik, a törvényszék mint elsőfokú bíróság előtt,
2. a 46. §-ban szabályozott esetekben,
3. amennyiben a szabályszerűen megidézett vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni,
4. ha pótmagánvádló lép fel.

Tehát: a Be. 46. § a) pontjára tekintettel, a Be. 242. § (1) bekezdés b) pontja alapján valóban a kötelező védelem EGYIK törvényes oka, ha a büntetési tétel öt év vagy azt meghaladó. De!!!! A Be. 242. § (1) bekezdés d) pontja alapján akkor is kötelező - bármekkora büntetési tétel mellett - a védelem, ha pótmagánvád alapján folyik az eljárás. Itt valami nem stimmel, egyszerűen nem akarom elhinni, hogy ekkora hibát ejtene a bíróság. Ha a kötelező védelem ellenére védő nélkül tartják a tárgyalást, az ún. abszolút hatályon kívül helyezési ok, azaz fellebbezés esetén a másodfokú bíróság minden további vizsgálat nélkül helyezi hatályon kívül az ítéletet.

Tisztelt Öreg Tölgy! a véleményét kérném arra vonatkozólag állítólag azért nem rendelnek ki védőügyvédet mert a büntethetőségi tétel öt év alatti!Ezenfelül kérhetem e a Bíróság részemre ezen ügyre tartozó iratanyagot (amit a vádlóm állít vagyis amivel vádol) küldesse meg részemre?

Tisztelt Öreg Tölgy! Megnéztem itt a fórumon jól pontosan írtam, mint pótmagánvádlóként léptek fel velem szemben! Arra gondoltam ez a pótmagánvádlói fellépés szintén magába foglalja e a vádlotti jogi képviseletet, Én bár nevemben benne van (értetlenke10) furcsállom, hogy 2004-ben történt az még hagyján de, hogy másod majd a Legfelsőbb Bíróság mellettem foglalt állást és kimondta, hogy nem történt megtévesztés illetve (csalás) és ezt a jogerős ítéletet több mint 10 év múlva elkezdik tárgyalni, de mit akarnak? Felülbírálni a legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletet? Mert ha nem akkor, meg miért van tárgyalás?

Én csak azt nem értem, hogy lehet, hogy nincs védője, ha már volt tárgyalás?

Tisztelt Öreg Tölgy! Megfogadom a tanácsát melyet köszönettel veszek, és kérelemmel fordulok a T.Bírósághoz melyben büntetőügyre szakosodott jogi képviselőt kérek! Egyben megkérem, hogy a teljes polgári ide kapcsolódó anyagot mely 2004-es küldesse meg számomra mert egy 3-oldalas Magánvádiratot kaptam mindössze.Abból irathiány miatt nem tudom alátámasztani igazamat!Egy tárgyalás már volt,és szóban kérdezési jogot biztosított számomra a T.Bíróság melyet a tárgyalás megkezdésekor közölt velem.Tisztelettel értetlenke10

Nyitott kapukat dönget, kedves értetlenke10, mert pótmagánvádas ügyben a védelem kötelező, tehát már kell is lennie kirendelt védőjének.

Tisztelt Öreg Tölgy!
Köszönöm válaszod a jogászkodási kísérletre sajnos a pénzhiány kényszerít, de valószínű megpróbálom a vádiraton felül az ellenem felhozott rágalmazásnak az iratanyagát megkérni, és ha lehet hivatalból kérelmezem a T.Bíróságot hogy egy ügyvédet rendeljen ki számomra hogy kellően megvédhessem magam! Még egyszer köszönöm a segítségét Tisztelettel értetlenke10

Tisztelt értetlenke10,

tényleg jó szándékkal mondom: szakmai szintű jogi ismeretek hiányában ne jogászkodjon.

Olyan nincs a büntetőeljárásban, hogy "eljárási kifogás", az elévülés nem is eljárásjogi, hanem anyagi büntetőjogi fogalom (nem a Be., hanem a Btk. szabályozza). Egyébként pedig arról van szó, amit mondtam: ha elévült egy cselekmény büntethetősége, akkor a bíróság köteles azonnal megszüntetni azt eljárást, ha viszont nem, akkor nem köteles hozni erről egy külön határozatot; majd az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben lehet sérelmezni, ha elévült bűncselekmény miatt ítélték el (már ha elítélték, ami nem valószínű).

Nem tudom egyébként, hogy milyen elévülés idejű bűncselekményről van szó, de lehet az is, hogy volt időközben olyan eljárási cselekmény, ami az elévülést félbeszakíthatta.

A járásbíróság nem bírálhatja felül a Legfelsőbb Bíróság döntését, de mivel a korábbi ügy polgári ügy volt, a mostani meg büntető, ezért fel sem merülhet a felülbírálat. A két ügy egyszerűen nem ugyanarról szól, még ha a ténybeli alapja ugyanaz is.

Egyébként a Be. 10. §-a szerint a büntetőbíróságot a polgári ügyben hozott ítélet nem köti. De ebből az is következik, hogy a másik félnek ettől az ügytől függetlenül teljesíteni kell.

T. Öreg Tölgy! Mivel két sor bemásolom: elévülési kifogást

Szeretnék benyújtani. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy előkérdésként, mint eljárási kifogást döntse el!
Majd írom, hogy az „állítólagos megtévesztésre” való hivatkozását I.-II.-fok és a Legfelsőbb Bíróság tárgyalta, és jogerős ítélettel zárult melyben mellettem foglaltak állást és teljesítésre kötelezték! Még annyit szeretnék megkérdezni, hogy felülbírálhatja a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntését?

T. értetlenke10,

akkor hadd értetlenkedjek én is egy kicsit:

• megtévesztés nevű bűncselekmény nincs (esetleg csalás),
• annak, hogy "elévülési beadványra hivatkozás keretében kértem a bíróságot", semmi értelme nincs, esetleg elévülésre hivatkozással kérte a bíróságon az eljárás megszüntetését.

Nyilván a bíróság nem úgy látja, hogy elévült volna az ügy, ezért nem szüntette meg az eljárást. Arról meg nem köteles határozat hozni, hogy az elévülés nem állt be, a büntetőjogi főkérdésről az ügydöntő határozatban kell dönteni.

Megijedni azért nem kell, ha pótmagánvádas eljárásról van szó, az azt jelenti, hogy a feljelentőt eddig már minden létező fórumon elutasították. A pótmagánvádas eljárások sikere - mármint, hogy ilyen ügyben a vádlottat elítéljék - minimális, én amióta létezik egyáltalán, egyet láttam saját magam és egyről hallottam. Olyat meg, ahol a vádindítványt elutasították vagy a vádlottat felmentették, több százat.

Tisztelt Fórumozók! Büntetőperben szeretnék egy kis támpontot kérni ez a következő: pótmagánvádlóként büntető feljelentést kezdeményeztek ellenem megtévesztés címszóval. Ami zavaró ez az ügy 2004-ben polgári perben 1-2-3 fokon nekem adtak igazat és teljesítésre kötelezték peres ellenfelemet! A T. Bíróságnak egy elévülési beadványra hivatkozás keretében kértem, hogy mint egy előkérdésként hozzon döntést a több mint 10 évvel ezelőtt történt ügyben. Továbbá tájékoztattam arról a T. Bíróságot hogy 1-2-3 fokon, vagyis a Legfelsőbb Bíróság is mellettem foglalt állást. Még csak választ sem kaptam beadványomra kérdésem jogos e ha nem válaszolnak, továbbá a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletét magánvádló perindításával tárgyaltathatja egy elsőfokú Járásbírósággal?
Megköszönném válaszotokat, Tiszteletem szép napot mindenkinek!

Már ez a bejegyzés is mutatja a várható szakértelmet.

Budapesti ügyvéd munkatársaink állnak rendelkezésükre polgari mint büntetőjogi képvisetben egyaránt.

http://kompromisszum.com

Nem. Ez csak akkor lenne, ha egy napot sem lett volna előzetesben, viszont a jogerős ítélet kihirdetésekor azonnal elkezdte volna a jogerős büntetés töltését. Gondolom, nem így volt.

Azt gondolom tudja napra pontosan, mikor szabadult, adja hozzá azt az időt, amennyi még hátra volt a büntetéséből (az első posztja szerint ez 2 év), és ahhoz még a 8 évet, így jön ki a helyes dátum.

Ha volt előzetesben, akkor ez a dátum korábbi, ha pedig a jogerős ítélet után volt szabadlábon, akkor későbbi.

Köszönöm válaszát!Tehát ja jól értelmezem akkor ha 2000 május 10.-én elítéltek akkor 2016 május 10.-e után tiszta az erkölcsim.

Nem az számít, mikor ítélték el, vagy hogy mikor került szabadlábra, hanem a büntetés teljes kitöltésének az időpontja. Ez az ön esetében - mivel a feltételes szabadsága hosszabb volt egy évnél - a feltételes szabadság leteltének a napja. Ehhez adjon hozzá 8 évet, és akkortól kaphat tiszta erkölcsit.

Tisztelt Szakértő!

Egy olyan kérdésem volna önhöz,hogy 2000-ben elítéltek 8 évre.De 6 év után kiszabadultam.Azóta tiszta vagyok.Az erkölcsi bizonyítványban ha igénylek akkor benne lesz még?Köszönöm!!