Elévülés+ erkölcsi bizonyítvány

Ha csak nem volt fiatalkorúként ítélték el (gondolom, nem), vagy nincs benne az ítéletében, hogy "a bíróság előzetes mentesítésében részesíti", akkor biztos, hogy a próbaidő alatt (a jogerőtől számított 3 évig) az lesz az erkölcsi bizonyítványában, hogy "a bűntettesek nyilvántartásában szerepel", bármilyen jogszabályra hivatkozva kéri. Bírósági mentesítést a próbaidő felének eltelte után - azaz a jogerő után másfél évvel - kérhet legkorábban.

Tisztelt Szakértő!

Fuvarozási vállalkozást szeretnék indítani. Viszonyt erkölcsi bizonyítványra lenne szükségem az engedélyekhez. 1 hónappal ezelőtt kaptam 3 év felfüggesztettet. Kérdésem az lenne, hogy ha külön arra a fuvarozási jogszabályra kérném az erkölcsi bizonyítványt, akkor szerepelne-e az benne, hogy a bűntettesek nyilvántartásában szerepelek?!
Nem vagyok semmilyen foglalkozástól vagy közügyektől eltiltva, ettől függetlenül lehetséges, hogy az engedélyeket nem kapom meg?

Köszönöm!

A bűncselekmény már nem évülhet el, hiszen büntetést kapott. A büntetés végrehajthatósága a végrehajtás érdekében tett utolsó érdemi intézkedéstől számított öt év múlva évül el.

Tisztelt Szakerto!

5-15 evig terjedo buntetesi tetelnel, ha valaki 3 ev letoltendo bortonbuntetest kap, akkor hany ev az elevules...? Valaszat elore is koszonom, sokat segitene!

Udv: Zsolti79

Nem fog.

Tiszteletem !

Lakásvásárlást tervezünk CSOK segítségével természetesen, de ehhez erkölcsi bizonyítványt is be kell szereznem. Sajnos 15 évvel ez elött a bíroságon kiszabtak rám 8 hónap börtönbüntetést 3 évre felfüggesztve. Lehet ez miatt elutasítják a hitelkérelmemet ? Látszani fog az erkölcsi bizonyítványban ennek valami nyoma ?

Üdvözlettel...

Köszönöm a válaszát..., még annyit szeretnék kérdezni h ha németországba felfüggesztés alatt állok attól még magyarba tiszta az erkölcsim?

Biztos, hogy igen.

Nem a feltételes szabadulás ideje számít, hanem a büntetés kitöltése, ami esetében - mivel a feltételes feltehetően 1 évnél hosszabb volt - a feltételes lejártával esik egybe. Így gondolom, 2002-2003-ban lehetett. Ehhez adjon nyolc évet, akkor mentesült. A felfüggesztett miatt csak a próbaidő alatt volt büntetett, az 2012-ben lejárt, így onnantól kaphat erkölcsit.

Tisztelt szakértö!
Munkavállalás miatt szeretnék erkölcsit kérni és abban kérnék segitséget h 2001-ben szabadultam feltételesen 5 és fél évröl nem eröszakos büncselekmény miatt aminek 15 év volt a büntetési felsõ hatâra, majd 2009-ben ittas vezetés miatt 3 évre felfüggesztettek. A kérdés az lenne h kaphatok e tiszta erkölcsit ! Köszönöm

Jelentkezhetsz.

Sziasztok, én is kérem, hogy válaszoljatok a kérdésemre, fontos lenne.
A választ előre is köszönöm :)

Valaki segítene?
Kérem..
Fontos lenne mihamarabb..
Nem rendőrségről lenne szó, hanem katonaság, pl. tiszti poszt..

Sziasztok!
Kb. 9 éve volt egy 5000-10000 Ft alatti "bolti lopásom". Ezt idézőjelesen mondomm, mert barátnőm volt az elkövető, de ez itt nem számít, ahogy akkor sem számított, mert engem is bejegyeztek. Azt nem tudom pontosan hova, de kijött 2 rendőr, felvettek vmi jegyzőkönyvet, azt mondták, h nem kell sírni, ez csak vmi bírság lesz. Aztán a hivataltól ki is jött azt hiszem olyan 5000 Ft körül bírság, amit akkor mindketten befizettünk! Mindketten elmúltunk akkor már 18 évesek!
Kérdésem a következő lenne, hogy most jelentkezhetek-e rendvédelmi szervhez? Vagy erről ők tudni fognak és elutasítanak?
Előre is köszönöm válaszotok!

Kedves Mindenki,

Méltatlansági eljárással kapcsolatban szeretnék kérdezni közintézményekben/Honvédségben/Rendőrsében dolgozó személyek kapcsán. Lehet-e méltatlansági eljárást folytatni egy személy ellen, ha az adott cselekvést akkor csinálta, mikor még nem állt semmilyen munkaviszonyban az adott közintézménnyel. És ha az illető kiskorú/ esetleg még büntetőjogi felelőssége sem volt, akkor mi a helyzet?
A Katonai Etikai Kódexben benne van, hogy a katona nem tesz közmegbotránkoztatásra okot adó cselekvést, a katona nem ad arra lehetőséget, hogy személyén keresztül gúny tárgyává váljon a Honvédség. Szóval azt szeretném megkérdezni, hogy lehetséges-e valaki ellen méltatlansági eljárást lefolytatni, ha az illető akkor tette ezt a cselekvést mikor még nem volt munkaviszonyban az adott közintézménnyel/vagy nem volt még büntetőjogi felelőssége, viszont akkor derül ki az eset mikor már munkaviszonnyal rendelkezik, így lehetőséget adva arra, hogy csorbuljon az intézmény tekintélye(tegyük fel hogy nincs büntetőjogi következmény)?

A választ előre is köszönöm

ui

Nem lesz nyoma. Büntetőeljárásilag tiszta, mint Hófehérke.

Üdvözlöm!! Az lenne a kérdésem hogy 17 éves koromban volt egy verekedésem most31 vagyok és akkor kaptam két év felfüggesztettet és pártfogóhoz kelett járnom újjlenyomat meg táblával fényképeztek és a mostani munkahelyem kéri az erkölcsit nyoma lesz ennek ?Nagyon köszönöm!!!

Tisztelt Öreg Tölgy!

Nem tetszett félreérteni, pontosan arról van szó :

"ha minden - de legalábbis a legutolsó - elévülést megszakító eljárási cselekménytől 8 éves elévülési idővel számolt, azaz abból indult ki, hogy a 8 éves elévülés is félbeszakadhat és újrakezdődhet "

Erre eddig még nem találtam hivatalos állásfoglalást, csak jogi fejtegetéseket, azok is csak a BH2009.366 ra vonatkoznak, mely BH tól most eltért a BH2015.65.

Konkrét leírás nincs (legalábbis én nem találtam)
Az I.fokra is minden jogi végzettségű ismerősöm az Ön által képviselt véleményen volt, de a bíróság szerint nem így van, bár az ítéletindoklásban erre nem igazán tér ki ( 8 év és kész, hiába hivatkoztam én előtte hogy ez nem így van, bár nem a mostani megközelítésből)

Köszönettel

Tisztelt ispan29!

Szerintem megint csak nincs ellentmondás, és a régi Ptk. 327. § (2) - (3) bekezdésnek az ügyben nincs igazán jelentősége. Az elévülést megszakító eljárás a büntetőeljárás (és az azzal együtt az adhéziós eljárás keretein belül folyó polgári per) volt. Írta korábban, hogy abban a polgári jogi igényt érdemben elbírálták, tehát végrehajtandó határozatot hoztak, így bár a (2) bekezdés alapján akkor újra kezdődött az (5 éves) elévülés, majd az meg is szakadt a végrehajtási cselekményekkel, de azokból is 2010. februárjában volt az utolsó, amit már további 5 év után követett csak a következő elévülést megszakító cselekmény (a leírtak szerint).

Ha nem értek valamit totálisan félre, akkor a 2010 és 2016 közötti 5 évet meghaladó időszakot egyetlen módon tekinthette a bíróság elévülést nem eredményezőnek: ha minden - de legalábbis a legutolsó - elévülést megszakító eljárási cselekménytől 8 éves elévülési idővel számolt, azaz abból indult ki, hogy a 8 éves elévülés is félbeszakadhat és újrakezdődhet (az most mindegy, hogy milyen okból). Ez szerintem biztosan nincs benne a régi Ptk. 360. § (4) bekezdésében, és a BH 2015.65. is világosan ezt mondja.

Tisztelt Öreg Tölgy!

Lehet, hogy kicsit elkapkodtam az előbbit, ugyanis ha a

"illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése "

alatt a kár bekövetkezése ( azaz az elévülés kezdete) utáni bírósági eljárás értendő, amely kimondja a követelés jogosságát, akkor stornó az előző elmélet.

Köszönettel

Tisztelt Öreg Tölgy !

Kis szünet után csak nem tudok "megmaradni" :)

"Ptk.327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is –, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.

(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.

(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg."

"BH2015. 65.

I. Az 1959. évi IV. tv. 327. § (1) bekezdésében az elévülés félbeszakadására okot adó cselekmények felsorolása taxatív,...."

A BH alapján ki lehet azt mondani, hogy a ".A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás..." szakítja csak meg a követelés elévülését ?

Persze csak jelen esetemben, mert ugye se megegyezés, se elismerés, semmi más nem volt, csak jogerős bírósági határozat és utána végrehajtás.

Mert értelmezésem szerint a (3) bekezdés, ahol a végrehajtási cselekmények megszakító hatásairól ír, az csak megszakító eljárás során hozott határozat esetében lehet.

Konkretizálva: A fizetési felszólítás, a félnek, illetve munkáltatónak az rendben,de...
mondjuk egy 2005 óta zár alá vett autót lefoglalni (rendszámot leadatni, árverezés végett), azt már nem érteném ide.

A Vht.-val nem számoltam most, mivel a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, tehát pusztán a követelés elévülését néztem.

Most lehet,hogy nagyon mellélőttem a jogértelmezésnek, de ez a BH2015.65 érdekes lehetőségeket rejthet :) (vagy nem :) )

Köszönettel

Kedves Ispan29!

Szerintem az érvényesíthetőség feltétele az el nem évülés, ezért nem látok ellenmondást a két idézett szöveg között.

A BH-nak a törvénnyel összhangban álló szövege szerint szerint a követelés a bűncselekmény absztrakt elévülési idején belül érvényesíthető. Tehát ezen az időn belül meg kell kezdeni az érvényesítést, addig - a törvény szerint - öt éven túl sem évül el.

Ettől függetlenül működik azonban a polgári jogi elévülés is (a törvény azt mondja, hogy a fenti eltéréssel az elévülés általános szabályait kell alkalmazni). Tehát ha megindult az érvényesítés, annak minden egyes eljárási cselekménye félbeszakítja és újrakezdi az elévülést. Azaz maradva a példánál, ha eltelt a 8 év, akkor az eljárási cselekmények között nem telhet el 5 évnél több.

Az adott esetben az utolsó végrehajtási cselekmény 2010. februárban volt, azaz 2015. februárjában beállt az elévülés, mivel a bűncselekmény absztrakt elévülési ideje (2005. júniushoz képest 8 év) 2013. júniusában már eltelt. Ha egy 10 éves büntetési tételű cselekményből eredt volna az igény, akkor csak 2015. júniusában évült volna el, hiába telt volna el az utolsó megszakadás óta 5 év már februárban. Ha pedig 5 éven belül lettek volna elévülést megszakító cselekmények, akkor még ma sem évült volna el.

Tisztelt Öreg Tölgy !

Kimerítő az okfejtés, teljesen világos számomra is, remélem a II.fok is elfogadja a én verzióm :)

Kihasználnám még egyszer a "Nyugodtan "zavarhat" " -ot. :) egy korábbi kérdésem pontosítására.

"Az érvényesíthetőség annyit jelent, hogy az állam biztosítja az állami kényszer igénybe vételének lehetőségét a követelés érvényesítésére."

Az érvényesíthetőség alatt egy EGYSZERI cselekmény értendő, (mint pl. a kárigény benyújtása a végrehajtó felé) vagy ide értendő a FOLYAMATOS behajtási tevékenységből származó kármegtérülés is?

Ezt még nem teljesen tiszta számomra, ugyanis nem mindegy, hogy az érvényesíthetőség alatt melyiket értem.

Ugyanis a Ptk.360§(4) "....azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig....." nem használja ezt a kifejezést,

de a BH2015.65 igen "II. Az 1959. évi IV. tv. 360. § (4) bekezdése a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény ÉRVÉNYESÍTHETŐSÉGÉT absztrakt módon, az adott bűncselekmény és nem a konkrét elkövető büntethetőségének elévülési idejéhez igazodóan szabályozza "

és nekem ez alapján ez egy egyszeri cselekményre utal.

Köszönettel

Kedves Ispan29!

Nyugodtan "zavarhat", ha van rá lehetőségem, válaszolok, ha meg nincs, akkor úgysem zavar, mert nem is látom. :)

Szerintem fel sem merülhet, amit utoljára leírt. A régi Ptk. 360. § (4) bekezdése ugye így szól:

"Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy öt évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. A bűncselekménnyel okozott kár esetén
azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül".

Ebből is csak a második mondatnak van jelentősége, mert 5 évnél rövidebb elévülési időt itt senki nem állít. Ez már csak egyetlen kérdést vetne fel, nevezetesen hogy az abban szereplő "amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül" kitétel mit jelent:

• azt az időt, amíg az a konkrét bűncselekménynek a büntethetősége, amiből a követelés ered, el nem évült,
• vagy azt az absztrakt elévülési időt, ami alatt az adott bűncselekmény miatt mód lenne a büntetőeljárás megindítására.

Ezt szerintem világosan megválaszolja a BH 2015.65., de az első variáció képtelenségét valóban jól mutatja, amire Ön tökéletesen ráérzett az első kérdésében, nevezetesen, hogy a jogerős elítélés után már fel sem merülhet a büntethetőség elévülése. Tehát ha a büntetőügyben 2007-ben jogerős ítélet van, onnantól kezdve fel sem merülhet a büntethetőség elévülése, nem lehet hozzáadni 2007-hez még sem 5, sem 8 évet, mert a cselekmény már nem büntethető, hanem már kiszabták miatta a büntetést.

Ugyanígy semmi alapja nincs annak, hogy a 2013-hoz adjunk még 5 évet, a törvény nem azt mondja, hogy a büntethetőség elévülése után kezdődik a polgári jogi elévülés, hanem azt, hogy a polgári jogi elévülés nem állhat be a büntetőjogi elévülés előtt. Ez két teljesen különböző dolog.

Az érvényesíthetőség annyit jelent, hogy az állam biztosítja az állami kényszer igénybe vételének lehetőségét a követelés érvényesítésére. Az elévülés a követelést, illetve annak jogalapját nem szünteti meg, csak a bírósági utat nem biztosítja hozzá. Azaz, ha valaki az elévült követelést önként megfizeti, később nem követelheti vissza azon az alapon, hogy időközben rájött, hogy az elévült, és nem is jár vissza jogalap nélküli gazdagodás címén, de az állam a bíróságot és a végrehajtót nem biztosítja az érvényesítésére.

Tisztelt Öreg Tölgy!

Teljesen korrekt a válasza, egyetértek.
Egyetlen utolsó kérdésem lenne és ígérem nem zavarom tovább ( max. majd elmesélem mi lett az eljárás vége, amennyiben érdekli Önt )

Lehet, hogy felesleges a kérdésem, csak sajnos nem jogi a végzettségem :
Amennyiben 2013 ig nem évülhet el semmiképp a követelés a 8 éves határ miatt, akkor számíthat az valamit, hogy 2013 óta még nem telt el 5 év, azaz 2013 tól kell számítani az 5 éves elévülést, vagy az eredeti gondolatmenet a jó?

Illetve jelen ügytől függetlenül mit takar az Érvényesíthetőség fogalma?

Köszönettel