Lehet hogy akotmánysértő a hitoktatás?!

Napjaink egyre nagyobb problémájának tartom, a gyermekek személyiségfejlődésének káros befolyásolását. Mivel a kiskoruak még nem rendelkezhetnek kellő mérlegelő képességgel, igy teljes visszaélés történik döntésképtelenségükkel. Hiszen már akkor súlyosan befolyásolják személyiségfejlődésüket amikor még képtelenek fölfogni, hogy a későbbi életükre mindezek milyen kihatással vannak. Történik mindez akkor, amikor még a televízióban, és egyéb médiákban is törvényi rendelkezések alapján felhívják a szülök figyelmét az esetleges nem kívánatos pszichológiai hatásokra. Zajlik mindez szervezetten, sokszor állami, önkormányzati intézményekben,iskolában névleges fakultativitással.

"Az Alkotmány 67. §-a értelmében az államnak a gyermeket a fejlődésére káros hatásokon kívül az olyan kockázatvállalásoktól is meg kell óvnia, amelyekkel kapcsolatban életkoránál (az ettől függően feltételezett testi, szellemi, erkölcsi és társadalmi érettségénél) fogva nem képes megismerni és értékelni sem a választható lehetőségeket, sem pedig választása következményeit saját személyiségére, illetve későbbi életére és társadalmi beilleszkedésére (ABH 1996, 74.)."

Lehetséges-e hogy egy jogállamban nem kerül azonos elbírálás alá a hitoktatás, az egyéb személyiségfejlődést befolyásoló tényezőkkel?
Mit lehet tenni ez ellen?

?????

Mióta kötelező a hitoktatás?

Ne fogd fel ennyire radikálisan a dolgot. Ha a szülő beíratja a gyerekét hittanoktatásra, akkor ez az ő szuverén döntése, a szülőnek szülői felügyelete alapján joga van megválasztania azt, hogy gyermeke milyen világnézeti nevelésben részesüljön: szekuláris vagy katolikus, református vagy izraelita iskolába járjon-e és szekuláris iskolába jár akkor beírathatja a gyereket hittanoktatásra. Tehát nem kell ezt a gyerek akaratával ellentétes ideológiai befolyásáolásának tekinteni, különben is ha jobban belegondolunk a szekuláris iskola is közvetít egy eszmét, méhgozzá a világi-szekuláris életfelfogást. Badarság az, hogy a vallás károsan befolyásolja a gyermek szellemi fejlődését, ne vedd ezt egy kalap alá a sárga (12) karikás műsorokkal...

Én úgy tudom hogy jogállamban azonos kvalitásu dolgok azonos elbírálás alá kell hogy essenek. A szülői szuverén döntés is korlátozható ha az a gyermek mentális vagy tesi fejlődését káros irányba befolyásolja.
Pl. nem itathaja alkohollal, vagy nem viheti pornómoziba. Itt nem a gyermek akaratával ellentétes kényszerről van szó, hanem a nem kialakult itélőképesség szélsőséges befolyásolásáról. A károsságról csak annyit hogy Pl. az egyik, a hitoktatás legfőbb alapjául szolgáló könyv a biblia olyan szélsőségesen brutális cselekményekkel van tele, mint népirtás, gyilkosságok, kínzások, faji megkülönböztetés. Ha eről személyiségfejlődéssel foglakozó szakembert (gyermekpszichológust) kérdeznénk, nagy valószinüség szerint károsként értékelné. Például legalább az az egyenlő elbírálás illetné, mint az általad emlitett (12) karikás műsorokat.
Főleg hogy mindezt még csak meg sem próbálják meseként, vagy mitológiaként beállitani. Az oktatók szerint ez az egyetlen és elfogadható igazság.
Egy jogállamban mi mentesít az egyenlő elbírálás alól?
Ebben az összefüggésben mért nem érvényesülhet a hivatkozott alkotmánybírósági határozat?

Viszont vedd figyelembe, hogy a különböző vallások szellemében évezredek óta nevelik fel a gyermekeket és nem állíthatnánk, hogy minden emberből akit egy vallás tanításainak megfelelően nevelnek fel, az egy erőszakos, szellemi zavaros, örült lenne. Legfeljebb az emberek 1-1,5% lesz kattant (pl. gyilkossági hajlam, nagyzási mánia, hazug stb.) az emberek többgsége függetlenül attól, hogy milyen nevelést kapott normális, nem akar embert ölni, nem viselkedik kihívóan erőszakosan stb.

A vallásos nevelés nem tesz senkit gyilkossá stb. Nézz körbe körül magad körül.

A vallás nem alkotmányellenes (leszámítva az olyan vallási közösségeket melyek kifejezetten az állam megdöntésére vagy a személyek bántalmazására irányul - a de a vallások többsége nem ilyen.) A pornómozi és a vallás pedig nem azonos.

Értem. De akkor minek a (12) karika a TV/ben? Hiszen arról is ugya ez elmondható lenne, mármint hogy nem amiatt lesz a gyermekből gyilkos. Talán föl kellene hívni a TV-k figyelmét hogy semmiszükség a karikákra hiszen vannak kiadványok melyekben ennél durvább jelenetek sem esnek ilyen megítélés alá. Igy ők sem büntethetők.
Sarkallatos pontnak csupán azt a tényt tartom miszerint "az államnak meg kell óvnia, amelyekkel kapcsolatban életkoránál (az ettől függően feltételezett testi, szellemi, erkölcsi és társadalmi érettségénél) fogva nem képes megismerni és értékelni sem a választható lehetőségeket, sem pedig választása következményeit saját személyiségére," Valóban, ha a szokásjogot nézzük akkor talán rendben is lenne. De ha azt nézzük hogy régen szokás volt verni, vagy pálinkás kenyérrel etetni a gyermeket, akkor a kornak megfelelően ez is az is túlhaladott és mára már törvénybe ütköző.
De akkor megkérdezném hogy uganezen paragrafusra hivatkozva miért nem kapott működési engedélyt a Szivárvány Társulás?

Kedves Qunkor, akkor a Piroska és a farkas, valamint a hét kecskegida is jogellenes, mivel tele van állatkínzással: szegény élő farkas hasát metszik fel, hogy kivegyék belőle a lenyelteket. Álláspontod szerint történelmet sem lenne szabad tanulni a gyerekenek, mert az is népirtással van tele? Olyan ez, mintha összehasonlítanád a pornóújságot azzal, hogy a gyerek látja, amint a kakas rárepül a tyúk hátára a baromfiudvarban. Egyébként: hittanórára a szülő azért járatja a gyerekét, hogy az a kicsi jobban megértse a család mindennapokban folytatott hitéletét, az azt megvalósító hétköznapi és ünnepi cselekményeket, szakértő segítségével. És a megszerzett tudás segítségével eldöntheti, hogy felnőttként hívő vagy más életet kíván élni. Egyébként, ez alapján szerinted alkotmányellenes a hazaszeretetre való nevelés, vagy a szülő nem hallgathat a gyerek jelenlétében Bachot, mert az befolyásolja a gyereket?
Tudod, a karikák pedig nem azért vannak, hogy a gyereket elzárják a mindennapi élet valóságától, hanem hogy csak az életkorának megfelelő mennyiségben, minőségben és tálalásban kapja a gyerek az információkat. Például nem esik egy megítélés alá a Biblia olvasása, és a legújabb Jézus-film megtekintése, pedig úgymond ugyan arról szól, csak más a megjelenítés, és ez lenne a lényeg.
Összefoglalva: amit leírtál, súlyosan sérti az istenhívő embereket, azonkívül elárulja, hogy a gyermeknevelésről fogalmad sincsen.A tanulság: ha egy jogi problémával foglalkozni szeretnél, nem elég a jogot ismerni, a problémát is kellene.

Qunkor, Halmai alkotmánybíró-jelölt úr a keblére ölelne Téged. Ez nem csoda, hisz mindketten radikálisok vagytok.

Tisztelt ZFKATA!
A Piroska és a farkast MESEKÖNYVKÉNT árulják, ráadásul a szülö is azt mondja hogy most olvasok egy MESÉT. A bibliát VALÓSÁGKÉNT TANITJÁK! Ráadásul azt sem tudom hogy akkor miért hozták az új családon belüli erőszak ellenes törvényt, hisz hadd tanulja az a gyerek hogy milyenek egy család mindennapjai. Egy ponton valóban a lényegre tapintottál, és pedig: "Tudod, a karikák pedig nem azért vannak, hogy a gyereket elzárják a mindennapi élet valóságától, hanem hogy 'csak az életkorának megfelelő mennyiségben, minőségben és tálalásban kapja a gyerek az információkat'."
Igen. Pont ez az ami alkotmánysértő!
Tanulság? Hol a világnézeti, vallási, és ideológia mentes jogalkalmazás.
Miért bújtál ki az utolsó kérdés alól?
Talán egy jogállamban vannak egyenlők és egyenlőbbek?

Tisztelt Legislator!

Az elfogulatlan jogértelmezés az egyenlő a radikalizmussal?
Egyébként hol találom Halmai alkotmánybíró-jelölt urat? :)

Tisztelt Qnkor!
Lehet, hogy buta vagyok, de én itt sem elfogulatlanságot, sem jogértelmezést nem látok az Ön részéről.
Halmai Úr ismereteim szerint jelenleg a győri Széchenyi István Egyetem Jog-és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékét vezeti.

Kedves Qnkor, ezért írtam, hogy a jogi eset tárgyalásához az esetet is ismerni kell, nem csak a jogot. A mese is valóság, kisgyermeknyelven megfogalmazva. A Bibliát sem történelemkönyvként, vagy természettudományos könyvként tanítják, arról nem is beszélve, hogy a hitoktatásnak csak egy része a Biblia. Nem bújtam ki az egyenlő megítélés kérdése alól: egy kategóriába eső dolgokat lehet egyenlően megítélni: sörversenyen nem indulnak borok. Szerintem az jogellenes, hogy a horrorfilmet és a gyermekbántalmazást egy kalap alá veszed a világnézeti neveléssel.

Tisztelt Legislator!

Lehet hogy én sem vagyok túl okos ,(már csak azért sem, mert már hibának látom hogy pont ezen a fórumon vetettem fel eme kényes kérdést) de én itt senki részéről nem látok elfogulatlanságot, sem jogértelmezést.
Elfogulatlan jogértelmezést meg főleg nem.
Azt hittem ez egy szakmai fórum. Elnézést ha rosszul gondoltam.
Tisztelettel
Qnkor

U.i. Az információt köszönöm, lehet hogy még hasznomra lessz.

Tisztelt Qnkor!

Elhiheti, ez szakmai fórum. Még egyetemi oktatók is írnak ide. Ön rosszul fogja meg ezt az egész dolgot. Én nem hiszem, hogy a hitoktatás bárki személyiségfejlődését károsan befolyásolná. Gondoljon csak abba bele, hogy ha valaki a Tízparancsolat szabályait nem áthágva próbál élni, ez már önmagában életre szóló feladat. Ugyan a következő megjegyzésem nem a szakmai fórum keretei közé kívánkozik, de én felvállalom. A Sátán létezik, mint ahogy az Isten is. A Sátán létezéséről sok hívő is megfeledkezik, vagy nem kellő súllyal gondolkodik felőle. A Sátán bárkit képes megkísérteni bármiféle formában, ebbe gondoljon bele kissé.

Tisztelt ZFKATA!

"A mese is valóság, kisgyermeknyelven megfogalmazva. A Bibliát sem történelemkönyvként, vagy
természettudományos könyvként tanítják,"
Tévedés ne essék, a gyermeki identikus gondolkodásnak megvannak a jól
működő autómatikus kontrolljai, ami által a 'mesét' csak addig fogja valóságként elfogadni amíg mesét hallgat és esetleg 'eljátsza' azt. Ellenben a hitoktató a 'tanaításait' a valósággal azonos igazságként állitja be, mely ellen a gyermek a meséhez hasonló módon képtelen
viszonyúlni. A tanár sem taníhatja kénye-kedve szerint a gyermeknek például 2+2=6. Mert ő tanít és ennek a valótlanságnak a megítélésére nem elegendő a gyermek identikus gondolkodása.
"arról nem is beszélve, hogy a hitoktatásnak csak egy része a Biblia."
Igen, valóban. Éppen csak arra épül és képezi egy ideológia alapját, melynek irányába egyesek determinálni szeretnék a még személyiségében éretlen gyermekeket.
" egy kategóriába eső dolgokat lehet egyenlően megítélni"
Igen ennek egy jogállamban így kell működnie.
" sörversenyen nem indulnak borok."
Valóban, de ugye vannak világos és barna sörök is és ha csak a verseny szabályzata ezt nem tiltja (de persze a jogban ezt diszkriminációnak számít) ők is ugyan azzal az eséllyel kell hogy indulhassanak.
"Szerintem az jogellenes, hogy a horrorfilmet és a gyermekbántalmazást
egy kalap alá veszed a világnézeti neveléssel."
Nem túl szerencsés dolog csúsztatással félre vinni egy példát, minek eredeti célja az volt hogy megmutassa hogy az Alkotmány 67.§- ának betarhatósága érdekében, ugyancsak az Alkotmány, lehetővé teszi a szülői jogok bizonyos szintü korlátozását. Erre kiváló példa eme vadonat új törvény.
Még egyenlőre arra sem jöttem rá hogy miért kerüli oly szemérmesen az általam említett Szivárvány Társulás ügyét, mely élő példája annak hogy mi is értendő az Alkotmány 64.§-a alatt. Vagy ezek szerint mégis csak vannak egyenlőbbek? Hiszen ez a társulás pontosan az alkotmány itt felhozott paragrafusára hivatkozva kapott tiltó határozatot. Ha esetleg nem lenne tudomása erről az ügyről, (amit csodálnék) akkor ezen a címen megtalálja.
http://hc.netstudio.hu/…vany/abh.htm
De csak ha személyes okok miatt nem hajlandó állást foglani, az sajnálatos dolog lenne.(egy jogállamban nem elfogadott a jogalkalmazó világnézeti vagy vallási elkötelezettségének, előitéletének hatása, egyetlen ügyben sem)
Ezek figyelembe vételével talán másként fest a helyzet.
Tisztelettel
Qnkor.

Tisztelt Legislator!

Elhiszem, de akkor valóban szakmai hozzászólásokat várnék.
"Én nem hiszem, hogy a hitoktatás bárki személyiségfejlődését károsan befolyásolná."

Ez sajnos nem éppen szakmai, mert a jog nem alapozhat arra hogy ki hisz valamit , vagy ki nem.
Az utolsó két mondata, valóban nem ide kívánkozik, ezért erre nem reagálnék.
Viszont az ügy tiszán látása érdekében önnek is ajánlanám ezt a dokumentumot.
http://hc.netstudio.hu/…vany/abh.htm
Tisztelettel
Qnkor

Nos akkor szakmailag:

A szülőknek joga, hogy a gyermek fejlődést befolyásolják, másnak meg nem joga. Ezért nincs analógia a felhozott esetek között.

Extremitásig víve a dolgot, a gyermeket semmiylen hatás nem érhetné, se fizikai, se szellemi, mert mind befolyásolja a fejlődését. Ezért röviddel a születése után belehalna az ellátátatlanságba. Az emberiség kihalna, és a Föld többi lakója kéthetes világbulit rendezne.

A lent hivatkozott alkotmánybírósági határozatnak egyébként nincs köze a hitoktatáshoz, azzal párhuzamba nem állítható, hiszen a szülő a hitoktatás önkéntes választása esetében, amit jogszerűen tesz hatást gyakorolhat a gyermek szelelmi fejlődésére.

Egyébként a lent hivatkozott alkotmánybírósági határozat véleményem szerint súlyos szakmai hibát rejt, nem veszi figyelembe a homoszexualitáról ma már bizonyított tényeket. Ezzel eljut egy olyan következtetéshez, amiben a gyermeket olyasmitől akarja megóvni, ami természeti tény, nem pedig tudatos választás eredménye, és azzal, hogy információtól, éredekvédelem lehetőségétől fosztja meg vagy korlátozza a gyermeket még hátrányosabb helyzetbe hozza, mint amennyire egyébként is lenne. Továbbá ha figyelmen kívül is hagyjuk, hogy a homoszexualitás természetes (és nem mesterséges) dolog, a homoszexualitás elítélése akkor sem lehet elfogadható, márpedig a határozat a gyermeket akarja megóvni a nem átgondolt választástól (azaz, hogy felvállalja homoszexualitását), mert a többségi társadalom egy része gyűlölettel tekintene rá, és ez negatív hatással volna rá. Ez rendkívül súlyos és kifordult érvelés, alkalmatlan tüneti kezelés, gyakorlatilag az üldözött viselkedésében keresi egy egyébként irracionális gyűlölet megoldását. Pedig a megoldás nem a titkolás, hanem az elfogadás, és ezt a határozat nem, hogy nem segíti, de a rejtőzködésre ösztönzéssel gátolja, konzerválja a torz társadalmi megítélést. A rejtőzködésnek egyébként ismertek és évtizedek óta alaposan dokumentáltak az orvosi következményei, amik általában súlyos problémákkal járnak. Az alkotmánybíróság úgy óvja a kiskorúak szellemi fejlődését, hogy közben súlyos kárososdára kárhoztatná őket.

Tisztelt the big cat!

A Szivárvány Társulás sem óhalytotta szülői beleegyezés nélkül befolyásolni a gyermek fejlődését. Tehát nemakart mást tenni mint az egyházak, sőt talán annál kevesebbet. Tehát szerintem az ön furcsa látásmódjával ellentétben, mégiscsak felismerhető az analógia.

Az extém példa meg nagyon sántít, mert az ön által felsorolt hatásokat az akotmány mint törvényesen járó feladatokat, határozza meg. Mint például egészséges élethez, tauláshoz való jog.

A felozott ügy valóban nem hitoktatás, csak éppen pont az alkotmány ugyanazon paragrafusa alapján minősitették jogtalannak, amelyet ön hatálytalannak indokol a hitoktatással szemben, holott mindkét esetben ugyan arról van szó
" (az ettől függően feltételezett testi, szellemi,erkölcsi és társadalmi érettségénél) fogva nem képes megismerni és értékelni sem a választható lehetőségeket, sem pedig választása következményeit saját személyiségére, illetve későbbi életére és
társadalmi beilleszkedésére"

De végülis köszönetet kell hogy mondjak, mert igy ön által legalább segitséget nyújthatok a Szivárvány Társulásnak, hiszen ügyük megoldásához elegendő ha nem társulást hanem egyházat alapitanak,
természetesen annak jogilag meghatározott formája szerint. Igy, mivel az ön által hiányolt analógia létrejön, ugyan azokat a jogokat élvezhetik mint az egyházak.
Köszönettel
Qnkor

Azért nem jegyeznek be egyházként boldog-boldogtalant:)))

De ugye ez csak magánvélemény, és nem a jog emberének (elő)ítélete?
Arról nem is beszélve hogy akkor még mindig ottvan a pártalapítás lehetősége, annak ifjusági szervezetével. Atz úgyis bárki alapíthat.
Egy kicsit azért elszomorít, hogy igazából az előíteletek miatt senkinek nem tünt föl hogy a felvetésemben senkinek a vallását nem állt szándékomban elvitatni. Mindöszze a gyermekek alkotmányban meghatározott, nem az életkornak megfelelő behatásoktól való védelmét nem látom biztosítottnak.
Lehet hogy a felvetésem szokatlan, de ezt a kérdédst én ettőlmég nem tartanám elbagatelizálhatónak.
Tisztelettel
Qnkor

Nagyjából végigolvastam a vitát. Ugy látom szépen mindenki elbeszél a másik mellett. A hitoktatás egyáltalán nem alkotmányellenes. Volt egy hozzászólásom ehhez egy másik részben, és majdnem én is beleestem ebbe a hibába (sőt bele is).

Szóval különbséget kell tenni a hittudományok oktatása, és a hitre nevelés közt.

Azt gondolom mindenkinek fontos, hogy ismerje a különféle vallásokat (életbevágóan fontos is lehet, ha pl. megsérti az iszlám vallás szokásait csak azért, mert nem ismeri, belehalhat). Tehát ismerje a bibliát, ismerje a vallásokt, és azok főbb eszméit.

De ne akarják belenevelni, hogy az ugy jó. Tanitani lehet valamit teljes mértékben elfogulatlanul. Én nem vagyok vallásos. És gyermekemet azért nem irattam egyházi iskolába, mert bár tudtam, hogy hatalmas tudással rendelkeznek a papok, tudom azt is, hogy olyan mértékben képesek befolyásolni, és olyan irányban, ahogy én nem szeretném.

Tanulta pesze a Bibliát. Én is, mert felvételi anyag volt. De nem kellett elhinnem ami benne van, és a fiamnak sem kell. Csak azt kell tudnia, hogy pontosan miket ir.

Ez pedig tényleg arra jó, hogy a gyerek megismerje (de akkor ne csak a bibliát) a vallásokat, és felnőttként eldönti, hogy akarja-e valamelyiket, vagy inkább egyiket sem.

Tehát szét kell választani a vallásoktatást a vallásos neveléstől. Az első ugy gondolom mindenkinek fontos. A másodikon pedig lehet vitázni.

A szülő nemcsak akkor veszélyezteti gyermekét, ha tegyük fel jehovának, katolikusnak, vagy tudom is én milyen vallásunak neveli, hanem pl. ha dohányzik, alkoholt iszik, hiszen gyermeke ezt is látja, és ez konkrétan veszélyeztető tényező. Sajnálatos, hogy ma mindent oktatnak, csak azt nem, hogy hogyan kell gyermeket nevelni. Ma mindenhez papirok kellenek (bizonyítvány) de ahhoz, hogy valaki gyereket neveljen semmi sem kell. Pedig mennyivel nagyobb felelősség, mint egy hajat jól vagy rosszul levágni.

Tisztelt derill!

Ha egyetlen szóval kellene reagálnom a hozzászólására, csak annyit tudnék írni köszönöm.

Én tulajdonképpen már fel is adtam ennek a felvetésnek a megvitatását, mert úgy láttam hogy sokan nem értik, vagy valamilyen ok miatt nem akarják megérteni a kérdéseimet.

Egy civil fórumon vitát indítottam, hasonló kérdésekben, mert szerettem volna valamilyen társadalmi képet kapni, ennek megítéléséről. Mondhatom érdekesre sikeredett. Ott szinte kisebb ellenállásal találkoztam, még a hívői oldalról is. (természetesebben csak a tágabb látókörüektől) Sőt velük némi "társadalmi megegyezés is kibontakozni látszott. Hasonlóan a vallásos és nem vallásos emberek is nem kívánatosnak ítélték a nem pluralista módon történő vallás(hit) oktatást. Viszont egy kiegyensúlyozott vallási(vallások) ismeret mellett a nagytöbbség kiegyezett. Az én értelmezésem szerint és ha jól értem, ez Ön szerint is kívánatos és alkotmányos.
A fórumon többektől fölmerült annak a jelenlegi gyakorlatnak a tövényességi kritikája, amelyre valójában alapvetően az én felvetésem is(mindkét fórumon) irányult, és pedig, hogy ma MO.-on, közepes és kis településeken, állami iskolákban a diszkrimináció terhe mellett, valószinüleg a vallásoktatás(nem hit) törvényes álcája mögé vallásra nevelést folytatnak egyes egyházak. Nem vallás(ok) objektív ismertetését, hanem hitoktatást. Ráadásul mivel ezen szülőknek nincs módjuk más iskolába járatni gyermeküket, igy vagy vállalják a hátrányos megkülönböztetést, megbélyegzést, vagy akaratuk ellenére ők is beíratják gyermeküket. Lakóhelyünkön fönnálló viszonyok miatt, alapvető kérdéseim is erre irányultak. sosem állt szándékomban senki vallását elvitatni, de ezen okok miatt én és még sokan érezzük alkotmánysértőnek ezt a tevékenységet, ami által az állami iskolát nem a vallások objektív bemutatására, hanem a hitterjesztés eszközeként használják. Ráadásul teszik mindezt első osztályos kortól, amikor a gyermek még inkább kiszolgáltatott. Azt szeretnénk, hogy a hit ilyenfajta oktatásának a helye továbbra se lehessen az állami iskola.

Egyébként válaszát emberként, szülőként is köszönöm, jó volt olvasni nem csak jogi, de szülői gondolatait is.
Tisztelettel
Qnkor

Nem ismerem a kis települések helyzetét, igy azt sem tudom, hogy van-e lehetősége arra a szülőnek, hogy másik iskolába irassa a gyermekét. Nyilván nagyon kis településen nem nagyon. Maximum megfontolhatja, hogy gyermeke érdekében elköltözik máshova.

Az biztos, hogy amennyiben a vallás oktatója elkötelezett valamely vallás irányában, szinte lehetetlen elfogulatlanul oktatni. Ha pedig az oktató nagy egyéniség - találkoztam ilyennel: 7 nyelven beszélt perfekt, és olyan általános müveltsége volt, amilyen nekem soha nem lesz - akkor a gyerek óhatatlanul is felnéz rá.

De itt a szülő felelőssége is fennáll azért. Ha gyermekével rendszeresen beszélget (nem csak gondozza, hanem neveli is), képes arra, hogy felismerje, ha gyermeke olyan irányba kezd fordulni, amit nem szeretne. És persze ez esetben képes befolyásolni is.

Tény, hogy számomra nagyon fontos volt, hogy gyermekem ismerje a vallásokat, de ne legyen vallásos.

Saját magában higgyen, abban, hogy képes megoldani bármilyen problémát, és ha abban reménykedik, hogy más oldja meg helyette, a probléma valószinüleg csak nőni fog.

Ettől függetlenül azt elismerem, hogy rengeteg olyan ember van, aki nem képes arra, hogy saját magában bizzon, ezért egy külső segitségre van szüksége. Ha ettől nem lesz bünöző, akkor abban hisz, amiben akar. Ezeknek az embereknek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy eldönthessék, vallásosak akarnak lenni, vagy sem. Tény, hogy az ő gyermekük viszont nem dönthet, hiszen olyan felnőtt lesz belőle, amilyet ők nevelnek belőle. De hát az én gyermekem sem dönthetett kicsi korban. Most 19 éves. Ha vallásos akarna lenni, megtehetné. De szerencsére nem akar.

A vallás nevében már annyi borzalom történt, és történik jelenleg is, hogy saját gyermekemet inkább kihagyom belőle, ha tudom.

Persze vallások közt is vannak különbségek. Vannak a szekták, amelyek tömeges öngyilkosságtól sem riadnak vissza, vagy emberáldozattól sem. De hát a keresztesháboruk is a vallás jegyében zajlottak. Fanatikus emberek minden vallásban, és nem vallásokban is előfordulnak. Azt gondolom, hogy azt a személyt kell nagyon megválasztani, akinek a kezébe hatalmat adnak. És azt is, hogy ha valaki azzal, hogy vallásos, senkinek sem árt, legyen vallásos. De ne akarja senkire ráeröltetni.

De hát ez ma már nem csak a vallásokra jellemző. A politikai pártok sokszor ugyanezt teszik. Manipulálják az embereket, legalább olyan szinten, mint a vallások.

Amikor emberek estek egymásnak nem is olyan régen csak azért, mert volt aki Orbán Viktort szerette volna, mások meg Medgyesyt, akkor tulajdonképpen ugyanez folyt, csak nem vallási keretekben. És nekem mindkét oldalon voltak barátaim, akik ha nem erről a témáról volt szó, teljesen normálisak voltak. Ettől meg megvadultak.

Vagy nézzük a focit. Teljesen normális (vagy annak látszó) emberek megvadulnak, és letarolják a várost, rombolnak, verekszenek, csak azért, mert a focitól világgá megy az agyuk.

Most volt a legjobb példa, amikor a görögök nyertek. Minden attrocitás nélkül tudtak ünnepelni. A magyarok (ebből is a fraduszurkolók) és az angolok erre nem képesek. Pedig amikor nincs foci, elvileg normálisak.

Szóval mindent lehet normálisan használni, és lehet tulzásokba is esni. Nem ártana megtanulni az arany középuton járni.

Végigolvasva az itteni vitát, őszintén szólva kicsit furcsának találom, hogy bárki is megsértve érezze magát. Szerintem semmi olyan nem hangzott el, ami sértené más vallási érzületét. Az hogy vallásos e valaki vagy sem, mindenkinek a szuverén magánügye. Véleményem szerint a hit nagyon jó támaszt adhat az embernek, és nem biztos, ha valaki keresztény egyetért az inkvizícióval, vagy az egyház nevében elkövetett borzalmakkal (Derill hozzászólására reagálva). Minden vallás alapvetően az emberi társadalom által elfogadott erkölcsi normákat összegzi, és ezáltal nagyon nagy szerepe lehet egy harmonikus emberi társadalom kialakításában. Nem vagyok én sem hívő, de abban sem hiszek, hogy mindent materiálisan meg lehet magyarázni. A Bibliát is olvastam, és szerintem fontos hogy ismerjék az emberek, akár mint irodalmi alkotást is. EMlékszem gyerekkoromban a Képes Biblia című könyvre, imádtam olvasni, noha sokszor nem is nagyon értettem :) Röviden amit mondani akarok, hogy a vallás nagyon pozitív, egészen addig a pontig, amig nem csinálnak propagandát belőle, mert innetől csak a tömegek manipulálásának eszköze lesz.

Tisztelt derill és tisztelt Rexor!

Először is köszönöm a hozzászólásukat. Örömömre szolgált, hogy vannak akik civilként és a jog embereként is felismerték felvetésem valódi okát .
Sajnos nekem, mivel én is egy kisvárosban élek, módomban áll ismernem a kistelepülések ilyen vonatkozású helyzetét. Sőt az általam nyitott civil fórum óta már tudom, hyogy ez a helyzet nem egyedi, mivel többen is jelezték a probléma létezését. A mai gyakorlatban ez úgy működik hogy már az iskolai beiratkozásnál (állami iskolában, még csak nem is leplezve) egyházi személyek meghirdetik az iskolában tartott hittanórákat, (nem vallások objektív ismertetését) amit a későbbiekben nem vallás tanárok hanem papok tartanak az iskola tantermeiben. Igy az a szülő aki nem óhajtja igénybe venni, az kénytelen nyíltan felvállalni a valóban be is következő hátrányos megkülönböztetést. Ez a probléma még nálunk is fennáll, pedig itt két állami iskola is van, de mindkét helyen ugyan ez a gyakorlat. Ezek az egyházak valószinüleg pont a vallások objektív oktatásának törvényes lehetőségét értelmezik kényük-kedvük szerint. Sajnos a mai magyarországi anyagi viszonyok mellet, amit gondolom önök is jól ismernek és melyek a kistelepüléseket mégikább sújtják, ennek kivédésére sokak számára lehetetlen az elköltözés, de még a gyermek más település iskolájába való járatása is.
Én és még sokan, mindössze azt szeretnénk, ha minden visszakerülne a megfelelő helyére. A közoktatás az iskolákba, a hittan és hitélet a templomokba. Igy senkinek nem kellene elszenvednie a hátrányos megkülönböztetés bélyegét. Arról nem is beszélve hogy mindezt első osztályos gyermekekkel teszik, akiket még nagyon könnyű manipulálni. Tulajdonképpen ezért is emlitettem az alkotmány vonatkozó részét.
Sokan, köztük én is azt szeretnénk csak tudni hogy törvényes keretek között, hogyan lehet megnyugtatóan rendezni, ezt a senkinek nem kifejezetten hasznos helyzetet.
Mindenesetre eddigi válaszaikat megköszönöm, mert pusztán emberként, szülőként is jól esett.
Tisztelettel
Qnkor