Nyilt levél Dr. Kolláth György kollégának


Kovács_Béla_Sándor # 2011.05.03. 15:38

Arra tökéletesen megfelel, hogy rámutasson, hogy bizonyos - legszélesebb körben és leghangosabban hangoztatott -kifogások mennyire alaptalanok, és pont annyira nincs értelme komolyan foglalkozni velük, mint a professzor úr írásával.

bandeeraz # 2011.05.03. 15:34

KBS: az a bajom vele, hogy kiragad pár példát (pl. kell-e Isten, meg ezmegaz a preambulumba), és bebizonyítja, hogy más országokéban az benne van. De ettől még nem látom, hogy az igazán komoly szakmai aggályokat eloszlatná. Ráadásul a Magna Chartát, meg az 1937-es ír alkotmányt felhozni sztem minimum gáz. Szóval ez egy ilyen seggnyaló publicisztika, amivel nem látom értelmét komolyan foglalkozni azon kívül, hogy a prof elhivatottsága, és annak mértéke nyilvánvalóvá vált.

ObudaFan # 2011.05.03. 15:01

Egyébként ha már feltétlenül a szimbolikus rendelkezésekről muszáj vitatkozni, sérelmezem, hogy a cikkíró a számomra legszimpatikusabb norvég alkotmányt nem idézte, amely szerint viszont az ágostai hitv. evangélikus vallás az államvallás, és a király is csak evangélikus vallású lehet.

ObudaFan # 2011.05.03. 14:51

Ami ismét nem a lényegről szól. Jobbágyi Professzor Úr véleményére sokkal inkább kíváncsi lennék az AB hatáskörének csorbításával, vagy a bírók nyugdíjazásával, esetleg az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetésével kapcsolatban. De természetesen mivel mindkét politikai oldal sokkal szívesebben foglalkozik azzal, hogy vajon a Szent Koronát kell-e tartalmaznia a preambulumnak, így természetesen a jogtudomány képviselői is kénytelenek erről a fundamentális kérdésről vitatkozni.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.05.03. 14:31

Mi a baj a cikkel? Nyilván nem egy szakmai tanulmány, de szerintem jó írás.

bandeeraz # 2011.05.03. 13:33

A prof. lenti cikkét olvasva sikerült ismét bizonyítanom azt az elméletemet, hogy amelyik témára a politika árnya vetül, ott a józan ész reménytelenül elveszik, és innentől kezdve semmi értelme a szakmai vitának.:))

hunfrakk # 2011.05.02. 18:24
Kovács_Béla_Sándor # 2011.05.01. 15:53

Ugyan, ugyan.

hunfrakk # 2011.05.01. 14:49

Zlinszky prof. 83 éves, ő megteheti, hogy elmondja véleményét nyíltan a sajtóban (kormány- és alaptörvénykritika)

De egy fiatal vagy középkorú értelmiségi nem teheti ezt meg szabadon, mert kirúgják a munkahelyéről, elveszik katedráját, nem kap állami, önkormányzati megrendelést stb.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.04.30. 12:21

Elég sajátosan tálalja a lap a kritikus, de alapjában elfogadó véleményt. Nehogy kiderüljön, hogy ez is egy "bizonyos értelemben véve exkluziv" interjú volt.

hunfrakk # 2011.04.30. 10:33

http://www.168ora.hu/…k-74183.html

Zlinszky prof. az új alaptötvényről

Kovács_Béla_Sándor # 2011.04.29. 11:31

Amit azóta sem javítottak. Se így, se úgy. Az alkotmány szövege ezért jelenleg eltér attól függően, hogy a Complex vagy az Opten jogszabály-gyűjteményét használod.
No most ehhez képest egy ilyen hatályon kívül helyezés, hatályvesztés probléma.

Berényi Miki # 2011.04.29. 11:26

A logikai, rendszertani értelmezéshez egy kérdés:

Emlékeztek, amikor pár hónapja kiderült, hogy a hatályos alkotmány X.§ (Y) bekezdés l) (lászló) pontja tanácsot említ, mivel annak idején nem az l) (lászló) pontot, hanem a nemlétező 1) (első) pontot módosították?

Szóval nem lepődtem volna meg, ha az elfogadás után a jogtárakból törlik az 1949. XX-ast.... :)

Kovács_Béla_Sándor # 2011.04.29. 10:38

Azonban ha túllépünk a nyelvi értelmezés szűk körén, és a logikai, rendszertani értelmezést is elvégezzük, akkor kiderül, hogy az "elfogadás" itt nem az országgyűlési szavazás aktusát, hanem a szavazás, kihirdetés, hatálybalépés egységének legkésőbbi mozzanatát jelenti.

De tényleg szőrszálhasogatás, méghozzá a rosszabb fajtából. Ki is kezdte?

OFF
Kérdeztem egyet tőled a Céges adók rovatban". Megnéznéd? Meg lenne egy másik kérdésem is, az egyszerűség kedvért azt is oda írom be.
ON

Rexor # 2011.04.29. 10:20

Ez szerintem szőrszálhasogatás. Ha nagyon szőrszálhasogató akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy jelenleg már a régi alkotány nem alkalmazható, hiszen a preambulum azt mondja, hogy "hazánk új Alkotmányának elfogadásáig" alkalmazható. Az elfogadás már megtörtént (hiszen az Országgyűlés elfogadta, köztársasági elnök aláírta), az más kérdés hogy még nem hatályos :).

bandeeraz # 2011.04.29. 10:09

Sztem az túlzás, hogy magát a 49. évi XX-ast nem kellene alkalmazni, legfeljebb azon részeit, amelyek az újjal ellentétesek. De maga a törvény továbbra is élne virulna, hiszen a "lex posteriori.."-elv csak jogértelmezésnél jöhet segítségül, de a jogot nem hatálytalanítja. Ebből a szempontból nem akkora trollság, amit Kolláth mondott IMHO. Persze illúziói ne legyenek senkinek, valószínűleg lesz egy külön törvény a mostani alkotmány hatályon kívüli helyezéséről (esetleg egy-két adóemelés is bele lesz téve jó magyar szokás szerint, vagy pl. a marhatartás szabályairól szóló törvényben fogják belefoglalni:))))

ObudaFan # 2011.04.28. 13:52

Ha nem következne be a hatálytalanítás, akkor minimum a jogalkotó megsértené a Jat-ot. Csakhogy meg fog történni várhatóan, így nem igazán erről lenne értelmes vitát folytatni, erre próbáltam lentebb utalni.

Dr.Attika # 2011.04.28. 13:29

ObudaFan !
Leírja a Jat. vonatkozó szakasza, hogyan kell egy jogszabályt hatályon kívül helyezni. Nyilván ez meg is fog történni 2011. december 31-ig. A vita tárgya az a sajtóhíradás, hogy Kolláth Doktor Úr azt nyilatkozta, miszerint az Alaptörvény máris módosításra szorul, mert nem tartalmazza az 1949. évi XX. tv. hatálytalanítását és ezért 2012. január elsejétől két Alkotmány lesz hatályban. No ez nem igaz. Ha nem következne be az általad is citált Jat. szerinti hatálytalanítás, akkor is a "lex posteriori..." alapján a jogalkalmazóknak az új Alaptörvényt kellene alkalmazni.
Kolláth Doktor, ha valóban ezt nyilatkozta, akkor valóban " Alkotmányjog egyes", de hajlok arra, hogy nem ezt nyilatkozta és a sajtó ferdített.

Legislator # 2011.04.27. 16:28

...1949. évi XX. törvény...


Sunshine after the rain.

bandeeraz # 2011.04.27. 15:55

Egyébként nagyon tanulságos a Magyar Hírlap vonatkozó cikke. Szinte tananyagba illő példa a manipulatív hírre. Bár sztem minden lapszámban találni ilyet:))

ObudaFan # 2011.04.27. 15:54
  1. Sehol, sőt, a Jat. 10. § (1) kifejezetten leírja, hogy hogyan is kell jogszabályt hatályon kívül helyezni.
  2. Dátuma az van neki.
bandeeraz # 2011.04.27. 15:48

Én két ponton értetlenkedek:

  • lex posterior derogat legi priori-elv önmagában hatálytalanít jogszabályt? Hol van ez leírva?
  • miért nincs száma egy törvénynek? Legalább dátuma legyen már basszus...
ObudaFan # 2011.04.27. 15:11

Azt gondolom, hogy tisztelt kollégáim véleménye (megint) nem a lényegről szól. Az Alaptörvény záró rendelkezései valóban utalnak átmeneti rendelkezésekre, amelyekben valóban hatályon kívül lehet helyezni az 1949. évi XX. tv-t. Hatályon is kell helyezni, mert Gulyás Gergely véleményével ellentétes annak az új jogalkotási törvénynek a 10. § (1) bekezdése, amelynek a megalkotásában ő maga is részt vett egyébként, ugyanakkor nem tartom valószínűnek, hogy nem ez lett volna az eredeti elképzelés is, sőt, a magam részéről azt sem tartanám botránynak, ha az új alaptörvény hatályba léptetéséről is külön törvény rendelkezne.

Sokkal lényegesebbnek tartom, hogy mi lesz az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó, elfogadandó jogszabályban, abban ugyanis ki lehetne javítani több olyan pontját az új alaptörvénynek, amely a mostani valójában a jogállamiság szempontjából igen aggályos.

Az átmeneti rendelkezésekben a bírák nyugdíjazásáról szóló rendelkezés hatályosulását el lehetne húzni néhány évre, amellyel annak erősen aggályos voltát ki lehetne javítani. Emellett az átmeneti rendelkezések érdekesek lesznek abból a szempontból is, hogy milyen ütemezéssel nő meg az Alkotmánybíróság létszáma 11-ről 15 főre, amely mutathatja, hogy az AB-t is puszta zsákmánynak tekinti-e a kormánytöbbség, vagy valóban a várhatóan megnövekedő munkaterhén szeretnének segíteni.

A magam részéről a kialakult (ál)vita helyett e kérdéseket tekintem lényegesnek. Ezekben a döntés még előttünk van, és ezek miképpeni eldöntése szerintem nagyban befolyásolja, hogy az új alkotmányt mennyiben tarthatjuk a 89-es alkotmány méltó, "konszolidált" folytatásának vagy mennyiben tarthatjuk visszalépésnek.

Dr.Attika # 2011.04.27. 09:56

Dr. Kolláth György ügyvéd úr hozzájárult ahhoz, hogy anekem írt levelét e fórumon nyilvánosságra hozzam.
Most megteszem:
Tisztelt Dr. Béres-Deák Attilla Ügyvéd Úr!
Nyugtázom Ügyvéd Úr nem is elsősorban hozzám, hanem egy szélesebb publikumhoz intézett levelét. Levelének három kulcseleme van: a megdöbbenés, a rám rótt ismerethiány, és egy latin elvi-jogi tétel. A megdöbbenés – magánügy, közzétéve. Külső szemlélő számára érdektelen, legfeljebb pillanat-felvétel a lelki állapotról. A felrótt ismerethiány és a sekélyes kioktatás: műhiba. Jóhiszemű ember legalábbis feltételezné, hogy a bírált fél ismeri a jogtételt, csak azt másként, nem az Ön által jelzett módon látja ide illőnek, alkalmazhatónak. Egyszerűbben: a honi jogalkotás normarendszere, a jogszabályszerkesztés (azaz a kodifikáció) előírása más szakmai követelményt szab meg. Ott, ahol kicsiben és nagyban kaszárnya-szellem uralkodik, valóban mindig az utolsó parancs számít. De egy demokratikus jogállamban – főként annak jogbiztonsági kritériuma folytán – expressis verbis kell hatályon kívül helyezni a lecserélt jogot, méghozzá időpont-megjelöléssel, vagy más egzakt feltételhez kötve.
Minden szót tetszik érteni? Akár igen, akár nem kérem, tekintse ezt a nagy, általános, közjogi kitanítási kötelezettség ingyenes részének.
Nincs illúzióm a tekintetben, hogy érveimet méltósággal mérlegeli, elfogadja. A politikai hisztéria ezt alig(ha) engedné meg. Ezért az esetleges további polémiát hanyagolni fogom.
Köszönti Önt: Kolláth György

futballkapus # 2011.04.27. 09:27

Időközben a Népszabadságban Dr. Gulyás Gergely úr - a szokásos politikai megcímkézés mellett - 3 okból szakmailag megalapozatlannak minősítette álláspontomat. Az újság a választ, érveimet nem hiánytalanul hozta le. Íme, a magam rövid, szerkesztett reagálása a szabad nyilvánosság megítélésére bízva:
Gulyás úr két dologban hazudik, a harmadikban pedig téved. Valóban lehetnek-jöhetnek átmeneti szabályok (a folyamatban lévő jogviszonyok rendezésére), de valótlan állítás, hogy eme bekezdésben generális hatályba léptetésről volna szó. A még hatályos alkotmány preambulumában valóban az a kitétel szerepel, hogy „az új alkotmány elfogadásáig”, de ez nem végrehajtandó norma, hanem ünnepélyes bevezető, egyfajta államcél. Ennek az alkotmányjog “különösebb jogi erőt nem tulajdonít” – ez idézet az Alkotmánybíróság gyakorlatából. Vagyis a preambulumnak hatályt eldöntő kötelező ereje nincsen. Gyulyás úr érvelése tehát hamis: üres politikusi kinyilatkoztatás, nem szakmai-jogi argumentum. Ami pedig Gulyás úr harmadik “szakmai” ellenvetését illeti, az azért téves, mert Magyarországon nem a római magánjog szabályait kell a honi közjog csúcsánál alkalmazni, hanem a jogszabályszerkesztés elemi szakmai normáit. Kartális, kodifikált jogrendben nem automatikusan írja felül ugyanis az új törvény a régit, hanem egzakt, kifejezett §-sal: és főleg nem ott és olyankor, ha a két norma nem is esik egybe.
Sajnálom, hogy a törvényhozók nem ismerik be saját hibájukat, hanem vádaskodnak és a karaktergyilkossággal próbálkoznak. Ezeket a hibákat nyilvánvalóan ki fogják javítani a kormányerők. Ennél azonban sokkal riasztóbb probléma, hogy a sarkalatos törvények meghozatalával együtt majdnem ugyanakkora munka áll az ország és az országgyűlés előtt, mint amekkora állt a több éven át tartó uniós jogharmonizáció során. A teljes magyar jogrendszert felül kell vizsgálni az új alkotmánynak megfelelően. A helyi önkormányzatok rendeleteit, az Alkotmánybíróság határozatait, vagy épp a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásait is. Nem csak az a kérdés, hogy mi fog szerepelni a majd harminc sarkalatos törvényben és hogyan fogják mindezt ilyen rövid idő alatt meghozni, hanem az, hogy az új alaptörvénynek megfelelően mi lesz a jogrendszer egészével. Ez a munka nem hogy meg sem kezdődött, de még csak nem is beszélnek róla. Fel kellene ébredni, kár tehát az időt vesztegetni a mi akkor is győzünk, ha hibázunk, ha veszítünk típusú hozzáállásra.