Alkotmánybíróság - a végső megoldás


dr Zákányi Csaba # 2011.05.11. 16:59

Köszi KBS, tényleg így van, én tévedtem a nyelvtannal kapcsolatban. Nem egyszerű ez a magyar nyelv!

Berényi Miki # 2011.05.09. 10:59

Arra céloztam, hogy nem azért (volt) erős az AB, mert megtehette ezt és ezt. Azért volt erős, mert mindezek szabályait nem miniszteri rendelet, nem egyszerű többséges törvény, hanem 2/3-os törvény szabályozta.

Erősebb lenne az AB, ha 4/5-ös törvény szabályozná a működését. Esetleg erősebb lenne az AB - és minden intézmény - ha egy közvetlenül választott KE-nek erős vétójoga lenne.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.05.09. 10:22

Az egyeztetés éppen rendben van - de értelme tényleg nincs.

(Az a szerkezet, amelyben a birtokos többesszámban áll, a birtokot jelölő szó pedig egyes számban, helyes lehet akkor is, ha nem egy közös birtokot jelöl, hanem azt, hogy minden birtokos rendelkezik a birtokszó által megnevezett dologgal. Ha az első tagmondat azon mondatrésze, amelyre a másik tagmondat visszautal, nyelvtanilag egyes számú, akkor az utalószónak is egyes számban kell állnia, akkor is, ha az utalt szó egyébként logikailag több dogot jelöl.)

dr Zákányi Csaba # 2011.05.09. 10:12

Csak a két tagmondat között számban egyeztetni kéne. Bár ez az "értelmét" nem befolyásolja.

dr Zákányi Csaba # 2011.05.09. 10:09

De kétségtelenül jogi szövegnek tűnik.

ObudaFan # 2011.05.09. 09:51

A jogintézmények ereje nem a hatáskörükben van, hanem annak megváltoztathatóságában.

Ez a mondat gyakorlatilag értelmezhetetlen.

lawcitrom # 2011.05.09. 07:17

De hiszen Contra Legem Dr. Stumpf István alkotmánybíró úr a jogállam kiépítése, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme, a hatalmi ágak elválasztása és kölcsönös egyensúlyának megteremtése érdekében tevékenykedik.

L.J. ennek tükrében inkább AB főtanácsadó lehetne.

Berényi Miki # 2011.05.09. 05:42

A jogintézmények ereje nem a hatáskörükben van, hanem annak megváltoztathatóságában.

Egyjogász # 2011.05.06. 17:04

A Lázár Jani által megrendszabályozott Alkotmánybíróság ma (még a megnyirbált hatáskörével is) megint pofáncsapta a 98%-os különadóról szóló törvényt (a Lex Lázár Janit), legalább is annak legdurvábban jogtipró, a magyar adójogi jogalkotásban példátlan részét, az 5 évre visszaható hatályú, már lezárt adóévekre vonatkozó pótadóztatást.

No Lázár úr nem is volt rest, pillanatokon belül kiosztotta az AB-t, hogy micsoda dolog hatályon kívül helyezni egy ilyen csodálatos jogszabályt (azt, hogy alkotmánysértő, ki nem xarja le), de hétfőn már a Parlament előtt lesz az új törvény a 98%-os különadóról. (Végül is bele lehetne írni azt is, hogy 1526-ig visszamenőleg megadóztatnak minden jövedelmet 100%-os adókulccsal.)

De nem tudom mit kell elaprózni így a dolgot, egy pici módosítás az új Alkotmányban, és meg lenne a végső megoldás az AB-problémára. Szövegjavaslatom:

"Magyarország Alkotmánybírósága 1 főből áll, a csalhatatlan és tévedhetetlen főalkotmánybíróból.
Magyarország főalkotmánybírója Lázár János.
A főalkotmánybíró kinevezése élethossziglan szól.
Az Alkotmánybíróság nem ülésezik, ha a főalkotmánybíró valamire azt mondja, hogy alkotmányos, akkor az úgy van.
A főalkotmánybíró döntését megkérdőjelező nemzetközi bírósági döntéseket Magyarország már előzetesen nem ismeri el, mindegy mi van az indokolásukban.
Az Alkotmány jelen szakaszát csak a megválasztott parlamenti képviselők 100%-os egyetértésével lehet módósítani, de ha esetleg még így is módosítanák, ezt a döntést a főalkotmánybíró megsemmisítheti."

Kb. ennyi lenne....