anya és méhmagzat

Nem is tudnék kevésbé egyetérteni Legistlatorral. Itt abűnt természetesen nem jogi értelemeben kell érteni, hanem erkölcsi értelemben, ugyanígy a bűnrészességet, és a gyilkosságot is. Sajnos.

Mindenesetre érdekes, hogy sokan még a magzati stádiumban kimuatott életre szóló defektussal is inkább megszülik a babát, és nevelik, a nehézségekkel együtt, és valahogy nem keserűek, hanem pont, hogy nagyon is boldogok, míg mások esélyt sem adnak az egészséges magzatuknak.

Ennek az oka, pedig nem a lekli és testi megnyomorodás, hanem a kényelem, és ez erkölcstelen, de még erkölcstelenebb közvetlen érdek nélkül, általában támogatni ilyen középkori jogrend fenntartását.

Aq súlyosan kifacsarodott nézőpontoddal arról, hogy hogyan is esik teherbe egy nő, pedig nevetségessé teszed magad.

Tehát szerinted a dolog úgy megy, hogy a férfi gyakorlatilag szexre kényszeríti a nőt, azzal a z előre megfontolt hátsó szándékkal, hogy tehrebe ejtse, ami aztán megnyomorítja szegény ártatlant.

Szerintem meg úgy történik a dolog, hogy két felelőtlen ember szexuális élette él, aztán egyikük sem hajlandó vállani a felelősséget a józan ésszel belátható kockázat bekövetkeztéésrt, és ezért gyilkosok lesznek.

Továbbá, hagyjuk már amegnyomorodott test című ócskábbnál is ócska topikus érvelést, valahogy én nem látom nők tömegét magam körül, akik szültek, és belenyomorodtak volna. pedig sok nem kívánt terhességet is látok. Vagy esetleg ez úgy van, hogy csak azok nyomorodnának meg, akik elvetetik, és ezzel megóvják magukat az anyává válás szörnyű testileg-lelkileg deformáló élményétől?

Hogy lehet az, hogy ismeretségi és családi körömben, tekintet nélkül a társadalmi helyzetre, arra, hogy előre tervezett, vagy nem kívánt terhesség következtében vált anyává valaki, valahogy minden nő kivirult, és a gyerek mindenki életébe boldogságot hozott, legyen az a szakképzettség nélküli otthon maradó anya, vagy a doktornő, aki két szülés után tért vissza a karrierjéhez?

Kedves derill, és a többiek.

Itt régen nem arról vitatkozunk, hogy mi jogos és mi nem. Arról vitatkozunk (eléggé el nem ítélhető módos egy jogi fórumon), hogy mi erkölcsös, és mi nem. És mint ilyen nagyon szubjektív dolgokról vitatkozunk szubjektív érvekkel, hozzá jó sok topikus érveléssel. Ez mint ismmert az emberiség történetéből, amióta a görögök feltalálták az érvelést nem vezet sehova, és csak körbe körbe járunk.

De ha így tetszik...

Derill azt kérdezted: "Mi jó van abban, ha nők millióit nyomoritják meg testileg-lelkileg azzal, hogy rákényszeritik a terhesség kihordására?" Nos erre szerencsére van egy nagyon jó válaszom: Az hogy magzatok millióit nem ölnék meg. Ez nagyon jó lenne benne, és még mindig nem látom be, hogy miért lenne a felelősségük tudatában nemi életet élő nőknek bármiféle méltányolható érdeke, ahhoz, hogy esetleg milliószám ne nyomorítsák meg őket, ami már így kimondva is röhejes, és topikus érvelés, a szokásos gyilkos demagógia.

Továbbá örülök, hogy neked az a vita valamiféle személyes ki nyeri meg, ki veszíti el vendetta kérdése, de valójában itt életekről beszélünk, és ezt nem észrevenni elég sokmindent elmond.

Próbálom én nézni más szempontból is dolgokat, csak sajnos valahogy soha nem látom, hogy az, hogy egy nőnek kihullhat a foga a szüléstől, miért jogosítja fel a magzata megölésére. Erre sajnos képtelen vagy választ adni.

Látod Te sem olvastad el rendesen. Mi jó van abban, ha nők millióit nyomoritják meg testileg-lelkileg azzal, hogy rákényszeritik a terhesség kihordására.

Nézd meg azokat a nőket, akik 2-3, vagy annál több gyereket szültek. Tönkrement az alakjuk, tönkrementek a szerveik, kihullottak a fogaik, és csontritkulásban szenvednek, sokszor egyéb más szervi bajuk is van, mivel a magzat minden tápanyagot, ásványi anyagot elvon az anyától. És akkor még nem beszéltem a szülés megnyomoritó hatásairól, fájdalmairól, utóhatásairól.

És neked is azt javaslom, olvasgasd a büntetőjogot. Bünrészességhez minimum büncselekmény kell. Márpedig a magzat nem ember, és csak az emberölést büntetik. Tehát hol itt a büncselekmény?

Ha pedig büncselekmény lenne a magzat megölése, annak kellene lennie a spermium megölésének, és annak kellene lennie a petesejt megölésének is. Hisz egyik sem ember, abban viszont egyeznek, hogy ember lehetne belőlük, ha a körülményeket megteremtjük.

Gondolkozz el ezen, és esetleg próbáld más szempontjából is nézni a dolgot. Mondjuk a nők szempontjából, mondjuk azok szempontjából, akik a fogamzásgátlást is gyilkosságnak tartják.

Hord ki Te a gyereket, vagy védekezz Te, és semmi kifogásom nem lesz az abortusz ellen. De amig egyetlen nő is teherbe eshet akarata ellenére, addig igenis meg kell adni a lehetőségét annak, hogy a nem kivánt daganatot kivetethesse.

Folyamatosan gyilkosságról beszéltek. Gyilkos az a pasi, aki teherbe ejti a nőt, és nem a nő, aki ezt nem akarta. Ha már nagyon büntetni akartok, akkor azokat a pasikat büntessétek, akik nem védekeztek az ellen, hogy tönkretegyék egy nő életét, érzelmeit, testét. És kizárólag ezeket a pasikat. A nőket, akik csak megszabadulnak a rájuk kényszeritett terhességtől ne. Igy is elég bajuk van azzal, amig eltávolitják a "daganatot" belőlük.

Mi jó van abban, hogy 1945 óta 6 millió magzatot meggyilkoltak Magyarországon? Erre sem etikai, sem jogi, sem biológiai érv nincs. Miért kellene tapsolnunk és asszisztálnunk ahhoz, hogy egyesek "születésszabályozás" címen anyák életét tegyék tönkre (vegyék el), vagy a művi terhességmegszakítás során meddővé tegyék őket? Miért kellene asszisztálni magzatok megöléséhez? Aki a művi terhességmegszakításra igent mond, az bűnrészes, és vállalja a véleményével együttjáró erkölcsi felelősség súlyát.
Nemhiába írta egy plakát: "Tatárjárás. Törökdúlás. Abortálás." Nem kétséges, hogy az utóbbi járt a legszámosabb áldozattal. Mégis: mi JÓ van ebben?

Derill: Szépen megkérnélek, hogy legközelebb ha beszabadulsz a gépembe, nézd meg hogy jó felhasználóit használsz e. Thx

Big Cat: Picit sértő hogy amit írtam annak egy részét nem olvastad el rendesen vagy nem értetted meg, valamint, hogy a másik felét meg szimplán hozzácsaptad Derill mondandójához. Megköszönném ha figyelnéd mit írok én és mit mások. Na meg persze azt is ha figyelembe venné mindenki amit leírok én vagy mások, és e szerint folytatnák a vitát.

Rexor: Köszönöm a kisegítést, teljesen egyet értek vele, és jó pár dolgot magam is megemlítettem (tény más aspektusból, ezért jó is hogy ilyen szemszögből is előkerült).

Mindenkihez: Fel szeretném hívni a figyelmeteket egy nagy hibára. Itt már annyi vonalkát huzogattatok a bioszkönyv lapjaira, hogy egy geometriai függvénytáblázatot lehetne belőle csinálni.

Az élet folyamatos fejlődés, nem szabható egyértelmű, elkülöníthető minőségi változásokra.

Az, hogy ezt az emberiség megtette, csupán egy útmutató, mely a rendszerezést segítette elő.

Maga az a határ hogy egy élőlény meddig tartozik egyik és honnantól egy másik osztályba eléggé halovány. Tehát felesleges azon vitázni hogy most melyik élet melyik nem, a maga entitásában mindegyik egy élőlény, és egyik sem felel meg az emberi kritériumoknak (lásd lentebb) amik következtében vonatkoznának rájuk az alapvető emberi jogok (kihangsújoznám mégegyszer az élethez való jogot).

A magzat az első stádiumban egy szaporodásra képes egysejtű, amely lényegében egy őssejt mert magában hordozza az egyed teljes genetikai állományát.

Ugyanezen sejt található a vörös csontvelőben mely a vér termeléséért felelős, és ugyan úgy gyors osztódásra képes mégsem úgy tekintünk rá mint különálló egyed, hanem sokkal inkább mint egy élőlény része.

Magyarán amíg nem képes önálló elkülönített életre (értsd az embrió vérkeringése rá van kötve az anyáéra, és már fordult is elő olyan hogy a különböző vércsoportok miatt, az anya szervezete elpusztította az embriót), addig nem ember. Tehát a magzat az anya testének egy része így ő rendelkezik vele.

Többek között azért is szabta meg a jogalkotó 3 hónapos korig az abortusz lehetőségét (egyrészt amit derill leírt, hogy ekkor még biztonságosan eltávolítható mérete miatt) mert egyes egyedekben ekkortájt indul meg az agyban az idegsejtek egymáshoz való többszörös kötődése, amely már öntudatot és gondolkodást feltételezhet.

A gyilkolászásokról annyit (lassan már Colombonak érzem magam), a jog mindig egy adott népcsoport felfogásához igazodik (lásd az USA-ban államonként változó, ezzel nem mondtam újat) tehát az európai népek által elfogadott értékeket vették figyelembe.

Gondolom nem feltételezi senki, hogy egy ilyen kényes témában nem kérdeztek meg több szakterületről hozzáértőket, és nem vették figyelembe azok véleményét.

Azzal hogy valaki meg akarja változtatni mások életének minőségét (igen azzal hogy megszabjuk kinek mit KELL megszülnie), azzal annak anyagi, egészségi, és szellemi életminőségét korlátozhatjuk. Ezzel elérkeztünk a büntetőjog által társadalom elleni bűntettnek minősétéshez. Röviden azt kéne bűntetni aki bele akar szólni abba, hogy mások mit távolítanak el a testükből - aminek páran emberi jogokat akarnak adni).

Zárszóként a jogalkotó nem véletlenül alkotta meg ezt a szabályt így, és a józan ész azt diktálja, hogy ezen téma borogatása, csak felesleges nehézségeket, és érdekellentéteket szülnének mindenki számára.

Remélem mindkét fél belátja a vita feleslegességét egy olyan ügyben ami úgy jó ahogy van.

Köszönöm Rexor:)

Big: most tartunk ott, hogy megint Te nem válaszoltál a kérdésemre.

Azt hittem már eljutottál odáig, hogy mivel nem ember a magzat, szó nincs gyilkosságról. Tehát javaslom a büntetőjog olvasgatását, hasznos lehet.

(Most szemét vagyok, mert megérdemled, de ezenközben elismerem a jogi tudásodat, csak néha Te is tévedhetsz, és nem minden elved életszerü. Tudom, ezt nehéz elismerned, de most az következne:))

Most pedig ismét ott tartunk, hogy "az életet védeni kell, és nem gyilkolni". Tehát Te milyen alapon gyilkolod (remélem azt azért nem tagadod, hogy a spermium és a petesejt is élet?)

A 3+1 nap közt nem én tettem különbséget, hanem a jogalkotó. Azt sem mondtam, hogy ezzel egyetértek. Ez ugyanis attól függ, hogy a jogalkotó miért tett különbséget. A 4-5-6 stb. hónapos magzat ugyanis már olyan méretü, hogy az abortusz már komoly gondokat jelent. (Belül fel kell darabolni, és darabokban kell kiszedni. Ez nem biztos, hogy sikerül, komoly egészségügyi problémákat okozhat a nő számára.)

Amennyiben tehát az anya egészségének a védelme érdekében nem engedi az abortuszt, akkor egyetértek. Amennyiben bármilyen más oka van rá, akkor nem.

Az látszik a jogi szabályozásból, hogy a jogalkotó sem nagyon tudta, hogy mit is kezdjen a méhmagzattal. Nem tudta egyértelmüen eldönteni, hogy védje, vagy ne, ember, vagy nem? Ugyanis az, hogy engedi az abortuszt, arra enged következtetni, hogy a magzatot ő sem tekinti embernek, tehát nem tekinti az elpusztitását emberölésnek.

Azonban az a büntetőjogi szabály, miszerint a tiltott magzatelhajtás büncselekmény, már elgondolkodtató. Igaz, hogy csak a tiltott magzatelhajtást bünteti, a nem tiltottat nem, de ugyebár elvileg tiltott az is, ha a 3. hónap után hajtják végre az abortuszt, kivéve, ha orvosi szempontok indokolják (mely mindig az anya érdekében alkalmazott szempontok, akkor is, ha a magzat sulyos fogyatékossága az oka, hiszen egy sulyosan fogyatékos magzat világra hozatala nemcsak fizikálisan - nem tud segiteni a születésnél - hanem lelkileg is nagyon megterhelő a szülőre nézve, mig a megszületett életképtelen gyermek részére is csak kinszenvedés.)

Mégis a szabály elgondolkodtató, hiszen a 3. hónap után is előfordulhat, hogy olyan rendkivül éretlen magzat elhajtását kéri az anya, amely megfelelne mérete, érettségi foka folytán az abortusz szabályainak.

Tehát akkor itt mégiscsak a magzatot próbálja védeni valahogy, de mindezenközben elfelejti megmondani, hogy most mit is véd pontosan.

Az én elveim szerint tehát amig a magzat magzat, az anya bármikor kérheti a testéből történő eltávolitását, amit egyébként sokan meg is tesznek, és el is távolitják, csak meg kell találni a jogi utját. Merthogy minden jogban az a jó, hogy van egy kiskapu:)

Lehet ez a kiskapu az anya egészségügyi problémája, mely orvosilag indokolja a dolgot. De van egy másik, erről nemrég hallottam. Hogy igaz, vagy sem, döntse el mindenki saját maga, de tény, hogy megtörténhet.

Abortuszon jelentkezik egy nő, és az orvos megkérdezi, mikor volt utoljára pasival. A nő közli, hogy 3 évvel ezelőtt. A terhesség ugyanis egy rotweiler kutyától van. Nem tudom, kivizsgálható-e, hogy tényleg nem ember termékenyitette meg a nőt. Tény, hogy megtermékenyülhet, és erre volt is már élő példa, egy majom amerikában, nem tudom a nevét. Felegyenesedve járt, és bár beszélni nem tudott, tul emberi vonásai voltak. Megállapitották, hogy Afrikában folytattak olyan kisérleteket, melyben afrikai törzsek asszonyait majommal pároztatták, és fura "eredmények" születtek. Genetikailag is vizsgálták, és kiderült, hogy ez a "majom" emberibb a többi majomnál. Tehát lehetséges ilyen.

Mit tesz az orvos, ha ilyen esettel találkozik?
Főleg, ha a nő belül van a 3 hónapon? Ezek extrém esetek, nyilván a többség nem ilyen. Mégis elgondolkodtató. Elgondolkodtató az is, hogy amennyiben nem engednék az abortuszt, akkor mi történne? Hiszen volt már ilyen. Nők ezrei haltak meg vérmérgezésben, mivel ha egy nő nem akar gyereket, tesz róla, hogy ne is legyen neki. Erre irtam neked Big, hogy ujra a sötét középkorba? ahol a nők ujra középkori eszközökhöz fognak nyulni?

Visszatérve a mi ügyünkre. Gondold át ujra, és ismerd el, ha a spermium, a petesejt, a magzat ugyanugy élet, akkor csak a szubjektivitás, mindenki saját nézőpontja dönti el, hogy szerinte mit kellene büntetni, mit nem. Viszont mivel egyik sem ember, egyik elpusztitását sem lehet.

Szubjektiv vélemény döntötte el azt is, hogy pont 3 hónap. Ha egyszer a magzat elpusztitása büntetendő lenne, akkor vagy elejétől kezdve (és ez esetben, mivel ugyanugy élet a spermium és a petesejt, annak elpusztitását is büntetni kellene), vagy egyáltalán.

Csak azért, mert egy magzat már külsőre ugy néz ki mint egy ember, attól még nem ember, mint ahogy a majom is ugy néz ki mint egy ember, mégsem az. Bár az állatkinzást is büntetik, de az állatok megölését nem.

Én nagyon realista, és nagyon objektiv vagyok. Amiket felvetettem, sokszor csak reakciók, ellenérvek voltak az általad leirtakra (amiket én a saját szubjektiv véleményednek tartok, és a saját szubjektiv véleményem szerint baromságnak itéltem meg).

Az én elveimet tehát ismered: amig az anya testében van az a magzat, az anya jogosult eldönteni, hogy mit tesz vele. Mivel nem ember, el is pusztithatja. Egyet nem tehet: megszületése után nem pusztithatja el (mindazon rokongyilkolási mizériád ellenére sem, amiket lent leirtál). Ha viszont a magzat megölését büntetni akarják, csak azért, mert ember lehetne belőle ha megszületne, akkor igenis a spermium és petesejt elpusztitását is büntetni kellene, mert azokból is ember lehetne, ha a feltételeit megteremtenék.

De persze azt is lehet, hogy nem ismered el, hogy vesztettél.

Ez esetben én válaszoltam a kérdésedre, de Te nem az enyémre. Tehát várom a választ.

Mi jogosit fel téged és a feleségedet arra, hogy az emberként való megszületés lehetőségétől megfosztod a spermiumot és a petesejtet azzal, hogy nem oda ürited, ahova való, és ezzel megölöd? Mitől vagy Te jogosultabb ölni az anyánál?

Azt hiszem hogy az itt a probléma hogy mindenki más és más oldalról közelíti meg a témát. A kérdés röviden az, hogy joga van e nőnek hogy a magzat sorsáról rendelkezzen, vagy nincs, mert ebben az esetben gyilkosságot követ el. Közelitsük meg egy kicsit jogi útról, kezdve az alapoktól. Bűncselekmény: társadalomra veszélyes bűnös és büntetendő cselekmény. Kérdem: hol vna itt a társadalomra veszélyesség? és hol vana bűnös cselekmény, amit büntetni kell? Ezért mondom, hogy a jognak semmi köze nincs ehhez a témához. Biológiailag megközelitve a magzat teljes egészében az anya testéből fejlődik ki (attól a minimális" hozzájárulástól" eltekintve, amit a férfi bocsát a rendelkezésre), tehát azt hiszem egyáltalán nem járunk messze az igazságtól ha azt mindjuk, hogy a magzat az anya teste. Innentől egyenes a következtetés, hogy az anya is rendelkezzen felette (nem beszélve, hogy a nő dolga a szülés és nem a férfié). Tudomásul kell venni, hogy az ember máshogy működik mint egy állat, a közösülés nem pusztán (sőt főleg nem) a fajfenntartás eszköze. Véletlen balaesetek adódhatnak, és ebben az esetben is megoldást jelenthet az abortusz. Azt hiszem eleve ez már biztosítja a jogalapot ehhez. De tényleg feleslesleges ezen vitatkozni, akármilyen törvények lesznek, mindig a nő fog ebben a kérdéeben dönteni.

Nem gyanusítgatlak, de akkor ha jól értem, a aválaszod a kérédsemre az, hogy a nő jövőbeni esetleges hátrányai az életben, amelyek lehetnek közvetlenek, közvettettek, bekövetkeznek vagy sem, jogalapot adnak a gyilkosságra. valami esetleges kényelmetlenség (nagy vagy kicsi) szerinted jogalap a gyilkolásra. Gratula.

Ez az álláspont számomra elfogadhatatlan (öszintén megmondva, undorító), és remélem egyszer a jog számára is az lesz, az életet védeni kell, és nem gyilkolni.

A többiben csak körbe körbe járunk, hiszen szubjektív véleményünket hangoztatjuk, és ezzel előbre nem jutunk.

Az mindenesetre érdekes, hogy te minőségi különbséget nem ismersz el a meg nem termékenyült sperma és petesejt, valamint a magzat között, de a 3 hónapos, és a 3hónap+ 1 napos magzat között viszont éles határt húznál. vagy még ez se?

A magzta individuum, én így gondolom, és igazán felesleges a billentyűzetet arra koptatnod, hogy mindenféle érv nélkül ezt tagadod, mert a puszta tagadás, még szubjektív érvnek sem megfelelő.

Bocsi, de ez nem az én felhasználói fiókom volt, és elfelejtettem átállitani a gépet. Ezt azért irom, mielőtt még meggyanusitasz, hogy más nick alatt is irogatok. Ezt a gépet ugyanis három felhasználó használja, az egyik én vagyok. A másik két pasi:)

Ez az ami nem igaz. Nem kaptam választ a kérdésemre, ugyanakkor válaszoltam a Tiedre. Ugy látom nem figyeltél.
" Én tudok: a nő egészsége (nem csak szervi - mert mondjuk még tul korai- , hanem pszichés is, hiszen ha egyszer nem akarja a magzatot megtartani, de rákényszeritik, az olyan iszonyatos pszichés megterhelést okoz, amit egy pasi el sem tud képzelni). Ráadásul milyen anya lesz az, akire rákényszeritenek egy terhességet? Milyen élete lesz annak a gyereknek?

Ezen felül a nő akarata: az, hogy ez egy nem kivánt terhesség. Nem is ő tehet róla, ő ezt nem akarta, és nem is tekinti embernek a magzatot, mint ahogy nem is ember. Számára egy daganat, amit szeretne eltávolittatni."

Tehát a nő egészsége és akarata az a méltányolható indok, hogy egy magzatot amit nem kivánt, eltávolit a testéből, mert számára csak egy daganat.

Mivel a magzat nem ember, mint ahogy a sperma sem és a petesejt sem, joga van eltávolittatni a törvényben meghatározott időpontig, és ez nem tekinthető gyilkosságnak, mert az emberölést büntetik csak.

Amennyiben viszont a magzatot is embernek tartod, mert ember lehetne belőle, ha megfelelő körülmények között marad, akkor ilyen alapon a spermium és a petesejt is ember, mert ember lehetne belőle ha megfelelő körülmények közé kerül, tehát annak az elpusztitását is büntetni kellene.

Tehát a véleményed szubjektiv, amikor a magzatnál vonja meg az ember-nem ember, büntetendő-nem büntetendő kategóriát.

Szubjektiv, mert Te ugy gondolod ahogy irtad, akik pedig a fogamzásgátlás minden módját elvetik, azok a spermium-petesejt keletkezésénél vonják meg a határt.

Szerintük tehát a saját elméleted szerint ugyanugy gyilkos vagy, ha azt megölöd, mint az anya, amikor a magzatot megöli.

Egyik sem ember, de az lehetne. Szerintem tehát jogrendünknek a Te elméleted szerint a spermium és petesejt ölőket is gyilkosnak kellene titulálnia.

Szerencsére a jogrend nem ilyen, és remélem majd csak akkor fog megváltozni, amikor majd a pasik hordják ki a gyereket (merthogy a jogalkotók is általában pasik, tehát saját kárukra oldjanak meg ilyen baromságokat).

Egyébként az individuum elméleted nem helytálló, mert egy magzat sem individuum amig meg nem születik, vagy a petesejt, főleg a sperma is az. A spermáknak ugyanugy egyedi tulajdonságaik vannak - erről esetleg kérdezz meg egy sejtbiológust, nekem van ilyen barátom:)

Az sem igaz, hogy nem Te ölöd meg. Te akkor nem ölnéd meg, ha a feleségedbe üritenéd, ő pedig akkor nem ölné meg, ha nem védekezne. De nem igy van ha jól emlékszem:)))

Nem próbáltam én semmibe sem csomagolni, Te irtad, hogy én abba csomagolom, és hogy feminista vagyok.

Ugy látom nem olvastad az irásaimat, mert sok minden elmondható rólam, de az, hogy feminista vagyok, nem. Viszont szeretem a jogszerüséget, és ugy gondolom, hogy teljesen méltánytalan a nőkre háritani minden felelősséget ugy, hogy aztán még meg is bélyegezzék őket olyan miatt, amiről legkevésbé ők tehetnek.

Tehát amig a nőnek kell a védekezésről gondoskodnia, az ő joga eldönteni, hogy akar-e gyereket, vagy nem. Ha pedig nem akar, meg kell adni neki a lehetőséget arra, hogy elvetesse, és ahelyett, hogy ezen számára is tragikus és fájdalmas döntése miatt elitélnék, minden segitséget meg kell kapnia ahhoz, hogy a lehető legkevesebb lelki és fizikális sérüléssel jusson tul rajta.

Azt is irtam, ugy látszik szintén nem figyeltél, hogy amint a férfiak megoldják, hogy ők védekezzenek, tehát soha többet egyetlen nő sem esik teherbe akarata ellenére, egy szavam sem lesz az abortusz ellen.

Nem tudom mit olvastál, de ez nem az én megjegyzésem volt (tartásdij), hanem épp egy pasié.

Nos én ugy látom kimeritően válaszoltam a kérdéseidre, most Te jössz.

Ha a magzat elpusztitását büntetni kellene, ezek szerint a spermium és petesejt elpusztitását is.

Mi az a méltányolható érdek, ami feljogosit téged arra, hogy ne a feleségedbe üritsd a spermiumaidat, és mi az a méltányolható érdek, ami feljogositja a feleségedet arra, hogy ne adjon lehetőséget petesejtje megérésére, és a spermiumok befogadására, hiszen abból is ember lehetne, mint a magzatból, feltéve, hogy nem gyilkolod le őket.

Kedves derill, én válaszoltam neked, elmondtam neked, hogy szerintem a te kérédésedre mia válasz, te ezt elfogadod vagy sem, de ezzel még mindig nem válaszoltál az én általam feltett kérdésre. Niylván azért, mert arra nem létezik olyan válasz, ami védhető úgy, hogy másnap a tükörbe tudj nézni.

Véleményem szerint a aki magzatot öl, úgy, hogy nincs olyan méltányolható érdek (márpedig ez szerintem csak egy van, ha az anya és magzat élete között kell választani), akkor az gyilkos, és jogrendünknek is így kellene kezelni, tökmindegy épp hány hetes az a magzat, és életképes lenne-e az anya testén kívül vagy sem, mert az már egy új individum testet öltött kezdeménye. tudom, hogy a jog nem minősíti annak, de remélem, ez majd egyszer megváltozik.

A spermák, petesejtek nem individuumok, a lehetőség ugyan bennük van, de csak minőségi átalakulás utján. Ezt ugyan tagadhatod, és nem is igazán van más lehetőséged, ha az álláspontodat tartani akarod, de attól ez még így van.

Továbbá, a spermákat, petesejteket nem én ölöm meg, hanem a fogamzás bekövetkezte hiányában egyszerűen elpusztulnak, bevégzik az életüket. A magzat a gyilkosság nélkül valószínűleg nem pusztulna el. Ez nagy különbség.

Te voltál az, aki ezt az egész dolgot a férfi-női ellentétbe próbáltad csomagolni, pedig ez egyáltalán nem az. Ez egy ellentét a magzat életét, és a gyilkosokat védők között. És ilyen nézetből talán még elitélendőbbek azok, akik általánosságban, saját érdek nélkül is támogatják a gyilkosságot.

Undorító az a megjegyzésed, miszerint méltányolható érdek lenne a gyilkosság megalapozására az, hogy a férfiaknek ne kelljen tartásdíjat fizetni, és azzal meg már nem is tudok mit kezdeni, hogy a gyerek ne nőljön föl apa nélkül. Legalább felnőhetne.
Vagy szerinted az elvált szülők gyermekit, akik nem tudnak még magukról gondoskodni, azokat agyon kéne lőni? Nem veszed észre, hová vezetnek a teljesen átgondolatlan érveid?

Szóval mostmár talán amellébeszélés helyett esetleg te is válaszolhatnál egyszerűen az én kérédésemre.

Kai-nak igaza van. És mondjuk a gyereknek ne kelljen apa nélkül felnőnie. Ne kelljen soha a származása után kutatni, és az ezzel járó pszichés terheket átélni.

De még valamit Big.

Ügye csak az emberölés büncselekmény? Tehát csak az a gyilkos, aki embert ölt? Aki magzatot, spermát, sejteket, tehenet pusztit el, az ügye nem gyilkos? Mert ha az is gyilkos, akkor minden ember többszörös gyilkos.

De azért továbbra is várom a válaszodat arra, hogy amennyiben a magzat megölése büncselekmény szerinted, akkor mi jogosit fel téged arra, hogy egy spermát, egy petesejtet megölj. Merthogy az ugyanugy nem ember, mint egy magzat, de ugyanugy lehetne belőle ember, ha nem ölöd meg, hanem minden feltételt megteremtesz annak érdekében, hogy emberként megszülethessen.

Na jó látom nekem sem ártana beszállni ebbe a témába. Lévén a jogi keretek senkinek se voltak elegek az élet minőségének megállapítására mely kimondja hogy a magzat még nem számít embernek, ezért most megpróbálok pusztán biológiai tanulmányaimra alapozni.

Ha jól emlékszem minden élőlény fejlődéskor végigmegy a primitívebb lények stádiumain (magyarán előszőr egysejtű, aztán többsejtű (zigóta), puhatestü, gerinces, humanoid (ezt kb. 2-2,5 hónapos kora éri el), majd ezt követően megindul az emberré váláshoz elkerülhetetlen értelem és öntudat kifejlődése és emberré válik a megszületéssel.) Egy biológus (nem tudom hogy Darvin volt-e ezért nem említek pontos nevet) az emberi élet fogalmát abban határozta meg, hogy:

1: megvan az emberi léthez szükséges alkat (tehát végtagok, belső szervek stb)
2: életképes (tehát nem hal meg pl születéskor)
3: rendelkezik öntudattal mely kb. a 3. hónap végére alakúl ki (tudtommal a jog is a 3. hónap végére teszi az abortusz lehetőségének végét.)

Magyarán a 3. hónap végéig a magzat még semmilyen kritériumok mellett sem nevezhető embernek, tehát nem vonatkoznak rá az álltalános emberi jogok (pl.: az élethez való jog)

De nézzünk meg egy másik megközelítést szintén biológiára alapozva. Te nap mint nap megsérülsz, megvágod magad a késsel, vagy szimplán olyan gyógyszereket veszel be amik kiölik belőled a baktériumokat melyek az egészségedet károsítják. A magzat megtermékenyítéskor egy osztódásra képes egysejtű (a bőrsejtjeid is ilyenek). Tehát ha nagyon kötöszködni akarnánk megkérdezhetnénk milyen jogon nem vigyázol magadra és vágod el a kezed, ezzel több száz egysejtű hámsejtedet megölve.

Persze itt beleköthetnétek hogy a hámsejt önmagában nem életképes, de tudtommal az anya szervezete nélkül a magzat sem életképes, tehát ez így lezárva.

Megemlíthetnénk továbbá azt is, hogy a szülés és a magzat kihordásakor az az anya szervezetéből vonja ki a szükséges tápanyagokat, ezzel roncsolva annak szervezetét (sokan vannak akik maximum 2 gyermeket tudnak vállalni, mert anyira tönkreteszi a szervezetüket a kihordással járó tápanyaghiány) magyarán azzal hogy valaki elvetet egy nemkívánt gyereket a SAJÁT egészségét védi.

Újabb vita tárgy hogy de hát a sperma és a petesejt is élet. A tehén is élet mégis levágjuk és megesszük... Főleg hogy a sperma átlagértékben 3 napig életképes utána vagy a férfi szervezet bontja le, vagy a külvilágban elpusztul ha kikerült.

A petesejt úgyszintén havi ciklusban pusztul el, már pedig senki sem panaszkodik azért hogy egy jóval alacsonyabb rendű életformát, melynek élettartama is csekély (lásd muslinca 1 nap) elpusztít valaki. Főleg akkor nem ha ezzel saját egészségi állapotát védi. A magzat se sokkal különb ezen kettőnél...

Lévén hogy elő került itt az is hogy feminizmus, meg férfias szemlélet. Én a férfiak sorába tartozom, és ennek ellenére azon a véleményen vagyok hogy egy nő amennyiben a saját egészségének védelmében elveteti az embernek még nem számítható magzatot, az nem bűncselekmény, ezért remélem nem fognak itt nőnek nézni csupán a véleményem miatt.

Fogamzásgátlás: két féle fogamzásgátlás van, külső és hormonális. A fogamzásgátlók körülbelül 70%-os védelmet nyújtanak, ezen kívül lévén hormonális tabletták, rongálják a férfi vagy női szervezetet. A pesszárium 60%os védelmet nyújt amit szintén nők használhatnak, ezek mellett az óvszer 98%-os védelmet nyújt, és ráadásul semmilyen mellékhatásokkal nem jár (leszámítva azt hogy megtelik a szemetes, vagy aki WC-n húzza le, annak eltömíti a WC-jét). Ezek alapjan (hangsúlyozom, magam is férfi vagyok) milyen jogon várja el bárki is azt hogy csak a nő védekezzen, mikor a férfiak kezében van a leghatékonyabb védelmi eszköz.
Az meg hogy a nő is ott van a szeretkezéskor ez tény. De ha már elvi dolgoknál tartunk a nők kb 20-30%-ának nem volt még igazi orgazmusa mert a férfi partnere nem figyelt eléggé rá.

A szexuális érintkezés kölcsönös megállapodáson, és odafigyelésen alapul. Minnél jobban vigyáz az egyik fél a másikra, és persze mindent elkövet hogy a másiknak jó legyen, annál többet fog ő maga is visszakapni.

Magyarán ha a pasi óvszert használ (ami nem nyújt sokkal kevesebb élvezetet, sőt elősegiti, hogy a nő is orgazmust éljen át), akkor ő nem kényszeriti rá a nőt az abortuszra.

Pár szóban visszatérve a jogra. A Jog figyelembe véve a biológiai és a józan ész határait húzott egy határvonalat, amely minden szempontból több évtizeden keresztül elfogadható volt (lásd a jog figyelembe vette a mutációval születő egyéneket amik, egyes biológiai tanulmányok szerint nem emberi életnek számítanak).

A kérdésem az. Miért kell ezen ennnek ellenére ennyit vitázni, előhozva a férfi-női érdekellentéteket? Minden párkapcsolatnak szíve joga eldönteni hogyan védekezik, vagy nem védekezik, és ha ne agy isten vaalakit megerőszakolnának, vagy a fentebb említett védekezésre szolgáló eszözök nem működtek, akkor elvetethesse a nem kívánt gyermeket.

(Megjegyzem a férfiak érdeke is, hogy ha véletlenül nem kívánt gyermek születne egy barátnődtől, akkor ne kelljen fizetned a tartásdíjat utána...)

Tőled vártam a választ: Mi az a méltányolható érdek, ami feljogosit arra, hogy megöld a spermákat és a petesejteket? Nem minőségi kérdés. Mindkettő élet. Mndkettőből születhetne ember. De Te nem adsz rá lehetőséget, mert megölöd.

Tehát neked milyen indokod van arra, hogy megöld a spermát és a petesejtet, és ne adj lehetőséget nekik arra, hogy magzattá, majd gyerekké válhassanak?

Nem csak a spermák és a petesejt töredékéből lesz magzat, hanem a magzatok egy részéből lesz csak gyerek. Zákányi tudná megmondani, hogy milyen sokszor fordul elő, hogy megtermékenyül a petesejt, de észre sem veszi a nő, és távozik a havi vérzés körül. Ezeken felül sok a spontán vetélés is, továbbá az egészségügyi okból történő eltávolitás.

Azt is kérdezted, hogy miért akarom csak a pasikra háritani a felelősséget? Mert most csak a nőkön van. Miért van csak a nőkön?

Semmi bajom az anonim örökbefogadással. Aki nem akarja elvetetni, az szülje meg, és ha megtartani sem akarja, adja örökbe. De egyetlen nőre se kényszeritsék rá, hogy hordja ki a terhességet, ha egyszer nem akarja.

Egyetlen magzatnak sincs joga tönkretenni egy nő életét, merthogy a magzat nem ember, mig a nő igen.

Azt a baromságot, hogy a sperma és a petesejt nem önálló élet, nem tudom honnan vetted. Minden sejt élet. Önálló. Csak nem lesz belőle ember, ha nem adnak neki rá lehetőséget. Ugyanugy nem lesz, mint a magzatból sem lesz. Tehát mindkettő gyilkosság, akárhogy is próbálod csavarni.

Tehát még mielőtt kikerülnéd a választ, hiszen én is kérdeztem, ugyanazt, amit Te: mi az a méltányolható érdek, ami feljogosit téged arra, hogy megöld az élet millióit, a spermákat, a petesejteket?

Érdekes ez a feminizmustól fűtött csacsogás, csak még mindig nem tudom, mi az a méltámyolható érdek akár az anya akár az apa részéről, ami megengedi, hogy egy már létrejött életet megsemmisítsenek. Erre válaszolsz légyszives. Ha létezik a válasz, akkor valószíűleg egy szóban vagy mondatban összefoglalható.

Még mindig nem értem, hogy a nő, azért mert felelőssége teljes tudatában nemi életet élt, és terhes lett, ezek után csak azért hogy szegényke nehogy pszihésen megterhelt legyen, meg hogy az életet nehogy tönkre menjen miért ölhet meg valakit? Ezek alapján én hozok egy sokkal közelebbi analógiát: miért is bünteti a jog nagyon szigorúan azt, ha valaki épp a pzsihés megterheltség, a jövőtől való félelme miatt megöli gyerekét?

Vagy tudod mit, tudok, jobbat, miért nem engedélyezzük, hogyha valaki új életelet akar kezdeni (egyik korábbi lufiérvelésed szerint), és a jövőben esetleg kiderülhet, hogy gyermekei vannak, hogy ezt megakadályozandó megölhesse a gyerekeit?

Szerinted az anya pszihés megterheltsége, vagy sanyarú jövője (ami vagy bekövetekezik, vagy sem) okot adhat a gyilkosságra, ami végleges és visszafordíthatatlan? Főleg úgy, uyge, hogy az anya azért ha jól sejtem, a teherbeeséskor ott volt, ha tanulmányaimból jól emlékszem arra miből lesz a kisbaba.

A spermák és petesejtek marginális töredékéből lesz csak normális körülmények között is élet, és azok valóban az emberi test részei, egyminőségi átalakulás előtt vannak. És egyáltalán nem ugyanúgy élet, pontosan amiatt, hogy nem választhatók el a szüleiktől, míg a magzat minőségileg új dolog, a személyiség kezdete, amely az egyes ember testében magától soha nem jönne létre. Nem beszélve arról, hogy minden petesejt és minden sperma, ugyanabbóla személyből genetikailag azonos, míg a magzatok (hacsak nem egypetéjű ikrek) akkor mind különbözőek. Továbbá egy sperma és petesejt csak és kizárólag megzatként kel önálló életre (mégha egy rövid ideig csak az anya testében életképes is), tehát a te összemosási kisérleted ellenére is a különbség nem vonalhúzási, hanem minőségi kérdés.

Tehát nincs itt semmiféle nézőponti kérdés. Illetve csak akkor van, ha a kényelem nevében történő gyilkolást elfogadhatónak kell valahogy feltüntetni, és ha hozzákeverünk még némi divatos elnyomott nők maszlagot is, akkor talán megnyugtathatja néhány gyilkos lelkivilágát.

Továbbá visszatérve a fogamzásgátlás kérdésére: azzal egyteértek, hogy egy közös ügy, csak azt nem értem, miért is lenne ez csak a férfi felelőssége? A nők, akik relatíve mindenképpen sokkal rosszabul járhatnak egy nemkívánt terhesség miatt, ők nem felleősek, amikor nemi életet élnek? Nyilván ők ott sincsennek akkor amikor teherbe esnek, nincs igazam?

És miért nem alternatíva az anonim örökbeadás?

Ez nézőpont kérdése:))))

Big sajnos most estél a saját elméleted csapdájába.

"Mi az a méltányolható érdek (ha tetsózik, a szegény magukra hagyott, tönkretett nőknél) ami megengedi, hogy egy élet kehetősésgét gyilkossággal szüntessük meg?"

Te minden alkalommal, amikor szeretkezel (akár a feleségeddel, akár a fajansszal) spermák millióit ölöd meg azzal, hogy nem adsz lehetőséget arra, hogy megtermékenyitsenek egy petesejtet.

A feleséged minden alkalommal, amikor védekezik a teherbe esés ellen, vagyis minden hónapban egy vagy több petesejtet öl meg azzal, hogy nem ad neki lehetőséget a megtermékenyülésre.

Vitathatatlan, hogy a magzat ugyanugy élet, mint a sperma, vagy a petesejt. Mi tehát az a méltányolható magánérdek részedről, ami megteremti a lehetőségét annak, hogy gyilkolással (azzal, hogy nem a megfelelő helyre, hanem óvszerbe, törölközőbe, fajanszba ürited) szüntesd meg.

Az szintén vitathatatlan, hogy sem a sperma, sem a petesejt, sem a magzat nem ember, mint ahogyan a tojás sem csirke, a csira sem fa, az ebihal sem béka. Majd lesz, ha lehetőséget kap rá.

Az, hogy ki hol huzza meg a határt az élet elpusztitásának megitélésénél, tehát annak megitélésénél, hogy ki gyilkos, ki pedig nem, az tehát egyértelmüen nézőpont kérdése.

Azok az emberek ugyanis, akik elitélik a fogamzásgátlás minden nódszerét, Téged ugyanugy gyilkosnak tartanak, hiszen kényelmi szempontokból (vagy miért is?) nem adtál lehetőséget spermák millióinak az életre, és ezzel megölöd őket.

A feleségedet pedig ugyanugy gyilkosnak tekintik, mint az abortuszt akaró nőt, mert kényelmi szempontokból (vagy miért is?) nem ad lehetőséget a petesejtjei megtermékenyitésére, és ezzel megöli őket.

Tehát most tőled várom a választ. Milyen méltányolható érdeket tudsz felhozni a saját , illetve a feleséged részéről.

Én tudok: a nő egészsége (nem csak szervi - mert mondjuk még tul korai- , hanem pszichés is, hiszen ha egyszer nem akarja a magzatot megtartani, de rákényszeritik, az olyan iszonyatos pszichés megterhelést okoz, amit egy pasi el sem tud képzelni). Ráadásul milyen anya lesz az, akire rákényszeritenek egy terhességet? Milyen élete lesz annak a gyereknek?

Ezen felül a nő akarata: az, hogy ez egy nem kivánt terhesség. Nem is ő tehet róla, ő ezt nem akarta, és nem is tekinti embernek a magzatot, mint ahogy nem is ember. Számára egy daganat, amit szeretne eltávolittatni.

Egyébként a kényelmi szempontokról:
azt irtad, hogy ez csak a nő kényelmét szolgálja. Nézzük csak: nő elmegy a nőgyógyászhoz, mert nem szeretne terhes lenni. Sorban áll. Levetkőzik egy vadidegen férfinak, ami eleve pszichésen minden nő számára megterhelő. A férfi belemászik, mindenféle eszközökkel, ami sokszor fáj, de legalább is nagyon kellemetlen, kényelmetlen. Ezek után vérvételre küldik. Sorban áll, összeszurkálják. Aztán megkapja a receptet, kiváltja. Ha gyógyszer, elkezdi szedni, és igyekszik nem elfelejteni minden nap. Aztán jönnek a mellékhatások. Hányinger, hizás, belső szervi elváltozások. Ha nem gyógyszer, akkor visszaballag az eszközzel (nem tudom, hogy neki kell-e kiváltania, sosem volt bennem ilyen), vagy legalább is megbeszél egy időpontot, amikor felhelyezik. Megint sorban áll, majd összeszurkálják az érzéstelenités miatt, felhelyezik. Vagy sikerül elsőre megfelelően, vagy nem. Aztán azzal a tudattal közösül, hogy van benne valami, ami nem oda való, ami bármikor gondot okozhat, mint ahogy sok nőnél okoz is. Kizárt, hogy képes élvezni igy a szexet, emiatt aztán mondjuk frigidnek gondolja a pasija, vagy ő maga is annak érzi magát. Aztán mondjuk valamikor valamiért mégis terhes lesz. Elmegy az orvoshoz, hogy nem kéri.Sorban áll. Kellemetlen kérdések, bizottság, stb. Utána kórház. Altatják, ehhez összeszurkálják. Amikor felébred ugy érzi amputálták az alsó testét. Amellett tudja, hogy magatehetetlen, félcsupasz állapotában egy vadidegen mütősfiu fogdosta, hisz az teszi át az ágyára. Vadidegen emberek matattak benne. Pár napig ég az egész alsóteste.

Tényleg tök kényelmes. Ehhez képest a pasinak nagyon kellemetlen. Kefél egyet, majd végigdől az ágyon, és elheveredik:)))

Hát elég elmebeteg dolog a nő kálváriáját kényelmi kérdésnek nevezni. Kétlem, hogy egy nő kényelmi szempontokból épp az abortuszt választja. Ez egy kényszer számára. Nincs más választása, mert a pasik, akik egyébként meghatározzák a politikát, a költségvetést stb. azokat az összegeket, amiket a probléma megoldására lehetne forditani (hogy a férfiaknál legyen megoldható a fogamzásgátlás), inkább autóversenyzők támogatására, politikai csatározásokra, magánvillák épittetésére, vagy tudom is én mire forditják.

Tehát ez egy olyan kérdés, amiben mindenki gyilkos, aki nem ad lehetőséget arra, hogy az élet létrejöjjön. Vagy senki sem gyilkos, amig nem a megszületett gyermeket öli meg.

A jog pontosan meghuzta a határt, és jó helyen. Ha élve megszületik, akkor ember (merthogy a jogképesség attól az időponttól illeti meg), ha nem születik meg, akkor csak magzat volt, aminek lehet védeni az érdekeit gondnokkal, de az ésszerüség határain belül.

Jelen esetben tehát azzal, hogy nem azért rendelek gondnokot, hogy élve megszülethessen, hanem azért, mert ha már ugy döntött az anya, hogy megszüli, akkor egészségesen szülessen meg.

Én itt végigolvastam ezt az egészet, és azt gondolom, hogy ugyan lehet akár jogi asszisztenciával is magzatokat gyilkolni, mégis, egy jogban járatlan személy is egyszerűen belátja, hogy a magzat élet, és életet kioltani bűn, attól függetlenül az, hogy a jog mit ismer el, és mit nem ebben a kérdésben. Bízom benne, hogy a magzatölés is eltűnik majd, mint az emberevés. Én szívesen mondanám azt, hogy majd egy, a földieknél igazságosabb bíra egykor minden ember tettét megítéli, de mégis azt mondom, hogy ezt a problémát evilágban kell megoldani. Senki önzése nem lehet mentség arra, hogy önnön véréből sarjadzó magzatát elhajtsa vagy elhajtassa.

Kedves Zákányi Doktor,

Én csak a perui Ptk.-ról tudok, persze ez nem zárja ki, hogy másutt is van. Jobbágyi Professzor könyvét kellene megnézni.

Továbbra is várnám a kérédsemre a választ: Mi az a méltányolható érdek (ha tetsózik, a szegény magukra hagyott, tönkretett nőknél) ami megengedi, hogy egy élet kehetősésgét gyilkossággal szüntessük meg?

Ez egy szimpla kérdés, szipmla válasz igényel, nincs szükség ködöüs öszseesküvésleméletre, amia szernecsétlen nők kihasználásáról szól.

Egyébként pedig a jog, mint te is tudod, a szülőt akár ad absurdum a saját élete feláldozásra is kötelezi a gyermek érdekében. Vajon amagzat miért külömbözik ettől? A törvény nem engedi meg (egyébként nagyon helyesen), hogy akár egy többszörös tömeggyilkos életét is elvegyék, miért lehet az ártetlen, védekezésre képtelen életeket kényelmi szempotok alapján elvenni?

Másik súlyosan demagóg felvetésed a védekezés miatti felelősségről szól? Miért is kellene ebbek csak a férfiak vállán nyugodni? Miért? Egyébként, hogy elmondjam, mi a feleségemmel közösen védekezümnk, és nem szed semiféle fogamzásgátlót, mert az káros lehet az egészségére, és később gyerekete akarunk, amiben ez kockázati tényező lehet.

A felelősség közös, de személyenként abszolút, és így relatíve az anyának több jut, a férfiak könnyebben kimenekülnek belőle. De ez miért lenne ok a törvényes gyilkolásra? Miért?

A gyilkolás engedélyezése helyett a jognak olyan környezet kellene teremteni, amiben a férfiak sokkal nehezebben bújhatnának kia afelelősség alól, és az ugyanúgy felelős nők, pedig sokkal több és hatékonyabb segítséget kapnának.

De bármenyi ködös ideát is vonulattazs itt fel az idejétmúlt "elnyomott nők" ideologiából, ez nem változtat azon, hogy mégiscsak az abortuszal életek lehetőségét veszik el, ráadsul védtelen, és döntésképtelen lényektől, és ezzel szemben csak a potenciális szülők kényelmi szempontjai állnak.

Nem hinném, hogy az életet védeni középköri gondolkodás lenne, sokkal inkább a sötét középkor jellemzős az, ha valaki a tömeges szabad gyilkolást támogatja.

MINDENKI (aki megfelő belátási képességel rendelkezik) FELELÕS A TETTEIÉRT! Ez abszolút jogelv, és nincs mire hivatkozni. Sőt, saját felróható magatrtásásra előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat.

Szóval tényleg csak arra első kérésésemre adj ésszerű, és egyszerű választ, nevezd meg azt a méltányolható érdeket, amely szembenáll az élettel.

Szó nincs férfi-női szembenállásról. Arról van szó, hogy olyanba ne szóljanak bele a pasik, ahol kizárólag az ő kényelmükről van szó.

Még Te mondod, hogy mi kényelmi kérdést csinálunk belőle, amikor a pasik totál a nőkre hagyják a védekezést? Pedig már rég feltalálták azt a fogamzásgátlót, amit a pasik szedhetnek. Csak nem terjedt el, mert nem hajlandóak szedni.

Épp ezért irtam, hogy ha Ti megoldjátok a védekezés gondját, egy szavam sem lesz az abortusz mellett.

Ebből csak a pasik, és egyes aggszüzek csinálnak szülő-magzat közti ellenállást. Védekezzenek a pasik, és akkor megszünik ez az általuk kreált ellenállás.

Csak számukra ember az a magzat.

A nő számára, ha nem kell neki, csak egy tumor. Egy férfi sosem lesz képes a nő érzéseinek az átélésére, csak ha ő maga lesz egyszer ugy terhes, hogy nem akarta. Természetesen könnyen beszélsz, hisz tudod, hogy ez lehetetlen.

Ez olyan mint a rákos daganat. Ha a pasi rákos lesz, ő is igyekszik megszabadulni a daganattól. A nő is igyekszik, és a nem kivánt terhesség számára nem magzat, hanem egy rákos daganat.

A tönkretett élet itt nem a magzat életéről szól, hanem az anyáéról. Aki karriert akar, aki élni akar, aki még tanul, vagy akinek csak olyan a szociális helyzete, hogy nem engedheti meg magának, hogy gyereket szüljön. Akitől a pasi lelép könnyedén, miután kikélyelegte magát az ágyban. Vagy még ez sem kell, bár ez jellemző. Elég annyi, hogy a nő nem akar gyereket. Még nem, vagy már nem, vagy sosem akart, vagy sosem fog akarni.

Örülök, hogy nem értesz egyet Big, ez esetben ha majd Te terhes leszel, Te ne vetesd el.

Viszont ne szólj bele abba, amit sosem fogsz érteni, sosem fogsz érezni, sosem fogsz elszenvedni, sosem fogsz átélni, és amihez semmi közöd.

Ez olyan, mintha én azért küzdenék, hogy minden pasinak kössék el a herezacskóját, hogy ne legyen képes megtermékenyiteni a nőket.

Pedig ez valamivel reaálisabb dolog lenne, mivel ez nem veszélyeztet másokat. Mig a fogamzásgátló, amit a nőnek szednie kell, a későbbi esetleges terhességet is veszélyezteti.

Köttesd el magad, és harcolj ezért, hogy minden pasit elkössenek, és ezzel megoldva az abortusz kérdés. Amikor meg majd gyereket akar a pasi, spermabankból megoldja a dolgot, vagy oldja meg az orvostudomány, hogy bármikor visszaforditható legyen a folyamat.

Ehelyett nők millióit nyomoritanak meg azok a rohadt fogamzásgátló tabletták, az ilyen eszement elvek miatt.

Ez nem a magzatról szól. Ez kizárólag a nőről szól.

A magzat nem az anya tulajdona, és nem is akarja megtartani, tehát kiveteti. Te meg Big azt csinálsz vele amit akarsz. Tartsd meg nyugodtan.

A döntésképesség birtoklása nem jelenti azt, hogy azt is megválaszthatta, hogy terhes akart-e lenni.

Sőt, épp arról szól, ha nem vetted volna észre, hogy nem választhatta meg, mert nincs olyan mazohista nő, aki heccből veti magát az abortusznak. Épp azért teszi, mert nem akarta a terhességet, mégis terhes lett.

Viselje tehát a pasi a következményeket, védekezzen, és akkor nem lesz terhes a nő. Ha viszont nem tette meg, akkor ne szóljon bele, ha a nő nem akarja megtartani, mert köze nincs hozzá.

Szerintem az a gyilkos, aki tönkreteszi ilyen elvekkel, és esetleg ennek megfelelő szabályozásssal nők millióinak az életét.

A vegetáriánusok szerint mellesleg mindenki gyilkos, aki állatot eszik. Szerintem meg lehetne mindenki gyilkos, aki élőt eszik. Tehát nyugodtan éhen lehet dögölni, mert minden élt valamikor.

Ez mind nézőpont kérdése, és mindig a Tiedhez hasonló elvek miatt került vissza Európa a sötét középkorba, amikor egyesek jogot formáltak maguknak ahhoz, hogy mások jogait a saját elmebeteg ötleteik miatt korlátozzák. Szerintem az elmebetegeket is elmebetegként kell kezelni. Biztos helyre bezárni őket.

A pasi is felelőssége tudatában él nemi életet, csak ezek után az összes felelősséget a nőre akarja háritani.

Na ez az igazi gyilkosság, amikor élve eltemetik a nőt, és ráadásul még őt is hibáztatják érte.

Az a baj ebben akérdésben, hogy a nők a kényelmük védelmében iygekeznek beállítani az abortusz kérédését oylannak, mintha ez valamiféle férfi-női szembenállás lenne. És sajnos sikeresek.

Pedig ez az ügy magzat és szülő közötti szembenállás ügye, semmi más.

Én nem avgyok különösebben vallásos, templomot belülről szinte csak esküvőn, kiránduláson látok, de az erkölcsi (és az alkotmánybíróság által álatámasztott jogi is) érzékem azt diktálja, hogy nincs oylan méltányolható érdek, amely egy élet önkényes elpusztítását lehetővé tenné. A probléma az, hogy a mai magyar jog nem tekinti életnek a magzat életét. És ebben súlyosan inkonzekvens.

Persze mindig lehet jönni a tönkretett élet ócska érvével. Ki döntheti el, hogy majdan tönkrette életetk lesznek belőle? Ki az aki veszi magának a bátorságot, és kiírt egy lehetőséget? A kényelméért.

És nem értek egyet, ez nem magánügy. A magzat nem az anya tulajdona, nem tehet vele azt amit akar, és ezt a jog is támogatja azártal, hogy még gondnok is rendelhető neki. Persze ez igen félresikerült jogszabály. Ha valaki, aki döntésképessége birtokában van, és terhes lesz, annak viselnie kell a következményelet, és nincs joga az élet lehetőségét elvebbi attól, aki nincs ebben adöntési helyeztben.

Sajnálom, de az a véleményem, hogy aki abortuszban közreműködik, az gyilkos. És úgy is kellen kezelni.

Rengeteg kímélő megoldás van, ami jó kompromiszsum az anyának és agyereknek is, de persze nincs oylan megoldá, ami teljesen tehermentesítené az anyát, de ő mégis felelőssége tudatában élt nemi életet, és ezt nem rázhatja le egy törvényesített gyilkossággal.

"Egyetlen nőt sem érdekel, hogy hányan várnak örökbefogadásra, amikor ő nem akarja megtartani, kihordani a gyereket. Meg akar tőle szabadulni, mert nem akarja tönkretenni a saját életét. A mostani szabályok erre sajnos nem adnak lehetőséget, mivel le lehet ugyan mondani a gyerekről, azonban a gyereknek joga van ismerni a származását. Ez azt jelenti, hogy a nő, aki lemondott a gyerekről nyilvánvalóan az uj kapcsolatában nem fogja ezt közölni. Egyszer majd családot alapit, gyerekei lesznek. Aztán beállit egy gyerek, aki közli, hogy róla lemondott az anyja. A nőnek pedig tönkremegy a házassága, elitélik a gyerekei, tönkremegy az élete. Erre nem egy példa volt már. Ennyit a magyar jogról. A gyereknek joga van ismerni a származását, mig ez a szabály nem védi a nő, és annak gyerekei, férje jogát. Nem tudom Te mit szólnál ahhoz, hogy ha elveszel egy nőt, és egyszercsak kiderül, hogy ő valamikor tizenévesen lemondott a gyerekéről. Nem ilyennek ismerted meg."

Sajnálom, de számomra az ilyen gondolkodásmód mélységes erkölcsi nihilről árulkodik. megölni valakit, azért mert esetleg, majd kényelmetlenségem lesz belőle? Akkor miért nem engedéylezzük a gyilkosságot is, azoknak, akik valaki élő ember létezése miatt kerülhetnek kellemetlen helyeztbe? Mégis miylen méltányolható érdek állhat szembe a magzatnak ahhoz fűződő érdekével, hogy az általa kapott (és nem kért) életlehetőséget tartalommal tölthesse meg.

Egy nőnek, a nemi erőszakot kivéve, minden lehetősége megvan, hogy aterjességet elkerülje. MINDEN!

Van egy még ősibb mószer, ne éljen nemi életet, ha nem akar gyereket, ha meg mégis él, akkor vállalja a kockázatot. Vagy ne közösüljön. Ezek közül egyik sem fájdalmas, veszélyes, avgy ilyesmi.

Az, hogy egy magzatnak meg kell születni, és hogy ezt a jogank abszolút módon védenie kellene nem férfi, hanem emberi gondolkodás. a feleségemnek ugyanez a véleménye.

A te gondolkodásmódóüd a kérdésben viszont tipikusan női. Mindemnben a gonosz férfiak a hibásak, a nők csak áldozatok, és a kéynelmük érdekében joguk van gyilkolni is. EZ UNDORÍTÓ!

Helyes:))) Rexor imádlak:)))

Azt hiszem ez a vita lassan kezd átmenni jogi sikról a nemek közötti harcba :). Ezen a ponton azt hiszem teljesen mit mond a jog, és azt hiszem helytelen lenne itt kogens rendelkezéseket előírni, hogy a magzattal hogy és miképpen bánhat a nő. Sem a jognak, sem az egyháznak nincs joga beleavatkozni ebbe a kérdésbe, olyan szinten tekinthető magánügynek ez. Változnak az idők, nagyon helyesen elmúlt már az az idő mikor a kánonjog szabályozta ezt, meglehetősen helytelenül (nem beszélve pl. a válás tilalmáról). Nem szeretem én sem mikor szenteskedő öregemberek tartanak vitát a témában, papolva az élet szentségéről, az igaz keresztény erkölcsökről. Mindenkinek teljes mértékében a magánügye hogy mit tesz vagy mit nem tesz ebben a kérdésben.