ENSZ határozat kötőereje

A mailt megkaptam, s nagyon köszönöm.
...asszem az első része ugyanakkor nem jött át, ... ha szabad, az is igen-igen érdekelne.

A napokban jelentkezem,
őszinte köszönet.

Ja, igen. ... Azé akkor annyit még kérhetek, hogy - az értékes adalékok (, s azok tartalma) mellett - tömören kifejeznéd véleményed, meglátásod atekintetben, hogy akkor a kérdezett ENSZ Határozat - mindezek figyelembe vételével - kötelező erejű-e vagy sem a hazai viszonyok között, folyó pörben, ... sd érdemben - a siker reális reményével - hivatkozható-é?

Generális köszönet.

Légyszíves válaszoljatok az alábbi fölvetésre:

"Az Alkotmány Magyarázata" c. KJK könyvben ('2003.) az van írva az Alkotmány 7.§ (1) magyarázata részeként, a végén, hogy
„"(...) a nemzetek közössége által elismert általános elvek, a magyar Alkotmány szóhasználata szerint "a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai" közé számítanak (...)”" (172.o., fentről 10. sor).

Amire a topic elején próbáltam kérdezni, az egy bizonyos ügykörön belül, ENSZ Közgyűlés által (közfelkiáltással?) elfogadott (dokumentumban szereplő) bizonyos "Principle" -ek kötelező volta.

1.) Elvben elképzelhető, hogy egy ENSZ Közgyűlés által elfogadott dokumentum egyes részeiben "a nemzetek közössége által elismert általános" elveket fogalmaz meg, s akkor az (annyiban) kötelező erejű?

2.) Az elismert elveken belül hol van az "általános elvek" fogalmi határa, annak mik az ismérvei? (Esetleg a közfelkiáltásos elfogadási mód nem éppen erre utal?)

Köszönöm, előre is.

A nemzetközi jog általánosan elismert szabályai semmiképpen nem olyan normák, amelyekre magyar bíróság előtt közvetlenül lehet hivatkozni. Alkotmányossági panaszt viszont lehet rájuk alapozni.

mennyi időn belül?
Vagy az bmikor nyitható, előterjeszthető?
Egyébként a fölvetést kösz.

Jogszabály alkotmányellenessége megállapítása iránt mindaddig megindítható az eljárás, amíg az adott jogszabály hatályban van.
Alkotmányjogi panasznak a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül van helye.

Kösz.

Ha a 60 nap eltelt, mizu? Akkor is van lehetőség?

Másik, ... ha alkotmányjogi panasszal él az arra jogosult, peres eljárás során, és kapcsán, :

• az felfüggeszti-é az eljárást?
• alkotmányjogi panaszt előterjeszthet-e jogi végzettség nélküli egyén? (érdemben befogadja-e azt az Alk.Bíróság?)

A 60 nap jogvesztő határidő.
Csak a határozat kézbesítése után, tehát az eljárás lezárultával lehet panaszt benyújtani. Az ejárás felfüggesztésére akkor van mód, ha a bíró szerint alkotmánysértő az a jogszabály, amelyet alkalmaznia kellene.
Az alkotmánybíróság előtt nem kötelező a jogi képviselő.

T. kbs !
A "magyar" Alkotmány 7. § (1) bekezdés első fordulata, amely szerint a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, azt mondja ki, hogy ezek az "általánosan elismert szabályok" külön (további) transzformáció nélkül is a magyar jog részei. A transzformációt ebben az általánosságban - vagyis a szabályok felsorolása, illetve meghatározása nélkül - maga az Alkotmány hajtotta végre. Eszerint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai nem az Alkotmány részei, hanem "vállalt kötelezettségek". Az, hogy a vállalást és a transzformációt az Alkotmány tartalmazza, nem érinti az Alkotmány, a nemzetközi jog és a belső jog hierarchiáját. Ez az általános belső joggá tétel egyáltalán nem zárja ki, hogy egyes "általánosan elismert szabályokat" külön egyezmények (is) meghatározzanak és azok tekintetében külön transzformáció történjék. Az ENSZ Alapokmánya és a genfi egyezmények tartalmaznak például ilyen szabályokat. Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése azt is jelenti, hogy a Magyar Köztársaság az Alkotmány rendelkezésénél fogva részt vesz a nemzetek közösségében; ez a részvétel tehát a belső jog részére alkotmányi parancs. Ebből következik, hogy az Alkotmányt és a belső jogot úgy kell értelmezni, hogy a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai valóban érvényesüljenek.
53/1993. ( X.13.) AB. határozat III. a)

??

Kedves Mindenki, aki válaszolgatott itten!

Külügy leírta, hogy ... adott ENSZ Határozat, - mivel azok ajánlás jellegűek (ENSZ ~Alapszabály szerint) - nem része a magyar jognak.
(Legalább is pusztán az ENSZ határozati mivoltból ez nem következik.)
Tehát a Külügy az itt dominánsan reflektált válaszadókkal azonos véleményen van.

Gondolom ez után 'áttörési pont' max. az lehet, ha ... esetleg a szokásjog útján "szervült" (ha szervülhetett) a magyar jog részévé.

Köszönet az akkori válaszokért.