1Peter,

Öröklés esetén a hagyatéki végzésben van egy érték az ingatlanra. Ha jól értelek, fizettél öröklési illetéket. Ezt add hozzá ehhez az értékhez. Ha ennyiért, vagy olcsóbban adod el, nincs adó, nincs teendő.

Ha többért adod el, akkor az eladási árból levonhatod a fenti összeget (hagyatéki érték+illeték). A különbözet lesz az alap. Ez sávosan csökkenthető öt év alatt : ha a szerzés évében, vagy a következőben (hónap-nap nem számít) adod el, akkor a fenti alap 100%-át, ha a következőben akkor a 90%-át, ha az azt követő akkor 60%-át, a következő évben 30%-át kell csak venni, az azt követő, vagyis (a szerzést követő) ötödik évtől pedig 0%-át. Ez a csökkentett érték a jövedelmed, ez után kell 15% adót fizetned.

Bevallani az eladás évére vonatkozó adóbevallásban kell, ezt az azt követő év május 20-ig kell beadni és addig be is kell fizetni az adót. Van rá az adóbevallásban egy külön sor "ingatlan értékesítésből származó jövedelem és adója" néven, csak ezt kell értelemszerűen kitölteni, csatolni meg nem kell semmit, csak megőrizni az adásvételi szerződést.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef: köszönöm a választ!
5 éven belül, örököléssel (de nem családtagtól).

A "befizetést" az adóbevallásnál kell megtenni?

Köszönöm.

1Peter,

Ha öt évnél régebben szerezted, nem kell bevallani se, adót fizetni se, nincs semmi teendőd.

Ha öt éven belül szerezted az eladás előtt, akkor attól is függ az adó, hogy milyen jogcímen szerezted : öröklés, ajándék, adásvétel.

Egyébként 15% az adókulcs.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Önbevallásos. Ha egyáltalán van jövedelem.

www.kbs-ugyved.hu

Ha el lett adva az ingatlan, akkor az így kapott összegből mennyi pénzt kell befizetni? Hogy működik ez (a NAV fog szólni, vagy az egykori tulajdonosnak kell adóbevalláskor bevallania)?
Köszönöm.

Az ingatlan eladása nem illetékköteles.

Adókötelezettség keletkezhet, ha van jövedelem. De azt az adózónak kell bevallania és befizetnie.

Tisztelt Fórumozók!

Nem nagyon vagyok otthon a témában, ezért szeretnék segítséget kérni.
Ingatlan eladása után a befizetendő illeték összegét (?) az illetékes hatóság mikor fogja megküldeni, jelezni?

Köszönöm a választ.

Üdv.,

Péter

... de attól egyáltalán nem, hogy mire fordítja utána. Másik lakás vásárlása kedvezmény nincs (ahogy csak az utóbbi 25 hozzászólásban szerepel vagy hatszor).

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

AntalKulajek

Azt a tényt, hogy a lakásvásárlásból származó jö9vedelmet másik lakás vásárlására fordítod, a megvásárolt lakás illetékének számításnál kell figyelembe venni.

A NAV nem számolgatja a bevételed után fizetendő adót, mert azt 1. nem a bevétel után kell kiszámítani, 2. nem biztos, hogy fizetni kell. Az adó mértékét befolyásolja az ingatlan megszerzése és eladása között eltelt idő, valamint a megszerzésre fordított összeg és a vételár közötti különbözet. Magyarul: az adó attól függ mikor és mennyiért szerezted (vetted, örökölted, ajándékba kaptad, stb.), mennyi idő múlva és mekkora összegért adtad el.

Üdvözlöm!

Eladtam a használt lakásomat és a vételárat teljes egészében, plusz még egy kicsit, egy újépítésű ház vásárlására fogom fordítani.
A NAV ilyen esetben mennyire elnéző a szerzett bevétel adójának a kiszabásánál? Van egy olyan passzus, az illetékkedvezményeknél, hogy ez “különösen méltányolandó”. Tènyleg méltányolják vagy nem foglalkoznak ilyenekkel és a teljes adót be kell fizetni?

Köszönettel,
Kujalek Antal

„Ha egy éven belül sikerül venni, akkor ha jól tudom, szintén nem kell SZJA-t fizetnem.”
Nincs ilyen szabály. (Még az illetékre se, hiszen nem lakóingatlant adsz el.)

www.kbs-ugyved.hu

A szerződést szerkesztő, ellenjegyző ügyvéd - ha egyedül van - mindkét fél ügyvédje. Ez független attól, ki fizeti a honoráriumot.

www.kbs-ugyved.hu

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a válaszát. Az ügyvédet a vevő hozza és fizeti (én ott az eladó vagyok), de azért még ott is érdeklődök. A tervem pedig az, hogy egy másik ingatlant veszek, ami nem zártkerti, hanem lakóövezeti lakóház. Ha egy éven belül sikerül venni, akkor ha jól tudom, szintén nem kell SZJA-t fizetnem.

Üdv.: Tibor

Úgy rémlik, meg kell osztani az eladási árat a telek és a felépítmény között; az előbbire eső rész adója már nulla.
De kérdezd a szerződést készítő, ellenjegyző ügyvédet, hadd dolgozzon, ha már fizetitek.

www.kbs-ugyved.hu

Tisztelt Szakértők!

Zártkerti ingatlan adózásával kapcsolatban lenne kérdésem. 2004-ben megvettem egy zártkerti ingatlant, ami akkor szántóföld volt, épület nem volt rajta. Aztán a villanyt bevezettem, kutat fúrattam és építési engedély birtokában (2007-ben vált jogerőssé) építettem egy gazdasági épületet. A jogerős használatbavételi engedélyt megkaptam 2015-ben az épületre és 2016-ban a termőföldet művelés alól kivonattam. Ha most 2019-ben eladom az ingatlant, akkor adózás szempontjából a telekvásárlás éve számít (ami 15 éve volt, ismereteim szerint akkor nem kell adóznom), vagy pedig a jogerős használatbavételi engedélye a gazdasági épületnek és kell szja-t fizetnem?
Előre is köszönöm a segítséget!
Tibor

mindennev,

Én nem vagyok szakértő, és a lízinghez pláne keveset értek, de szerintem egyértelműen igen.
Zártvégű lízing nem is került bele az SZJA törvénybe kivételként, hiszen ott a földhivatali bejegyzés, a törvény főszabályának megfelelően, már bekerül a szerződés megkötésekor (a lízingbeadó tulajdonjogfenntartásával).
Ezért ez a passzus kizárásos alapon a nyíltvégű lízingre vonatkozik, és kifejezetten beemeli kivételként, hogy ez esetben a lízingszerződés megkötése tekintendő az ingatlan megszerzésének időpontjára.

Én a helyedben az értékesítés után nem tennék semmit. Se adót fizetni, se bevallani nem kell az Szjatv.63§(8) bekezdés 'a' pontja és a 62§(4) miatt.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Tisztelt Szakértők!
Támogató segítségüket kérném!
2013 novemberétől nyílt végű ingatlanlízing szerződés útján lízingbevevője vagyok jelenlegi otthonomnak. Jövő hónapban fogom a fennmaradó összeget végtörleszteni az ingatlanlízing felé (ekkor kerül nevemre az ingatlan), januárban pedig el fogom adni azt. Fő kérdés: kell-e az eladás után SzJA-t fizetni?
Véleményem szerint nyílt végű ingatlanlízing esetén az SzJA törvény 60. és 63. paragrafusa értelmében az ingatlan ügyleti szerződése, azaz az ingatlanlízing szerződés megkötésének évét kell szerzési időnek tekinteni (2013.), és így az öt éves szabály alapján az eladás pillanatában már nem áll fent adófizetési kötelezettségem.

Idézve az SzJA törvényből:
„… az olyan ingatlanlízing-ügylet esetében, ahol az ingatlan tulajdonjoga a futamidő végén vételi jog gyakorlása útján száll át a magánszemélyre, a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

1. 60. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az ügyleti szerződés megkötésének időpontját kell szerzési időpontnak tekinteni

…
(9) * E § rendelkezései irányadók a nem egyéni vállalkozó magánszemély ingatlanlízing-ügylet (ideértve a futamidő végén automatikus tulajdonátszállást jelentő vagy az ingatlan megszerzésére lehetőséget biztosító ügyletet) meghiúsulásából, valamint engedményezéséből származó jövedelmére is.
(10) * A (9) bekezdésben említett jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján a magánszemélyt a meghiúsulás miatt megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből, valamint a magánszemélyt az engedményezésről szóló szerződés alapján megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből a 62. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint kell értelemszerűen megállapítani (figyelemmel a 63. § (8) bekezdésében foglaltakra is) azzal, hogy az említett rendelkezések alkalmazásában számított összegnek a bevétel, megszerzés évének az ügyleti szerződés megkötésének éve minősül.”

Köszönöm segítségüket és válaszukat!

Hihetetlen, meg is érkezett a válaszlevelük: --------------------------------------

Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az az alábbi tájékoztatást adjuk.

Az ingatlan ajándékozás útján történő megszerzése esetén az ajándék tiszta értéke a megszerzett ingatlan forgalmi értéke csökkentve az ajándékot (ingatlant) terhelő terhekkel és adóságokkal.
[Itv. 13. § (1) – (5) bekezdés]

Az adásvétellel megszerzett ingatlan esetén a visszterhes vagyonátruházási illetéket a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után kell megfizetni. [Itv. 19. § (1) bekezdés]

A levelében leírtakkal kapcsolatban elmondható, hogy a végrehajtási joggal terhelt ingatlan ajándékozással történő megszerzése esetén a az ingatlan forgalmi érték csökkenteni kell az ajándékot terhelő terhekkel.
Adásvétellel történő megszerzés esetén az illetéket a terhekkel nem csökkentett forgalmi érték után kell megfizetni, tehát a végrehajtási jog értéke ebben az esetben nem kerül levonásra a forgalmi értékből.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

------------------

Mindenesetre érdekes az egész.. akkor ajándékozni kell. :-) Bár pl tanyát meg zártkertet nem lehet ajándékozni sem...

Csuklósbusz

Ha megkérdezted (természetesen írásban), akkor válaszolnak.

A többi kérdésed irreleváns és egyébként is h.ség.

Megkérdeztem őket, de lehet válaszolni sem fognak.

A forgalmi a piaci érték nem? Ha nem tiszta a tulajdoni az igenis a piacon is jelentősen olcsóbb lesz.

Apropó, ha meglépem és megbukok akkor kijönnek felértékelni.

Utánna már van fellebbezési lehetőség hogy nadehát adja már el a piacon annyiért?

Vht. 138. § (2) (...) A foglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg.
Nem fogod elhinni, de az, hogy végrehajtási jog van bejegyezve az adós tulajdoni hányadára, azt jelenti, hogy az ingatlant lefoglalta a végrehajtó. Vagy megfordítva: Ha a végrehajtó arról beszél, hogy az ingatlan le van foglalva, az azt jelenti, hogy végrehajtási jogot jegyeztetett be az adós tulajdoni hányadára.
A foglalás ténye nem változtat a vagyontárgy forgalmi értékén. Ha az eddig 4 millót ért, továbbra is annyit fog érni, és adót és illetéket fizetni is ez alapján kell utána.

Csuklósbusz

Ne csuklóztasd az ittenieket. Ha a NAV álláspontjára vagy kíváncsi, kérdezd meg őket.

Végrehajtási jog van rajta de nincs kiírva árverésre.

De a végrehajtási jog erősen befolyásolja a forgalmi értéket nem??

A forgalmi érték után fizeted az illetéket, a végrehajtási jog figyelmen kívül marad.
Vedd meg végrehajtásban, akkor tehermentesen szerzed meg.

www.kbs-ugyved.hu