„Meg hogy a hagyatéki végzésben jellemzően a teljes ingatlan értéke szokott szerepelni.”
Ez az, hogy éppen nem. A hagyatéki leltárban a hagyaték értéke szerepel.

www.kbs-ugyved.hu

Értem.

Nekem meg az volt egyértelmű a megfogalmazásból. A többesszámból, meg az eladásból, mert feltehetőleg az egészet adták el. Meg hogy a hagyatéki végzésben jellemzően a teljes ingatlan értéke szokott szerepelni.

De persze sose lehet tudni.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Ez a része elég egyértelmű volt. Azt nem tudni, mit értékeltek 1 millióra. Az örökölt részeket vagy az egész ingatlant.

www.kbs-ugyved.hu

Ilda56,

Szerintem a tulajdoni viszonyoktól, a régiektől meg a mostanitól. Meg attól, mit jelent pontosan a "lemondott a javára" kitétel, milyen jogcímen szereztetek, főleg apukád. Ajándékozás, vagy öröklés, osztályos egyezséggel?

Ha szüleidnek 50-50%-a volt, és apukáddal egyenlő arányban örököltetek (! = nem ajándékozás jogcímen szerezte), vagyis eladáskor 75%-25% volt a részetek, akkor mindketten 25% rész után adóztok fejenként (apukád régi 50%-a után nem kell adózni), az értékkülönbözet után, vagyis fejenként 4millió x 0,3 x 0,25 x 0,15 forint az adó (x0,3 az eltelt 4 év miatt, x0,25 a részetek, x0,15 az adókulcs).

Vagyis fejenként 45.000.- Ft., összesen 90.000.- Ft.
Ha így volt.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Mitől függ, hogy 180.000,-vagy 90.000,-?

180 ezret. Vagy 90 ezret.

www.kbs-ugyved.hu

Tiszteletem!
30 évig Szüleim tulajdonában volt 2 zártkert, egyiken gazdasági épülettel. 2015-ben Édesanyám halála után az Ő részét ketten örököltük Apámmal, mivel a Húgom lemondott Apám javára a részéről. A hagyatéki végzésben 1 M ft-ra értékelték a telkeket összesen , melyeket 2019-ben eladtunk 5 M Ft-ért. Kérdésem, mennyi adót kell fizetnünk? Köszönettel:Ilda

„Ezek nem számolhatóak el.”
Ez így nem precíz. Egyszerűen nincs mit elszámolni rajtuk. Másképpen: tök mindegy, miből finanszíroztad a vételárat, az összege számít, nem a forrása.

www.kbs-ugyved.hu

tammmy,

Ez még mindig nem elég pontos a számításhoz, inkább az kellene melyik évben mennyiért vettétek, melyik évben mennyiért adtátok el, de más nagyon nem, se a csok, se a hitel. Egyik sem számít, se a csok, se a részletek, kamatok, végtörlesztés sem. Ezek nem számolhatóak el.

(A CSOK a szerzéskor csökkentheti a fizetendő illetéket)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Konkrét számokkal a kérdésem:
Az ingatlanunkat a vásárlástól számított 3 év után eladtuk, így keletkezett 5 MFt bevételünk.
A vásárláshoz igénybe vettünk 8 MFt lakáshitelt, melyet 3 éven keresztül törlesztettünk is. Az ingatlan eladásából végtörlesztettük a lakáshitelt, 6 MFt-ot.
Az ingatlan értékesítésből származó bevételünket csökkenthetjük-e a hitel végtörlesztésének összegével? Amennyiben nem, akkor a bevételt csökkenthetjük-e hitel felvételével kapcsolatos költségekkel és a végtörlesztési díjjal (végtörlesztett összeg 1,5%-a)?
Továbbá csökkenthetjük-e a bevételt a 3 év alatt havonta fizetett lakáshitel kamattal?

Te biztos érted, amit kérdezel...

www.kbs-ugyved.hu

Tisztelt Ügyvéd Úr.

Ingatlan eladása után fizetendő SZJA számításánál figyelembe lehet-e venni a vásárláshoz igénybe vett CSOK és lakáshitel összegét? A CSOK teljes összege az eladás miatt másik ingatlanra lett átterhelve. A lakáshitel az ingatlan vételárából lett végtörlesztve.
Amennyiben a hitelt nem lehet költségcsökkentésként figyelembe venni, akkor a hitel felvételének, végtörlesztésének költségeit, illetve a 4 éven keresztül fizetett hitelkamatok figyelembe vehetők-e?

Máté89,

Jól számoltad, annyi adót kell fizetned. Nincs semmi kedvezmény, már rég nem számít, mire költöd a jövedelmedet. Ezt be kell fizetni.

A vásárolt ingatlan után nem kell adót fizetned. Azt majd eladáskor.

A vagyonszerzési illeték alapja viszont a vételt megelőző 3 évben eladott lakás eladási árával csökkenthető. Tehát csak 14,3millió forint után kell 4% illetéket fizetned.

(Egyébként még az adó is csökkenthető esetleg : ha fizettél a szerzéskor illetéket, az is levonható az alapból, illetve a szerzéssel vagy eladással kapcsolatos számlával igazolt költségeid is levonhatóak, pl. ügyvédi díj, hirdetési díj, ingatlanközvetítő díja, energetikai tanúsítvány díja)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Tisztelt ügyvéd úr.

2017-ben vásároltam egy ingatlan 3,3milló ft.-ért. 2019-ben értékesítettem 5.7 millióért.
Elvileg 324000ft adót kellene utána fizetnem.
Ha viszont idén szeretnék vásárolni egy ingatlan 20 millió Ft-ért ami után ki kellene fizetnem a 4%-os vagyonszerzési illetéket ami 800000ft.
Kérdésem az lenne, hogy mindkét adót teljes egészében be kell fizessem?

Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.

dominika26,

Kell adózni.
Eleve, mert ha jól értelek, adásvétel a szerzés jogcíme.
De nem számít, mert ha "közös vagyon megszüntetése" lenne, az is visszterhes szerzésnek minősül, legfeljebb a szerzéskor számít illetékmentesnek.

A kérdés az, hogy mennyit, de ebben nem vagyok biztos.

Ha idén adja el, és 2018-ban szerezte, akkor a jövedelem 90%-a után kell 15% adót fizetni.

A jövedelem a bevétel és a költségek különbsége lesz. A bevétel az lesz, amennyiért eladja.

A költségekbe egyrészt beleszámít amennyiért vette, a 3 millió forint. Ezen kívül beleszámít a szerzéssel (pl. ügyvédi díj, illeték) és értékesítéssel (ingatlanközvetítő, hirdetés, energetikai tanúsítvány) kapcsolatos számlával igazolt kiadások.

A kérdés, hogy számít bele a hitel átvállalása.

Az szja tv. ennyit ír csak :

„Szja tv. 62.§(1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

...”

Ha az adásvételi szerződésbe beleírtátok a hitel átvállalását is, mint a vételárhoz tartozó kötelezettséget, és emiatt lett a fizetett vételár jóval a piaci ár alatti, akkor az szerintem beleszámítható a szerzési értékbe. Hogy a fennálló tőketartozás, vagy a teljes hátralévő hitel, azt nem tudom.

Nem tudom, mi ilyenkor a gyakorlat, talán az ügyvéd urak majd kiegészítenek.

A fenti számítás természetesen csak a 2018-ban vett részre, tulajdonrész arányosan vonatkozik, a másik fele után nyilván nem kell adózni az 5 évnél régebbi szerzés miatt.

(Ha csak a tőkerész plusz 3 millió több, mint amennyiért eladod, nyilván mindkettő a 2018-as szerzési tulajdonrész arányosan, akkor értelemszerűen nincs jövedelmed, nem kell adózni.)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egyik ismerősöm 2004-ben vásárolt egy közös lakást a volt feleségével. A válást 2017. decemberében mondták ki. Ezt követően 2018. júliusában az ismerősöm megvásárolta az exe részét a lakásból 3 millió forintért. (Ha jól tudom, a lakás értékét az ingatlanbecslő 15 millió forintban határozta meg.) A lakáson jelenleg még mindig van hitel, természetesen azt átvállalta.

A kérdésem az lenne, amennyiben most el szeretné adni a lakását, akkor hogyan kell adózni utána? A közös tulajdonszerzés ugye 2004-ben történt, ami alapján elvileg már nem kellene adózni, de ilyenkor mi a helyzet az 5 éven belül szerzett rész adózásával kapcsolatban?

Köszönöm!

linocs,

Semennyit.
Ha 2000-ben, vagyis 5 évnél (jócskán) régebben örökölted, akkor nincs adófiztési kötelezttség, bevallani sem kell semmit. Nincs teendőd.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Jó napot kívánok.Kérdésem 2000- ben örököltem 1,3 millió forint értékű ingatlant,1,1 millió kölcsöntartozás volt rajta, a tartozás ki lett rajta fizetve. Most adom el 3,5 millió forint értékben. Mennyi után adózom?

A_Szabolcs,

Én inkább azt javasolnám, egyikőjük se igényelje azt a kedvezményt. Mert nem jár sajnos nekik.

„Itv. 26.§(6) Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.”

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Nagyon szépen köszönöm a gyors választ továbbítom.
Akkor a legmegfelelőbb opció, hogy a feleség nem kér semmi féle kedvezményt viszont a férj jogosult kedvezményre?
Válaszukat előre is köszönöm.

A_Szabolcs,

Ne derüljön ki menet közben. Derítse ki a nyilatkozata előtt. Vagy, ha "nem biztos benne" (elég viccesen hangzik), akkor meg ne kérje a kedvezményt, hanem fizessen.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

„csak nem biztos abban , hogy van e ingatlan a nevén. ”
És ezt itt így hogy?

„közben kidéül, hogy a feleségnek van ingatlan nevén?”
Bírság, pótlék, esetleg büntetőeljárás.

www.kbs-ugyved.hu

Kedves Hozzáértők.

Történtet az , hogy az egyik barátom ingatlant fog vásárolni 30millio ft értékben feleségével 1/2-1/2 arányban. A férjnek első ingatlana és 35 év alatti a feleség szintén csak nem biztos abban , hogy van e ingatlan a nevén. Mi történik abban az esetben ha mind a ketten igényeli az illeték mentességet de menet közben kidéül, hogy a feleségnek van ingatlan nevén?
Válaszukat előre is köszönöm.

Nem ilyen egyszerű ez. De ki lehet számolni.

www.kbs-ugyved.hu

Kedves Hozzáértők!
A történetünk 2012-ben kezdődött, amikor eladtam az 1/1 tulajdonú lakásomat, melyre a férjem haszonélvező volt. Ebben az évben építési engedélyt kértünk és anyósom telkére építkeztünk a pénzből. 2015-ben anyós a telket a férjemnek ajándékozta, amely 6 millió Ft értékben lett meghatározva. 2017-ben megkaptuk a használatbavételi engedélyt, így az egész ingatlan a férjem nevére került. 2020-ban eladjuk a házat. A férjem ügyvédnél elismeri, hogy felerészt közös tulajdon az ingatlan. A kérdésem az, hogy külön-külön mennyi adót kell fizetnünk az eladás után? A navnál az egyik ügyintéző azt mondta, hogy a férjemnek 2015-től számít az 5 év és neki nem is kell. Másvalaki szerint 2017, illetve más szerint nem is kell adóznia. Van aki szerint nekem 2012-ben megkért építési engedély miatt nem kell, más szerint 2017-től számít és azért kell adóznom. :) Köszönöm, ha sikerülne kibogozni valakinek. Köszönettel: Ágnes