Adótartozás rendezése végrehajtás alatt

„a kényszertörlést követően marasztalási perben megítélték a NAV részére a tartozás összegét”

Akkor az úgy nem "2014-es eredetű".

Azért 2014 óta lett volna idő lépni az ügyben.

Most pedig mindenre hivatkoztok,kedvezmény engedmény,egészségügyi hivatkozások.

Az adót és a bírságot ki kell fizetni.

FFlower

„Felmerülhet a kérdés, hogy bár rendelkezésre áll a teljes összeg, miért 'nem akarjuk' az egész tartozást rendezni?.....Egyösszegű befizetés esetén érdemes kérelmezni a tartozás összegének csökkentését?”

Amit a bíróság megítélt a NAV felé, azt nem fogjátok megúszni. Sőt a befizetés napjáig a kamatot is felszámítják rendületlenül.
Egyébként ha a kényszertörlési eljárás végén ezt bírósági határozat rögzítette, akkor az már szerintem nem adótartozás, hanem egy polgári tartozás a NAV felé polgári kamatozással. Szerintem egy fillért nem valószínű, hogy el fognak engedni belőle, de azért egy próbálkozást megér. Azonban ezt ne levélben tegyétek meg, hanem személyesen keressetek egy illetékes személyt, aki hajlandó leülni veletek egyezkedni.

Tisztelt Fórumozók!

Adótartozás rendezésével kapcsolatban merült fel pár kérdés.

Előre is elnézést a hosszabb lélegzetvételű bejegyzésért.

A nyilvántartott adótartozás rendezése érdekében fél évvel ezelőtt elindult a végrehajtási eljárás, mert akkor sajnálatos módon nem állt módunkban a közel 2 millió forint összeget rendezni.

Mivel lehet, hogy számít az adótartozás eredete is az ügymenetben, ezért a lehető legrövidebben: egy tízezres kisebb tétel közlekedési bírság, a milliós rész céges eredetű.

• 2014 óta végig a 2021 őszi kényszertörléséig törölt adószám, tehát nem működő cég
• a most követelt tartozás kizárólag néhány bírság és kamataiból tevődött össze (cégtábla 2014, a többi bevallás késedelme)
• a kényszertörlési eljárás szüneteltetése idején (pandemia) a cég törlését megelőző utolsó kísérlet a cég megmentésére: a 157. § törvénymódosítás értelmében kísérletet tettünk a cég jogos működésének helyreállítására 2020-ban - 2022-ben tudtuk meg, hogy a közreműködő cég hibázott, ezért került elutasításra
• a kényszertörlést követően marasztalási perben megítélték a NAV részére a tartozás összegét

Azóta a helyzet pozitívan alakult, most lehetőség nyílt az adótartozás rendezésére, viszont szeretnénk lehetőség szerint a lehető legnagyobb kedvezményt elérni.

Felmerülhet a kérdés, hogy bár rendelkezésre áll a teljes összeg, miért \'nem akarjuk\' az egész tartozást rendezni?

Egyrészt, mert kiemelt fontosságú számunkra a fennálló komoly egészségügyi nehézségek megoldásához szükséges minél nagyobb összeg \'megmentése\', másrészről pedig a végrehajtás okán az elmúlt időszak folyamatos aggodalma után sokat jelentene mentálisan is kedvezmény elérése.
{A marasztalási per idején sajnálatos módon ügyvéd nélkül maradtunk (akiket ajánlottak senki sem vállalt NAV pert). Az utolsó ellentmondási határidő lejártát követően, mert akkor találkoztunk a véletlen folytán kimondottan az ilyen ügyekre specializálódott ügyvéddel, kaptunk minden részletre kiterjedő tájékoztatást - az egész ügyet könnyen megnyerhettük volna...}

Kérdések

1. Egyösszegű befizetés esetén érdemes kérelmezni a tartozás összegének csökkentését?

Méltányossági alapon, és hivatkozva a tartozás eredetére, a kamatokra, az elévülésre és a 157. § kísérletre is, kérelmezni a tartozás összegére a lehető legnagyobb mértékű engedményt.

2. Amennyiben van lehetőség az összeg csökkentését kérelmezni, abban az esetben tapasztalatok alapján milyen mértékű az elérhető legnagyobb kedvezmény?

pl. Kérelmezhető akár a tartozás felének az elengedése?

3. A kérelem elkészítéséhez és benyújtásához érdemes szakember segítségét igénybe venni?

4. A tízezres bírságra vonatkozóan a közlekedési hatóság arról tájékoztatott, hogy érdemesebb közvetlenül rendezni feléjük, ne a NAV-on keresztül tegyük, mert úgy jóval hosszadalmasabb a megfizetett bírság könyvelése.

Ha ezt a bírságot a közlekedési hatóság felé rendezzük, az eredményezhet rossz megítélést?

Gondolok arra, hogy esetleg ez sérti a NAV szempontjából az elvárható jóhiszemű hozzáállást és együttműködést, ebben az esetben pedig ezért utasítja el a tartozás összegére vonatkozó mérséklési kérelmünket?

5. Felmerült egy olyan megoldás, hogy amennyiben az adótartozás összegére a mi esetünkben nem lehet kérelmezni mérséklést vagy a kérelem elutasításra kerül, abban az esetben egy összegben befizetést teljesítenénk úgy, hogy maradna fenn a tartozás összegéből.

NAV oldalon találtunk olyan tájékoztatást, hogy 500 ezer forint alatti adótartozás esetén egyszerűen - igazolások benyújtása nélkül - kérelmezhető fizetési kedvezmény, amit a kérelmező részére mindenképpen jóváhagy a hivatal. Emellett ha jól tudjuk, 500 ezer forint összeghatárig ingatlan árverezésére sem kerül sor.

Arra gondoltunk, hogy ha 500 ezer forint alatti összeg maradna fenn, mondjuk 450 ezer forint, akkor arra fizetési halasztást és részletfizetést kérelmeznénk.

Megoldás lehet ez a mi esetünkben?

Előre is köszönjük szépen a válaszokat!