Osztatlan közös tulajdon

Nem bonyolult.
az osztatlan közös tulajdon tipikus esete. Ha be akartok tartani a 4. Tulajnak akkor csak a b. Változathoz járultok hozzá. Az osztatlan kozos tulajdon azt jelenti hogy az 1 2 3 lakás által használt pincében éppen olyan tulaj a 4.lakás mint ti. Nem tilthatjátok ki. Joga van oda bármikor bemenni. De. Az osztatlan kozos tulajdonból következik hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos kiadásokat a tulajok közösen viselik. Hogy a 4.tulaj mennyit hajlandó fizetni az egy dolog. Most annyiért fog rákötni amennyiért megcsinálja a vállalkozó. Ingyen semmi esetre sem mert a kiépített rendszer kozos tulajdonná vált tehát az övé is de mivel beruházás a többi tulaj beleegyezése kell hozzá.

Tisztelt Szakértő !
Az alábbi ügyben szeretném tanácsát ill. állásfoglalását kérni.
Szennyvíz csatorna bekötést végeztettünk egy közös tulajdonú ingatlanon.
A szóban forgó ingatlan egy 4 lakásból álló ház , egy helyrajzi számon. A tulajdoni lapon tulajdoni hányadok vannak megadva, A saját lakrészét mindenki önállóan használja kb. 40 éve, az udvar közös használatú. Az 1., 2., 3. lakás alatt egy egylégterű pince található. A 4. lakás udvari házrész, pincéje nincs. Az ingatlan nem társasház és nincs használati szerződés a tulajdonosok között, mert bár vannak kisebb súrlódások, kialakult és működött a "ki-mit használhat kizárólagosan" elv.
A tulajdoni hányadok nem egyenlőek.
A probléma tavaly kezdődött amikor a csatornázás megkezdése halaszthatatlanná vált mivel az udvari szennyvíz aknák már nem bírták a terhelést. 1-2-3. lakás folyamatosan szippantatta a saját aknáit, saját költségen, míg a 4. lakás ezekhez nem járult hozzá, hiszen a fizika törvényei szerint ilyenkor az ő aknájában is lecsökkent a vízszint. A csatornára rákötésre két lehetőség kínálkozott. A közös udvaron létrehozva egy csatlakozási pontot az utcán keresztül 1.2 millió forintért, vagy az 1-2-3. lakás pincéjén keresztül, közterület bontás nélkül, közvetlenül a csatorna rendszerre 800 ezer forintért. 4. lakás megkeresésünkre egyik megoldáshoz sem kívánt anyagilag hozzájárulni.
1 éve a csatorna elkészült , 1-2-3. lakás alatti pincében létrehozott csatlakozási ponttal, minden gond nélkül üzemel. Az Önkormányzat a csatorna rákötés után a 4. lakásra talajterhelési díjat vetett ki és kötelezte hogy dec. 31-ig a lakását ő is csatornázza be. A 4. lakás tulajdonosa nemrégiben jelezte hogy most már ő is rákötne az általunk létrehozott csatlakozási pontra, a tavalyi összes bekerülési ár 1/4 é-ért. Mivel a 4. lakás tulajdonosával voltak eddig is összeférhetetlenségi és birtok viták, átgondoltuk másfél éve tett ajánlatunkat, és úgy döntöttünk, nem szívesen működtet-nénk közösen semmit sem a 4. tulajdonossal. A csatornára rákötésre még megvan a másik lehetőség is az udvaron keresztül. 1-2-3. lakás hozzájárulna a közös udvaron történő kialakításhoz
4. lakás részére.
Fent leírtak azonban több kérdést is felvetettek.

1. A ház egy helyrajzi számon van. 4. lakás hozzájárulásunk nélkül és ezáltal akár költség men-

   tesen ráköthet-e az 1-2-3. lakás által létrehozott csatlakozási pontra a pincében ?

2. A pincét 1-2-3. lakás eddig kizárólagosan használta, azt folyamatosan lezárva tartjuk. Joga van-e

   4. lakásnak önkényesen oda bejutni.

3. Kötelezhetik-e 1-2-3. lakást hogy engedélyezze a 4. lakás csatorna rákötését pincéjükben, annak

   ellenére hogy 4. lakáshoz nem tartozik pince ( pl. önkormányzat, bíróság, vízmű ?)

4. Egy idő után átmegy-e a Vízmű tulajdonába a csatlakozási pont ( és mennyi az az idő) ?

   (Már ilyen lehetőséget is hallottunk.)

5. 1-2-3. lakás kérhet-e nagyobb összeget (valamilyen jogcímen) , vagy különdíjazást ( pl.

   használati) , mint a bekerülési költség 1/4-e, ha esetleg hozzájárul 4. lakás rákötéséhez, az

   általuk létrehozott csatlakozási ponton ?

Válaszait előre is köszönöm.

De legalabb illedelmesen ir a forumra ,,egyesekkel,, ellentetben.

Köszönöm kedvességét, további szép napot :)

Vagyont szerez az ingatlant magához váltó tulajdonostárs? Vagyont szerez. Visszterhesen szerzi? Visszterhesen szerzi.
Van több kérdés?

(Jó, hogy nem az illemtanár vagy.)

Üdvözletem!

Egy rövid kérdésem lenne: ha az egyik 50%-os tulaj kivásárolja a másikat, ugyanolyan illetékfizetés van, mint más adásvételkor? Vagy van valami más lehetőség jogilag?

Előre is köszönöm: Gábor

Ember !
Nem a tarolot veszed meg hanem a csoroszlya hazreszet !
ezxel egyeduli tulajdonos leszel, akar be is koltozhetsz a sufnidba.
a hangfelvetelnek akkor ad helyrt a birosag ha ahhoz minden erintett tehat a banya is hozzajarul.

Az osztatlan közös tulajdonú telken a házrészek a sajátok. Minden más melléképület stb közös. Akkor itt hogy lehet megvenni a kérdéses tárolót, ami az én házrészemhez van építve?
A másik... mi van akkor ha én ezt hangfelvételen rögzítem, hogy Ő nem akar sem kiköltözni a tárolóból, sem felújítani? Mivel hallássérült vagyok, így mondhatom-e azt, hogy azért vettem fel a beszélgetést, mert nem voltam abban biztos, h mindent jól értek-e meg és halló embert kértem meg a fordítására.

Közös tulajdon megszüntetésénél a közműveket is át kell helyezni akkor? Mert azok jelenleg a néni telekrészén vannak.

üdv innocent

ui:mindenkinek köszönöm a válaszát beírásomra...

Elvileg.
de itt arrol van szo hogy az egyik tulaj be sem engedi a masikat a sufniba. Ezert kell neki lepnie hogy ne ot buntessek meg hanem a masikat kotelezzek ra.

Az ép hatóság az ingatlan tulajdonosait egyetemlegesen fogja kötelezni...és ha kell bírságolni. Majd ők utána elszámolnak egymással. Ha kell a bíróságon. ;)

Te sehogy.
az onkormanyzat muszaki osztalyara irj egy panaszlevelet, elrtveszelyre hivatkozva stb. Napokon belul kotelezik ra !
Ha pert inditasz a k tulajdon megszuntetese miatt, akkor 2 eset lehetseges. Vagy te veszed meg az o reszet vagz o a tiedet.
ha egyik tulaj sem lep akkor a birosag elrendeli az arverezest, ahol rajtad kivul nem lesz mas vevo, mett neked meg elovasarladi jogod is van, de a neninek is.
az arveresen hs nincs mas erdeklodo, akkor a kikialtasi ar 70%~ERT megveheted az o reszet. Ennyi s megszabadulsz a gondoktol.

Arról nem beszélve, hogy semilyen közös felújításba nem akar beszállni. A kérdéses tároló sarka dől kifelé, el van már válva, így életveszélyes, bontani kellene, vagy aládúcolni, de erre azt mondja, h nem érdekli, nem kell bántani...
Hogy kötelezhetném rá, h beszálljon a költségek felébe?
Cirka 500E HuF lenne...

üdv innocent

"ha van egy kis penzed ,kerd a birosagtol a kozos tulajdon megszunteteset, s valtsd magadhoz az o reszet. Ha megkapja a keresetlevelet mindjart mas hurokat penget majd."
Ezt hogy érted, kifejtenéd bővebben?

köszönöm innocent

"Tobb joga nincs, mert a tulajdonosok egyenloek.
a neninek igaza van, mert a hssznalati megallapodas azokra vonatkozik akik azt alairtak. Az uj tulajdonosra ez nem vonatkozik, s az a jog nem ruhazhato at. A penz kifizetese elott kellett volna uj Hm-et irni, s mar veled alairni.
ha van egy kis penzed ,kerd a birosagtol a kozos tulajdon megszunteteset, s valtsd magadhoz az o reszet. Ha megkapja a keresetlevelet mindjart mas hurokat penget majd."

Az adásvételi szerződésünkben benne van ez a Használati Megállapodás és külön csatolva is van hozzá.
Tehát tovább ruhazható? Mert benne meg van említve a 2-es számú tulajdonos (néni), aki tudomásul vette a Használati megállapodás ránk ruházását. Ez is benne van az adásvételiben!

üdv innocent

Hat a te elettarsad valoszinuleg nem egy 80 eves alkoholista neni aki meg esetleg eleteben nem jart birosagon

"Ha megkapja a keresetlevelet mindjart mas hurokat penget majd."

Erre tudnám azt mondani, hogy ne tudd meg MD, hogy az én tul.társam - miután megkapta a ker.levelet - milyen hurokat pengetett! Különbeket mint annak előtte....

Tobb joga nincs, mert a tulajdonosok egyenloek.
a neninek igaza van, mert a hssznalati megallapodas azokra vonatkozik akik azt alairtak. Az uj tulajdonosra ez nem vonatkozik, s az a jog nem ruhazhato at. A penz kifizetese elott kellett volna uj Hm-et irni, s mar veled alairni.
ha van egy kis penzed ,kerd a birosagtol a kozos tulajdon megszunteteset, s valtsd magadhoz az o reszet. Ha megkapja a keresetlevelet mindjart mas hurokat penget majd.

Történet

Adott egy osztatlan közös tulajdonú telek 2lakásrésszel. Amikor megvettük a házrészt kikötöttük, h csak úgy vesszük meg, ha rendezve vannak a tulajdoni viszonyok. Emiatt született egy Használati megállapodás az eladó és mostani kertszomszédunk között. A HM-ben kikötötték a felek, hogy az 1-es számú tulajdonos használja saját házrésze felé eső tárolókat, a 2-es számú tulajdonos pedig a telek bal oldalán lévő különálló építményt. Így az osztatlan közös tulajdonú telken Használati Megállapodással mindkét lakónak van élhető „területe”. A bibi sajnos az, hogy a 2-es számú lakó nem költözött ki az 1-es számú lakó által használandó tárolóból. Mivel az osztatlan a telek, itt a házrészeken kívül minden közös. Emiatt kértük, hogy ha nem költözik ki belőle, akkor biztosítson az Ő baloldali melléképületéből egy részt, ahova bepakolhatunk, mert mi hárman vagyunk, Ő pedig egyedül. Erre az volt a válasza, hogy ez nem így van, Ő régebb óta lakik itt (16éves kora óta), neki több joga van mint nekünk. A kérdésem az, h ilyenkor mit lehet tenni? pontosabban, ha kipakolom, akkor mivel járhat a dolog, ugyanis a HM-ban azt a tárolót mi használnánk. Azt mondta a kedves szomszéd, hogy azt a Használati megállapodást nem velünk kötötte meg. Ez igaz, de a korábbi eladó, ezt a jogot ránk ruházta – csak így voltunk hajlandóak megvenni, mert amúgy értelmetlen lett volna számunkra. Ráadásul még azt is mondta, h alá lett hamisítva a kézírása. Ezt nehezen hiszem, hiszen kellett tőle egy beleegyezés, h a gázvezetéket az Ő falán keresztül vezethetem hozzám és az azon lévő aláírás megegyezik a Használati Megállapodáson lévő aláírással.
Arról nem beszélve, hogy a néni alkoholista van egy alkoholista unokaöccse, akié volt a mi lakrészünk. Ő rendszerint visszajár nagynénjéhez és rendszerint hozta magával a hajléktalan iszákos barátnőjét vagy ismeretlen rossz kinézetű társát…
Odaköltözésünkkor egy kapun jártunk be a 2-es számú szomszéd felől. Idén kialakítottunk az egyik tárolónkból egy külön bejárati lehetőséget és lekerítettem a használati megállapodás szerinti a telekhatárt (saját költségből) a szomszéd néni életvitele miatt. Írásos megállapodás nincs a kerítésre, csak szóbeli. Azt mondta, h megépíthetem a kerítést, de Ő nem járul hozzá a költségekhez.
A kerítésre azért volt szükség, mert a kutyám belement az Ő kertjébe és ez zavarta. Továbbá született kisfiúnk és a hajléktalanok felbukkanása a közös udvaron csak megerősítette bennem azt a tényt, hogy a Család és főleg a kisbaba védelmében meg kell ezt lépnem. Ezt sajnos tavaly kellett volna, mert egyik kutyánkat ideköltözésünk után 3 héttel elveszítettük, mikor távollétünkben kiengedte az utcára a 2 kutyát és az egyik sajnos gázolás áldozata lett. Ez természetesen nem lehet önbíráskodás kategóriája, de mivel hallássérültek vagyunk, nem halljuk, ha valaki kint van az udvaron vagy éppen hozzá jön.
A hajléktalan unokaöccsről annyit, h sitten ült okirathamísításért, autó biztosításos csalásért, májusban szabadult…

1./Az egesz ingatlant nem csak a felet 2./ ha uj tulajdonos lesz joga lesz hasznalni az ingatlant 3./ ha tarstulajdonos vagy arverezeskor vedd meg a masik felet olcson, lakottan ugysem lesz ra jelentkezo

Hello,

Az lenne a kerdesem, hogy mi tortenik akkor, ha egy ingatlan felenek a tulajdonosa nem tud visszafizetni egy hitelt, de az ingatlan masik felenek a tulajdonosa semmilyen modon nem erintett az ugyben es az adott lakasban lakik. Elarverezhetik a feje folul vagy bekoltozhet meg valaki melle a lakasba vagy mi tortenik ilyenkor pontosan? Es ha ilyesmik tortenhetnek, azt hogy lehetne kivedeni?
Koszi a valaszt elore is.

Osztatlan közös tulajdonú telekkel kapcsolatban a szomszédok jogairól lennének kérdéseim.

Egy osztatlan közös tulajdonú telken áll a saját tulajdonban lévő házam. A házam tűzfala mögött párhuzamosan az egyik szomszédomnak van egy épülete, és egy kapu van a házam sarkánál, az oda bejáráshoz ezen keresztül megy be a szomszéd az épülethez.
Kérdéseim:

• ha már kapuval vette meg a tulajdonát, akkor azt lezárhatja-e kulccsal (a kaput elődje az én szóbeli beleegyezésemmel építette, előtte ilyen nem volt (odaköltözésemkor) a kapu nincs lebetonozva vagy a házam falába erősítve, és ez kb. 3-4 éve volt)?
• a kapu lebontható-e, hiszen mostanában inkább visszaél vele? Valamilyen indok lehet-e erre, hiszen a telek osztatlan közös tulajdon, nem zárhat le egyes részeket senki. A tűzfalhoz a hozzájutást (akár karbantartás, szigetelés szempontjából) engednie kell, nem akadályozni.
• a házam falánál virágokat ültetett és azokat nyilvánvalóan locsolgatja, ezzel vizesítve, tönkretéve a falam, ami belül 30 cm magasan penészedik, valamint a azon fal mellett a beltérre fal mellé tett ruhák megpenészednek. Ha jól tudom, a házam falától számított 1 méter távolságra nem ültethet virágot, azt kiszedethetem vele, erre hallottam példákat. Egyszer már abbahagyta ezt a tevékenységet, de most újrakezdte.

Előre is köszönöm a választ!

Társasházi közös tulajdonnal kapcsolatban lenne kérdésem:

1. A törvényben szereplő 4/5-ös többség a gyakorlatban is elég az alapító okirat módósításhoz és közös tulajdon eladásához? Úgy tudom, hiába van ez definiálva bizonyos feltételek mellett, a gyakorlatban mégis 100%-os beleegyezéshez kötik a módosítást.

2. Amennyiben érvényesíthető valóban ez a gyakorlatban, a társasházi lakók ennek ellenére ragaszkodhatnak-e ahhoz, hogy mindenki aláírja a módosítást?

Előre is köszönöm a választ!

Én nem irnám alá !

Tisztelt jogászok! A következő probléma hullott ránk az égből: családtagom egy 4 résztulajdonos által birtokolt üdülőtelek bizonyos hányadú résztulajdonosa. A telek a mérete miatt önkormányzati rendelet értelmében nem megosztható, de fizikailag lekerített tulajdonrészekből áll. A napokban az egyik résztulajdonos személyesen felkereste a többieket egy banki nyomtatvánnyal, melyet a résztulajdonosokkal alá kívánt íratni jelzáloghitel felvétele céljából, méghozzá azzal, hogy erre neki másnap reggelre van szüksége. A résztulajdonosok - 60-70 éves, jogban járatlan emberekről van szó - ezt megtagadták tőle, mire az illető perrel fenyegetőzött tulajdonjogában való korlátozása miatt. Egy esetleges per esetén számíthat-e, hogy az illető olyan döntést várt el a tulajdonostársaktól, amelyet ők ott és akkor kb. nem is láttak át? Amennyiben a résztulajdonosok mégis hozzájárulnak a hitel felvételéhez - természetesen csak az illető tulajdoni hányada erejéig - , egy esetleges árverezés esetén kerülhet-e veszélybe a saját tulajdoni hányaduk, nem megosztható telekről lévén szó?
Válaszukat előre is köszönöm: KL

Ha nem akarod ,,kihuzni a gyufát,, akkor sürgősen egyezz bele a társasház alapitásába, mert igy meguszod a közös tulajdon megszüntetésével járó pert és költségeit , azonkivül igy mindenkinek igaza lesz !

Az albetétesités után megszünik a közös tulajdon mindenkinek önálló tulajdona lesz azt szabadon eladhatod,s nem közösen feleltek a tartozásokért !